Magyar Szó, 2013. november (70. évfolyam, 255-280. szám)
2013-11-09 / 262. szám
12 MŰVELŐDÉS kult@magyarszo.com 2013. november 9., 10., szombat-vasárnap Harpagon Zentán Moliére A fösvény című komédiáját mutatja be a zentai kamaraszínház társulata A Zentai Magyar Kamaraszínház új társulata november 15-én bemutatja Moliére A fösvény című komédiáját, Illyés Gyula fordításában. Solténszky Tibor, a színdarab rendezője a bemutató kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az elmúlt öt hétben, a darab előkészítése során egy nagyon feszített tempójú, de egyben igencsak jókedvű munka zajlott, s hozzáfűzte, hogy szerinte a társulat megszerette a művet, ami azért is lényeges, mert egy régi darabról van szó, s a próbafolyamat első hányada arról szólt, hogy mi közünk is van nekünk egy több mint 300 éves szöveghez, az akkor élt emberekhez és ezek karikatúrájához. A rendező szerint a színészek hamar megtalálták az utat ezekhez a figurákhoz, az elkövetkező egy héten pedig azon dolgoznak majd, hogy ezt jól be is mutassák a közönségnek. A komédia főhősét Dévai Zoltán alakítja. A szerepe kapcsán elmondta, hogy az elmúlt öt hét alatt szinte negyven évet öregedett, s bizonyos tekintetben Harpagonnak az igazát igyekezett megtalálni, s ez volt a legnehezebb, mivel amennyiben a történetet a főhős szemszögéből nézzük, ő majdnem ártatlan figura, s szerinte nem csinál rossz dolgot. - Meg kell találni ennek a figurának az igazát, még akkor is, ha én személyesen tudom, hogy ez a Harpagon rossz dolgokat cselekszik, s én nagyon nem így gondolkodnék, ahogyan ezt ő teszi - mesélte a fiatal színművész. Megjegyezte, hogy ez volt a legnagyobb kihívás számára, és a bemutatón majd a közönség megmondja, hogy ez menynyire sikerült. A szerep kapcsán azt is megosztotta velünk, hogy amikor megtudta, hogy övé lesz a főszerep, egyrészt nagyon megörült ennek, másrészt pedig meg is ijedt, mivel 24 évesen nem könnyű eljátszani egy idős embert. A november 15-én bemutatásra kerülő darab további szereplői: Kucsor Borisz (Cléante, Harpagon fia), Lőrincz Tímea (Eliz, Harpagon lánya), Nesii Máté (Valér, Eliz szerelmese), Nagyabonyi Emese (Marianna, Cléante imádottja), Virág György (Jakab, Harpagon szolgája, szakács és kocsis), László Judit (Fruzsina, házasságközvetítő), Papp Arnold (Anzelm, nemes úr, aki Simon mesterként pénzközvetítő), Rutonic Róbert (Csendbiztos) A jelmezeket Mikus Anita készítette. A fösvény Moliére egyik legérettebb alkotása, a klasszicizmus szabályainak megfelelő, de prózai formája - így saját korában kevésbé vált sikeressé, és befejezetlennek tekintett mű volt. 1668-ban mutatták be Párizsban. Magyarországon először a Zsugori, vagy a tehetetlen sövény ember címen 1793-ban került színre Simai Kristóf fordításában. A komédiát egyébként Illyés Gyula fordította le legjobban magyar nyelvre. Az ő fordításában először 1948-ban Nemzeti Színházban adták elő Major Tamás rendezésében, Rátkay Mártonnal és Ladomerszky Margittal a főszerepekben ■ Hhzs: Horváth Zsolt Az olvasás és a könyv kultusza folyamatos létküzdelem Elkezdődött a zEenna 10. irodalmi fesztiválja A vulkáni kitörések közelségét többnyire a földlökések gyakoriságának növekedése jelzi,magát a vulkáni működést pedig - a kitörés típusától függően - heves robbanás vagy robbanássorozat vezeti be. Talán nem túlzás azt állítani, hogy hasonlóképpen kezdett el működni 15 