Magyar Szó, 2011. július (68. évfolyam, 150-175. szám)

2011-07-29 / 174. szám

20 PANORAMA jxmonura^ Július 29. Márta napja Arameus eredetű bibliai név. Jelentése: úrnő. Ezen a napon: ■ 1­­195-ben meghalt I. (Szent) László magyar király, aki 1077-től uralkodott. ■ 1506-ban meghalt Martin Bellaim felfe­dező és térképész, az első földgömb megalkotója. ■ 1890-ben önmagán okozott lőtt sérülés következtében meghalt Vincent van Gogh holland posztimpresszionista festő. ■ 1856-ban meghalt Robert Schumann német zeneszerző, a zenei romantika egyik vezéregyénisége. ■ 1878-ban az Osztrák-Magyar Monar­chia megkezdte Bosznia-Hercegovina 1921 -ben Adolf Hitler lett a Nemzeti Szoci­alista Német Munkáspárt vezetője. 1948-ban megkezdődött a tizennegyedik újkori Nyári Olimpia Londonban, az utolsó Olimpia, amelyen művészeti verseny is volt. 1954-ben először jelent meg J. R. R. Tolkien műve, A Gyűrűk Ura. (EP.VANATOLIAN AGENCY) Fülöp apostol sírját találták meg - állításuk szerint - olasz régészek Törökország nyugati részén. Az ásatásokat veze­tő Francesco D’Andria a keresztény világ és a régészet számára fontos leletről beszélt a felfedezés kapcsán. A sírra Hierapolisz antik városban, Denizli közelében találtak rá, de még nem nyitották fel Aszteroida „lohol” a Föld előtt Parányi, mindössze 300 méter átmérőjű aszteroida „lohol” a Föld előtt hűséges „kutyaként”. A felfedezésről a Nature csütörtöki számában számoltak be kana­dai tudósok. A Föld immár a negyedik bolygó Naprendszerünkben, amelynek társául szegődött egy úgynevezett „trójai” aszte­roida. Korábban a tudósok kimutatták, hogy a Mars és a Neptunusz­ rendelkezik néhány társaszteroidával, míg a Jupiter közel ötezerrel. A 2010TK7 katalógusjelű aszteroidát először az amerikai űrkutatási hivatal WISE (széles látószögű felmérő-felfe­dező infravörös csillagászati műholdjá­nak) a felvételein észlelték. A parányi égitest pályáját Martin Connors, a kana­dai Athabasca Egyetem asztronómusa kollégáival a Hawaiiban működő földi telepítésű teleszkóp segítségével hatá­rozta meg, bebizonyítva, hogy „trójai” aszteroidáról van szó. A most felfedezett kisbolygó olyany­­nyira „rohan", hogy a Napnak a Földdel ellentétes oldalán halad a közös keringési pályán - magyarázta Martin Connors. Donald K. Yeomans, a NASA föld közeli objektumokkal foglalkozó részlegének szakértője, aki nem volt részese a vizs­gálatnak, egyetért azzal, hogy „trójai” aszteroidáról van szó. A kutatók már korábban is feltételez­ték, hogy a Föld rendel­kezik társaszteroidával. Meggyőződésem­, hogy további ilyen kisbolygó­kat is felfedezhetünk - emelte ki Donald K. Yeomans. Az aszteroidák (kis­bolygók) kis mére­tű (bolygónál jóval kisebb), szilárd anyagú égitestek, amelyek csil­lag körül keringenek. A legtöbb kisbolygó felte­hetően a protoplanetá­­ris korongból szárma­zik, amelyek nem álltak össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor. Néhá­­nyuk saját holddal is rendelkezik. A mi Naprendszerünkben a kisbolygók több­sége a kisbolygóövben található; ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, a Mars és a Jupiter pályája között helyez­kednek el. (hvg.hu) Zölddel az aszteroida pályája, kék szaggatott vonallal a Föld keringési útvonala Díjat kapott Umberto Eco legújabb könyve Cesare Pavese-díjjal tüntetik ki augusztusban Umberto Ecót. A 79 esztendős tudós, filozófus, író tavaly, megjelent 11 cimitero di Praga (A prágai teme­tő) regényéért kapja a rangos olasz irodalmi elismerést. Eco mellett az idén Aldo Cazzullo újságíró, a Viva l’Italia című kötet szerzője, Andrea Riccardi világhírű történész, II. János Pál pápa életrajz­írója, illetve a Ne valeva la pena című maffiael­lenes könyv szerzője, Armando Spataro milánói államügyész részesül az elismerésben. A múlt század elején alkotó Cesare Pavese olasz költő és regényíró tiszteletére alapított díjat több irodalmi kategóriában osztják ki évente. Az idén 28. alkalommal adják át augusztus 28-án a művész egykori szülőfalujában, Santo Stefano Belbóban.