Magyar Szó, 2013. február (70. évfolyam, 25-47. szám)

2013-02-11 / 33. szám

2013. február 11., hétfő __ Évértékelőként hirdette meg, aztán valahogy mégis afféle kampánynyitó­ra sikeredett az Együtt 2014 szombati rendezvénye. A budapesti Millenárison tartott összejövetelen a választói mozga­lom vezetői bejelentették a heteken belüli párttá alakulást és a jövő évi parlamenti választást követő kormányváltást. Talán egy cseppet prepotens ezt így kinyilatkoztatni, gondolhatnánk egyfelől, másfelől viszont minek lépjen bárki is a politikai porondra, ha nincsenek győzel­mi elképzelései. Szóval, ez így nagyjából rendben is van. Az a mintegy 1800 ember viszont, aki végighallgatta a három szom­bati beszédet, elégedett volt. Várt vala­mire, és azt meg is kapta. A rendezvényen ugyanis az Együtt 2014-et alkotó három formáció vezetője követte egymást a pódiumon. A Milla, a Szolidaritás, illetve a Haza és Hala­dás. A beszédek sorát a Milla vezér­­egyénisége, Juhász Péter kezdte, majd a Szolidaritás vezetője, Kónya Péter következett. Mindketten a kormányzó pártszövetséget bírálták, de Kónya emel­lett arról is beszélt, mi mindent tervez az Együtt 2014, ha kormányzati pozíci­óba kerül, lesz itt többkulcsos adórend­szer, megemelt minimálbér, átalakított­­ sztrájktörvény, hosszabb ideig folyósí­tandó munkanélküli segély, felzárkóztató programok, korkedvezményes nyugdí­jak... Riasztó, ha az­ ember tudja, hogy milyenek az ország anyagi lehetőségei, kétségbeejtő annak, aki a populista ígér­getéseket a háta közepére sem kíván­ja, kiábrándító annak, aki valami újra, másra vágyik... Bajnai Gordon, a Haza és Haladás vezetője volt a harmadik szónok. Lényeg­ében mindazok, akik jelen voltak a Mille­nárison, rá vártak, Juhász és Kónya, akár tetszik, akár nem, tulajdonképpen csak az „előzenekar” szerepét játszot­ták, megnyilvánulásuk két lényeges pontja az volt, hogy már a Milla vezető­je is a „hamarosan párttá alakulásról” beszélt, illet­ve az, hogy nyilvánvaló­an a Szolidaritás vállalta fel a szociális érzékeny­ség feladatkörét a belső munkamegosztásban. Bajnai viszont nem az évértékeléssel indí­tott, hanem azzal, hogy a „kormány rosszul végzi a dolgát”, tehát le kell válta­ni. „Orbán Viktor rezsim­­jének mennie kell, hogy a magyarok milliói marad­hassanak és boldogulhas­sanak­­ a szülőföldjükön, a hazájukban!” - hangzott el már a harmadik mondat­ban. Szó esett arról, hogy félmillió magyar két év alatt már elhagyta a hazát, kétszer annyian, mint ahányan 1956 után mentek el, s hogy ezeket az embereket mindenképpen haza kell csábí­tani. Beszédének kulcsszava a remény volt. „Remény nélkül nem lehet ember­hez méltó életet élni. A remény ugyan­is a holnap sikerébe vetett hit. (...) És ennek az elveszett reménynek a vissza­adásában hiszek én. (...) Ezért vagyunk ma itt. Visszaszerezni Magyarországnak a reményt!” - hangoztatta a Haza és Haladás vezetője, aki szerint a Fidesz­­kormány legnagyobb hibája, hogy nem tudta kihasználni a remény erejét, hogy eltékozolta azt. Ezért akarja Bajnai győze­lemre vinni a „remény koalícióját”. Az exkormányfő kitért arra a plakát­kampányra is, amely éppen a napok­ban erősödött fel, s amelynek fókuszában Bajnai és Gyurcsány Ferenc áll. Bajnai szerint „megtisztelő”, hogy eddig több mint 200 millió forintot költöttek el a kampányolók az ő ismertségének növe­lésére, csak azt tartja