Magyar Szó, 2011. november (68. évfolyam, 255-280. szám)
2011-11-11 / 264. szám
12 ÚJVIDÉK ujvidek@magyarszo.com Stató ■ / UH Áramszünet Tervezett hálózati munkálatok miatt ma reggel 7.30 és 13.30 között gyakran áram nélkül maradnak egyes kátyi utcák, Újvidéken 8 és 16 óra között gyakran áram nélkül marad több telepi utca. A Koszovó és a Marko Miljanov utcákban 8.30 és 12.30 között akadozik az áramszolgáltatás. Veterniken 8.30 és 12 óra között dolgoznak az Elektrovojvodina szerelőmunkásai. Forgalomkorlátozás A városi Távfűtő Művek munkásai ma munkálatokat kezdenek a Lázár cár sugárúton, az Ivó Andric és a Banovic Strahinja utcák közötti szakaszon. November 30-áig forgalomkorlátozás lesz érvényben a sugárútnak ezen a szakaszán, de ez csak a gyalogosokra és a kerékpárosokra vonatkozik, az autók akadálymentesen közlekedhetnek. A Banovic Strahinja utcába nem lehet befordulni autóval, ideiglenesen zsákutcává alakították. Száraz csapok Tervezett hálózati munkálatok miatt ma délelőtt 8 és 16 óra között csapvíz nélkül marad a József Attila utca egy része, a Zombori sugárút és a Cirill és Metód utca közötti szakasz. A Cirill és Metód utca, a Tihomir Ostojic és a Polgár András utcák bizonyos részei is csapvíz nélkül maradnak, szárazak lesznek a csapok a Dalmát, a Telepi, az Ilka Markovici és az Arany János utcákban is. Ivóvizes tartálykocsit a Zombori sugárút és a József Attila utca kereszteződésénél helyeznek el. A Stepa vajda sugárúton egy új épületet csatlakoztatnak a rendszerre, a munkálatok miatt 9 és 13 óra között csökken a nyomás az Újtelep városrészben. Csőrepedések bárhol megtörténhetnek, emiatt is ivóvíz nélkül maradhatnak utcák, lakónegyedek, a meghibásodásokkal, javításokkal és vízkorlátozásokkal kapcsolatban a 0800/333-021 -es, ingyenesen tárcsázható telefonszámon szolgálnak bővebb információkkal. Képregényrajzolók Újvidéken Az előttünk álló hétvégén Újvidék a valamikori nagy Jugoszlávia országaiban élő és alkotó képregényrajzolókat látja vendégül, időszerű munkáikat a sorrendben 5. Újvidéki képregény-hétvége rendezvényen mutatják be. A fesztivál ma délután 5 órakor kezdődik a limani Fabrika klubban (az ún. Kínai negyedben), a rendezvény házigazdája Zoran Janjetov világhírnévnek örvendő képregényrajzoló. Az egészségház nyitott kapuja Az Egészségház zárt kapuja kampányt a városi egészségügyi igazgatóság szervezi a Novi Sad Egészségház, a Vajdasági Közegészségügyi Intézet, a kamenicai Szívsebészeti Intézet és az újvidéki mentőszolgálat közreműködésével, célja a lakosság felvilágosítása, és egészségi állapotának felmérése. Holnap a Néphősök helyi közösségben szerveznek ingyenes vérnyomás-, vércukor-, vérzsírszint stb. mérést, a polgárokat a Petőfi Sándor iskolában (Bora Prodanovic utca 15a) várják 9 és 13 óra között. A 45 és 69 év közötti nők mammográfiai vizsgálaton is részt vehetnek. Ez lesz a 22. ilyen akció, az orvosok mostanáig 11 816 újvidéki polgárt vizsgáltak meg. (szb) Adjunk nevet halottjainknak! A telepi Petőfi kultúrközpontban kedden este Mezei Zsuzsanna levéltáros tartott előadást arról, hogy 1944 telén és 1945-ben miféle kegyetlenségek történtek Újvidéken. Elhangzott, hogy a múltban az 1944- es, ’45-ös eseményekkel nem foglalkoztunk, noha írásos, hivatalos tiltás nem létezett, hallgatólagos