évvel ezelőtt azEtna internetes irodalmi folyóirat, a kortárs (nem csak) vajdasági irodalom vulkán alatti magazinja, amelynek csütörtök este, Babics Imre magyarországi költő irodalmi estjével tárta ki kapuit a zEtna sorrendben tizedik, jubiláns irodalmi fesztiválja. Beszédes István, a zEtna folyóirat moderátora és a rendezvénysorozat főszervezője a fesztivál életében elmúlt egy évtizedet összegezve elmondta, hogy a kezdetekben összművészeti fesztiválként lett megszervezve a rendezvénysorozat, amelyeken az irodalmon kívül a társművészetek is megjelentek, s ezek továbbra is folyamatosan jelen vannak, csaknem akkora intenzitással, mint a korábbi években. A rendezvénysorozat középpontjában szereplő irodalmi párbeszéden kívül pedig lényegesek voltak azok a kerekasztal-beszélgetések is, amelyeken az irodalom helyzetét vitatták meg a szerzők, a folyóirat szerkesztők és a kiadók, s a fesztiválon folyamatosan jelen voltak a különféle irodalmi folyóiratok is, különös hangsúllyal a helyzetük taglalására, és arra, hogy az online világ milyen hatással van ezekre a nyomtatott kiadványokra. Ezenkívül jó tudni, hogy ebben a térben, amely az irodalomtól, valamint a művészetektől is lassan elzárkózik, és egészen más értékek kerülnek felszínre, a fesztivál rendezvényein és más esteken is keresztül foglalkoztak azzal a csenddel és meg nem értéssel, amely a művészetek körül tapasztalható -jegyezte meg a fesztivál főszervezője, s hozzáfűzte, hogy minden tőlük telhetőt megtettek a folyamat lassítása, illetve átalakítása érdekében, amire felhasználták az új médiumokat is. Beszédes továbbá kiemelte a több mint kétszáz közönségtalálkozót is, amelyeken folyamatosan arra törekedtek, hogy az élő irodalom élettere minél szélesebb legyen. Másfél évtizeddel ezelőtt az online tér olyan bolygónak tűnt, amelyet be lehetett lakni, s nagy kihívás volt irodalmi értékekkel megtelíteni ezt - mesélte István. Hozzáfűzte azt is, hogy lassan ez a tér is megtelik mindenféle szöveggel, és ilyen szempontból az irodalomnak az interneten keresztül kifejtett hatása is csökkenőben van. - Az olvasás, a könyv kultusza folyamatos létküzdelem, s nem jók a tendenciák. Sok olyan kérdés is felmerült az előző években megrendezett fesztiválokon, hogy miképpen is lehetne ezekkel szembeszegülni. Ez szerintem nemcsak az írók dolga, hanem a mai médianyilvánosságé is, s erről tudnia kellene a szélesebb kultúrpolitikának is - jegyezte meg végül Beszédes. ■ ÚJjZS AzEtna fesztiváljának programja keretében péntek délelőtt Ferdinandy György író a Bolyai gimnázium diákjainak vendége volt. A jó hangulatú irodalmi beszélgetést Sinkovits Péter író vezette. Pénteken este a Zentai Alkotóházban megrendezett Folyóirat- kultúra és online nyilvánosság elnevezésű tudományos tanácskozás és kerekasztal-beszélgetés első része után Miroslav Jovancic szabadkai képzőművész és zenész kiállítását nyitották meg a fesztivál keretében, majd pedig a Tiszatáj, az Új Forrás és a Spanyolnátha folyóiratok mutatkoztak be, a fesztiváli felolvasások után, a Mojo klubban Zoran Dukic - Miroslav Jovancic - Verebes Ernő trió koncertjével ért véget a rendezvény első napja. Vajdasági Tehetségsegítő Tanács www.talentum.org.rs Vajdasági díjazottak a lakiteleki filmszemlén A Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület tizenharmadik alkalommal rendezte meg a Kisközösségi Televíziók és