szomorúnak, hogy ez közpénzből történt. „Ha Orbán Viktor engem tekint kihívójának, ha tart tőlem, megértem. Adok rá okot, megígérem!” - jelentet­te ki egy pillanatban Bajnai Gordon, s ezzel a mondattal gyakorlatilag magát határozta meg az ellenzéki formációk vezetőjeként. S ha már eddig eljutott, sorba is vette, hogy ki mindenki tanyá­zik az ellenzéki térfélen. Beszélt az LMP megosztottságáról, de a szocialistákról is. „Az MSZP-nek nincs elég szavazója a kormányváltáshoz. Nincs elég hitele a korszakváltáshoz, és nincs elég szakér­telme a jó kormányzáshoz” - állapította meg Bajnai -, és már most borítékolhat­juk, hogy ezzel nem kevés szocialista poli­tikust haragított magára. Arról is beszélt: csak arra összpontosít, hogy „egyetlen nagy erővé” szervezze „a rezsim káro­sultjait”, mert ha a sokféle akaratból nem lesz egységes erő, „csak tehetetlen düh marad”. Ezért csatlakozási kampányt indít, március 15-ére pedig nagyszabá­sú rendezvényt hirdet. A Millenáris közönségének tetszet­tek a hallottak. Ami nem meglepő: azért mentek, hogy ezt hallják. Hogy azonban az ország közvéleménye mindezt hogyan fogadja, az már sokkal érdekesebb lesz. Bajnai Gordon politikai súlyát a legin­kább az adja mostanság, hogy a Fidesz és a kormánypártot támogató formációk rá fókuszálnak, őt helyezik kampánya­ik, nyilatkozataik középpontjába, amivel lényegében emelik ázsióját. Nem feltét­lenül ezzel a szándékkal teszik, persze, de ez az eredménye, így aztán egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy mekko­ra a valós súlya az Együtt 2014-nek, s mekkora Bajnai Gordonnak. Jelente­nek-e valós alternatívát, valóban kihí­­vói-e a Fidesznek és Orbán Viktornak? A közvélemény-kutatások eredményei nem ezt mutatják. A szombati beszéd viszont tagadhatatlanul egy felkészült, határozott politikus beszéde volt. ■ MIHAJLOVITS Klára A remény koalíciója Budapesti tudósítónktól MN­ fotó Bajnai Gordon beszél az Együtt 2014 rendezvé­nyén Basescu-Orbán véleménycsere a székely zászló-ügyről Brüsszelben Felelőtlenség a magyar-román vitát nacionalista hangulatkeltésre használni - Traian Basescu román államfő elmondá­sa szerint erre a következtetésre jutottak Orbán Viktor miniszterelnökkel Brüsz­­szelben, amikor szóba került közöttük a székelyzászló-ügy. A román elnököt arról kérdezték az újságírók tegnap, hogy miről beszélge­tett a magyar kormányfővel Brüsszel­ben. Romániában ugyanis feltűnést keltett néhány, a csütörtök-pénteki EU- csúcson készült fotó, amelyen a két politi­kus derűsen beszélget egymással, miköz­ben a román médiában a magyar-román zászlóvita gerjesztett indulatokat. „Valóban nevettem, de azt mondtam: csak óvatosan a zongorával a lépcső­házban, óvatosan a nacionalizmussal. Orbán Viktor nagyon pozitívan reagált, szerinte is önmérsékletre kell intenünk a feleket” - számolt be a beszélgetés­ről Basescu. Hozzátette: válság idején könnyű az emberek elégedetlenségét más irányba terelni, és úgy vélte, fenn­áll a veszélye, hogy elszabadulnak az indulatok. „Válságban azok a politikusok hoza­kodnak elő nacionalista szólamokkal, akiknek a felelősségtudata korlátozott” - mondta Basescu. Hozzátette, Románia valódi problémája sokkal inkább az, hogy nőnek az energiaárak, a helyi adók, beve­zetik a kistermelőket sújtó átalányadót, a gazdák többletadóját. „Persze sosem fogom törvénytelen jelképek közintézményekre