Magyar Szó, 2013. szeptember (70. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-11 / 211. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Damaszkusz elfogadta az orosz javaslatot Nemzetközi felügyelet alá helyezi vegyifegyver-arzenálját Kerry: Washington nem vár sokáig Folytatás az 1. oldalról Valid Moallem azt is kifejtette az orosz duma elnökének, hogy országa már 2 és fél éve agressziónak van kitéve. Élesen bírálta Törökországot, amely mint mondta, ellenséges pozíciókra helyezkedett Damaszkusszal szemben. A Szíriával 350 kilométer hosszú határon szomszédos ország területén fegyverzik fel és finanszírozzák a damaszkuszi hatalom ellen harcolókat és ott képezik ki a terroristákat is - mondta a szíriai külügyminiszter. Moallem szerint 83 ország fegyveresei vesznek részt a Szíria elleni agreszszióban, közöttük kaukázusi, csecsen harcosok is. Az amerikai kormány megbeszéléseket kezd az ENSZ Biztonsági Tanácsával arról az orosz javaslatról, hogy helyezzék nemzetközi ellenőrzés alá a szíriai vegyi fegyvereket - közölte tegnap a Fehér Ház-Barack Obama amerikai elnök a nap folyamán telefonos eszmecserét folytatott Francois Hollande francia államfővel és David Cameron brit miniszterelnökkel az orosz javaslatról. „Megállapodtak, hogy - Oroszországgal és Kínával konzultálva - szorosan együttműködnek abban, hogy megállapítsák azon orosz javaslat komolyságát és életképességét, miszerint az összes szíriai vegyi fegyvert és az azokkal kapcsolatos anyagokat helyezzék teljes egészében nemzetközi ellenőrzés alá, s így biztosítsák azok ellenőrizhető és érvényesíthető megsemmisítését” - hangzott a fehér házi közlemény. „Ezek az erőfeszítések kedden kezdődnek meg az ENSZ-ben, és magukban foglalják majd egy lehetséges ENSZ BT-határozat elemeinek megvitatását is” - állt a dokumentumban. Az Egyesült Államok várja, hogy Oroszország „valós” és „ellenőrizhető” tervet terjesszen elő a szíriai vegyi fegyverek eltávolításáról, de nem fog sokáig várni és nem fogadja el a halogatás taktikáját -jelentette ki tegnap John Kerry amerikai külügyminiszter a képviselőház katonai bizottságának meghallgatásán. „Obama elnök komolyan meg fogja azt vizsgálni. De annak gyorsnak, valósnak és ellenőrizhetőnek kell lennie. Az nem lehet pusztán halogató taktika” - hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetője. A képviselőházi meghallgatáson részt vett Chuck Hagel védelmi miniszter és Martin Dempsey tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is. Barack Obama amerikai elnök hétfőn lehetségesnek nevezte a Szíriára mérendő amerikai katonai csapás elkerülését, ha „valósnak” bizonyul az az orosz és szíriai indítvány, amely szerint Damaszkusz nemzetközi felügyelet alá helyezné vegyi fegyvereit. Az elnök, aki hétfőn hat nagy tévéállomásnak külön-külön adott interjúban indokolta meg a Szíria elleni katonai fellépést, a CNN-nek nyilatkozva „potenciálisan pozitív fejleménynek” nevezte a javaslatot. Obama hangoztatta, hogy egy áttörés a szíriai vegyi fegyverek felett gyakorolt ellenőrzés terén még nem oldaná meg Szíriában zajló „szörnyű konfliktust, de azt kedvezően értékelné, „ha katonai akció nélkül el tudnánk érni ezt a korlátozott célt”. Az amerikai szenátus - szintén az orosz javaslatra hivatkozva - elhalasztotta a támadás jóváhagyásáról mára kitűzött próbaszavazást. Az EU kész részt venni a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezését célzó javaslatok megvalósításában - hangsúlyozta tegnapi brüsszeli közleményében Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Ashton üdvözölte a javaslatot, és hozzátette: most az a teendő, hogy a lehető leghamarabb kidolgozzák a megvalósítás mikéntjét, beleértve a szóban forgó fegyverkészletek biztonságos tárolásának és megsemmisítésének, valamint az ellenőrzésnek a részletkérdéseit is. Fontosnak nevezte, hogy ezek a fegyverek ne kerülhessenek más államok, illetve nem állami tényezők birtokába. A főképviselő reményének adott hangot, hogy a fejlemények lehetővé teszik a szíriai konfliktus politikai jellegű megoldását. A szíriai vegyifegyver-arzenál nemzetközi felügyelet alá helyezéséről szóló orosz kezdeményezés nem vezet majd a vérontás beszüntetéséhez - jelentette ki tegnap Dzsiddában a bahreini külügyminiszter az Öböl menti Együttműködés Tanácsának (GCC) álláspontját tolmácsolva. Háled bin Ahmed bin Mohamed al-Kalifa sejk a szaúdi városban tartott sajtóértekezletén