tilalom övezte ezt a témát, tabu volt. A merészebb történészek a múlt század ’80-as, ’90-es éveiben kezdtek nyomozni ebben a kérdésben, több könyv is megjelent a témában. A levéltárakban rengeteg adat megmaradt a kivégzésekről, ezeket azonban fel kell kutatni, összegezni, rendszerezni kell, ami nem kis feladat. Több bizottság is foglalkozik ezzel, megszületett az együttműködés magyarországi és német kollégákkal is. A levéltáros félórás előadásában többek között elmondta, hogy Vajdaságban 7739 háborús bűnöst, és 8435 népellenségnek minősített személyt jegyeztek fel listáikra a bevonuló partizánok. Pontos nyilvántartást vezettek minden meggyanúsított, elítélt és bírósági ítélettel vagy az nélkül kivégzett személyről, nem „vaktában” öldököltek. Vajdaság-Az előadásból megtudhattuk azt is, hogy az újvidéki vérengzés csillapításában nagy szerepük volt az orosz tiszteknek, akik a partizánokkal együtt voltak a városban. Számos esetben ők voltak azok, akik „rendre intették” a kegyetlenkedő partizánokat. Újvidéken a postaládákhoz hasonló dobozokat is elhelyeztek városszerte, ezekbe bárki bedobhatta - névtelenül - írásos feljelentését magyar szomszédja, haragosa, kollégája ellen. A „bűntettek” skálája meglehetősen széles volt, a háborús bűnök felkutatásával, és a megszállókkal együttműködők leleplezésével megbízott bizottság „kivizsgálta” még azt is, ha valakinek a magyar szomszédja állítólag ellopott a feljelentőtől egy kapát. Kérdés azonban, hogy a nem egész két hónap leforgása alatt hogyan tudtak mérvadóan utánajárni több mint 20 ezer újvidéki feljelentésnek. A várost 19 feljelentési körzetre osztották fel, ennyi alapbizottságot hoztak létre, ezek szinte teljesítményre dolgoztak - ha egy nap nem szereztek elég feljelentést, a következő napokban be kellett pótolni a „hiányt”. A feljelentések alapján a gyanúsítottakat háborús bűnösök és népellenségek kategóriába sorolták, 8 fő bűnösségi csoportot alakítottak ki, külön csoportba kerültek azok, akik éljenezték a magyar katonaságot bevonulásukkor, azok, akik megvendégelték őket otthonaikban, vagy azok, akik állítólag részt vettek az újvidéki razziában stb. A nyilasokat, leventéket, Turáni Vadászokat, a Délvidéki Magyar Művelődési Közösség tagjait magától érthető módon háborús bűnösöknek minősítették, a nyilasok névsorát a partizánok megtalálták a polgármesteri hivatalban. Népellenségeknek azokat nyilvánították, akiket egyik ilyen bűnösségi csoportba sem tudtak besorolni, bűnük „egyedi” volt. Az előadás után a jelenlevők közül többen is felszólaltak, az idős újvidékiek elmesélték, hogy hogyan nézett ki a partizánok utcai razziája és öldöklése. Az élénk beszámolókból hallhattuk, hogy az utcákról, minden különösebb válogatás nélkül összeszedték a fiatalokat, csak annyit kérdeztek tőlük, hogy magyarok-e. Bottal verték, elterelték őket a hajógyárnál lévő kaszárnyához. Ott bezárták, napokig kínozták őket, egy részüket az éj leple alatt elhurcolták, és kivégezték. Hallhattuk azt is, hogy az összegyűjtött magyarokat miként kényszerítették arra, hogy félholtra vert, tetőtől talpig összetört társukat hajítsák egy bombatölcsér mélyére. Részletes leírást kaptunk arról is, hogy ugyanennek a fiatalembernek a partizán tiszt miként vágta el a torkát, és hogy a hulláján a közlegények hogyan