(hvg.hu) AkMR Szó WWW.MAGYARSZO.COM WWW.MAGYARSZO.RS WWW.MAGYARSZO.INFO E­mail: DESZK@MAGYARSZO.COM Alapító: Magyar Nemzeti Tanács ■ Kiadja a Magyar S­.a Lapkiadó Kft. ■ Megbízott igazgató: Bordás Győző ■ Megbízott főszerkesztő: Varjú Márta ■ Főszerkesztő-helyettes: Németh Zoltán I Deszk: Vígi Zoltán, Bajtai Kornél ■ Rovatvezetők: Sándor Zoltán (Belföld), Vadócz Károly (Külföld), Fodor István (Kitekintő), Sáfrány Attila (Gazdaság), Mihályi Katalin (Művelődés), Tőke János (Sport), Erdősi Lai Valéria (Gyógyk­alauz), Szeli Miklós (Közelkép), Szerencsés Anna (Panoráma), Kovács János (Mozaik) ■ A regionális oldalak szerkesztői: Tóma Margaréta (Szabadka), Halász Gyula (Újvidék), Máriás Endre (Tiszavidék), Herceg Elizabella (Topolya-Kishegyes) ■ A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: 21000 Novi Sad, Vojvode Misica I. ■ Telefonok: központ (021) 457-244, titkárság (021) 456-066, (021) 557-232; Rovatok: belföld (024) 555-530, külföld (021) 456-693, kitekintő (024) 814-550, gazdaság (021) 457-097, művelődés (024) 555-530, sport (024) 814-550; Újvidéki szerkesztőség: (021) 456-624, fax: (021) 557-031; Szabadkai szerkesztőség: (024) 555-530, fax: (024) 553-851; Zentai szerkesztőség: (024) 814-550, fax: (024) 812-347; Topolyai szerkesztőség: (024) 711-336; Hirdetőosztály: Újvidék (021) 457-633, (021) 457-505, fax: (021) 456-832; Szabadka (024) 552-458 (tel/fax)­­ Folyószámla: Erste Bank, 340-15329-18 ■ Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ■ Belföldi előfizetés egy hónapra: -------------------1050 dinár, negyedévre 3090, fél évre 5810, egy évre 10 620 dinár ■ Külföldre (Európa országaiba) egy hónapra 4430 dinár, negyedévre 14 600 dinár, fél évre 26 650 dinár, egész évre 51 180 dinár ■ Terjeszti a Magyar Szó­t Illí ! Lapkiadó Kft., Újvidék, Tel/fax: (021) 557-304. Folyószámla: Intesa Bank 160-920019-57 ■ Készül a Magyar Szó Lapkiadó Kft. nyomdájában, Újvidéken.­­ Lapunkat rendszeresen­­szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az »OBSERVER« BUDAPEST MÉDIAFIGYEl.O 10.84 Budapest, Auróra u II., tel.: 303-473,8; fax: 303-4744 e-mail: mai­keting­u obser­ver.hu htt­p //tw ww.observer. h­u1 Összeurópai filmes adatbázis indul az interneten Három év fejlesztés után végre elindult az European Film Gateway, az európai filmek digitális adatbázisa. Az internetes oldalon mintegy 400 ezer videó, fotó, filmposzter és szöveg várja az érdeklődőket, de szeptemberre a digitálisan elérhető anyagok száma már elérheti a 600 ezret. A European Film Gateway egy központi adatbázis révén először biztosít hozzáférést a kontinens Hintés örökségéhez. Korábban ezek mind különböző nemzeti „hatáskörben” voltak - nyilatkozta Claudia Dillmann, a projek­tum koordinálásáért felelős Deutsches Filminstitut vezetője. Most a filmek és a velük kapcsolatos anyagok nemcsak a kutatók, az újságírók és a művészek számára hozzáférhetők, hanem a széles közönség is böngészhet közöttük - tette hozzá. Az EFG