való kifüg­gesztését bátorítani” - jelentette ki Traian Basescu román államfő, a székely zász­lóra utalva. Kifejtette: nem új keletű a probléma, de az ügyet nem „pátosszal és propagandával”, hanem a törvény kere­tei között kell kezelni. „Levettettem a zászlódat, öregem, kitűzheted az udvarodon, használha­tod a hét végén, de nincs keresnivaló­ja a közintézményeken” - érzékeltette az általa helyesnek vélt eljárást a román elnök. Mint mondta: sokkal higgad­tabban lehetett volna kezelni az ügyet, anélkül, hogy válság idején a románok valós gondjairól olyan „gyúlékony” témá­ra tereljék a közfigyelmet, mint amilyen a nacionalizmus. (MTI) Egyre kevesebb embert ölnek meg Magyarországon Tavaly 113-ra csökkent az emberölések száma, fél évszázada nem volt ilyen alacsony, ez alig több mint a harmada az 1990-es években elkövetett évi 200-300- nak - mondta Polt Péter legfőbb ügyész az MTI-nek, a tavalyi bűnügyi statisztiká­kat ismertetve. Hosszabb trendről van szó, 1994-ben volt az eddigi negatív rekord, 310, másfél évtizede azonban szinte töretlenül csökken az ilyen bűncselekmények száma, és ez az emberek biztonságérzete szempontjából fontos - mondta a legfőbb ügyész. (MTI) illatfió kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Orbán: Nő az egy főre eső uniós támogatás Az EU-csúcson elért pénzért még Magyarországon is meg kell dolgozni Amíg 2007 és 2013 között fejenként 660 ezer forintnyi uniós forrás érkezett Magyar­­országra, addig a következő hétéves EU- költségvetési ciklusban ez az összeg 712 ezer forintra nő - összegezte az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetésének elfogadásá­val záruló uniós csúcstalálkozó eredményét Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorának adott interjúban. Azt mondta: a brüsszeli eredmény tanulsága az, hogy harcolni kell, Magyarország is azért járt most jól, mert végre kiállt magáért. „Fáradtak vagyunk, de boldogok”, mert a 26 órás brüsszeli tárgyalás idején „nagyon sok pénzt kerestünk Magyaror­szágnak” - fogalmazott az interjúban a kormányfő. Megítélése szerint a valóság megér­téséhez az visz a legközelebb, ha azt vizs­gáljuk, hogy egy főre hét év alatt mennyi EU-s forrás érkezik Magyarországra. Eszerint amíg 2007 és 2013 között 660 ezer forint érkezett „koponyánként” az országba, addig a következő hétéves költ­ségvetési ciklusban, 2014 és 2020 között 712 ezer forint jön majd. Ez azt jelenti, hogy „koponyánként számolva” még soha ennyi pénz nem érkezett Magyarországra, soha nem volt ilyen előnyös az uniós tagság a magyarok­nak, mint most - értékelte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a kormány lényegében minden célt elért, amit a tárgyalások előtt kitűzött maga elé. A 712 ezer forintos fejenkénti támo­gatással Magyarország ezüstérmes, csak a litvánok előzik meg, ami igazságos is történelmi szempontból, és „a litvánokra nem vagyunk irigyek” - mondta, jelezve ezzel kapcsolatban, hogy felfogása szerint az egész EU „történelmi kompenzáció a volt kommunista országok számára a kommunizmus évei alatt elszenvedett gazdasági veszteségekért”. Ezért nem is ajándékként tekint az uniós forrásra, hanem úgy, mint amiért „az apáink meg a nagyapáink megdolgoztak, vagy még inkább megszenvedtek”. A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy „az a pénz, ami Magyarországra jön, egy lehetőség. Tehát ez az a