Magyar Szó, 2013. február (70. évfolyam, 25-47. szám)
2013-02-11 / 33. szám
2013. február 11., hétfő __ Évértékelőként hirdette meg, aztán valahogy mégis afféle kampánynyitóra sikeredett az Együtt 2014 szombati rendezvénye. A budapesti Millenárison tartott összejövetelen a választói mozgalom vezetői bejelentették a heteken belüli párttá alakulást és a jövő évi parlamenti választást követő kormányváltást. Talán egy cseppet prepotens ezt így kinyilatkoztatni, gondolhatnánk egyfelől, másfelől viszont minek lépjen bárki is a politikai porondra, ha nincsenek győzelmi elképzelései. Szóval, ez így nagyjából rendben is van. Az a mintegy 1800 ember viszont, aki végighallgatta a három szombati beszédet, elégedett volt. Várt valamire, és azt meg is kapta. A rendezvényen ugyanis az Együtt 2014-et alkotó három formáció vezetője követte egymást a pódiumon. A Milla, a Szolidaritás, illetve a Haza és Haladás. A beszédek sorát a Milla vezéregyénisége, Juhász Péter kezdte, majd a Szolidaritás vezetője, Kónya Péter következett. Mindketten a kormányzó pártszövetséget bírálták, de Kónya emellett arról is beszélt, mi mindent tervez az Együtt 2014, ha kormányzati pozícióba kerül, lesz itt többkulcsos adórendszer, megemelt minimálbér, átalakított sztrájktörvény, hosszabb ideig folyósítandó munkanélküli segély, felzárkóztató programok, korkedvezményes nyugdíjak... Riasztó, ha az ember tudja, hogy milyenek az ország anyagi lehetőségei, kétségbeejtő annak, aki a populista ígérgetéseket a háta közepére sem kívánja, kiábrándító annak, aki valami újra, másra vágyik... Bajnai Gordon, a Haza és Haladás vezetője volt a harmadik szónok. Lényegében mindazok, akik jelen voltak a Millenárison, rá vártak, Juhász és Kónya, akár tetszik, akár nem, tulajdonképpen csak az „előzenekar” szerepét játszották, megnyilvánulásuk két lényeges pontja az volt, hogy már a Milla vezetője is a „hamarosan párttá alakulásról” beszélt, illetve az, hogy nyilvánvalóan a Szolidaritás vállalta fel a szociális érzékenység feladatkörét a belső munkamegosztásban. Bajnai viszont nem az évértékeléssel indított, hanem azzal, hogy a „kormány rosszul végzi a dolgát”, tehát le kell váltani. „Orbán Viktor rezsimjének mennie kell, hogy a magyarok milliói maradhassanak és boldogulhassanak a szülőföldjükön, a hazájukban!” - hangzott el már a harmadik mondatban. Szó esett arról, hogy félmillió magyar két év alatt már elhagyta a hazát, kétszer annyian, mint ahányan 1956 után mentek el, s hogy ezeket az embereket mindenképpen haza kell csábítani. Beszédének kulcsszava a remény volt. „Remény nélkül nem lehet emberhez méltó életet élni. A remény ugyanis a holnap sikerébe vetett hit. (...) És ennek az elveszett reménynek a visszaadásában hiszek én. (...) Ezért vagyunk ma itt. Visszaszerezni Magyarországnak a reményt!” - hangoztatta a Haza és Haladás vezetője, aki szerint a Fideszkormány legnagyobb hibája, hogy nem tudta kihasználni a remény erejét, hogy eltékozolta azt. Ezért akarja Bajnai győzelemre vinni a „remény koalícióját”. Az exkormányfő kitért arra a plakátkampányra is, amely éppen a napokban erősödött fel, s amelynek fókuszában Bajnai és Gyurcsány Ferenc áll. Bajnai szerint „megtisztelő”, hogy eddig több mint 200 millió forintot költöttek el a kampányolók az ő ismertségének növelésére, csak azt tartja szomorúnak, hogy ez közpénzből történt. „Ha Orbán Viktor engem tekint kihívójának, ha tart tőlem, megértem. Adok rá okot, megígérem!” - jelentette ki egy pillanatban Bajnai Gordon, s ezzel a mondattal gyakorlatilag magát határozta meg az ellenzéki formációk vezetőjeként. S ha már eddig eljutott, sorba is vette, hogy ki mindenki tanyázik az ellenzéki térfélen. Beszélt az LMP megosztottságáról, de a szocialistákról is. „Az MSZP-nek nincs elég szavazója a kormányváltáshoz. Nincs elég hitele a korszakváltáshoz, és nincs elég szakértelme a jó kormányzáshoz” - állapította meg Bajnai -, és már most borítékolhatjuk, hogy ezzel nem kevés szocialista politikust haragított magára. Arról is beszélt: csak arra összpontosít, hogy „egyetlen nagy erővé” szervezze „a rezsim károsultjait”, mert ha a sokféle akaratból nem lesz egységes erő, „csak tehetetlen düh marad”. Ezért csatlakozási kampányt indít, március 15-ére pedig nagyszabású rendezvényt hirdet. A Millenáris közönségének tetszettek a hallottak. Ami nem meglepő: azért mentek, hogy ezt hallják. Hogy azonban az ország közvéleménye mindezt hogyan fogadja, az már