Magyar Szó, 2013. január (70. évfolyam, 1-24. szám)

2013-01-14 / 8. (9.) szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com A franciák tovább bombázzák az iszlamistákat Maliban A kormányerők visszafoglaltak egy várost a lázadóktól A francia hadsereg tegnap is légicsa­pásokat mért a Mali déli része felé előre­törő fegyveres iszlamista csoportokra. A francia katonai beavatkozás kezdete, péntek óta több tucat iszlamista harcost öltek meg, köztük a Kojak gúnynéven ismert parancsnokot - közölték francia és mali biztonsági források. Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter elmondta, hogy tegnap már a harmadik napon bombázták folyamato­san az iszlamista erőket. Francois Hol­lande francia elnök szombaton arról beszélt, hogy a mali hadsereg olda­lán harcoló francia erőknek sikerült feltartóztatniuk az ország déli része felé megindult iszlamistákat. Le Drian viszont óvatosnak mutatkozott, s úgy fogalmazott: folyamatosan légicsapáso­kat mérnek az iszlamista lázadókra, hogy megakadályozzák előrenyomulásukat. „Ez részben sikerült, de nem teljesen” - ismerte el a miniszter, hangsúlyozva, hogy a francia katonai beavatkozás lehe­tővé teszi a mali hadseregnek, hogy ismét előretörjön az ország teljes területén. Utóbbi lehetőség ellen máris tilta­kozott a tuareg lázadók mozgalma: az Azavadi Nemzeti Felszabadítási Mozga­lom (MNLA) tegnap követelte, hogy a mali hadsereg katonái tartsák magukat távol az ország északi részétől, attól a térségtől, ahol a tuaregek az önrendel­kezési jogért küzdenek. Az MNLA tavaly januárban indított támadást a kormányerők ellen, ám pár hónappal később a térségből kiszorítot­ták a fegyveres iszlamista csoportok, így az Iszlám Maghreb al-Kaidája (AQMI) nevű helyi terrorszervezet, a vele szövet­séges Mozgalom a Nyugat-afrikai Dzsi­­hád Egységért (MUJAD) nevű iszlamista csoport, valamint az al-Kaida nemzet­közi terrorhálózattal kapcsolatban álló Ansar Dine (Hit Védelmezői) nevű szalafista csoport. Le Drian közölte, hogy további nyolc­van katonát dobnak át Maliba, ezzel 550- re emelkedik a francia katonai kontin­gens létszáma. Emellett Rafale típusú vadászbombázókat vezényelnek át a nyugat-afrikai országba. Tegnap Mali fővárosába, Bamakó­­ba várták a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által felállítandó katonai erő vezetőit, hogy megszervezzék a Mali északi részét ellen­őrzés alatt tartó iszlamista fegyveresek kiűzésével megbízott csapatok érkezését. A szervezet 15 tagállamának első számú vezetői szerdán Abidjanban rendkívü­li csúcsértekezleten vitatják meg a mali helyzetet. Nigéria mintegy 600, Niger, Burkina Faso, Togo és Szenegál egyaránt 500, míg Benin 300 katonát ígért a Shehu Abdulka­­dir nigériai tábornok vezetése alatt felálló nyugat-afrikai intervenciós erőbe. Mali ügyvezető elnöke tévébeszéd­ben számolt be tegnap arról, hogy az elmúlt napokban visszafoglalták Kom­a városát az iszlamistáktól. A település a fővárostól, Bamakótól 700 kilométerre északkeletre fekszik. Dioncounda Traoré államfő elmondta, hogy a harcokban a kormányhadsereg 11 katonája vesztette életét és 60 megsebesült. A város birtok­lásáért folytatott küzdelemben, amelyet a francia légierő támogatott, meghalt száz szélsőséges. Légi logisztikai segítséget nyújt a brit kormány Franciaországnak a Maliban zajló francia hadműveletekhez - közöl­te tegnap hajnalban a brit miniszterel­nöki hivatal. A Downing Street szóvivő­jének tájékoztatása szerint ugyanakkor London szárazföldi harcoló alakulatokat nem küld az afrikai országba. A brit miniszterelnöki hivatal bejelen­tése szerint David Cameron brit kormány­fő és Francois Hollande francia elnök szombat este telefonos megbeszélésen tekintette át a Maliban kialakult helyzetet, és azt, hogy Nagy-Britannia miként tud hozzájárulni a m­ali kormánynak nyújtott francia katonai segítséghez a szélsőséges lázadó erők elleni harcban. A tájékoztatás szerint Cameron és Hollande egyetértett abban, hogy a mali helyzet - tekintettel az országban folyó terrortevékenységre - tényleges veszélyt jelent a nemzetközi közösségre. (MTI/AFP/ITAR-TASZSZ) Nem jött be a papírforma a hétvé­gi cseh elnökválasztáson, amelynek a különlegességét az adta, hogy az ország húszéves történetében először dönthet a lakosság arról, ki kerüljön az állam élére. Eddig ez a parlament privilégiuma volt. A kilenc jelölt közül senki