Magyar Szó, 2013. szeptember (70. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-11 / 211. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Damaszkusz elfogadta az orosz javaslatot Nemzetközi felügyelet alá helyezi vegyifegyver-arzenálját­­ Kerry: Washington nem vár sokáig Folytatás az 1. oldalról Valid Moallem azt is kifejtette az orosz duma elnökének, hogy országa már 2 és fél éve agressziónak van kité­ve. Élesen bírálta Törökországot, amely mint mondta, ellenséges pozíciókra helyezkedett Damaszkusszal szemben. A Szíriával 350 kilométer hosszú hatá­ron szomszédos ország területén fegy­verzik fel és finanszírozzák a damaszkuszi hatalom ellen harcolókat és ott képezik ki a terroristákat is - mondta a szíriai külügyminiszter. Moallem szerint 83 ország fegyvere­sei vesznek részt a Szíria elleni agresz­­szióban, közöttük kaukázusi, csecsen harcosok is. Az amerikai kormány megbeszélése­ket kezd az ENSZ Biztonsági Tanácsával arról az orosz javaslatról, hogy helyez­zék nemzetközi ellenőrzés alá a szíriai vegyi fegyvereket - közölte tegnap a Fehér Ház-Barack Obama amerikai elnök a nap folyamán telefonos eszmecserét folytatott Francois Hollande francia államfővel és David Cameron brit miniszterelnökkel az orosz javaslatról. „Megállapodtak, hogy - Oroszország­gal és Kínával konzultálva - szorosan együttműködnek abban, hogy megálla­pítsák azon orosz javaslat komolyságát és életképességét, miszerint az összes szíriai vegyi fegyvert és az azokkal kapcsolatos anyagokat helyezzék teljes egészében nemzetközi ellenőrzés alá, s így biztosít­sák azok ellenőrizhető és érvényesíthe­tő megsemmisítését” - hangzott a fehér házi közlemény. „Ezek az erőfeszítések kedden kezdődnek meg az ENSZ-ben, és maguk­ban foglalják majd egy lehetséges ENSZ BT-határozat elemeinek megvitatását is” - állt a dokumentumban. Az Egyesült Államok várja, hogy Oroszország „valós” és „ellenőrizhető” tervet terjesszen elő a szíriai vegyi fegy­verek eltávolításáról, de nem fog sokáig várni és nem fogadja el a halogatás takti­káját -jelentette ki tegnap John Kerry amerikai külügyminiszter a képviselőház katonai bizottságának meghallgatásán. „Obama elnök komolyan meg fogja azt vizsgálni. De annak gyorsnak, valósnak és ellenőrizhetőnek kell lennie. Az nem lehet pusztán halogató taktika” - hangsú­lyozta az amerikai diplomácia vezetője. A képviselőházi meghallgatáson részt vett Chuck Hagel védelmi miniszter és Mar­tin Dempsey tábornok, a vezérkari főnö­kök egyesített bizottságának elnöke is. Barack Obama amerikai elnök hétfőn lehetségesnek nevezte a Szíriára méren­dő amerikai katonai csapás elkerülését, ha „valósnak” bizonyul az az orosz és szíriai indítvány, amely szerint Damasz­kusz nemzetközi felügyelet alá helyezné vegyi fegyvereit. Az elnök, aki hétfőn hat nagy tévéál­lomásnak külön-külön adott interjúban indokolta meg a Szíria elleni katonai fellépést, a CNN-nek nyilatkozva „poten­ciálisan pozitív fejleménynek” nevezte a javaslatot. Obama hangoztatta, hogy egy áttörés a szíriai vegyi fegyverek felett gyakorolt ellenőrzés terén még nem oldaná meg­­ Szíriában zajló „szörnyű konfliktust, de azt kedvezően értékelné, „ha kato­nai akció nélkül el tudnánk érni ezt a korlátozott célt”. Az amerikai szenátus - szintén az orosz javaslatra hivatkozva - elhalasztotta a támadás jóváhagyásáról mára kitűzött