Magyar Szó, 2012. október (69. évfolyam, 228-254. szám)
2012-10-23 / 247. szám
HIRDESSEN LAPUNKBAN! 021/457-505 024/552-458 fax: 021/457-633,456-832 Újvidék, 2012. október 23., kedd ! Magvető ■ Fény az alagút végén(?) ■ Búzavetés az idén is önerőből A gazda sohasem várta meg, hogy a kereskedők vagy a feldolgozók megegyezzenek bármely termék felvásárlási árában, hanem igyekszik optimális időben elvégezni a munkát ! Gyenge kereslet, változatlan árak A Budapesti Terménytőzsdén a gabonaárak némileg emelkedtek, Párizsban viszont csökkentek A szabadság napja Navracsics Tibor: A mi szabadságunk csakis úgy valósulhat meg, ha minden nemzet szabad lesz Pásztor István: A szabadság korlátozottsága, a szabadság sérelme és hiánya az emberi méltóság kioltója A szabadság és az emberi méltóság megőrzésének, visszaszerzésének fontosságára emlékeztettek tegnap este a vajdasági magyarság 1956-os forradalom 56. évfordulójának központi megemlékezésén, a Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban. A megemlékezés díszvendége dr. Navracsics Tibor, Magyarország miniszterelnökhelyettese, közigazgatási és igazságügyi minisztere volt. Az idei megemlékezést az is különlegessé tette, hogy a magyar himnuszt a Garden Quartett élő előadásában hallhatta az emlékező közösség. Navracsics Tibor ünnepi beszédében hangsúlyozta, Szabadkára, a Vajdaságba jönni egy magyar ember számára kitüntetett kedvességet jelent. Vajdaság kicsiben mintázza Közép-Európa sokszínűségét - hangsúlyozta Navracsics. - A mai ünnep, október 23-a egy szempontból kilóg a többi nemzeti ünnep sorából. A legfiatalabb nemzeti ünnepünkről van szó, amelynek hősei, szemtanúi, de az árulók is itt élnek közöttünk. Még mindig nem döntetett el, hogy 1956 hol is találja meg a helyét a nemzeti ünnepek sorában. A szabadság ünnepe ’56, de így vagy úgy a szabadságot ünnepeljük, az önállóságot, augusztus 20-án és március 15-én is. Október 23-a azonban egy szempontból mégis kilóg a sorból. Ez a nap egy olyan korszakban érte a magyarságot, amikor már szétszakadva, nem egy országként éltünk, együtt éreztünk, de mégis a magyar nép küzdelmét a többi magyarok kívülről figyelték. Viszont ez a nemzeti ünnepek ereje, hogy azt minden magyar nemzeti ünnepként éli meg. Ez teszi közösséggé a magyar nemzetet. 1956 a függetlenségről szól, arról a vágyról, hogy a saját sorsunk urai lehessünk, hogy magyarok lehessünk, hogy merjünk magyarok lenni. Nem másokkal szemben, hanem mások mellett. A mi szabadságunk csakis úgy valósulhat meg, ha minden nemzet szabad lesz. ’56 nemcsak a magyar szabadság, hanem Közép-Európa minden nemzetének szabadsága. A kölcsönös tisztelet lehetősége. Október 23-a csupán látszólag csak a szabadság, hiszen a szabadság minden. Találjuk meg a tiszteletet, a szabadságot, és legyen részünk a gyarapodásban - hangsúlyozta Navracsics Tibor. Folytatása a 4. oldalon Navracsics Tibor: 1956 a függetlenségről szól, arról a vágyról, hogy a saját sorsunk urai lehessünk, hogy magyarok lehessünk, hogy merjünk magyarok lenni A tanszék missziót teljesít Ünnepelt a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék - Benedek Miklós átvette a Sinkó Ervin Irodalmi Díjat Ötvenhárom évvel ezelőtt, 1959. október 21-én Sinkó Ervin akadémikus, tanszékalapító székfoglaló beszédével vette kezdetét az egyetemi szintű magyartanárképzés Vajdaságban - erről az eseményről emlékeznek meg évről évre az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken. A tegnapi tanszéknapi rendezvényen dr. Csányi Erzsébet tanszékvezető egyetemi tanár köszöntőjében a magyar tanszék szimbolikus