sem szerezte meg a szavazatok több mint ötven száza­lékát, ami a győzelem feltétele volt. Ezért január 25-én és 26-án második fordulót tartanak; ezen dől el, ki lesz Csehország harmadik államfője. A következő megmérettetésre azon­ban már csupán a hétvégi szavazás első két helyezettje kerül, akik szinte fej­fej mellett értek a célba. Mindketten a voksok csaknem 25 százalékát kapták a 61 százalékos részvétel mellett megtar­tott választáson. Egyikük - a papírforma szerint - a baloldali Milos Zeman, ő végzett az első helyen, a szavazatok 24,2 százalékával. A másik továbbjutó meglepetésember: a jobboldali Karel Schwarzenberg kormány­főhelyettes, külügyminiszter, ő a voksok 23,4 százalékát megszerezve megelőzte a Zeman fő vetélytársának és a választás nagy favoritjának tartott, pártonkívüli Jan Fischert. Utóbbi csak harmadik lett. A második fordulóba jutott két legjobb helyezett nem sokkal az eredményhirde­tés után máris egymásnak esett. Schwar­zenberg azzal vádolta Zemant, hogy a múlt embere, mire a megszólított azzal vágott vissza, hogy bírálója a kormány tagjaként a lakosságot érintő megszorító intézkedések sokaságát szavazta meg. Cseh politikai elemzők szerint a két jelölt győzelmi esélyei kiegyenlítettek. Emiatt nagyon kiélezett kampány várha­tó a következő két hétben, vagyis a döntő megmérettetés előtti időszakban. A 74 éves Schwarzenberg - akinek egyik nagyanyja magyar volt - egy régi és közismert cseh arisztokrata család leszármazottja. A leggazdagabb politiku­sok közé tartozik hazájában, ahová csak a kommunizmus bukása után költözött vissza. Addig Ausztriában élt. A választási kampányban és az utób­bi években is sokan bírálták ezért. Azt rótták fel neki, hogy nem eléggé cseh. Schwarzenberg és - a rendkívül népsze­rűtlen cseh kormánykoalíció részét képe­ző -jobbközép pártja, a TOP 09 első­sorban az értelmiség körében népszerű. Mások nem igazán kedvelik, ahogyan a kormányt sem, amelynek külügyminisz­terként oszlopos tagja. A 68 éves Zeman 1998 és 2002 között, szociáldemokrataként cseh kormányfő volt. Ő a baloldali szavazók támogatásá­ra számíthat. Nem biztos azonban, hogy a szociáldemokraták egy része felsora­kozik mögé. Zeman ugyanis 2007-ben elhagyta a pártot, vezetésével azóta is élesen szemben áll. Mindazonáltal az ellenzéki szociáldemokraták vezetése - a választás első fordulójának szombati befejezése után - (közvetetten) Zeman támogatására szólította fel a párt tagságát és támogatóit. A politikus az elnökválasz­tási kampány eddigi részében a gazdaság fellendítésével kampányolt. Az új elnök Václav Klaust váltja fel, akinek elnöki mandátuma március 7-én jár le. Klaus az egyik legnépszerűtlenebb politikus az EU-ban, amelyhez Csehor­szág 2004-ben csatlakozott. Hazájában az utóbbi időben már-már közutálatnak örvend, elsősorban azért, mert az ország megalakulásának huszadik évforduló­ja alkalmából nemrég mintegy hétezer rabnak, a cseh börtönpopuláció csaknem egyharmadának adott közkegyelmet. A továbbiakban még legalább egy amnesz­tiát tervez. A cseh államfő­ szerepe sok esetben ceremoniális, de nem mindig. Beleszól­hat a parlament és a kormány munká­jába; a külpolitika alakításában fontos szerepe van. Az EU-ügyekben általában az övé az utolsó szó. ■ SZABÓ József Egymásnak estek az esélyesek Milos Zeman és Karel Schwarzenberg jutott a cseh elnökválasztási döntőbe Beta/AP Mali iszlamista lázadók (korábbi felvétel) RÖVIDEN ■ WASHINGTON Fegyvervásárlási láz Jelentősen emelkedett a fegyver­­eladások száma az utóbbi hetekben az Egyesült Államokban, az embereket­­vélhetően az attól való félelem sarkallta a vásárlásra, hogy a legutóbbi, newtowni ámokfutás nyomán esetleg szigorítani fogják a fegyverbirtoklással kapcsolatos törvényeket. Néhány üzletnél hosszú sorok kígyóztak, a vevők órákig álltak sorban, hogy még gyorsan lőfegyver­hez jussanak - írta szombati számában a The New York Times című napilap. A lőszerek iránt is nagy volt a kereslet, az üres vitrinek és polcok látványa a fegy­verboltokban több szövetségi állam­ban megszokott képpé vált az utóbbi időben - tudósított az újság. A tervbe vett lehetséges intézkedések között szerepel egyebek mellett a félautomata fegyverek árusításának tilalma, valamint a fegyvervásárlók személyének alapo­sabb vizsgálata. (MTI/dpa) ■ PEKING Az első idei tibeti önégetés Egy húsz év körüli, Kanszu tarto­mányi