próbaszavazást. Az EU kész részt venni a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá helyezését célzó javaslatok megva­lósításában - hangsúlyozta tegnapi brüsszeli közleményében Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpoliti­kai főképviselője. Ashton üdvözölte a javaslatot, és hozzátette: most az a teendő, hogy a lehe­tő leghamarabb kidolgozzák a megvaló­sítás mikéntjét, beleértve a szóban forgó fegyverkészletek biztonságos tárolásának és megsemmisítésének, valamint az ellen­őrzésnek a részletkérdéseit is. Fontosnak nevezte, hogy ezek a fegyverek ne kerül­hessenek más államok, illetve nem állami tényezők birtokába. A főképviselő reményének adott hangot, hogy a fejlemények lehetővé teszik a szíriai konfliktus politikai jelle­gű megoldását. A szíriai vegyifegyver-arzenál nemzet­közi felügyelet alá helyezéséről szóló orosz kezdeményezés nem vezet majd a vérontás beszüntetéséhez - jelentette ki tegnap Dzsiddában a bahreini külügy­miniszter az Öböl menti Együttműködés Tanácsának (GCC) álláspontját tolmá­csolva. Háled bin Ahmed bin Mohamed al-Kalifa sejk a szaúdi városban tartott sajtóértekezletén ismertette a Bahreint, Kuvaitot, Ománt, az Egyesült Arab Emír­ségeket, Katart és Szaúd-Arábiát tömö­rítő szervezet álláspontját. A tagorszá­gok külügyminisztereinek tanácskozását követően kifejtette, hogy Moszkva javas­lata csupán a vegyi fegyverekre vonat­kozik, de ez önmagában nem fog véget vetni a szíriai népet sújtó vérontásnak. A szunnita muzulmánok által veze­tett GCT a szíriai kormányzat ellen harcoló felkelők legfőbb támogatója. (MTI/Reuters/ITAR-TASZSZ) A konzervatív jobbközép Hoyre párt vezette ellenzéki tömörülés fölényesen győzött a norvég parlamenti választáson, s ezzel lehetősége nyílt arra, hogy levált­sa Jens Stoltenberg miniszterelnököt és a Munkáspárt vezette balközép koalíci­ót, amely nyolc évig volt kormányon. Bár a hétfői megméret­tetésen a legtöbb voksot Stoltenberg pártja kapta, és szövetségeseivel össze­sen 72 képviselői helyet szerzett, a parlament­ben az abszolút több­séget a Hoyre vezette négy jobboldali ellenzé­ki párt koalíciója szerez­te meg. A konzervatív pártszövetség 96 képvi­selői helyre számíthat a 169 tagú parlamentben, a stortingban. Az új miniszterel­nök valószínűleg Erna Solberg lesz, akinek a német kancellár, Angela Merkel a példaképe. A Solberg vezette jobbkö­zép Hoyre képtelen egye­dül kormányt alakítani. Még legalább két párt támogatására lesz szük­sége a stabil kormányzás­hoz. Ezért mindenképp szüksége lesz a választási párt szövetségeseinek segítségére is. A három szövetséges közül a liberá­lisok és a kereszténydemokraták pártja kicsinek számít, a komoly politikai erőt képviselő Haladó Párttal viszont az a baj, hogy bevándorlásellenes és popu­lista nézeteket hirdet. Norvégiában máris nyugtalanságot okoz az a tény, hogy az új kormány megalakításához szükség lesz a Haladó Pártra is. Az észa­ki országban erről a pártról nemcsak az idegenek elleni harcias magatartása jut eszébe az embereknek, hanem a tömeg­gyilkos ámokfutó Anders Behring Brei­vik neve is. Sokan aggódnak amiatt, hogy a világ egyik leggazdagabb országában kormányra kerülhet az a Haladó Párt is, amelynek korábban Breivik is tagja volt. Az ő nevét akkor ismerte meg Norvégia és a világ, amikor 2011 júliusában 77 munkáspárti fiatalt mészárolt le hideg­vérrel