Magyar Szó, 2013. szeptember (70. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-16 / 215. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo .com Obama levelet váltott az új iráni elnökkel Barack Obama amerikai elnök tegnap bejelentette, hogy levélváltás történt közte és Haszan Róháni iráni elnök között. Az ABC televíziónak nyilatkozó Obama első ízben ismerte el, hogy kapcsolatba lépett Róhánival. A két elnök ugyanakkor nem beszélt egymással. Az amerikai elnök egyúttal figyelmeztetett: az, hogy vonakodik csapást mérni Szíriára, nem csökkenti annak az amerikai fenyegetésnek az érvényességét, miszerint az Egyesült Államok kész erőt alkalmazni annak érdekében, hogy megakadályozza Irán atomhatalommá válását. „Úgy gondolom, az irániak megértik, hogy a nukleáris kérdés sokkal fontosabb számunkra, mint a vegyi fegyvereké” - hangoztatta Obama. Az elnök kijelentette, hogy az a fenyegetés, amelyet egy nukleáris Irán jelentene Izraelre nézve, sokkal fontosabb az amerikai érdekek szempontjából. Úgy véleke­dett, hogy az irániak megértették: az tény, hogy az amerikaiak nem támadták meg Szíriát, nem jelenti azt, hogy nem mérnének csapást Iránra. Az Egyesült Államok többször kilátásba helyezte, hogy megtámadja Iránt, ha a diplomáciai erőfeszítések és szankciók nem térítik el az iszlám köztársaságot attól, hogy nukleáris fegyverek előállítására törekedjen. Teherán váltig tagadja, hogy nukleáris programja katonai célú. (MTI) Amerikai jelentés: Izrael nyolcvan atomtöltettel rendelkezik Izrael nyolcvan atomtöltettel rendel­kezik­­ szeptemberben megjelent jelen­tés alapján közölte tegnap a Times of Israel című izraeli hírportál a Bulletin of the Atomic Scientists című amerikai szakfolyóiratban. Az amerikai hírszerzés forrásai szerint a zsidó állam 1967-ben kezdte meg nukleáris robbanótöltetek előállí­tását, de nem ismert okokból 2004-ben abbahagyta a készletek felhalmozását. A jelentés szerint abban az időszakban összesen 115-190 robbanótöltethez elegendő hasadóanyag került a raktá­rakba. Izrael titkos nukleáris programját homály fedi, az ország politikai okokból bizonytalanságban tartja a nemzetközi szervezeteket, és nem hajlandó aláírni az atomsorompó-szerződést. Korábbi becslések alapján mintegy négyszáz az atomtöltetek száma, és ezeket Izrael különböző módon képes célbajuttat­­ni, ballisztikus rakétákkal, repülőgépekkel vagy a tengeralattjárókról indítva. A cikk szerint a robbanótöltetek közül ötvenet közepes hatótávolságú balliszti­kus rakétákhoz készítettek, harmincat pedig repülőgépen történő szállításra tettek alkalmassá. Az angol The Guardi­an lap úgy véli, hogy Izrael rendelkezhet nukleáris anyagokat tartalmazó tüzérségi lövedékekkel, lőszerekkel is. Az amerikai jelentés szerint az egész vilá­gon jelenleg tízezer-kétszáztizenöt nukleáris robbanófej található, számuk folyamatosan csökken az 1986-os hidegháborús csúcspont óta, amikor hatvannégyezer-négyszáznegy­­venkilencet tartottak nyilván. (MTI) Mm Szó Szíria: Elmarad a katonai csapás Orosz-amerikai egyezség a válság rendezéséről - Damaszkusznak meg kell semmisítenie vegyi fegyvereit Folytatás az 1. oldalról Az amerikaiak által előterjesztett hatpontos vegyifegyer-egyezmény lénye­ge: Szíriának 2014 közepéig meg kell semmisítenie vegyi fegyvereit, addig pedig nemzetközi felügyelet alá kell helyeznie a hírhedt arzenált. Washington a vegyi fegyverek szíriai bevetése miatt akart szövetségeseivel kato­nai csapást mérni a közel-keleti ország­ra. A Fehér Ház szerint augusztusban a szíriai kormányerők Damaszkuszban több mint ezer embert öltek meg harci gázzal (szarinnal), de ezt a Moszkva, Kína és Irán által támogatott - Bassár el-Aszad elnök vezette - szíriai rezsim tagadja. A fenyegető amerikai támadást Moszkvának sikerült megakadályoznia. Úgy, hogy a napokban rávette Damasz­­kuszt az ezer tonnára becsült teljes vegyi­­fegyver-készletének nemzetközi ellenőr­zés alá