Magyar Szó, 2011. november (68. évfolyam, 255-280. szám)

2011-11-11 / 264. szám

12 ÚJVIDÉK ujvidek@magy­arszo.com Sta­tó ■ / UH Áramszünet Tervezett hálózati munkálatok miatt ma reggel 7.30 és 13.30 között gyakran áram nélkül maradnak egyes kátyi utcák, Újvidéken 8 és 16 óra között gyakran áram nélkül marad több telepi utca. A Koszovó és a Marko Miljanov utcákban 8.30 és 12.30 között akadozik az áramszol­gáltatás. Veterniken 8.30 és 12 óra között dolgoznak az Elektrovojvodina szerelőmunkásai. Forgalomkorlátozás A városi Távfűtő Művek munkásai ma munkálatokat kezdenek a Lázár cár sugárúton, az Ivó Andric és a Ba­­novic Strahinja utcák közötti szaka­szon. November 30-áig forgalomkor­látozás lesz érvényben a sugárútnak ezen a szakaszán, de ez csak a gyalogo­sokra és a kerékpárosokra vonatkozik, az autók akadálymentesen közleked­hetnek. A Banovic Strahinja utcába nem lehet befordulni autóval, ideig­lenesen zsákutcává alakították. Száraz csapok Tervezett hálózati munkálatok miatt ma délelőtt 8 és 16 óra között csapvíz nélkül marad a József Atti­la utca egy része, a Zombori sugár­út és a Cirill és Metód utca közötti szakasz. A Cirill és Metód utca, a Ti­­homir Ostojic és a Polgár András utcák bizonyos részei is csapvíz nélkül maradnak, szárazak lesznek a csapok a Dalmát, a Telepi, az Ilka Markovici és az Arany János utcákban is. Ivóv­i­­zes tartálykocsit a Zombori sugárút és a József Attila utca kereszteződésénél helyeznek el. A Stepa vajda sugárúton egy új épületet csatlakoztatnak a rendszer­re, a munkálatok miatt 9 és 13 óra között csökken a nyomás az Újtelep városrészben. Csőrepedések bárhol megtör­ténhetnek, emiatt is ivóvíz nélkül maradhatnak utcák, lakónegyedek, a meghibásodásokkal, javítások­kal és vízkorlátozásokkal kapcsolat­ban a 0800/333-021 -es, ingyenesen tárcsázható telefonszámon szolgálnak bővebb információkkal. Képregényrajzolók Újvidéken Az előttünk álló hétvégén Újvi­dék a valamikori nagy Jugoszlávia országaiban élő és alkotó képregény­rajzolókat látja vendégül, időszerű munkáikat a sorrendben 5. Újvidé­ki képregény-hétvége rendezvényen mutatják be. A fesztivál ma délután 5 órakor kezdődik a limani Fabrika klubban (az ún. Kínai negyedben), a rendezvény házigazdája Zoran Janjetov világhírnévnek örvendő képregényrajzoló. Az egészségház nyitott kapuja Az Egészségház zárt kapuja kampányt a városi egészségügyi igaz­gatóság szervezi a Novi Sad Egész­ségház, a Vajdasági Közegészségügyi Intézet, a kamenicai Szívsebészeti Intézet és az újvidéki mentőszolgálat közreműködésével, célja a lakosság felvilágosítása, és egészségi állapotá­nak felmérése. Holnap a Néphősök helyi közösségben szerveznek ingye­nes vérnyomás-, vércukor-, vérzsír­szint stb. mérést, a polgárokat a Pető­fi Sándor iskolában (Bora Prodanovic utca 15a) várják 9 és 13 óra között. A 45 és 69 év közötti nők mammog­­ráfiai vizsgálaton is részt vehetnek. Ez lesz a 22. ilyen akció, az orvosok mostanáig 11 816 újvidéki polgárt vizsgáltak meg. (szb) Adjunk nevet halottjainknak! A telepi Petőfi kultúrközpontban kedden este Mezei Zsuzsanna levéltáros tartott előadást arról, hogy 1944 telén és 1945-ben miféle kegyetlenségek történtek Újvidéken. Elhangzott, hogy a múltban az 1944- es, ’45-ös eseményekkel nem foglalkoz­tunk, noha írásos, hivatalos tiltás nem létezett, hallgatólagos