egy nyári táborban. A hárompár­ti balközép Stoltenberg-kormányt akkor sok bírálat érte a Breivik-ügy miatt és azért is, mert nem lépett fel erélyesen a szélsőségek ellen. Breivik két évvel ezelőtti ámokfutása Stoltenberg népszerűségét is megren­gette, sőt a kormányát támogatók száma is alaposan megcsappant a vérfürdő után. Stoltenbergen már az sem segí­tett, hogy augusztusban, a kampány­ban egy napra (álruhában) taxisként igyekezett választókat „felszedni”. Mint a héten kiderült, igyekezete hiábavaló­nak bizonyult. A Stoltenberg-kormányt elsősor­ban azért váltották le a szavazók, mert nem tudta kihasználni a Norvégiát elkerülő globális pénzügyi és gazdasági válság lehetőségeit. Az elmúlt években Norvégia viszonylag könnyen megúsz­ta a világválságot, de a hazai gazdaság növekedése továbbra is sokkal lassabb, mint azt az észak-európai jóléti állam­ban élők megszokták. Norvégiában jelenleg már az új kormány összetétele a fő kérdés. Egye­lőre teljes a bizonytalanság, hiszen nem tudni, miként fogadják a koalíciós part­nerként még számításba vehető - szin­tén jobbközép és a győztes ellenzéki választási szövetséghez tartozó - libe­rálisok és a kereszténydemokraták a Haladó Párt bevonását Erna Solberg jobbközép kormányába. Elképzelhe­tő, hogy a liberálisok és a keresztény­­demokraták kispártjai emiatt nem is csatlakoznak a koalícióhoz, inkább mindketten kívülről támogatják azt. Ebben az esetben Norvégiának kétpárti kisebbségi kormánya alakulhat, amely a Hoyréből és a Haladó Pártból áll össze, élén a Vas Erna becenéven is ismert 52 éves miniszterelnök asszonnyal. 1990 óta Erna Solberg lehet az első konzer­vatív női kormányfő Norvégiában. Hírek szerint a leendő jobbkö­zép kormánykoalíció adót és infláci­ót csökkentené, valamint kijavítaná a Stoltenberg kabinetnek azokat a hibá­it, amelyeket az egészségügyben és a szociális ellátási rendszerben követett el. Stoltenberget korábban sokan bírál­ták egészségügyi reformjaiért, és azért, mert állítólag rosszul használta fel a kőolajból származó bevételeket. Norvégia az Északi-tengerből kiter­melt és exportált kőolajból jut jelentős bevételekhez, amiből rengeteget fordít a jóléti állam fenntartására, az infrast­ruktúra fejlesztésére és a közszolgálta­tásokra. Vas Erna (Solberg) a kampány­ban ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy ezen változtatni kell. Szerinte véget kell vetni annak, hogy a norvég gazdaság egy lábon áll, s csak a kőolaj­bevételekre épül. Helyette más ágaza­tokba is irányuló komoly befektetése­ket sürgetett, hogy az ország a jövőben versenyképes maradjon. ■ SZABÓ József Vas Erna jó Hgyre került A norvég választáson a konzervatív ellenzék megelőzte a taxizó miniszterelnököt ésBiaiaain­g Beta/AP Erna Solberg Beta/AP MIKYIK&V 2013. szeptember 11., szerda Lázadók „szabadítottak fel” egy keresztény falut A dzsihádista lázadók körüli aggá­lyokat nem enyhíti, hogy a legújabb hí­rek szerint a felkelők felszabadították az ősi Maalúla nevű keresztény falut, ahol aztán - középkori módszerrel - az iszlám felvételére kényszerítették a lakosságot. A lázadók között sok szakállas férfi volt, és keresztény otthonokat, valamint templomokat támadtak, miközben azt kiabálták, hogy Allah akbár­­ idézett egy maalalai lakost a brit Daily Mail. „Lövöldöztek és megöltek legalább három embert. Az óvárosban láttam