helyezésére és megsemmisítésére. Moszkva szeptember 9-én szólította fel nyilvánosan Damaszkuszt, illetve szövet­ségesét, Aszadot a szíriai vegyi fegyve­rek megsemmisítésére. Nem sokkal azután, hogy Kerry amerikai külügy­miniszter már jelezte: ezeknek a sokat vitatott fegyvereknek a megsemmisítése az egyedüli módszer, amellyel Szíria elke­rülheti a megtorló csapást az augusztusi szaringáz-támadásért. Damaszkusz és Aszad­­ a külső csapás elkerülése végett - hallgatott Moszkvá­ra. A katonai beavatkozás helyét ezután gyorsan átvette a diplomáciai hadvi­selés, a korábban beavatkozást sürge­tő (nyugati) politikusok is békés hang­nemre váltottak. Még a néhány napja harcias Barack Obama amerikai elnök is másként kezdett beszélni: már nem emlegeti a támadás lehetőségét, illetve az Aszad-rezsim megbüntetését a vegyi fegyver használata miatt. Úgy tűnik, a diplomáciai megol­dás megmentette Obamát attól, hogy az amerikai törvényhozás leszavazza a katonai beavatkozásról szőtt tervét, amelyet az USA sok szövetségese (így Nagy-Britannia) és az amerikaiak több­sége is elutasít. Mindazonáltal a szíriai konfliktus kezelése továbbra is Obama elnökségének legnagyobb külpolitikai kihívása marad. Annál inkább, mivel egyes elemzők már arról győzködik a világot, hogy a szíriai válság esetében Oroszország látványos meghátrálásra kényszerítette az Egyesült Államokat. Igaz, más szakértők szerint Moszkva inkább segített Obamának kihátrálni a sovány eredménnyel kecsegtető Szíria elleni büntetőakcióból. Obama most szusszanhat egyet, hiszen a szír vezetésen a sor, és ezt Kerry és Lavrov szombaton Aszad tudomására is hozott. A két külügyminiszter Genfben együtt szólította fel Damaszkuszt, hogy ígéretéhez híven helyezze nemzetközi felügyelet alá vegyi fegyvereit. Az orosz­amerikai tárgyaláson Genfben elfoga­dott és Kerry által kidolgozott hatpontos keretterv értelmében Szíriának már a héten át kell adnia vegyifegyver-raktára­­inak listáját. Ha ezt elutasítaná, az ENSZ kényszeríthetné a kötelezettségvállalás teljesítésére. Kerry szerint a szakértők­nek novemberre már a helyszíneken kell lenniük, hogy mindent ellenőrizzenek. Miközben külföldön szinte minden­ki a diplomáciai megoldásra vár, Szíriá­ban továbbra sincs béke. Folytatódnak a 2011 márciusában kezdődött harcok a kormányerők és a felkelők között. Az eddigi összecsapásokban már csak­nem 150 ezren vesztették életüket, több mint kétmillióan pedig elmenekültek az országból. Szíriában további mint­egy ötmillió ember (közöttük kétmillió gyerek) kényszerült arra, hogy lakóhe­lyéről biztonságosabbnak vélt térségbe költözzön a vérengzések elől. f ■ SZABÓ József N­illa Béta/AP 2013. szeptember 16., hétfő Katalónia: Párbeszédet ajánlott a spanyol kormányfő Mariano Rajoy spanyol kormányfő párbeszédet ajánlott a Katalónia függet­lenné válásáról tervezett helyi népszava­zásról Artur Masnak, az autonóm régió elnökének küldött levelében, de azt is leszögezte, hogy a régiónak „hűnek kell maradnia a (spanyol) intézményekhez”, és be kell tartania az üggyel kapcsolatos törvényi kereteket. A spanyol sajtó által szombaton késő este megszellőztetett levéllel a kormányfő Mas egy júliusi levelére válaszolt, amely­ben az utóbbi annak engedélyezésére kérte a madridi kabinetet, hogy a barce­lonai tartományi parlament 2014-ben népszavazásra bocsáthassa Katalónia Spanyolországtól való elszakadását. A kormányfőt vélhetően az sarkallta válaszadásra - és a korábbinál kompro­misszumkészebb hangnem megütésére -, hogy szerdán Katalóniában 400 kilo­méteres élőlánccal demonstráltak a tarto­mány függetlenségéért. A megmozdulá­son a helyi vezetés szerint 1,6 millióan, a madridi központi,kormány szerint 400 ezren vettek részt. Cayo Lara, a harmadik legnagyobb parlamenti párt, az Egyesült Baloldal (IU) vezetője szerint ez annak a jele, hogy Rajoy fontolóra vette a referen­dum engedélyezését, és ehhez még az alkotmány módosítására is