tilalom övezte ezt a témát, tabu volt. A merészebb történé­szek a múlt század ’80-as, ’90-es éveiben kezdtek nyomozni ebben a kérdésben, több könyv is megjelent a témában. A le­véltárakban rengeteg adat megmaradt a kivégzésekről, ezeket azonban fel kell kutatni, összegezni, rendszerezni kell, ami nem kis feladat. Több bizottság is foglalko­zik ezzel, megszületett az együttműködés magyarországi és német kollégákkal is. A levéltáros félórás előadásában többek között elmondta, hogy Vajdaság­ban 7739 háborús bűnöst, és 8435 népel­lenségnek minősített személyt jegyez­tek fel listáikra a bevonuló partizánok. Pontos nyilvántartást vezettek minden meggyanúsított, elítélt és bírósági ítélet­tel vagy az nélkül kivégzett személyről, nem „vaktában” öldököltek. Vajdaság-Az előadásból megtudhattuk azt is, hogy az újvidéki vérengzés csillapításá­ban nagy szerepük volt az orosz tisztek­nek, akik a partizánokkal együtt voltak a városban. Számos esetben ők voltak azok, akik „rendre intették” a kegyetlen­­kedő partizánokat. Újvidéken a postalá­dákhoz hasonló dobozokat is elhelyeztek városszerte, ezekbe bárki bedobhatta - névtelenül - írásos feljelentését magyar szomszédja, haragosa, kollégája ellen. A „bűntettek” skálája meglehetősen széles volt, a háborús bűnök felkutatá­sával, és a megszállókkal együttműködők leleplezésével megbízott bizottság „kivizs­gálta” még azt is, ha valakinek a magyar szomszédja állítólag ellopott a feljelen­tőtől egy kapát. Kérdés azonban, hogy a nem egész két hónap leforgása alatt hogyan tudtak mérvadóan utánajárni több mint 20 ezer újvidéki feljelentésnek. A várost 19 feljelentési körzetre osztották fel, ennyi alapbizottságot hoztak létre, ezek szinte teljesítményre dolgoztak - ha egy nap nem szereztek elég feljelentést, a következő napokban be kellett pótol­ni a „hiányt”. A feljelentések alapján a gyanúsítottakat háborús bűnösök és népellenségek kategóriába sorolták, 8 fő bűnösségi csoportot alakítottak ki, külön csoportba kerültek azok, akik éljenezték a magyar katonaságot bevonulásukkor,­­ azok, akik megvendégelték őket ottho­naikban, vagy azok, akik állítólag részt vettek az újvidéki razziában stb. A nyi­lasokat, leventéket, Turáni Vadászokat, a Délvidéki Magyar Művelődési Közös­ség tagjait magától érthető módon hábo­rús bűnösöknek minősítették, a nyilasok névsorát a partizánok megtalálták a pol­gármesteri hivatalban. Népellenségek­nek azokat nyilvánították, akiket egyik ilyen bűnösségi csoportba sem tudtak besorolni, bűnük „egyedi” volt. Az előadás után a jelenlevők közül többen is felszólaltak, az idős újvidéki­ek elmesélték, hogy hogyan nézett ki a partizánok utcai razziája és öldöklése. Az élénk beszámolókból hallhattuk, hogy az utcákról, minden különösebb váloga­tás nélkül összeszedték a fiatalokat, csak annyit kérdeztek tőlük, hogy magyarok-e. Bottal verték, elterelték őket a hajógyárnál lévő kaszárnyához. Ott bezárták, napo­kig kínozták őket, egy részüket az éj leple alatt elhurcolták, és kivégezték. Hallhattuk azt is, hogy az összegyűjtött magyarokat miként kényszerítették arra, hogy félholtra vert, tetőtől talpig összetört társukat hajít­sák egy bombatölcsér mélyére. Részletes leírást kaptunk arról is, hogy ugyanennek a fiatalembernek a partizán tiszt miként vágta el a torkát, és hogy a hulláján a köz­legények