pénzügyi keret, amit Magyaror­szág elérhet, ha jól dolgozunk”. Szavai szerint a dolog úgy fest, hogy ezért a pénzért még itthon meg kell dolgozni, azaz olyan programokat kell készíteni, olyan mezőgazdaságot kell felépíteni, és olyan fejlesztési irányo­kat kell szabni, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a források meg is érkezzenek Magyarországra. Vagyis „nem hátra kell dőlni, hanem folytatni kell a munkát” - mondta. Orbán Viktor tájékoztatása szerint 2007 és 2013 között 7060 milliárd forint uniós támogatás érkezett Magyaror­szágra, 2014 és 2020 között azonban ez az összeg 7080 milliárd forint lesz, tehát amíg az EU büdzséje kisebb lett, a magyaroknak szánt forrás megemelke­dett, vagyis „egy kisebb tortából tudtunk nagyobb szeletet kihasítani”. A következő hét évben a magyarok zsebében több pénz marad, mint az előző hét esztendőben - jelentette ki, hozzáté­ve, aki azt állítja, hogy ez nem így van, az hazudik. A kormányfő beszélt továbbá a források felhasználásának rendjéről, és elmondta, hogy a támogatások nagy részét, nagyjából 60 százalékát „egye­nesen a magyar gazdaságba” akarják eljuttatni. Kitért arra is, hogy azokban a régi­ókban, amelyekben a fiatalokat sújtó munkanélküliség meghaladja a 25 száza­lékot, pályázati úton elérhető gazdaság­­fejlesztési forrásokat nyitnak meg, ami Magyarországnak mintegy 50 millió eurót jelent. A most elért eredménynek a minisz­terelnök szerint az a tanulsága, hogy harcolni kell, mert ha az ember nem áll ki a saját érdekeiért, akkor semmit sem tud elérni Brüsszelben. „Ki kell állni saját magunk mellett. Nagy vita volt Magyarországon az elmúlt két évben, hogy helyes-e az a politika, ami ha kell, konfliktust is vállal. Ez koráb­ban nem így volt” - fejtette ki, hozzátéve, őt is sokan biztatták, hogy „húzzuk meg magunkat, lapuljunk a szőnyeg alá, mert egyébként pórul járunk”. Ha így tett volna a kormány, Magyar­­ország nagyon sok pénzt bukott volna -jelentette ki. (MTI) MTI fotó Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Magyar Rádió 32-es stúdiójában Perjés Klárának, a Vasárnapi Újság műsorvezetőjének Orbán Viktor levele a határon túli magyar állampolgároknak Levelet küldött a határon túl élő magyar állampolgároknak­­Orbán Viktor kormányfő, mert a kabinet őket is be akarja vonni a nemzeti konzultáció rendszerébe - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton az MTI-vel. A levélben - amelyet a Facebookon többen is megosztot­tak - Orbán Viktor Magyarország új állampolgárait köszönti. „Nagy elégtétel a magyarság számára, hogy az állampolgár­ság kiterjesztésével immár az anyaország polgárai lehetünk, bárhol is élünk a világban” - írta, hozzátéve, hogy mindez nemcsak elégtétel, hanem lehetőség is egyben. „Megszervez­hetjük magunkat, újra együtt kormányozhatjuk Magyaror­szágot, és mindannyian beleszólhatunk a nemzet jövőjébe” - fogalmazott. Ehhez azonban - folytatta a kormányfő - „tudnunk kell egymásról”, és rendelkezni kell minden fontos, aktuális infor­mációval Magyarországról, ezért a kabinet úgy döntött: a jövő­ben rendszeresen tájékoztató levelet küld a határon túli magyar állampolgároknak, hogy bekapcsolódhassanak Magyarország sorsának alakításába. A sajtófőnök megerősítette, hogy a kormány a jövőben is küld leveleket a határon túli magyaroknak, mert ők is részei a nemzeti együttműködés rendszerének. (MTI)

Next