az eddig alig ismert filmek anyagait is feltárja, néhányuk először érhető el online módon - tájékoztatott Georg Eckes, a projektum vezetője. A honlapon régi híradók láthatók Litvá­niából, erotikus filmek Ausztriából, poszterkollekciók Dániából - elfeledett kincsek tizenöt, nagy filmes hagyomány­nyal rendelkező európai országból. Az olasz Cinecitta Luce például nemcsak híradókat adott át, hanem egy hatalmas gyűjteményt, benne olyan korai alkotók munkáival, mint Rossellini, Antonioni és Comencini. A látogatók kereshetnek név, film vagy akár kulcsszavak alapján, de továbbkattintva az eredeti archívumok oldalára is kalandozásokat tehetünk. (Múlt-kor) 2011. július 29., péntek Előttem két nyugdíjas nő ül. Az egyik jólöltözött, szőke, a másikon kopott kabát, a fején horgolt kék sapka. Az ölében tartja a kétrészes bádog ételhordót. „Mit adtak ma?”- kérdi kíváncsi­an, de alig palástolt lenézéssel a jómó­dú hölgy. Aligha lehet a barátnője, legfeljebb a szomszédasszonya, mert olyan foghegyről beszél vele. „Bableves van minden csütörtö­kön." „Nem szeretem a bablevest, húzza el a száját. ” „De én kénytelen vagyok az ingyenkonyhára, akarom mondani: a szeretetkonyhára járni, különben felkopna az állam, és nem is olyan rossz. De tényleg!” És leveszi az ételhordó tetejét. Én­ sokan odapillantanak, hogy milyen. „Nehogy rám öntsd ezt a löttyöt! Az elefántcsontszínű műbőr kabá­tomról sohasem mosnám le ezt a moslékot!" „ Ugyan, hiszen áll a busz. Majd ha elindult, visszateszem a tetejét. ” „És te ezzel jóllaksz? Nálam a macska többet megeszik ebédre." „Látod? Adnak hozzá két szelet kenyeret. És itt úszik a tetején egy jókora húsos szalonna!” Az arcán kissé együgyű, gyere­kes boldogság ütközik ki, két ujjával kiemeli a szalonnadarabot, csorog róla a vörös, zsíros rántás. Abban a pillanatban indul a hisz. A szőke nő elsikoltja magát. A többiek közömbösen nézik, hogyan csússzon le a szalonnadarab az elefántcsontszínű műbőr kabáton. Nem az Archaeopteryx a legkorábbi madár Százötven éve vélik úgy a tudósok, hogy az Archaeopteryx az egyik legko­rábbi madár lehet. A leletek újra­értékelése azt mutatja, inkább csak egy tollas dinoszaurusz. A pekingi Őslény­tani és Paleoant­ropológiai Intézet­ben Hszü Hszing és munkatársai újra elővet­ték a legkorábbi madárnak minő­sített élőlény csontjait. Pontosan kielemezték a 160 millió évvel ezelőtt élt Achaeopteryx csontozatát, amikor arra a következtetésre jutottak, hogy számos kulcsfontosságú anatómiai tényezője, a gyilkos karma - azaz a második lábujja­­a hosszú és erős karok, inkább a Deinonychosaurusz-félék-­­kel rokonítják. A legjellemzőbb Deinonyochosaurusz-féle Deinynochus a hihetetlenül erős „rettentő” karmokról híres, külsőre a rapto­rokra emlékez­tető tollas dinoszau­ruszok voltak. (A külső és felszínes hasonlóságot tollak nélkül ki is használták a Jurrasic Park című filmben.) A Deinonychosauruszok a legújabb elemzések szerint közelebb állnak a madarakhoz, mint a dinoszauruszokhoz. A Nature legújabb számában publikált kínai tanulmány az anatómiai okokra hivatkozva elve­szi az Archaeopteryxtől az első madár rangját. Az ügy még koránt sincs lezárva, Hszü elemzé­se a jövőben várhatóan „fejfájást” fog okozni a taxonómusoknak. Hirtelen eltűnik az a 150 éves láncszem, ami összekapcsol­ta a dinoszauruszokat a madarakkal. Az egyik megoldás az lenne a problémára, ha a Deinonychoszaurusz-féléket- mivel már kezdetleges tollakat viseltek - a madarakhoz sorolnák. (New Scientist)

Next