Magyar Szó, 2012. január (69. évfolyam, 1-23. szám)
2012-01-28 / 21. szám
18 HÉTVÉGE Tisza-partiak a Tisza jegyében Kovács Magdalénát, a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület elnökét a magyar kultúra napja alkalmából plakettel tüntették ki A közelmúltig mostohán kezelték a magyar kultúra ügyét Törökkanizsán, szerencsére azonban az elmúlt négy-öt évben jelentős előrehaladás történt ezen a téren. Megerősödött a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület, és a község falvaiban is alakultak hagyományőrzést felvállaló civil szervezetek. A községben kisebbségben élő magyarság kulturális életének zászlóvivője az említett egyesület, melynek elnökét, Kovács Magdalénát művelődésszervezői tevékenységéért plakettel tüntette ki a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség. Egy néptánccsoporttal és egy népdalkórussal alakult meg 1991-ben a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület, melynek népdalkórusában 1994 óta énekelek, 2008 óta pedig a szervezet elnöke vagyok. Az idén jár le a négyéves megbízatásom, februárban lesz tisztújítás. Egyébként vegyésztechnikusi végzettségem van, a malom laboratóriumában dolgoztam, jelenleg pedig a község művelődési tanácsosa vagyok. Amikor Kakuszi János koreográfus egyéb elfoglaltságai miatt abbahagyta a munkát a két néptánccsoportunkkal, engem kértek fel, hogy vegyem át a helyét. Csaknem tíz évig vezettem a csoportokat, majd átadtam a stafétát a fiatalabbaknak. Kezdetben számos nehézséggel kellett szembenéznünk, hiszen a kilencvenes években nem nézték jó szemmel a civil szervezetek ténykedését. A község nem támogatta a magyar művelődési megmozdulásokat, egyesületünk szakcsoportjainak állandó problémát jelentett megfelelő termet találni a próbák megtartására. Eleinte a színházban tartottuk a próbáinkat, fűtés nem volt, sőt azzal vádoltak meg bennünket, hogy a táncosaink rongálják a színpadot. Amikor a szerb néptánccsoport feloszlott, mi sem voltunk tovább kívánatosabb a színházban. Kitiltottak bennünket. A színház után az általános iskola műkoporítású, igen rossz akusztikájú halljában gyakoroltunk. Ott is állandóan útban voltunk valakinek, de hálásak voltunk, hogy valahol próbálhattunk, és ott legalább nem volt olyan hideg, mint a fűtetlen színházban. Megesett, hogy házaknál gyülekeztünk, s felváltva tartottuk az énekpróbákat, hol az egyik kórustagnál, hol a másiknál. A teremgondok a mai napig kísérik az egyesületet. A 2008-as választások után, amikor a VMSZ jó szereplésének köszönhetően bekapcsolódhattunk a községi politikai életébe, visszamehettünk a színházba gyakorolni. A színház épülete hosszas pereskedés után visszakerült a tönkrement szövetkezettől a helyi közösség tulajdonába, de továbbra sincs megoldva a fűtés. Általában csak az előadások, a rendezvények előtt gyújtanak be, hogy mégse vacogjanak a nézők. Hogy ne fázzunk, a téli hónapokra elkaptuk a középiskola tornatermét, amelynek használatáért bizonyos összeget kell fizetnünk. Amikor a szerb néptánccsoport feloszlott, mi sem voltunk tovább kívánatosak a színházban. Kitiltottak bennünket. Magyarországi támogatással sikerült vásárolnunk egy nagyobb méretű régi polgári házat, amelyet a felújítása után birtokukba vehetnének egyesületünk csoportjai. A tervek elkészültek, már a kivitelezővel is megkötötték a szerződést, csak hát a gazdasági válság, a pénztelenség miatt a Tartományi Nagyberuházási Alapnak nincs pénze arra, hogy finanszírozza a munkálatokat. Annak ellenére, hogy a községi tanács művelődéssel megbízott tagjaként tevékenykedek, az önkormányzat továbbra is meglehetősen mostohán bánik a kultúrával, az egyesületek nagyon kevés pénzt kapnak a községi költségvetésből. Jószerével magunkra vagyunk utalva, nem felhőtlen a kommunikációnk a Demokrata Párttal. A Tiszagyöngye Művelődési Egyesületnek több mint száz tagja van, közülük mintegy nyolcvanan aktívan részt vesznek a szakcsoportok munkájában, és lehet rájuk számítani a szervezésben is. A 11 tagú elnökség soraiból kerül ki az egyesület elnöke. A Tiszavirág néptánccsoportba az első-hatodik osztályos gyerekek járnak, a nagyobbak alkotják a Tiszafa csoportot, amelyben felnőttek is vannak. Néhány éve működik az Ablakszínház nevű diákszínjátszó csoportunk is. Tervbe vettük a citeraszakcsoport megalakítását, amit újjáalakításnak is mondhatnak, mert egy ideig működött ez is. Rendelkezünk három asztali citerával. Népdalkórusunk, a Tiszagyöngye a legutóbbi népzenei szemlén, a Durindón a legjobb tíz között szerepelt, és jogot szerzett a gálaműsorban való fellépésre? A kórus kiúszevés fennállása'ot*grifásodik * alkalommal