ismertette a Bahreint, Kuvaitot, Ománt, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart és Szaúd-Arábiát tömörítő szervezet álláspontját. A tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követően kifejtette, hogy Moszkva javaslata csupán a vegyi fegyverekre vonatkozik, de ez önmagában nem fog véget vetni a szíriai népet sújtó vérontásnak. A szunnita muzulmánok által vezetett GCT a szíriai kormányzat ellen harcoló felkelők legfőbb támogatója. (MTI/Reuters/ITAR-TASZSZ) A konzervatív jobbközép Hoyre párt vezette ellenzéki tömörülés fölényesen győzött a norvég parlamenti választáson, s ezzel lehetősége nyílt arra, hogy leváltsa Jens Stoltenberg miniszterelnököt és a Munkáspárt vezette balközép koalíciót, amely nyolc évig volt kormányon. Bár a hétfői megmérettetésen a legtöbb voksot Stoltenberg pártja kapta, és szövetségeseivel összesen 72 képviselői helyet szerzett, a parlamentben az abszolút többséget a Hoyre vezette négy jobboldali ellenzéki párt koalíciója szerezte meg. A konzervatív pártszövetség 96 képviselői helyre számíthat a 169 tagú parlamentben, a stortingban. Az új miniszterelnök valószínűleg Erna Solberg lesz, akinek a német kancellár, Angela Merkel a példaképe. A Solberg vezette jobbközép Hoyre képtelen egyedül kormányt alakítani. Még legalább két párt támogatására lesz szüksége a stabil kormányzáshoz. Ezért mindenképp szüksége lesz a választási párt szövetségeseinek segítségére is. A három szövetséges közül a liberálisok és a kereszténydemokraták pártja kicsinek számít, a komoly politikai erőt képviselő Haladó Párttal viszont az a baj, hogy bevándorlásellenes és populista nézeteket hirdet. Norvégiában máris nyugtalanságot okoz az a tény, hogy az új kormány megalakításához szükség lesz a Haladó Pártra is. Az északi országban erről a pártról nemcsak az idegenek elleni harcias magatartása jut eszébe az embereknek, hanem a tömeggyilkos ámokfutó Anders Behring Breivik neve is. Sokan aggódnak amiatt, hogy a világ egyik leggazdagabb országában kormányra kerülhet az a Haladó Párt is, amelynek korábban Breivik is tagja volt. Az ő nevét akkor ismerte meg Norvégia és a világ, amikor 2011 júliusában 77 munkáspárti fiatalt mészárolt le hidegvérrel egy nyári táborban. A hárompárti balközép Stoltenberg-kormányt akkor sok bírálat érte a Breivik-ügy miatt és azért is, mert nem lépett fel erélyesen a szélsőségek ellen. Breivik két évvel ezelőtti ámokfutása Stoltenberg népszerűségét is megrengette, sőt a kormányát támogatók száma is alaposan megcsappant a vérfürdő után. Stoltenbergen már az sem segített, hogy augusztusban, a kampányban egy napra (álruhában) taxisként igyekezett választókat „felszedni”. Mint a héten kiderült, igyekezete hiábavalónak bizonyult. A Stoltenberg-kormányt elsősorban azért váltották le a szavazók, mert nem tudta kihasználni a Norvégiát elkerülő globális pénzügyi és gazdasági válság lehetőségeit. Az elmúlt években Norvégia viszonylag könnyen megúszta a világválságot, de a hazai gazdaság növekedése továbbra is sokkal lassabb, mint azt az észak-európai jóléti államban élők megszokták. Norvégiában jelenleg már az új kormány összetétele a fő kérdés. Egyelőre teljes a bizonytalanság, hiszen nem tudni, miként fogadják a koalíciós partnerként még számításba vehető - szintén jobbközép és a győztes ellenzéki választási szövetséghez tartozó - liberálisok és a kereszténydemokraták a Haladó Párt bevonását Erna Solberg jobbközép kormányába. Elképzelhető, hogy a liberálisok és a kereszténydemokraták kispártjai emiatt nem is csatlakoznak a koalícióhoz, inkább mindketten kívülről támogatják azt. Ebben az esetben Norvégiának kétpárti kisebbségi kormánya alakulhat, amely a Hoyréből és a Haladó Pártból áll össze, élén a Vas Erna becenéven is ismert 52 éves miniszterelnök asszonnyal. 