gyakoroltak célba lövést. A történtek idős szemtanúi tehát most már kezdenek felbátorodni, némelyikük - vállalva személyazonosságát is - hajlandó tanúskodni, tekintettel az azóta elmúlt 67 évre azonban nagyon fontos, hogy vallomásaikat mielőbb megtegyék! Nehogy kifussunk az időből! A szó ban 358 helységben történtek kivégzések, Újvidéken 170 embert - köztük sok, itt tevékenykedő, magyarországi katonai és civil tisztségviselőt, közalkalmazottat is nyilvánítottak háborús bűnösnek. Volt közük 18 német, és egy-két szlovák is. A kutatók mostanáig 328 kivégzett újvidéki személyről (mindössze 42-őt öltek meg bírósági halálos ítélet alapján) szereztek tudomást, számuk azonban egészen biztos nagyobb. Mezei Zsuzsanna felszólít mindenkit, akinek elődeit, hozzátartozóit kivégezték, és erről tud valamit, hogy ne féljen, bátran jelentkezzen! Vonatkozik ez a szemtanúkra is. Számít arra, hogy az újvidékiekben most már lesz annyi bátorság, hogy elmondják: én hallottam, hogy a szomszédom; ismertem azt, akit láttam, amint tudom, hogy a nagyapám, az apám, a testvérem... Egy-egy ilyen adat felér egy levéltár mélyéből előkapart sárguló dokumentummal, fontos azonban, hogy a nyilatkozók vállalják nevüket, és ne névtelenül meséljék el azt, amit tudnak! Nehéz még ma is, sokan még mindig félnek, nemrégiben felkeresett egy idős házaspár, akik az újvidéki szülészet melletti utcában élnek, elmondták, amit láttak 1944-ben. Pár nappal később ismét felkerestek, és összetépették vallomásukat, megijedtek valamitől. Ha félelemben élünk, akkor nem tudunk eljutni az igazsághoz, nem tudunk nevet adni halottjainknak - üzeni a kutató. Oros András A székvárosi magyar művelődési központ a jövő héten (november 14- étől 19-éig) harmadik alkalommal rendez hagyományos Petőfi napokat. E rendezvénysorozat keretében ünnepli meg a telepi magyarok önszerveződésének a 80. és a Petőfi Sándor nevét viselő központ (1951-től 2010-ig egyesület) fennállásának a 60. évfordulóját. 1931 őszén Újvidék külvárosában, a Darányi-telepen, a Herbst-féle vendéglőben (a mai Cirill és Metód utca 27. alatt) megalakult az Adamovics-telepi Iparos és Gazdakör Libis Mihály, Kecskés István, Kotta Lajos, Szloboda János, Erdős Imre, Kocsis János, Fodor Mátyás és Bauer János alapító tagoknak köszönhetően. Az 50 fős tagság a gazdasági előadásokon kívül igényelte a művelődést és a kulturális tevékenységet is. Színjátszói 1932 tavaszától a Kraxner-féle vendéglő tánctermében közkedvelt népszínműveket adtak elő. A sikeres rendezvények bevételéből és segélygyűjtés által, „téglajegyekkel” a gazdakör 1934-ben megvásárolta a telepi Jenei házat (az akkori Bácska, ma Petőfi utca elején), amelyhez később önkéntes munkával épített sarokházat. A társulat időközben felvette a Telepi Olvasó- és Gazdakör elnevezést. Zászlaján felhívásként ékeskedett a következő felirat: „Hordozzátok a műveltség fáklyáját!”. Lelkes szervezéssel otthonra talált a könyv és az olvasó, a műkedvelő, a kultúra... az anyanyelvünk. 1944. október végén, a háborús időszakban megszűnt a Telepi Olvasó- és Gazdakör, megsemmisítették a gazdag könyvállományt, dokumentumanyagot, „csupán” a szellemisége élte túl a könyörtelen pusztítást. A volt olvasó- és gazdakör nagytermében 1945. június 17-én felsőbb hatalmi utasításra létrehozták az Újvidéki Magyar Kultúrkört, amely a belvárosi magyar kultúrkör fiókja lett. Épülete a Proletár Sportegyesület tulajdonába került mint Proletár Kultúregyesület. Itt gyakoriak voltak a népegyetemi előadások és a műsorral egybekötött bálok. Ennek ellenére fokozatosan teret hódított a színjátszás. 