sokkal érdekesebb lesz. Bajnai Gordon politikai súlyát a leginkább az adja mostanság, hogy a Fidesz és a kormánypártot támogató formációk rá fókuszálnak, őt helyezik kampányaik, nyilatkozataik középpontjába, amivel lényegében emelik ázsióját. Nem feltétlenül ezzel a szándékkal teszik, persze, de ez az eredménye, így aztán egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy mekkora a valós súlya az Együtt 2014-nek, s mekkora Bajnai Gordonnak. Jelentenek-e valós alternatívát, valóban kihívói-e a Fidesznek és Orbán Viktornak? A közvélemény-kutatások eredményei nem ezt mutatják. A szombati beszéd viszont tagadhatatlanul egy felkészült, határozott politikus beszéde volt. ■ MIHAJLOVITS Klára A remény koalíciója Budapesti tudósítónktól MN fotó Bajnai Gordon beszél az Együtt 2014 rendezvényén Basescu-Orbán véleménycsere a székely zászló-ügyről Brüsszelben Felelőtlenség a magyar-román vitát nacionalista hangulatkeltésre használni - Traian Basescu román államfő elmondása szerint erre a következtetésre jutottak Orbán Viktor miniszterelnökkel Brüszszelben, amikor szóba került közöttük a székelyzászló-ügy. A román elnököt arról kérdezték az újságírók tegnap, hogy miről beszélgetett a magyar kormányfővel Brüsszelben. Romániában ugyanis feltűnést keltett néhány, a csütörtök-pénteki EU- csúcson készült fotó, amelyen a két politikus derűsen beszélget egymással, miközben a román médiában a magyar-román zászlóvita gerjesztett indulatokat. „Valóban nevettem, de azt mondtam: csak óvatosan a zongorával a lépcsőházban, óvatosan a nacionalizmussal. Orbán Viktor nagyon pozitívan reagált, szerinte is önmérsékletre kell intenünk a feleket” - számolt be a beszélgetésről Basescu. Hozzátette: válság idején könnyű az emberek elégedetlenségét más irányba terelni, és úgy vélte, fennáll a veszélye, hogy elszabadulnak az indulatok. „Válságban azok a politikusok hozakodnak elő nacionalista szólamokkal, akiknek a felelősségtudata korlátozott” - mondta Basescu. Hozzátette, Románia valódi problémája sokkal inkább az, hogy nőnek az energiaárak, a helyi adók, bevezetik a kistermelőket sújtó átalányadót, a gazdák többletadóját. „Persze sosem fogom törvénytelen jelképek közintézményekre való kifüggesztését bátorítani” - jelentette ki Traian Basescu román államfő, a székely zászlóra utalva. Kifejtette: nem új keletű a probléma, de az ügyet nem „pátosszal és propagandával”, hanem a törvény keretei között kell kezelni. „Levettettem a zászlódat, öregem, kitűzheted az udvarodon, használhatod a hét végén, de nincs keresnivalója a közintézményeken” - érzékeltette az általa helyesnek vélt eljárást a román elnök. Mint mondta: sokkal higgadtabban lehetett volna kezelni az ügyet, anélkül, hogy válság idején a románok valós gondjairól olyan „gyúlékony” témára tereljék a közfigyelmet, mint amilyen a nacionalizmus. (MTI) Egyre kevesebb embert ölnek meg Magyarországon Tavaly 113-ra csökkent az emberölések száma, fél évszázada nem volt ilyen alacsony, ez alig több mint a harmada az 1990-es években elkövetett évi 200-300- nak - mondta Polt Péter legfőbb ügyész az MTI-nek, a tavalyi bűnügyi statisztikákat ismertetve. Hosszabb trendről van szó, 1994-ben volt az eddigi negatív rekord, 310, másfél évtizede azonban szinte töretlenül csökken az ilyen bűncselekmények száma, és ez az emberek biztonságérzete szempontjából fontos - mondta a legfőbb ügyész. (MTI) illatfió kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Orbán: Nő az egy főre eső uniós támogatás Az EU-csúcson elért pénzért még Magyarországon is meg kell dolgozni Amíg 2007 és 2013 között fejenként 660 ezer forintnyi uniós forrás érkezett Magyarországra, addig a következő hétéves EU- költségvetési ciklusban ez az összeg 712 ezer forintra nő - összegezte az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetésének elfogadásával záruló uniós csúcstalálkozó eredményét Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorának adott interjúban. Azt mondta: a brüsszeli eredmény tanulsága az, hogy harcolni kell, Magyarország is azért járt most jól, mert végre kiállt magáért. „Fáradtak vagyunk, de boldogok”, mert a 26 órás brüsszeli tárgyalás idején „nagyon sok pénzt kerestünk Magyarországnak” - fogalmazott az interjúban a kormányfő. Megítélése szerint a valóság megértéséhez az visz a legközelebb, ha azt vizsgáljuk, hogy egy főre hét év alatt mennyi EU-s forrás érkezik Magyarországra. Eszerint amíg 2007 és 2013 között 660 ezer