Magyar Szó, 2014. március (71. évfolyam, 48-73. szám)
2014-03-28 / 71. szám
HIRDESSEN LAPUNKBAN! Újvidék: 021/456-832 Szabadka: 024/552-458 Zenta: 024/814-550 Újvidék, 2014. március 28., péntek www.magyarszo.com LXXI. évf., 71. (22 852.) szám ■ Ára 40 Dia Magyar Szóval! ( A hetedik forduló utolsó szelvénye a 15. oldalon Utazzon ! 1 «I Gyógykalauz ■ Győzzük le a tavaszi fáradtságot! ■ Rákkeltő hatású-e az E—330 adalékanyag? ■ A leukémia típusai I Válogatós gyerekek I Változik-e a személyiség a szívműtéttől? ■ Hamarabb kapnak szívinfarktust a méregzsákok ■ Mi a baj a léböjttel? 2001. augusztus 17-én tele volt kíváncsiskodókkal a Szabadkai Magyar Főkonzulátus előtti úttest. Mindenki látni akarta a történelmi pillanatot, amikor Orbán Viktor miniszterelnök és Zoran Dindic szerb miniszterelnök megnyitja a magyar külképviseletet Szabadkán. Kicsik és nagyok tolongtak az épület előtt. Fontos volt számunka ennek a külképviseletnek a megnyitása, bátorítást és bizakodást jelentett, akkor még nem is tudtuk, hogy milyen rendkívüli szerepet játszik majd az életünkben. Emlékszem, Orbán Viktor miniszterelnök akkor arról beszélt, ez a gyönyörű szecessziós város a századelőt idézi. Aztán beszélt arról is, hogy ezt az országot megtépázta a XX. század legújabb európai háborúja és szólt a reményről is, hogy Szerbiának sokáig lesz olyan kormánya, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarok jól érezzék magukat ott, ahol élnek. ígéretet tett, hogy Magyarország kormánya igyekszik jó kapcsolatokat ápolni Szerbiával, mert a jószomszédi viszony az itt élő magyarságnak is fontos. Zoran Dindic szerb miniszterelnök azt ígérte, mindet megtesz, hogy a magyarság elnyerje az európai normák szerinti kisebbségi jogokat, mert Szerbia adósa a magyarságnak: nemcsak saját jogaikért küzdöttek a vajdasági magyarok, mondta, hanem a demokráciáért is. Zúgó tapsot kapott mindkét miniszterelnök. Akkor, ott úgy érzetük, a háborús évek után, hamarosan egyenesbe jövünk. Nem így történt. 2003-tól, Magyarország európai uniós csatlakozásától már az anyaországba is csak vízummal utazhattunk. A szabadkai magyar főkonzulátuson valóságg,s vízumgyár alakult ki. Évente 120 000 vízumot adtak ki. Kaptunk egyéves vízumot, majd nemzeti vízumot is kérhettünk. Abezártságunkat és kitaszítottságunkat enyhítette az, hogy az anyaország igyekezett lehetővé tenni az utazásunkat. Hetekig, hónapokig hosszú sorok kígyóztak a szabadkai magyar külképviselet előtt. 2009-ben megszűnt a vízumkényszer és egyszerre elcsendesedett a magyar külképviselet. Fél év múlva, 2010. május 26-án a Magyar Országgyűlés megszavazta a könnyített eljárással elérhető magyar állampolgárságot a külhoni magyarok számára. A Szabadkai Magyar Főkonzulátuson ismét pezsgett az élet. Csíkszereda után a legtöbben a Délvidékről kérelmezték a magyar állampolgárságot. A legfrissebb adatok szerint több mint 65 ezren. Folytatása a 4. oldalon Belaktuk A Szabadkai Magyar Főkonzulátus megalakulásakor lélekerősítő volt, mostanra viszont a megmaradásunk egyik bástyája lett A miniszterelnök fogadtatása 2001-ben Orosz András Közel 40 ezer szerbiai magyar állampolgár szavaz Korsós Tamás arra kéri a polgárokat, hogy ne várjanak az utolsó pillanatra, hanem mielőbb vegyék át levélcsomagjukat (3. oldal) Szocialisták helyett VMSZ? Már napok óta folynak a találgatások, hogy a Szerb Haladó Párt egyedül alakít-e kormányt, vagy ha nem, kivel köt koalíciót. A politikai elemzők