hogyan gyakoroltak célba lövést. A történtek idős szemtanúi­­ tehát­­ most már kezdenek felbátorodni, némelyikük - vállalva személyazonosságát is - hajlandó tanúskodni, tekintettel az azóta elmúlt 67 évre azonban nagyon fontos, hogy vallo­másaikat mielőbb megtegyék! Nehogy kifussunk az időből! A szó­ ban 358 helységben történtek kivégzé­sek, Újvidéken 170 embert - köztük sok, itt tevékenykedő, magyarországi katonai és civil tisztségviselőt, közalkalmazottat is­­ nyilvánítottak háborús bűnösnek. Volt közük 18 német, és egy-két szlovák is. A kutatók mostanáig 328 kivégzett újvidéki személyről (mindössze 42-őt öltek meg bírósági halálos ítélet alap­ján) szereztek tudomást, számuk azon­ban egészen biztos nagyobb. Mezei Zsuzsanna felszólít mindenkit, akinek elődeit, hozzátartozóit kivé­gezték, és erről tud valamit, hogy ne féljen, bátran jelentkezzen! Vonatkozik ez a szemtanúkra is. Számít arra, hogy az újvidékiekben most már lesz annyi bátorság, hogy elmondják: én hallottam, hogy a szomszédom; ismertem azt, akit láttam, amint­ tudom, hogy a nagyapám, az apám, a testvérem... Egy-egy ilyen adat felér egy levéltár mélyéből előkapart sárguló dokumentummal, fontos azonban, hogy a nyilatkozók vállalják nevüket, és ne névtelenül meséljék el azt, amit tudnak!­­ Nehéz még ma is, sokan még mindig félnek, nemrégiben felkeresett egy idős házaspár, akik az újvidéki szülészet melletti utcában élnek, elmondták, amit láttak 1944-ben. Pár nappal később ismét felkerestek, és összetépették vallomá­sukat, megijedtek valamitől. Ha félelemben élünk, akkor nem tudunk eljutni az igazsághoz, nem tudunk nevet adni halottjainknak - üzeni a kutató. Oros András A székvárosi magyar művelődési központ a jövő héten (november 14- étől 19-éig) harmadik alkalommal rendez hagyományos Petőfi napokat. E rendez­vénysorozat keretében ünnepli meg a te­lepi magyarok önszerveződésének a 80. és a Petőfi Sándor nevét viselő központ (1951-től 2010-ig egyesület) fennállásá­nak a 60. évfordulóját. 1931 őszén Újvidék külvárosában, a Darányi-telepen, a Herbst-féle vendég­lőben (a mai Cirill és Metód utca 27. alatt) megalakult az Adamovics-telepi Iparos és Gazdakör Libis Mihály, Kecskés István, Kotta Lajos, Szloboda János, Erdős Imre, Kocsis János, Fodor Mátyás és Bauer János alapító tagoknak köszönhetően. Az 50 fős tagság a gazdasági előadásokon kívül igényelte a művelődést és a kulturális tevékenységet is. Színjátszói 1932 tavaszá­tól a Kraxner-féle vendéglő tánctermében közkedvelt népszínműveket adtak elő. A si­keres rendezvények bevételéből és segély­gyűjtés által, „téglajegyekkel” a gazdakör 1934-ben megvásárolta a telepi Jenei házat (az akkori Bácska, ma Petőfi utca elején), amelyhez később önkéntes munkával épített sarokházat. A társulat időközben felvette a Telepi Olvasó- és Gazdakör elne­vezést. Zászlaján felhívásként ékeskedett a következő felirat: „Hordozzátok a mű­veltség fáklyáját!”. Lelkes szervezéssel otthonra talált a könyv és az olvasó, a mű­kedvelő, a kultúra... az anyanyelvünk. 1944. október végén, a háborús időszakban megszűnt a Telepi Olvasó- és Gazdakör, megsemmisítették a gazdag könyvállományt, dokumentumanyagot, „csupán” a szellemisége élte túl a könyör­telen pusztítást. A volt olvasó- és gazdakör nagytermé­ben 1945. június 17-én felsőbb hatalmi utasításra létrehozták az Újvidéki Magyar Kultúrkört, amely a belvárosi magyar kultúrkör fiókja lett. Épülete a Proletár Sportegyesület tulajdonába került mint Proletár Kultúregyesület. Itt gyakoriak voltak a népegyetemi előadások és a mű­sorral egybekötött bálok. Ennek ellenére fokozatosan teret hódított a színjátszás. 