hajlandó. Az El Mundo napilap értesülései szerint a kormányfő nem zárta ki, hogy zöld utat adjon a voksolásnak. Soraya Saenz de Santamaría miniszter­elnök-helyettes pénteken még úgy nyilat­kozott, hogy a népszavazás alkotmányovi nes lenne, ezért nem kerülhet rá sor. Egy felmérés szerint a katalánok mintegy 80 százaléka támogatja a refe­rendum megtartását, de csak 52 száza­lékuk szavazna a Spanyolországtól való elszakadásra. (MTI/dpa) Az élőlánc résztvevői Barcelonában Beta/AP Offenzíva a F­ülöp - szigeteken a túszejtő lázadók ellen A Fülöp-szigeteki kormányerők kiter­jedt offenzívát indítottak a muszlim felke­lők ellen tegnap az ország egy déli váro­sában, ahol eddig több mint hatvanan meghaltak és kilencvenen megsérültek az egy hete tartó összecsapásokban. A hadsereg háromezer fős különle­ges osztaga sorra számolta fel a felkelők állásait az egymilliós Zamboanga város két tengerparti negyedében, ahol a Moro Nemzeti Felszabadítási Front (MNLF) nevű szervezet több száz gerillája múlt hétfőn indított túszejtő akciót, felrúgva a kormány és a muszlim felkelők között kötött fegyverszüneti megállapodást. Helyszíni beszámolók szerint a város­ban több száz ház vált a földdel egyen­lővé, egész lakónegyedek semmisültek meg a harcokban. A hadsereg 51 felkelőt megölt és 42-őt elfogott. Az erőszakban további hat katona és négy civil vesz­tette életét, és legalább 69 ezren kény­szerültek arra, hogy elmeneküljenek otthonukból. A muszlimok lakta déli régióknak a keresztény többségű Fülöp-szigetek­­től való elszakadását hirdető MNLF fegyveresei múlt hétfőn több mint száz embert ejtettek túszul egy meglepetés­szerű támadás során, amelynek célja a kormány és egy rivális muszlim felke­lőcsoport, a Moro Iszlám Felszabadítási Front (MILF) közötti béketárgyalások megakasztása volt. A rendőrség szerint a hétvégé­re hét ember kivételével minden túsz kiszabadult. A MILF tavaly októberben kötött a kormánnyal megállapodást, amely 2016-ig több szakaszban irányozza elő az ország déli részén több évtizede folyó, eddig mintegy 150 ezer halálos áldozatot követelő véres lázadást lezáró rendezést. A megállapodás értelmében a MILF a Mindanao szigetén létrehozandó félau­tonóm muzulmán régió megalapítása fejében lemond az ország déli részének elszakadásáról. Az MNLF jóval korábban, 1996-ban írt alá békemegállapodást a kormánnyal, 25 évnyi fegyveres harc után. A megál­lapodás a muzulmánok lakta területek­nek autonómiát és gazdasági fejlesztést ígért. Nem kötelezte viszont fegyvereik beszolgáltatására a csoport harcosait, akik időről időre azóta is összecsapások­ba bocsátkoznak a hadsereg alakulata­ival, hogy a központi kormánytól még több engedményt csikarjanak ki. Az MNLF vezetője a múlt hétfői támadás előtt azzal vádolta a kormányt, hogy megsértette az 1996-os megállapo­dást, amikor békemegállapodást kötött a MILF-fel. (MTI/AP/AFP/Reuters) Akcióban a katonák Zam­boangában Beta/AP Jemenben megölték az al-Kaida egyik főnökét Az al-Kaida nemzetközi terrorszer­vezet jemeni szárnya internetes közle­ményben megerősítette, hogy elesett az egyik katonai vezetőjük - közölte helyi idő szerint szombaton az iszlamista szél­sőségesek honlapjait figyelő SITE ameri­kai szervezet. A Kajed al-Dahab nevű férfit egy amerikai pilóta nélküli repülőgép­ről lőtték agyon több társával együtt a Beida tartományban lévő Manaszéban augusztus 30-án. Az Arab-félszigeti al- Kaida (AQPA) azzal fenyegetőzött, hogy a főnök halála még több muzulmánt fog arra késztetni, hogy részt vegyen az Egyesült Államok elleni szent háború­ban, a dzsihádban, és azt állította, hogy a saría (iszlám törvénykezés) elleni harc csak „még több gyűlöletet és haragot” szít az amerikaiakkal szemben. Egy helyi vezető szerint al-Dahad lett az al-Kaida legfontosabb főnöke a tartományban, miután a testvére, Tárik 2012-ben elesett. A terrorszervezet jeme­ni ágát a legveszélyesebbek között tartják számon. (MTI/AFP)

Next