Magyar Szó, 2013. szeptember (70. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-16 / 215. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo .com Obama levelet váltott az új iráni elnökkel Barack Obama amerikai elnök tegnap bejelentette, hogy levélváltás történt közte és Haszan Róháni iráni elnök között. Az ABC televíziónak nyilatkozó Obama első ízben ismerte el, hogy kapcsolatba lépett Róhánival. A két elnök ugyanakkor nem beszélt egymással. Az amerikai elnök egyúttal figyelmeztetett: az, hogy vonakodik csapást mérni Szíriára, nem csökkenti annak az amerikai fenyegetésnek az érvényességét, miszerint az Egyesült Államok kész erőt alkalmazni annak érdekében, hogy megakadályozza Irán atomhatalommá válását. „Úgy gondolom, az irániak megértik, hogy a nukleáris kérdés sokkal fontosabb számunkra, mint a vegyi fegyvereké” - hangoztatta Obama. Az elnök kijelentette, hogy az a fenyegetés, amelyet egy nukleáris Irán jelentene Izraelre nézve, sokkal fontosabb az amerikai érdekek szempontjából. Úgy vélekedett, hogy az irániak megértették: az tény, hogy az amerikaiak nem támadták meg Szíriát, nem jelenti azt, hogy nem mérnének csapást Iránra. Az Egyesült Államok többször kilátásba helyezte, hogy megtámadja Iránt, ha a diplomáciai erőfeszítések és szankciók nem térítik el az iszlám köztársaságot attól, hogy nukleáris fegyverek előállítására törekedjen. Teherán váltig tagadja, hogy nukleáris programja katonai célú. (MTI) Amerikai jelentés: Izrael nyolcvan atomtöltettel rendelkezik Izrael nyolcvan atomtöltettel rendelkezik szeptemberben megjelent jelentés alapján közölte tegnap a Times of Israel című izraeli hírportál a Bulletin of the Atomic Scientists című amerikai szakfolyóiratban. Az amerikai hírszerzés forrásai szerint a zsidó állam 1967-ben kezdte meg nukleáris robbanótöltetek előállítását, de nem ismert okokból 2004-ben abbahagyta a készletek felhalmozását. A jelentés szerint abban az időszakban összesen 115-190 robbanótöltethez elegendő hasadóanyag került a raktárakba. Izrael titkos nukleáris programját homály fedi, az ország politikai okokból bizonytalanságban tartja a nemzetközi szervezeteket, és nem hajlandó aláírni az atomsorompó-szerződést. Korábbi becslések alapján mintegy négyszáz az atomtöltetek száma, és ezeket Izrael különböző módon képes célbajuttatni, ballisztikus rakétákkal, repülőgépekkel vagy a tengeralattjárókról indítva. A cikk szerint a robbanótöltetek közül ötvenet közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákhoz készítettek, harmincat pedig repülőgépen történő szállításra tettek alkalmassá. Az angol The Guardian lap úgy véli, hogy Izrael rendelkezhet nukleáris anyagokat tartalmazó tüzérségi lövedékekkel, lőszerekkel is. Az amerikai jelentés szerint az egész világon jelenleg tízezer-kétszáztizenöt nukleáris robbanófej található, számuk folyamatosan csökken az 1986-os hidegháborús csúcspont óta, amikor hatvannégyezer-négyszáznegyvenkilencet tartottak nyilván. (MTI) Mm Szó Szíria: Elmarad a katonai csapás Orosz-amerikai egyezség a válság rendezéséről - Damaszkusznak meg kell semmisítenie vegyi fegyvereit Folytatás az 1. oldalról Az amerikaiak által előterjesztett hatpontos vegyifegyer-egyezmény lényege: Szíriának 2014 közepéig meg kell semmisítenie vegyi fegyvereit, addig pedig nemzetközi felügyelet alá kell helyeznie a hírhedt arzenált. Washington a vegyi fegyverek szíriai bevetése miatt akart szövetségeseivel katonai csapást mérni a közel-keleti országra. A Fehér Ház szerint augusztusban a szíriai kormányerők Damaszkuszban több mint ezer embert öltek meg harci gázzal (szarinnal), de ezt a Moszkva, Kína és Irán által támogatott - Bassár el-Aszad elnök vezette - szíriai rezsim tagadja. A fenyegető amerikai támadást Moszkvának sikerült megakadályoznia. Úgy, hogy a napokban rávette Damaszkuszt az ezer tonnára becsült teljes vegyifegyver-készletének nemzetközi ellenőrzés alá