Magyar Szó, 2014. március (71. évfolyam, 48-73. szám)

2014-03-28 / 71. szám

HIRDESSEN LAPUNKBAN! Újvidék: 021/456-832 Szabadka: 024/552-458 Zenta: 024/814-550 Újvidék, 2014. március 28., péntek www.magyarszo.com LXXI. évf., 71. (22 852.) szám ■ Ára 40 Dia Magyar Szóval! ( A hetedik forduló utolsó szelvénye­­ a 15. oldalon Utazzon ! 1 «I Gyógykalauz ■ Győzzük le a tavaszi fáradtságot! ■ Rákkeltő hatású-e az E—330 adalékanyag? ■ A leukémia típusai I Válogatós gyerekek I Változik-e a személyiség a szívműtéttől? ■ Hamarabb kapnak szívin­farktust a méregzsákok ■ Mi a baj a léböjttel? 2001. augusztus 17-én tele volt kíváncsiskodókkal a Sza­badkai Magyar Főkonzulátus előtti úttest. Mindenki látni akarta a történelmi pillanatot, amikor Orbán Viktor minisz­terelnök és Zoran Dindic szerb miniszterelnök megnyitja a magyar külképviseletet Szabad­kán. Kicsik és nagyok tolongtak az épület előtt. Fontos volt szá­munka ennek a külképviselet­nek a megnyitása, bátorítást és bizakodást jelentett, akkor még nem is tudtuk, hogy mi­lyen rendkívüli szerepet játszik majd az életünkben. Emlékszem, Orbán Viktor miniszterelnök akkor arról be­szélt, ez a gyönyörű szecessziós város a századelőt idézi. Aztán beszélt arról is, hogy ezt az or­szágot megtépázta a XX. század legújabb európai háborúja és szólt a reményről is, hogy Szer­biának sokáig lesz olyan kor­mánya, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarok jól érezzék magukat ott, ahol élnek. ígére­tet tett, hogy Magyarország kormánya igyekszik jó kapcsolatokat ápolni Szer­biával, mert a jószomszédi viszony az itt élő magyarságnak is fontos. Zoran Dindic szerb miniszterelnök azt ígérte, mindet megtesz, hogy a magyarság elnyerje az európai normák szerinti kisebbségi jogokat, mert Szerbia adósa a magyarságnak: nemcsak saját jogai­kért küzdöttek a vajdasági magyarok, mondta, hanem a demokráciáért is. Zúgó tapsot kapott mindkét miniszter­­elnök. Akkor, ott úgy érzetük, a hábo­rús évek után, hamarosan egyenesbe jövünk. Nem így történt. 2003-tól, Ma­gyarország európai uniós csatlakozásá­tól már az anyaországba is csak vízum­mal utazhattunk. A szabadkai magyar főkonzulátuson valóságg,­s vízumgyár alakult ki. Évente 120 000 vízumot ad­tak ki. Kaptunk egyéves vízumot, majd nemzeti vízumot is kérhettünk. A­­bezártságunkat és kitaszítottsá­gunkat enyhítette az, hogy az anyaor­szág igyekezett lehetővé tenni az uta­zásunkat. Hetekig, hónapokig hosszú sorok kígyóztak a szabadkai magyar külképviselet előtt. 2009-ben megszűnt a vízumkényszer és egyszerre elcsen­desedett a magyar külképviselet. Fél év múlva, 2010. május 26-án a Magyar Országgyűlés megszavazta a könnyített eljárással elérhető magyar állampolgár­ságot a külhoni magyarok számára. A Szabadkai Magyar Főkonzulátu­son ismét pezsgett az élet. Csíkszereda után a legtöbben a Délvidékről kérel­mezték a magyar állampolgárságot. A legfrissebb adatok szerint több mint 65 ezren. Folytatása a 4. oldalon Belaktuk A Szabadkai Magyar Főkonzulátus megalakulásakor lélekerősítő volt, mostanra viszont a megmaradásunk egyik bástyája lett A miniszterelnök fogadtatása 2001-ben Oros­z András Közel 40 ezer szerbiai magyar állampolgár szavaz Korsós Tamás arra kéri a polgárokat, hogy ne várjanak az utolsó pillanatra, hanem mielőbb vegyék át levélcsomagjukat (3. oldal) Szocialisták helyett VMSZ? Már napok óta folynak a találgatá­sok, hogy a Szerb Haladó Párt egyedül alakít-e kormányt, vagy ha nem, kivel köt koalíciót. A politikai