forint érkezett „koponyánként” az országba, addig a következő hétéves költségvetési ciklusban, 2014 és 2020 között 712 ezer forint jön majd. Ez azt jelenti, hogy „koponyánként számolva” még soha ennyi pénz nem érkezett Magyarországra, soha nem volt ilyen előnyös az uniós tagság a magyaroknak, mint most - értékelte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a kormány lényegében minden célt elért, amit a tárgyalások előtt kitűzött maga elé. A 712 ezer forintos fejenkénti támogatással Magyarország ezüstérmes, csak a litvánok előzik meg, ami igazságos is történelmi szempontból, és „a litvánokra nem vagyunk irigyek” - mondta, jelezve ezzel kapcsolatban, hogy felfogása szerint az egész EU „történelmi kompenzáció a volt kommunista országok számára a kommunizmus évei alatt elszenvedett gazdasági veszteségekért”. Ezért nem is ajándékként tekint az uniós forrásra, hanem úgy, mint amiért „az apáink meg a nagyapáink megdolgoztak, vagy még inkább megszenvedtek”. A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy „az a pénz, ami Magyarországra jön, egy lehetőség. Tehát ez az a pénzügyi keret, amit Magyarország elérhet, ha jól dolgozunk”. Szavai szerint a dolog úgy fest, hogy ezért a pénzért még itthon meg kell dolgozni, azaz olyan programokat kell készíteni, olyan mezőgazdaságot kell felépíteni, és olyan fejlesztési irányokat kell szabni, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a források meg is érkezzenek Magyarországra. Vagyis „nem hátra kell dőlni, hanem folytatni kell a munkát” - mondta. Orbán Viktor tájékoztatása szerint 2007 és 2013 között 7060 milliárd forint uniós támogatás érkezett Magyarországra, 2014 és 2020 között azonban ez az összeg 7080 milliárd forint lesz, tehát amíg az EU büdzséje kisebb lett, a magyaroknak szánt forrás megemelkedett, vagyis „egy kisebb tortából tudtunk nagyobb szeletet kihasítani”. A következő hét évben a magyarok zsebében több pénz marad, mint az előző hét esztendőben - jelentette ki, hozzátéve, aki azt állítja, hogy ez nem így van, az hazudik. A kormányfő beszélt továbbá a források felhasználásának rendjéről, és elmondta, hogy a támogatások nagy részét, nagyjából 60 százalékát „egyenesen a magyar gazdaságba” akarják eljuttatni. Kitért arra is, hogy azokban a régiókban, amelyekben a fiatalokat sújtó munkanélküliség meghaladja a 25 százalékot, pályázati úton elérhető gazdaságfejlesztési forrásokat nyitnak meg, ami Magyarországnak mintegy 50 millió eurót jelent. A most elért eredménynek a miniszterelnök szerint az a tanulsága, hogy harcolni kell, mert ha az ember nem áll ki a saját érdekeiért, akkor semmit sem tud elérni Brüsszelben. „Ki kell állni saját magunk mellett. Nagy vita volt Magyarországon az elmúlt két évben, hogy helyes-e az a politika, ami ha kell, konfliktust is vállal. Ez korábban nem így volt” - fejtette ki, hozzátéve, őt is sokan biztatták, hogy „húzzuk meg magunkat, lapuljunk a szőnyeg alá, mert egyébként pórul járunk”. Ha így tett volna a kormány, Magyarország nagyon sok pénzt bukott volna -jelentette ki. (MTI) MTI fotó Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Magyar Rádió 32-es stúdiójában Perjés Klárának, a Vasárnapi Újság műsorvezetőjének Orbán Viktor levele a határon túli magyar állampolgároknak Levelet küldött a határon túl élő magyar állampolgároknakOrbán Viktor kormányfő, mert a kabinet őket is be akarja vonni a nemzeti konzultáció rendszerébe - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton az MTI-vel. A levélben - amelyet a Facebookon többen is megosztottak - Orbán Viktor Magyarország új állampolgárait köszönti. „Nagy elégtétel a magyarság számára, hogy az állampolgárság kiterjesztésével immár az anyaország polgárai lehetünk, bárhol is élünk a világban” - írta, hozzátéve, hogy mindez nemcsak elégtétel, hanem lehetőség is egyben. „Megszervezhetjük magunkat, újra együtt kormányozhatjuk Magyarországot, és mindannyian beleszólhatunk a nemzet jövőjébe” - fogalmazott. Ehhez azonban - folytatta a kormányfő - „tudnunk kell egymásról”, és rendelkezni kell minden fontos, aktuális információval Magyarországról, ezért a kabinet úgy döntött: a jövőben rendszeresen tájékoztató levelet küld a határon túli magyar állampolgároknak, hogy bekapcsolódhassanak Magyarország sorsának alakításába. A sajtófőnök megerősítette, hogy a kormány a jövőben is küld leveleket a határon túli magyaroknak, mert ők is részei a nemzeti együttműködés rendszerének. (MTI)