szerepelt a legjobbak között. Minden évben részt veszünk a Gyöngyösbokrétán, a kicsikkel indulunk a béketánc vetélkedőn. Szavalóink két évben egymás után részt vettek a bácsfeketehegyi Dudás Kálmán Nemzeti Vers- és Prózamondó Találkozón, ahonnan hárman továbbjutottak Magyarországra. Tavalyelőtt Kovács Dorina első helyet szerzett a kategóriájában. Járunk külföldre is, az ősszel megfordultunk Szlovákiában, s a szomszédos határ menti településekkel, Újszentivánnal és Deszkkel is tartjuk a kapcsolatot, részt veszünk egymás rendezvényein, amelyek jó alkalmat kínálnak a tapasztalatcserére. Két kiemelkedő magyar művelődési rendezvénnyel dicsekedhetünk, amelyek kezdeményezésünkre indultak el: az egyik az Észak-bánáti Néptánctalálkozó, amely nemzetközi, és a Magyar Nemzeti Tanács a kiemelt kistérségi rendezvények közé sorolta; a másik pedig a Szent István-napi ünnepség, amelyet tavaly immár negyedik alkalommal tartottunk meg. A nagy rendezvények mellett szinte havonta vannak műsoraink - mondta Kovács Magdaléna. Az elmúlt években Törökkanizsa falvaiban is alakultak magyar hagyományápoló, a helyi művelődési életet és civil szférát felkaroló szervezetek, így alakult meg Rábén a Vadvirágok Művelődési Egyesület, valamint Oroszlámoson a dr. Batthytsky istváni tiiófitár Csa~ falu Szülöttjének a nevét viselő egyesület. Törökkanizsán is alakult új civil szervezet, a Törökkanizsáért Egyesület. GERGELY József Gergely József Elismerés az újvidéki Petőfinek A tavaly hatvanadik születésnapját ünneplő egyesületet plakettel jutalmazta a VMMSZ A délvidéki magyar kultúra terén végzett tevékenység elismeréseként a tavaly 60. születésnapját ünneplő, újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ plakettben részesült. Habár a központ hat évtizede alakult, tevékenysége 80 éves színes művelődési múltra tekint vissza, s novemberben egyhetes rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának évfordulóját. A központ az újvidéki magyar közélet alappil igen csökkenti a lehetőségeket, ezért az intézményére, közművelődési tevékenységének összetartó és az önfenntartásra törekszik. Alaptevékenysége a megtartó ereje van. Székháza a telepi magyar mű- magyar kultúra és hagyományok, valamint a szép velődési házban van, fenntartja és működteti azt. beszéd ápolása, a fiatalok öntudatának fejlesztése. Az elmúlt időszakban igen nehéz anyagi helyzetbe a magyar közélet megtartása. A tagok érdeklőkerük. A programok szervezésére és az intézményzési körüktől függően különböző szakcsoporfenntartására pályázatok útján jut pénzhez. Eztokban tevékenykednek. A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ szakcsoportjai kiemelkedő eredményekkel szerepeltek a különféle megmérettetéseken: ilyenek a színjátszó csoport, a drámai szakcsoport, a szavalók, a tánccsoportok, a tamburazenekarok, a citerazenekar, a Kiskormos együttes, a harmonika-zenekar, a leánykórus, a vegyes kórus, a Guzsalyas együttes, a festőművészek és a kézimunkacsoport... A szakcsoportok rendszeres tevékenységén kívül a Petőfi Sándor Művelődési Központ gazdag művelődési és művészeti programkínálattal vesz részt az újvidéki közéletben. Megrendezi a magyarság számára jelentős eseményekhez és ünnepekhez fűződő műsorokat és megemlékezéseket. Szervez kiállításokat, filmvetítéseket, műhelymunkákat, társas összejöveteleket (bálokat, teadélutánokat, ifjúsági bulikat és ismeretterjesztő előadásokat. A Petőfi sikeresen együttműködik a civil és ifjúsági szervezetekkel, sőt helyet is ad például a Jövő fiataljainak, a Vajdasági Magyar Diákszövetségnek és a Vajdasági Magyar Ifjúsági Központnak. Jelentős kapcsolatokat ápol több anyaországi és Kárpát-medencei magyar egyesülettel, így például a pozsonyi, muravidéki, horvátországi, ungvári, pécsi, egyházaskozári, sárréti és túrkevei szervezetekkel. Több fontos Kárpát-medencei, anyaországi és hazai szakmai tömörülésnek és szövetségnek a tagja és alapítója, például a Magyarok Világszövetségének, a Vass Lajos Népzenei Szövetségnek, a Falvak Kultúrájáért Alapítványnak, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek, a Vajdasági Magyar Folklórközpontnak és a Horizont Délbácskai és Szerémségi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének. Kiemelkedő tevékenységével számos elismerési díjat érdemelt ki. Közöttük a jelentősebbek: Újvidék Októberi díja, a Vajdasági Szakszervezet Május 1-je Díja, a Vajdasági Ifjúsági Szövetség Nagykorúsági díja, Vass Lajos-díj, legutóbb pedig a magyar kultúra napja alkalmából megrendezett zentai ünnepségen plakettel jutalmazták. (szb) Drós András MABHAfiÓ 2012. január 28., 29., szombat-vasárnap