három holttestet” - mondta el egy szemtanú. Egy másik keresztény lakos pedig arról számolt be, hogy több fegy­veres azzal fenyegetett meg öt maalú­lai lakost, hogy lefejezik őket, ha nem veszik fel az iszlámot. Az olasz AsiaNews hírügynökség arról számolt be, hogy Maalúla - ahol egyedülálló módon a mai napig beszél­ték Jézus nyelvét, az arámit­­­a lázadók pusztítását követően lényegében szel­lemvárossá vált. „Az iszlamista lázadók betörtek az otthonokba. Több embert megöltek és hat görög-katolikus lakost magukkal hurcoltak. A holttesteket az utcákon hagyták, a lakosság ’figyelmez­tetésére’, sok család otthonában rekedt, állapotukról semmit sem tudni” - közöl­te egy neve elhallgatását kérő szemtanú a hírügynökséggel. A hírügynökség értesülései szerint a faluból több száz ember elmene­kült, minden ingóságát és ingatlanát hátrahagyva. Az AsiaNews értesülései szerint a lá­zadók csütörtökön foglalták el a telepü­lést a kormányerőktől, és ezt követően a dzsihádista fegyveresek meggyalázták a keresztény épületeket, és elpusztították a feszületeket egy görög­katolikus szer­zetesrend épületén. (atv.hu) Szélsőjobboldali bombagyárosokat lepleztek le Németországban Egy működőképes robbanószerkezetet és több távirányí­tású repülőmodellt is lefoglaltak egy szélsőjobboldali csoport ügyében tartott németországi razzián. A hatóságok feltéte­lezése szerint a pokolgépet repülőmodellel próbálták volna célba juttatni. A freiburgi ügyészség és a Baden-Württemberg tartomá­nyi bűnügyi rendőrség (SKA)tegnapi közleménye szerint a napokban négy ember ellen indítottak eljárást fegyverrel és robbanószerrel való visszaélés gyanúja miatt. A csoport felté­telezett vezetőjét előzetes letartóztatásba helyezték. Az illető a szélsőjobboldali szubkultúra ismert alakja, és a gyanú szerint arra biztatta egyik társát, hogy állítson össze pokolgépet. A közlemény szerint a neonácik fontolgatták, hogy a házila­gos gyártású robbanószerkezetet távirányítású repülőmodellel juttatják el egy politikai ellenfelük rendezvényére. Konkrét terveket azonban a csoport leleplezéséig nem készítettek. A freiburgi ügyészség szóvivője elmondta: a gyanúsítottak valószínűleg valamely náciellenes vagy szélsőbaloldali csoport politikai rendezvényén akarták felrobbantani a pokolgépet, amely 20-30 méteres körben okozhatott volna pusztítást. A hatóságok lakossági bejelentés alapján kezdtek foglalkozni az üggyel. Németországban tavaly több mint 800 olyan erőszakos bűncselekmény történt, amely a szélsőjobboldali színtérhez köthető. (MTI) Terrortámadások Irakban Újabb erőszakcselekmények történtek tegnap Irakban: a helyi hatóságok közlése szerint különböző merényletekben legkevesebb tizennégy ember vesztette életét, több tucatnyian megsebesültek. Az utóbbi évek legvéresebb erőszakhulláma pusztít Irakban, az év eleje óta mint­egy négyezer embert öltek meg az iraki ENSZ-misszió jelentése szerint. Félő, hogy az ország visszacsúszik a polgárháborúba, amely 2006-2007-ben érte el csúcspontját, a halálos áldozatok száma akkoriban meghaladta a havi háromezret. Megfigyelők szerint a fékevesztett fegyveres terrortámadások azt jelzik, hogy a belpolitikai bénultság és a szomszédos Szíriában zajló polgárháború miatt Irakban ismét kiéleződtek a vallási ellentétek a kisebbségben lévő szunniták és a többségi síiták között. (MTI/AP/Hszinhua)

Next