jelentőségére emlékeztetett. Mint mondta, a magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzésen túl a tanszék missziót teljesít. - A magyar nyelvű felsőoktatással lehet csupán a magyar értelmiséget, illetve a magyarságot megtartani a Vajdaságban, ezért komplex felsőoktatási rendszerben kell gondolkodnunk. A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék már az 1970-es években Vajdaság felsőoktatási távlattervéhez egy magyar tannyelvű tanítóképző és egy természettudományi kar alapítását, magyar színészképzést, magyar történelem szakos képzést, magyar közgazdasági, orvosi, jogi, mezőgazdasági és műszaki tagozatok létrehozását javasoló beadvánnyal járult hozzá. Mindebből az évek, évtizedek során a színészképzés és a tanítóképző kar valósult meg, s jelenleg az Újvidéki Egyetem 14 kara közül 5 karon folyik részleges magyar tannyelvű oktatás. Célunk kell legyen, hogy mindannyian hozzájáruljunk az Újvidéki Egyetem kétnyelvű modelljének fejlesztéséhez - mondta Csányi Erzsébet. Folytatása a 9. oldalon Dr. Utasi Csilla átadja a Sinkó Ervin Irodalmi Díjat Benedek Miklósnak 9770350 4 180 1 5 Tisztelgés az ’56-os hősök előtt A magyar forradalomra és szabadságharcra emlékeztek a palicsi ’56-os emlékműnél, amelyet a forradalom 50-ik évfordulójára emeltek (4. oldal) Magyarságunkat közösségben tudjuk megélni A zentai Művelődési Ház színháztermében a magyarországi Misztrál zenekar hangversenyével emlékeztek meg az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról. A formáció fellépése előtt Ceglédi Rudolf, a község polgármestere mondott ünnepi beszédet. (13. oldal) TÉMÁINK ■ Késsel támadtak a finn miniszterelnökre (2. oldal) I Hamarosan beindulhat a bezdáni hajógyár Egy beruházó, aki nem spórol az érzelmeken (5. oldal) ■ Arab sejkek a vajdasági földeken Huszonötezer hektár állami földet bérelhet Szerbiában az arab Al Dahra nevű agrárcég (6. oldal) ■ Kutyamérgezések Magyarkanizsán Egy közösségi oldalon jelent meg a hír, majd városszerte elterjedt, hogy ismét kutyákat mérgeztek meg Magyarkanizsán (13. oldal) Szerbia meg sem moccan Ljubodrag Stojadinović: A kilencvenes évek ideológiai beidegződései eltávolíthatatlanok Közeledik az új kormány fennállásának századik napja, az az időpont, amikor a mindenkori kormányok addigi munkáját mérlegre helyezik, minősítik, dicsérik vagy elmarasztalják az addig látottakat, attól függően, hogy mit hozott a politikai színtérre az elmúlt bő három hónapos időszak. Az már most teljesen biztos, hogy az elemzőknek nem lesz könnyű dolguk a jelenlegi kormány értékelése során. Igen nehéz megállapítani ugyanis, hogy történetesen a kormány milyen politikát képvisel a prioritásként meghatározott két fontos kérdés, az európai integráció és Koszovó kapcsán. Mindenféle kijelentéseket hallani lehetett az említett témákkal kapcsolatban: haragos, veszekedésre hajlamos, bosszúálló hangvételű nyilatkozatoktól kezdve a maximális együttműködő készséget tükröző véleményekig elhangzott minden Európával és Koszovóval kapcsolatban. Hogy a kijelentések közül melyik számít hivatalosnak, s melyik személyes érzelmekkel táplált állásfoglalásnak, azt sem könnyű megmondani. Ráadásul: a századik napig még el sem jutottunk, máris a kormány bukásáról, új választások kiírásáról lehetett hallani a legnagyobb kormánypárt berkeiben, amely elégedetlen egyes koalíciós partnerek helyi önkormányzati szintű viszonyulásával, s remélve, hogy igazat mondanak a felmérések, még több szavazat megszerzésén, s így nagyobb befolyás gyakorlásának a lehetőségén kezdett töprengeni. Folytatása az 5. oldalon