Magyar Szó, 2012. október (69. évfolyam, 228-254. szám)

2012-10-23 / 247. szám

HIRDESSEN LAPUNKBAN! 021/457-505 024/552-458 fax: 021/457-633,456-832 Újvidék, 2012. október 23., kedd­ ­! Magvető ■ Fény az alagút végén(?) ■ Búzavetés az idén is önerőből A gazda sohasem várta meg, hogy a kereskedők vagy a feldolgozók meg­egyezzenek bármely ter­mék felvásárlási árában, hanem igyekszik optimális időben elvégezni a munkát ! Gyenge kereslet, változatlan árak A Budapesti Terménytőzs­dén a gabonaárak némileg emelkedtek, Párizsban vi­szont csökkentek A szabadság napja Navracsics Tibor: A mi szabadságunk csakis úgy valósulhat meg, ha minden nemzet szabad lesz­­ Pásztor István: A szabadság korlátozottsága, a szabadság sérelme és hiánya az emberi méltóság kioltója A szabadság és az emberi méltóság megőrzésének, visszaszerzésének fontosságára emlékeztettek tegnap este a vajdasági magyarság 1956-os forradalom 56. évfordulójának központi megemlé­kezésén, a Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban. A megemlékezés díszvendége dr. Navracsics Tibor, Magyarország miniszterelnök­helyettese, közigazgatási és igazságügyi minisztere volt. Az idei megemlékezést az is különlegessé tette, hogy a magyar himnuszt a Garden Quartett élő előadásában hallhatta az emlékező közösség. Navracsics Tibor ün­nepi beszédében hang­súlyozta, Szabadkára, a Vajdaságba jönni egy magyar ember számára kitüntetett kedvességet jelent. Vajdaság kicsiben mintázza Közép-Európa sokszínűségét - hang­súlyozta Navracsics. - A mai ünnep, október 23-a egy szempontból kilóg a többi nemzeti ünnep sorából. A legfiatalabb nemzeti ünnepünkről van szó, amelynek hősei, szemtanúi, de az árulók is itt élnek közöttünk. Még mindig nem dön­tetett el, hogy 1956 hol is találja meg a helyét a nemzeti ünnepek sorában. A szabad­ság ünnepe ’56, de így vagy úgy a sza­badságot ünnepeljük, az önállóságot, augusztus 20-án és március 15-én is. Október 23-a azonban egy szempont­ból mégis kilóg a sorból. Ez a nap egy olyan korszakban érte a magyarságot, amikor már szétszakadva, nem egy or­szágként éltünk, együtt éreztünk, de mégis a magyar nép küzdelmét a többi magyarok kívülről figyelték. Viszont ez a nemzeti ünnepek ereje, hogy azt minden magyar nemzeti ünnepként éli meg. Ez teszi közösséggé a magyar nemzetet. 1956 a függetlenségről szól, arról a vágyról, hogy a saját sorsunk urai lehessünk, hogy magyarok lehes­sünk, hogy merjünk magyarok lenni. Nem másokkal szemben, hanem má­sok mellett. A mi szabadságunk csakis úgy valósulhat meg, ha minden nemzet szabad lesz. ’56 nemcsak a magyar sza­badság, hanem Közép-Európa minden nemzetének szabadsága. A kölcsönös tisztelet lehetősége. Október 23-a csu­pán látszólag csak a szabadság, hiszen a szabadság minden. Találjuk meg a tiszteletet, a szabadságot, és legyen ré­szünk a gyarapodásban - hangsúlyozta Navracsics Tibor. Folytatása a 4. oldalon Navracsics Tibor: 1956 a függetlenségről szól, arról a vágyról, hogy a saját sorsunk urai lehessünk, hogy magyarok lehessünk, hogy merjünk magyarok lenni A tanszék missziót teljesít Ünnepelt a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék - Benedek Miklós átvette a Sinkó Ervin Irodalmi Díjat Ötvenhárom évvel ezelőtt, 1959. ok­tóber 21-én Sinkó Ervin akadémikus, tanszékalapító székfoglaló beszédével vette kezdetét az egyetemi szintű ma­gyartanárképzés Vajdaságban - erről az eseményről emlékeznek meg évről évre az újvidéki Magyar Nyelv és Iro­dalom Tanszéken. A tegnapi tanszéknapi rendezvé­nyen dr. Csányi Erzsébet tanszékvezető egyetemi tanár köszöntőjében a ma­gyar tanszék szimbolikus