elemzők sze­rint annak ellenére, hogy az SZHP-nak megvan az elegendő szavazata a kor­mányzáshoz, mindenképpen koalíciót kell kötne valakivel, hogy biztosítani tudja a tervezett alkotmánymódosítás, illetve számos fontos törvény meghoza­talához szükséges kétharmados többsé­get. A Novosti napilap SZHP-hez közeli források alapján arról írt tegnap, hogy a haladók nem az eddigi koalíciós part­nerükkel, a Szerbiai Szocialista Párttal, hanem a Vajdasági Magyar Szövetség­gel alakítana kormányt. Amennyiben az SZHP a VMSZ-szel alakítana kor­mányt, akkor a hatalmi koalíció össze­sen 164 képviselőből állna és csupán 3 mandátum hiányozna a kétharmados többséghez. A VMSZ hat mandátumot szerzett a március 16-i választásokon, így eggyel több képviselőjük ülhet a parlamentben, mint a két évvel ezelőtti választásokat követően. Pásztor István, a VMSZ elnöke la­punknak nyilatkozva kijelentette, hogy a választások éjszakáját követően még nem beszélt Aleksandar­ Vucictyal, te­hát koalíciós tárgyalásokra még nem került sor.­­ Nem tudom, hogy belső körökben a haladók döntöttek-e, ha igen, akkor miről döntöttek. Mivel a választások so­rán abszolút többséget szereztek, szívük joga eldönteni, hogy kivel szeretnének tárgyalni. A VMSZ álláspontjai vonat­kozásában nem változott semmi, készek vagyunk együttműködni, amennyiben meg tudunk állapodni azon prioritások tekintetében, amikről a választási kam­pány ideje alatt beszéltünk - mondta Pásztor István. Folytatása a 4. oldalon Pásztor István: Koalíciós tárgyalások­ra még nem került sor Oros András MA ■ Brett Bailey színházi világnapi üzenete 2014 I Befejezés előtt színjátszó­ink 19. Találkozója ■ Zaj és füst avagy mit álmodhatott ! Max Reinhardt a halála éj­­j­szakáján ■ Macbeth tébolya a 21. században MINDEN SZERDÁN A Magyar Szó rejtvénymelléklete Az ENSZ törvénytelennek minősítette a Krím bekebelezését Határozatban foglalt állást Ukrajna területi épségének sérthetetlensége mellett és törvénytelennek minősítette a Krím félsziget Oroszországhoz való annektálását tegnap az ENSZ Közgyűlése. A Közgyűlés határozatát, amely nem kötelező ér­vényű, 100 tagállam támogatta és 11 szavazott ellene, 58 tartózkodás mellett. Az Európai Unió mind a 28 tagállama támogatta Ukrajnát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a hasonló tartalmú határozat elfogadását Oroszország vétója megakadályozta. Szerda este szabadon engedtek a krími hatóságok hat ukrán katonatisztet, aki­ket napokkal ezelőtt tartóztattak le, némelyiküket terrorszervezetekkel való együtt­működés gyanújával; egyikük azt mondta, arra próbálták rávenni, hogy álljon az orosz hadsereg szolgálatába. Vlagyimir Putyin elnök személyesen irányítja az orosz csapatmozgásokat Uk­rajna szomszédságában, és nem tudni, hogy a védelmi tárca vezetője és az orosz kormány más tagjai milyen mértékben szólhatnak bele az irányításba - jelentette ki szerdán Washingtonban Philip Hammond brit védelmi miniszter. Julija Timosenko volt ukrán kormányfő csütörtökön bejelentette, hogy jelölt­ként indulni kíván a május 25-ére kiírt elnökválasztáson. Döntését azzal indokolta, hogy ő „érti, mit kell tenni” az ukrán gazdaság újjáélesztése érdekében, és úgy gondolja, hogy egyike azon kevés politikusnak, aki képes legyőzni az oligarchikus irányítást az országban, visszaállítani a törvényességet Ukrajnában és felvenni a küzdelmet a korrupcióval szemben. Folytatása a 3. oldalon Beta/AP A krími önvédelmi erők tagjainak reggeli szemléje Szimferopolban

Next