1951. július 22-én a kultúregyesület felvette a Petőfi Sándor nevet, majd ilyen elnevezéssel művelődési egyesületként vették számba. 51. október 15-én léte­sült itt a Petőfi Sándor Amatőr Színház is. Szereplői számos színdarabot többször is előadtak a házban vagy vidéken. E társulatból kerültek ki az Újvidéki Rádió színészei, 1975-ben többféle okból megszűnt a tehetséges műkedvelők szín­háza. Időközben és később újabb szakosz­tályok alakultak. A kultúregyesületben jelentős szerepet töltöttek be a néptánc­együttesek, a zene- és énekkarok, a szó­lóénekesek, a versmondó és irodalmi szakcsoportok, a hagyományápolók szak­osztálya, a PEART képzőművészei, a ké­zimunkások, a játszóház, a bábcsoport, a cserkészcsoport stb. A megnevezettek felléptek a kultúrház hagyományos és alkalmi műsoraiban vagy bemutató kiál­lítást rendeztek, közülük sokan vetélke­dők, pályázatok díjazottjai voltak. A jövő heti jubileumi rendezvények egyaránt feltárják majd a Petőfi múlt­ját és jelenét. Nap mint nap lapunkban beszámolunk a műsorokról, a kiállítások­ról és a szórakoztató estekről. IB.I. Jubileumi évforduló jegyében Betekintés a telepi magyarok önszerveződésébe, illetve az újvidéki Petőfi Sándor MMK történetébe 2011. november 11., péntek Délutáni külön foglalkozások Hét újvidéki óvodába járó gyere­kek szülei tiltakoztak az óvodákat működtető Boldog Gyermekkor intézményben amiatt, hogy az intézmény vezetői úgy döntöttek, az óvodai tanításon kívüli foglal­kozásokat áthelyezik késő délutáni terminusokba. Azt kérik a vezető­ségtől, hogy változtassák meg dönté­süket, ugyanis nem áll módjukban a gyerekeket naponta kétszer vinni és hozni az óvodából. A döntés értelmében a fakultatív foglalkozásokat­ 17 óra után szerve­zik meg mindegyik óvodában, a mó­dosításra azért volt szükség, mert ha ezek a foglalkozások egy időben történnek a többi, a külön progra­mokban nem résztvevő gyerekek ottlétével, akkor a nevelőknek nem marad idejük minden gyermekkel egyforma mértékben törődni. Nemanja Starovic városi oktatás­ügyi tanácsos elmondta, hogy hétfő­től délután 3 órától szervezik meg a fakultatív programokat, ez komp­romisszumos megoldás, amellyel valószínűleg nem lesz mindegyik szülő megelégedve. Az újvidéki önkormányzati óvodákban 600 gyermekcsoport­tal foglalkoznak, a költségvetésből évente 2 milliárd dinárral támogat­ják működésüket. ■ szb ■ 11 | ÚJVIDÉKI DZSESSZFESZTIVÁL |1 SZERB NEMZETI SZÍNHÁZ SZERDA, NOVEMBER 16., 20 órai kezdettel VLADIMIR KOSTADINOVIC NEW YORK QUARTET TORSTEN GOODS & BAND THE HEATH BROTHERS CSÜTÖRTÖK, NOVEMBERI 7., 20 órai kezdettel KLEMENS MARKTL „FREE SPIRIT" QUARTET EUROPEAN JAZZ ENSEMBLE DUSKO GOJKOVIC QUINTET PÉNTEK, NOVEMBER 18., 20 órai kezdettel ANDI KISSENBECK'S „CLUB BOOGALOO" GISLE TORVIKTRIO RON CARTER „GOLDEN STRIKER TRIO" SZOMBAT, NOVEMBER 19., 20 órai kezdettel BIG BAND RTV SLOVENIJE JD WALTER & TRIO GONZALO RUBALCABA TRIO Jegyek válthatók mindennap a Szerb Nemzeti Színház jegyirodáján. A napi jegy ára: 700 dinár; a teljes ára: 2300 dinár

Next