fiatalember a tibeti önégetési hullám legújabb áldozata, az első az idén - számolnak be médiajelentések a londoni székhelyű Free Tibet szerve­zet és az amerikai Szabad Ázsia rádió értesülései alapján. A Szabad Ázsia rádió szerint a legutóbbi eset alkalmá­val, csakúgy, mint korábban többször, a fiatalember az 1959 óta önkéntes indiai száműzetésben élő dalai láma hazatéré­sének engedélyezését követelte. Peking az emigráns szervezetek állításával szem­ben vitatja, hogy a tibeti önégetések spontán tiltakozások lennének akár a „kínai uralom”, akár a „vallásszabadság korlátozása” miatt. (MTI) Újabb amerikai katonát tartóztattak le Japánban Birtokháborítás gyanújával vettek őrizetbe egy amerikai katonát tegnap hajnalban Jokoszuka városában, emellett megszegte az Egyesült Államok Japán­ban állomásozó csapatai számára elren­delt éjszakai kijárási tilalmat is - közölték a japán hatóságok. A letartóztatásakor ittas állapotban levő, 24 éves tengerész azt állította, azért tört be egy házba, mert azt hitte, hogy ott egy barátja lakik. Barátja helyett azon­ban egy férje hazatértére váró, 32 éves japán nőt talált a lakásban, aki azonnal riasztotta a rendőrséget. Ez már a sokadik hasonló, részeg amerikai katonákat érintő bűneset a szigetországban azóta, hogy tavaly októberben kijárási tilalmat rendeltek el a hadsereg tagjai számára, miután két tengerész megerőszakolt egy nőt Okina­­va szigetén. (MTI) ilkr/utfie 2013. január 14., hétfő Tömegtüntetés Párizsban a melegházasságok legalizálása ellen Százezrek vettek részt tegnap Párizs­ban a Francois Hollande szocialista fran­cia köztársasági elnök melegházasságot engedélyező törvényjavaslata elleni felvo­nuláson. A katolikus egyház és a jobbol­­dali ellenzék támogatásával rendezett, jó hangulatú, színes tömegrendezvény keretében a francia főváros négy pont­járól indultak a tüntetők az Eiffel-torony előtti Mars-mező felé, ahova a rendőr­ség 150-300 ezer résztvevőt várt a nap folyamán. A parlament január 29-én kezdi megvitatni a Házasodhasson minden­ki! elnevezésű törvénytervezetet, amely kimondja, hogy a házasság „két külön­böző vagy azonos nemű ember között” létrejövő egység. A jogszabály arra is lehetőséget teremtene, hogy a homo­szexuális párok gyermekeket fogadjanak örökbe. Franciaország a 12. ország, ahol várhatóan engedélyezni fogják az azonos neműek házasságát. „A megmozdulás tesztértékű Francois Hollande számára, hiszen ma egyértel­műen látható, hogy Franciaországban feltehetően milliók nem értenek egyet ezzel a reformmal” - mondta Jean- Francois Copé, a legnagyobb ellenzé­ki párt, a Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára a felvonuláson, amelyen számos ellenzéki politikus mellett megje­lent André Vingt-Trois, Párizs érseke is. Christiane Taubira igazságügyi minisz­ter közölte: függetlenül a megmozdu­lás méreteitől a kormány nem vonja vissza a törvényjavaslatot. Azt is kizárta, hogy a szervezők követelésének megfe­lelően a kormány népszavazást írna ki a kérdésről. Egy tegnap közzétett felmérés szerint a franciák 56 százaléka támogatja a melegházasság engedélyezését, az azonos neműek általi örökbefogadás gondolata viszont jobban megosztja a társadalmat, azt csak a franciák esetében engedélyez­né. (MTI) Brta/AP Tüntetők Depardieu bírálta az orosz ellenzéket Bírálta az orosz ellenzéket a közel­múltban orosz állampolgárságot kapott Gérard Depardieu. „Az orosz ellenzékiek között is akadnak okos emberek, mint például a jól ismert sakkozó, Garri Kasz­­parov, de más dolog, hogy valaki intel­ligens sakkozó, és más, hogy van-e jól átgondolt politikai programja” - idézte a francia színész egy orosz tévécsatorná­nak adott interjúját tegnap az Interfax hírügynökség. Depardieu nyilatkozatában a Pussy Riot együttes ügyét is szóba hozta. Szerinte a lányokból álló punkegyüt­tes a moszkvai ortodox templomban tartott demonstrációjáért megérdemel­te a rá kiszabott büntetést. „Ha a lányok ugyanezt egy­ mecsetben próbálták volna megtenni, azért valószínűleg az életük­kel fizette volna. Ha egy római katoli­kus templomban kísérelték volna meg, a hívők reakciója feltehetően még sokkal keményebb lett volna, mint az ortodox templomba járó hívőké, akiknek körében az együttes végrehajtotta spontán perfor­­manszát. Ám amikor erről Franciaor­szágban beszéltem, az emberek idiótának neveztek” - mondta a színész. (MTI)

Next