1990 óta Erna Solberg lehet az első konzervatív női kormányfő Norvégiában. Hírek szerint a leendő jobbközép kormánykoalíció adót és inflációt csökkentené, valamint kijavítaná a Stoltenberg kabinetnek azokat a hibáit, amelyeket az egészségügyben és a szociális ellátási rendszerben követett el. Stoltenberget korábban sokan bírálták egészségügyi reformjaiért, és azért, mert állítólag rosszul használta fel a kőolajból származó bevételeket. Norvégia az Északi-tengerből kitermelt és exportált kőolajból jut jelentős bevételekhez, amiből rengeteget fordít a jóléti állam fenntartására, az infrastruktúra fejlesztésére és a közszolgáltatásokra. Vas Erna (Solberg) a kampányban ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy ezen változtatni kell. Szerinte véget kell vetni annak, hogy a norvég gazdaság egy lábon áll, s csak a kőolajbevételekre épül. Helyette más ágazatokba is irányuló komoly befektetéseket sürgetett, hogy az ország a jövőben versenyképes maradjon. ■ SZABÓ József Vas Erna jó Hgyre került A norvég választáson a konzervatív ellenzék megelőzte a taxizó miniszterelnököt ésBiaiaaing Beta/AP Erna Solberg Beta/AP MIKYIK&V 2013. szeptember 11., szerda Lázadók „szabadítottak fel” egy keresztény falut A dzsihádista lázadók körüli aggályokat nem enyhíti, hogy a legújabb hírek szerint a felkelők felszabadították az ősi Maalúla nevű keresztény falut, ahol aztán - középkori módszerrel - az iszlám felvételére kényszerítették a lakosságot. A lázadók között sok szakállas férfi volt, és keresztény otthonokat, valamint templomokat támadtak, miközben azt kiabálták, hogy Allah akbár idézett egy maalalai lakost a brit Daily Mail. „Lövöldöztek és megöltek legalább három embert. Az óvárosban láttam három holttestet” - mondta el egy szemtanú. Egy másik keresztény lakos pedig arról számolt be, hogy több fegyveres azzal fenyegetett meg öt maalúlai lakost, hogy lefejezik őket, ha nem veszik fel az iszlámot. Az olasz AsiaNews hírügynökség arról számolt be, hogy Maalúla - ahol egyedülálló módon a mai napig beszélték Jézus nyelvét, az arámita lázadók pusztítását követően lényegében szellemvárossá vált. „Az iszlamista lázadók betörtek az otthonokba. Több embert megöltek és hat görög-katolikus lakost magukkal hurcoltak. A holttesteket az utcákon hagyták, a lakosság ’figyelmeztetésére’, sok család otthonában rekedt, állapotukról semmit sem tudni” - közölte egy neve elhallgatását kérő szemtanú a hírügynökséggel. A hírügynökség értesülései szerint a faluból több száz ember elmenekült, minden ingóságát és ingatlanát hátrahagyva. Az AsiaNews értesülései szerint a lázadók csütörtökön foglalták el a települést a kormányerőktől, és ezt követően a dzsihádista fegyveresek meggyalázták a keresztény épületeket, és elpusztították a feszületeket egy görögkatolikus szerzetesrend épületén. (atv.hu) Szélsőjobboldali bombagyárosokat lepleztek le Németországban Egy működőképes robbanószerkezetet és több távirányítású repülőmodellt is lefoglaltak egy szélsőjobboldali csoport ügyében tartott németországi razzián. A hatóságok feltételezése szerint a pokolgépet repülőmodellel próbálták volna célba juttatni. A freiburgi ügyészség és a Baden-Württemberg tartományi bűnügyi rendőrség (SKA)tegnapi közleménye szerint a napokban négy ember ellen indítottak eljárást fegyverrel és robbanószerrel való visszaélés gyanúja miatt. A csoport feltételezett vezetőjét előzetes letartóztatásba helyezték. Az illető a szélsőjobboldali szubkultúra ismert alakja, és a gyanú szerint arra biztatta egyik társát, hogy állítson össze pokolgépet. A közlemény szerint a neonácik fontolgatták, hogy a házilagos gyártású robbanószerkezetet távirányítású repülőmodellel juttatják el egy politikai ellenfelük rendezvényére. Konkrét terveket azonban a csoport leleplezéséig nem készítettek. A freiburgi ügyészség szóvivője elmondta: a gyanúsítottak valószínűleg valamely náciellenes vagy szélsőbaloldali csoport politikai rendezvényén akarták felrobbantani a pokolgépet, amely 20-30 méteres körben okozhatott volna pusztítást. A hatóságok lakossági bejelentés alapján kezdtek foglalkozni az üggyel. Németországban tavaly több mint 800 olyan erőszakos bűncselekmény történt, amely a szélsőjobboldali színtérhez köthető. (MTI) Terrortámadások Irakban Újabb erőszakcselekmények történtek tegnap Irakban: a helyi hatóságok közlése szerint különböző merényletekben legkevesebb tizennégy ember vesztette életét, több tucatnyian megsebesültek. Az utóbbi évek legvéresebb erőszakhulláma pusztít Irakban, az év eleje óta mintegy négyezer embert öltek meg az iraki ENSZ-misszió jelentése szerint. Félő, hogy az ország visszacsúszik a polgárháborúba, amely 2006-2007-ben érte el csúcspontját, a halálos áldozatok száma akkoriban meghaladta a havi háromezret. Megfigyelők szerint a fékevesztett fegyveres terrortámadások azt jelzik, hogy a belpolitikai bénultság és a szomszédos Szíriában zajló polgárháború miatt Irakban ismét kiéleződtek a vallási ellentétek a kisebbségben lévő szunniták és a többségi síiták között. (MTI/AP/Hszinhua)