helyezésére és megsemmisítésére. Moszkva szeptember 9-én szólította fel nyilvánosan Damaszkuszt, illetve szövetségesét, Aszadot a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésére. Nem sokkal azután, hogy Kerry amerikai külügyminiszter már jelezte: ezeknek a sokat vitatott fegyvereknek a megsemmisítése az egyedüli módszer, amellyel Szíria elkerülheti a megtorló csapást az augusztusi szaringáz-támadásért. Damaszkusz és Aszad a külső csapás elkerülése végett - hallgatott Moszkvára. A katonai beavatkozás helyét ezután gyorsan átvette a diplomáciai hadviselés, a korábban beavatkozást sürgető (nyugati) politikusok is békés hangnemre váltottak. Még a néhány napja harcias Barack Obama amerikai elnök is másként kezdett beszélni: már nem emlegeti a támadás lehetőségét, illetve az Aszad-rezsim megbüntetését a vegyi fegyver használata miatt. Úgy tűnik, a diplomáciai megoldás megmentette Obamát attól, hogy az amerikai törvényhozás leszavazza a katonai beavatkozásról szőtt tervét, amelyet az USA sok szövetségese (így Nagy-Britannia) és az amerikaiak többsége is elutasít. Mindazonáltal a szíriai konfliktus kezelése továbbra is Obama elnökségének legnagyobb külpolitikai kihívása marad. Annál inkább, mivel egyes elemzők már arról győzködik a világot, hogy a szíriai válság esetében Oroszország látványos meghátrálásra kényszerítette az Egyesült Államokat. Igaz, más szakértők szerint Moszkva inkább segített Obamának kihátrálni a sovány eredménnyel kecsegtető Szíria elleni büntetőakcióból. Obama most szusszanhat egyet, hiszen a szír vezetésen a sor, és ezt Kerry és Lavrov szombaton Aszad tudomására is hozott. A két külügyminiszter Genfben együtt szólította fel Damaszkuszt, hogy ígéretéhez híven helyezze nemzetközi felügyelet alá vegyi fegyvereit. Az oroszamerikai tárgyaláson Genfben elfogadott és Kerry által kidolgozott hatpontos keretterv értelmében Szíriának már a héten át kell adnia vegyifegyver-raktárainak listáját. Ha ezt elutasítaná, az ENSZ kényszeríthetné a kötelezettségvállalás teljesítésére. Kerry szerint a szakértőknek novemberre már a helyszíneken kell lenniük, hogy mindent ellenőrizzenek. Miközben külföldön szinte mindenki a diplomáciai megoldásra vár, Szíriában továbbra sincs béke. Folytatódnak a 2011 márciusában kezdődött harcok a kormányerők és a felkelők között. Az eddigi összecsapásokban már csaknem 150 ezren vesztették életüket, több mint kétmillióan pedig elmenekültek az országból. Szíriában további mintegy ötmillió ember (közöttük kétmillió gyerek) kényszerült arra, hogy lakóhelyéről biztonságosabbnak vélt térségbe költözzön a vérengzések elől. f ■ SZABÓ József Nilla Béta/AP 2013. szeptember 16., hétfő Katalónia: Párbeszédet ajánlott a spanyol kormányfő Mariano Rajoy spanyol kormányfő párbeszédet ajánlott a Katalónia függetlenné válásáról tervezett helyi népszavazásról Artur Masnak, az autonóm régió elnökének küldött levelében, de azt is leszögezte, hogy a régiónak „hűnek kell maradnia a (spanyol) intézményekhez”, és be kell tartania az üggyel kapcsolatos törvényi kereteket. A spanyol sajtó által szombaton késő este megszellőztetett levéllel a kormányfő Mas egy júliusi levelére válaszolt, amelyben az utóbbi annak engedélyezésére kérte a madridi kabinetet, hogy a barcelonai tartományi parlament 2014-ben népszavazásra bocsáthassa Katalónia Spanyolországtól való elszakadását. A kormányfőt vélhetően az sarkallta válaszadásra - és a korábbinál kompromisszumkészebb hangnem megütésére -, hogy szerdán Katalóniában 400 kilométeres élőlánccal demonstráltak a tartomány függetlenségéért. A megmozduláson a helyi vezetés szerint 1,6 millióan, a madridi központi,kormány szerint 400 ezren vettek részt. Cayo Lara, a harmadik legnagyobb parlamenti párt, az Egyesült Baloldal (IU) vezetője szerint ez annak a jele, hogy Rajoy fontolóra vette a referendum engedélyezését, és ehhez még az alkotmány módosítására is hajlandó. Az