1951. július 22-én a kultúregyesület felvette a Petőfi Sándor nevet, majd ilyen elnevezéssel művelődési egyesületként vették számba. 51. október 15-én létesült itt a Petőfi Sándor Amatőr Színház is. Szereplői számos színdarabot többször is előadtak a házban vagy vidéken. E társulatból kerültek ki az Újvidéki Rádió színészei, 1975-ben többféle okból megszűnt a tehetséges műkedvelők színháza. Időközben és később újabb szakosztályok alakultak. A kultúregyesületben jelentős szerepet töltöttek be a néptáncegyüttesek, a zene- és énekkarok, a szólóénekesek, a versmondó és irodalmi szakcsoportok, a hagyományápolók szakosztálya, a PEART képzőművészei, a kézimunkások, a játszóház, a bábcsoport, a cserkészcsoport stb. A megnevezettek felléptek a kultúrház hagyományos és alkalmi műsoraiban vagy bemutató kiállítást rendeztek, közülük sokan vetélkedők, pályázatok díjazottjai voltak. A jövő heti jubileumi rendezvények egyaránt feltárják majd a Petőfi múltját és jelenét. Nap mint nap lapunkban beszámolunk a műsorokról, a kiállításokról és a szórakoztató estekről. IB.I. Jubileumi évforduló jegyében Betekintés a telepi magyarok önszerveződésébe, illetve az újvidéki Petőfi Sándor MMK történetébe 2011. november 11., péntek Délutáni külön foglalkozások Hét újvidéki óvodába járó gyerekek szülei tiltakoztak az óvodákat működtető Boldog Gyermekkor intézményben amiatt, hogy az intézmény vezetői úgy döntöttek, az óvodai tanításon kívüli foglalkozásokat áthelyezik késő délutáni terminusokba. Azt kérik a vezetőségtől, hogy változtassák meg döntésüket, ugyanis nem áll módjukban a gyerekeket naponta kétszer vinni és hozni az óvodából. A döntés értelmében a fakultatív foglalkozásokat 17 óra után szervezik meg mindegyik óvodában, a módosításra azért volt szükség, mert ha ezek a foglalkozások egy időben történnek a többi, a külön programokban nem résztvevő gyerekek ottlétével, akkor a nevelőknek nem marad idejük minden gyermekkel egyforma mértékben törődni. Nemanja Starovic városi oktatásügyi tanácsos elmondta, hogy hétfőtől délután 3 órától szervezik meg a fakultatív programokat, ez kompromisszumos megoldás, amellyel valószínűleg nem lesz mindegyik szülő megelégedve. Az újvidéki önkormányzati óvodákban 600 gyermekcsoporttal foglalkoznak, a költségvetésből évente 2 milliárd dinárral támogatják működésüket. ■ szb ■ 11 | ÚJVIDÉKI DZSESSZFESZTIVÁL |1 SZERB NEMZETI SZÍNHÁZ SZERDA, NOVEMBER 16., 20 órai kezdettel VLADIMIR KOSTADINOVIC NEW YORK QUARTET TORSTEN GOODS & BAND THE HEATH BROTHERS CSÜTÖRTÖK, NOVEMBERI 7., 20 órai kezdettel KLEMENS MARKTL „FREE SPIRIT" QUARTET EUROPEAN JAZZ ENSEMBLE DUSKO GOJKOVIC QUINTET PÉNTEK, NOVEMBER 18., 20 órai kezdettel ANDI KISSENBECK'S „CLUB BOOGALOO" GISLE TORVIKTRIO RON CARTER „GOLDEN STRIKER TRIO" SZOMBAT, NOVEMBER 19., 20 órai kezdettel BIG BAND RTV SLOVENIJE JD WALTER & TRIO GONZALO RUBALCABA TRIO Jegyek válthatók mindennap a Szerb Nemzeti Színház jegyirodáján. A napi jegy ára: 700 dinár; a teljes ára: 2300 dinár