Filmműhelyek Mozgókép Szemléjét november 6. és 8. között. A Fedezzük fel a Kárpát-medencét témával kiírt felhívásra 89 nevezés érkezett be. Az előzsűri döntése alapján a filmszemle versenyprogramjába 22 alkotás jutott be. A Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező által vezetett zsűri 200 ezer forintos különdíját kapta meg a zentai Bolyai Filmműhely két tagja, Kecsenovity Egon és Zsolnai Ákos által rendezett Kicsi Klárd és a nagyvilág II. című alkotás. Lakitelek Önkormányzatának különdíját a Vándorlások - Emlékképek a hatvanéves Magyarkanizsai Írótáborról című, Csubriló Zoltán által rendezett film érdemelte ki. Hogyan tanulnak a diákok? Kutatási eredményeiket ismertették a mérnöktanár mesterszakos hallgatók Az Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ mérnöktanár mesterszakos hallgatói az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának támogatásával az elmúlt tanévben online felmérést végeztek a magyar nyelven tanuló középiskolások körében. A hallgatók a felmérések adatait feldolgozták, és az eredményeket a Tudományos Diákköri Konferenciára készülve összefoglalták. Az eredmények ismertetésére pénteken zajlott a szabadkai karon. A hallgatók mintegy 400, Szabadkán, Magyarkanizsán és Zentán tanuló középiskolás diákhoz juttatták el a kérdőívet, és négy különböző témát dolgoztak fel. Pesty Alexander a tanulási stílusokat, Pásztor Krisztina a tanulási szokásokat vizsgálta, Pesti Csilla a logikus gondolkodással, Krekuska Róbert pedig a pályaorientációval foglalkozott. 11 r Történelemidézés Két megnyílt kiállítás és egy szombaton bemutatásra kerülő tanulmánykötet meséli el az óbecsei polgárosodás százéves történetét Csütörtökön este ritkán látott gazdag kiállítás nyílt meg az Óbecsei Városi Múzeumban: az intézmény munkatársai hat évtizeden át gyűjtött századfordulós tárgyakat, eredeti dokumentumokat, ruhákat, műszaki eszközöket tárnak a közönség elé. Az esemény apropóját az Óbecse a polgárosodás útján - Becej na putu ka gradanskom drustvu című kétnyelvű tanulmánykötet megjelenése szolgáltatta, és a XIX. század második fele, valamint a XX. század első fele óbecsei polgárságának az életébe nyújt betekintést. A január közepéig megtekinthető kiállítás megszületésének a körülményeiről és a bemutatott tárgyakról Radoslav Mihailovic művészettörténész beszélt, a kiállítást dr. Ózer Ágnes, a Vajdasági Múzeum igazgatója nyitotta meg, az emelkedett hangulatról pedig a Sárkányölő Szent György pravoszláv templom énekkara és a Schola Cantorum katolikus kórus gondoskodott. A korabeli olvasási és utazási szokások bemutatásával az Óbecsei Népkönyvtár pénteken egy újabb tárlaton idézte meg az óbecsei polgárosodás korszakát, szombaton 16 órai kezdettel pedig a városháza dísztermében mutatják be a hiánypótló könyvet. A megjelenteket Vuk Radojevic polgármester és Knézi Péter, a községi képviselő-testület elnöke köszönti majd, a határokon átívelő projektumról pedig Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete fog beszélni. A könyvet Sava Strazmesterov mérnök, Skrabány Viktor festőművész, Dusán Opincal történész, Varnyú Ilona nyugalmazott magyartanár, dr. Barna Gábor, a Szegedi Egyetem néprajzi tanszékének vezetője, valamint dr. Glasser Norbert, a kötet óbecsei származású főszerkesztője mutatja be. ■ fer_ Több mint száz kiállított tárgyat lehet megcsodálni a múzeumban Fehér Rózsa