szerint annak ellenére, hogy az SZHP-nak megvan az elegendő szavazata a kormányzáshoz, mindenképpen koalíciót kell kötne valakivel, hogy biztosítani tudja a tervezett alkotmánymódosítás, illetve számos fontos törvény meghozatalához szükséges kétharmados többséget. A Novosti napilap SZHP-hez közeli források alapján arról írt tegnap, hogy a haladók nem az eddigi koalíciós partnerükkel, a Szerbiai Szocialista Párttal, hanem a Vajdasági Magyar Szövetséggel alakítana kormányt. Amennyiben az SZHP a VMSZ-szel alakítana kormányt, akkor a hatalmi koalíció összesen 164 képviselőből állna és csupán 3 mandátum hiányozna a kétharmados többséghez. A VMSZ hat mandátumot szerzett a március 16-i választásokon, így eggyel több képviselőjük ülhet a parlamentben, mint a két évvel ezelőtti választásokat követően. Pásztor István, a VMSZ elnöke lapunknak nyilatkozva kijelentette, hogy a választások éjszakáját követően még nem beszélt Aleksandar Vucictyal, tehát koalíciós tárgyalásokra még nem került sor. Nem tudom, hogy belső körökben a haladók döntöttek-e, ha igen, akkor miről döntöttek. Mivel a választások során abszolút többséget szereztek, szívük joga eldönteni, hogy kivel szeretnének tárgyalni. A VMSZ álláspontjai vonatkozásában nem változott semmi, készek vagyunk együttműködni, amennyiben meg tudunk állapodni azon prioritások tekintetében, amikről a választási kampány ideje alatt beszéltünk - mondta Pásztor István. Folytatása a 4. oldalon Pásztor István: Koalíciós tárgyalásokra még nem került sor Oros András MA ■ Brett Bailey színházi világnapi üzenete 2014 I Befejezés előtt színjátszóink 19. Találkozója ■ Zaj és füst avagy mit álmodhatott ! Max Reinhardt a halála éjjszakáján ■ Macbeth tébolya a 21. században MINDEN SZERDÁN A Magyar Szó rejtvénymelléklete Az ENSZ törvénytelennek minősítette a Krím bekebelezését Határozatban foglalt állást Ukrajna területi épségének sérthetetlensége mellett és törvénytelennek minősítette a Krím félsziget Oroszországhoz való annektálását tegnap az ENSZ Közgyűlése. A Közgyűlés határozatát, amely nem kötelező érvényű, 100 tagállam támogatta és 11 szavazott ellene, 58 tartózkodás mellett. Az Európai Unió mind a 28 tagállama támogatta Ukrajnát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a hasonló tartalmú határozat elfogadását Oroszország vétója megakadályozta. Szerda este szabadon engedtek a krími hatóságok hat ukrán katonatisztet, akiket napokkal ezelőtt tartóztattak le, némelyiküket terrorszervezetekkel való együttműködés gyanújával; egyikük azt mondta, arra próbálták rávenni, hogy álljon az orosz hadsereg szolgálatába. Vlagyimir Putyin elnök személyesen irányítja az orosz csapatmozgásokat Ukrajna szomszédságában, és nem tudni, hogy a védelmi tárca vezetője és az orosz kormány más tagjai milyen mértékben szólhatnak bele az irányításba - jelentette ki szerdán Washingtonban Philip Hammond brit védelmi miniszter. Julija Timosenko volt ukrán kormányfő csütörtökön bejelentette, hogy jelöltként indulni kíván a május 25-ére kiírt elnökválasztáson. Döntését azzal indokolta, hogy ő „érti, mit kell tenni” az ukrán gazdaság újjáélesztése érdekében, és úgy gondolja, hogy egyike azon kevés politikusnak, aki képes legyőzni az oligarchikus irányítást az országban, visszaállítani a törvényességet Ukrajnában és felvenni a küzdelmet a korrupcióval szemben. Folytatása a 3. oldalon Beta/AP A krími önvédelmi erők tagjainak reggeli szemléje Szimferopolban