El Mundo napilap értesülései szerint a kormányfő nem zárta ki, hogy zöld utat adjon a voksolásnak. Soraya Saenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes pénteken még úgy nyilatkozott, hogy a népszavazás alkotmányovi nes lenne, ezért nem kerülhet rá sor. Egy felmérés szerint a katalánok mintegy 80 százaléka támogatja a referendum megtartását, de csak 52 százalékuk szavazna a Spanyolországtól való elszakadásra. (MTI/dpa) Az élőlánc résztvevői Barcelonában Beta/AP Offenzíva a Fülöp - szigeteken a túszejtő lázadók ellen A Fülöp-szigeteki kormányerők kiterjedt offenzívát indítottak a muszlim felkelők ellen tegnap az ország egy déli városában, ahol eddig több mint hatvanan meghaltak és kilencvenen megsérültek az egy hete tartó összecsapásokban. A hadsereg háromezer fős különleges osztaga sorra számolta fel a felkelők állásait az egymilliós Zamboanga város két tengerparti negyedében, ahol a Moro Nemzeti Felszabadítási Front (MNLF) nevű szervezet több száz gerillája múlt hétfőn indított túszejtő akciót, felrúgva a kormány és a muszlim felkelők között kötött fegyverszüneti megállapodást. Helyszíni beszámolók szerint a városban több száz ház vált a földdel egyenlővé, egész lakónegyedek semmisültek meg a harcokban. A hadsereg 51 felkelőt megölt és 42-őt elfogott. Az erőszakban további hat katona és négy civil vesztette életét, és legalább 69 ezren kényszerültek arra, hogy elmeneküljenek otthonukból. A muszlimok lakta déli régióknak a keresztény többségű Fülöp-szigetektől való elszakadását hirdető MNLF fegyveresei múlt hétfőn több mint száz embert ejtettek túszul egy meglepetésszerű támadás során, amelynek célja a kormány és egy rivális muszlim felkelőcsoport, a Moro Iszlám Felszabadítási Front (MILF) közötti béketárgyalások megakasztása volt. A rendőrség szerint a hétvégére hét ember kivételével minden túsz kiszabadult. A MILF tavaly októberben kötött a kormánnyal megállapodást, amely 2016-ig több szakaszban irányozza elő az ország déli részén több évtizede folyó, eddig mintegy 150 ezer halálos áldozatot követelő véres lázadást lezáró rendezést. A megállapodás értelmében a MILF a Mindanao szigetén létrehozandó félautonóm muzulmán régió megalapítása fejében lemond az ország déli részének elszakadásáról. Az MNLF jóval korábban, 1996-ban írt alá békemegállapodást a kormánnyal, 25 évnyi fegyveres harc után. A megállapodás a muzulmánok lakta területeknek autonómiát és gazdasági fejlesztést ígért. Nem kötelezte viszont fegyvereik beszolgáltatására a csoport harcosait, akik időről időre azóta is összecsapásokba bocsátkoznak a hadsereg alakulataival, hogy a központi kormánytól még több engedményt csikarjanak ki. Az MNLF vezetője a múlt hétfői támadás előtt azzal vádolta a kormányt, hogy megsértette az 1996-os megállapodást, amikor békemegállapodást kötött a MILF-fel. (MTI/AP/AFP/Reuters) Akcióban a katonák Zamboangában Beta/AP Jemenben megölték az al-Kaida egyik főnökét Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet jemeni szárnya internetes közleményben megerősítette, hogy elesett az egyik katonai vezetőjük - közölte helyi idő szerint szombaton az iszlamista szélsőségesek honlapjait figyelő SITE amerikai szervezet. A Kajed al-Dahab nevű férfit egy amerikai pilóta nélküli repülőgépről lőtték agyon több társával együtt a Beida tartományban lévő Manaszéban augusztus 30-án. Az Arab-félszigeti al- Kaida (AQPA) azzal fenyegetőzött, hogy a főnök halála még több muzulmánt fog arra késztetni, hogy részt vegyen az Egyesült Államok elleni szent háborúban, a dzsihádban, és azt állította, hogy a saría (iszlám törvénykezés) elleni harc csak „még több gyűlöletet és haragot” szít az amerikaiakkal szemben. Egy helyi vezető szerint al-Dahad lett az al-Kaida legfontosabb főnöke a tartományban, miután a testvére, Tárik 2012-ben elesett. A terrorszervezet jemeni ágát a legveszélyesebbek között tartják számon. (MTI/AFP)