jelentőségére emlékeztetett. Mint mondta, a magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzésen túl a tanszék missziót teljesít. - A magyar nyelvű felsőoktatással lehet csupán a magyar értelmiséget, illetve a magyarságot megtartani a Vajdaságban, ezért komplex felsőokta­tási rendszerben kell gondolkodnunk. A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék már az 1970-es években Vajdaság fel­sőoktatási távlattervéhez egy magyar tannyelvű tanítóképző és egy termé­szettudományi kar alapítását, magyar színészképzést, magyar történelem szakos képzést, magyar közgazdasági, orvosi, jogi, mezőgazdasági és mű­szaki tagozatok létrehozását javasoló beadvánnyal járult hozzá. Mindebből az évek, évtizedek során a színészkép­zés és a tanítóképző kar valósult meg, s jelenleg az Újvidéki Egyetem 14 kara közül 5 karon folyik részleges magyar tannyelvű oktatás. Célunk kell legyen, hogy mindannyian hozzájáruljunk az Újvidéki Egyetem kétnyelvű modell­jének fejlesztéséhez - mondta Csányi Erzsébet. Folytatása a 9. oldalon Dr. Utasi Csilla átadja a Sinkó Ervin Irodalmi Díjat Benedek Miklósnak 9­770350 4 1­80 1 5 Tisztelgés az ’56-os hősök előtt A magyar forradalomra és szabad­ságharcra emlékeztek a palicsi ’56-os emlékműnél, amelyet a forradalom 50-ik évfordulójára emeltek (4. oldal) Magyarságunkat közösségben tudjuk megélni A zentai Művelődési Ház színház­­termében a magyarországi Misztrál zenekar hangversenyével emlékeztek meg az 1956-os magyar forradalom­ról és szabadságharcról. A formáció fellépése előtt Ceglédi Rudolf, a köz­ség polgármestere mondott ünnepi beszédet. (13. oldal) TÉMÁINK ■ Késsel támadtak a finn miniszterelnökre (2. oldal) I Hamarosan beindulhat a bezdáni hajógyár Egy beruházó, aki nem spó­rol az érzelmeken (5. oldal) ■ Arab sejkek a vajdasági földeken Huszonötezer hektár állami földet bérelhet Szerbiában az arab Al Dahra nevű ag­rárcég (6. oldal) ■ Kutyamérgezések Magyarkanizsán Egy közösségi oldalon jelent meg a hír, majd városszerte elterjedt, hogy ismét kutyá­kat mérgeztek meg Magyar­kanizsán (13. oldal) Szerbia meg sem moccan Ljubodrag Stojadinović: A kilencvenes évek ideológiai beidegződései eltávolíthatatlanok Közeledik az új kormány fennállásának századik napja, az az időpont, amikor a mindenkori kormányok addigi munkáját mérlegre helyezik, minősítik, dicsérik vagy elmarasztalják az addig látottakat, attól függően, hogy mit hozott a politi­kai színtérre az elmúlt bő három hónapos időszak. Az már most teljesen biztos, hogy az elemzőknek nem lesz könnyű dolguk a jelenlegi kormány értékelése során. Igen nehéz megállapítani ugyanis, hogy történetesen a kormány milyen politikát képvisel a prioritásként meghatározott két fontos kérdés, az európai integráció és Koszovó kapcsán. Mindenféle kijelentéseket hallani lehetett az említett témákkal kapcsolatban: haragos, veszekedésre hajlamos, bosszúálló hangvételű nyilatkoza­toktól kezdve a maximális együttműködő készséget tükröző véleményekig elhang­zott minden Európával és Koszovóval kapcsolatban. Hogy a kijelentések közül me­lyik számít hivatalosnak, s melyik személyes érzelmekkel táplált állásfoglalásnak, azt sem könnyű megmondani. Ráadásul: a századik napig még el sem jutottunk, máris a kormány bukásáról, új választások kiírásáról lehetett hallani a legnagyobb kormánypárt berkeiben, amely elégedetlen egyes koalíciós partnerek helyi önkor­mányzati szintű viszonyulásával, s remélve, hogy igazat mondanak a felmérések, még több szavazat megszerzésén, s így nagyobb befolyás gyakorlásának a lehetősé­gén kezdett töprengeni. Folytatása az 5. oldalon

Next