Magyar Szó, 2014. május (71. évfolyam, 99-123. szám)
2014-05-23 / 116. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com UKRÁN VÁLSÁG Újabb halottjai vannak a kelet-ukrajnai harcoknak Oroszbarát szeparatisták 14 ukrán katonát megöltek tegnap Kelet-Ukrajnában; április eleje óta ez volt a legvéresebb nap a biztonsági erők számára. A Luhanszk és Donyeck megyei összetűzésekben mintegy húsz ember megsebesült. „Az első információk szerint nyolc ukrán katona vesztette életét, tizenhét pedig megsebesült a Donyeck megyei Volnovaha közelében kirobbant összecsapásokban” - közölte az ukrán védelmi minisztérium egyik szóvivője, aki elmondta, hogy a Moszkva-párti fegyveresek csütörtökre virradóra gránátokkal támadtak a település melletti egyik katonai ellenőrzőpontra. A másik rajtaütést a Luhanszk megyében található Rubizsne közelében hajtották végre, itt a szakadárok tüzet nyitottak egy katonai konvojra, egy ukrán katona meghalt, kettő pedig megsebesült. Az AP tudósítója arról számolt be, hogy tizenegy holttestet látott a Donyeck megyei Blahodalne település katonai ellenőrzőpontjánál. E jelentés szerint a harcok helyszínén kiégett katonai járművek, köztük páncélozott szállító harcjárművek maradtak. A harcok tegnap Szlovjanszk környékén is folytatódtak, a kormányerők állásai felől kilőtt tüzérségi lövedékek több épületet súlyosan megrongáltak a város peremén fekvő Semenovkában. A támadás után mintegy száz helyi lakos demonstrált a kijevi kormány ellen, azt követelve, hogy a hadsereg hagyjon fel az offenzívával és vonuljon ki a térségből. IRÁNI ATOMPROGRAM Megegyezés július végéig!? Haszan Róháni iráni elnök valószínűnek nevezte tegnap, hogy a tárgyalások megtorpanása ellenére július végéig megegyezésre jutnak a perzsa állam atomprogramjáról folytatott egyeztetéseken. Kiemelte: ez azon is múlik, hogy az esélyt se adják meg a tárgyalások szabotálására bizonyos országoknak, amelyek a színfalak mögött problémákat akarnak okozni. Róháni elmondta azt is, hogy a határidőt szükség esetén hat hónappal meghosszabbítják. „Nem sietünk” - tette hozzá. Két évre ítélték el a Fatah korábbi vezetőjét Távollétében - rágalmazásáért és becsületsértésért - két év börtönbüntetésre ítélte egy palesztin bíróság Mohamed Dahlánt, a Fatah egykori vezetőjét, Mahmúd Abbász elnök legfőbb riválisát. A dubaji száműzetésben élő Dahlán szerint „e lépés célja az, hogy megakadályozza jelenlétemet a Fatah következő kongresszusán, s az előzetes terveknek megfelelően részt vegyek a parlamenti és elnökválasztásokon.” Dahlánt korábban korrupcióval és gyilkossággal (is) vádolták, és felfüggesztették mentelmi jogát. A Fatah egyebek mellett azt rótta fel neki, hogy megpróbálta kiszorítani Abbászt a hatalomból, és azzal is meggyanúsították, hogy ő áll Jasszer Arafat állítólagos megmérgezése mögött. Gázrobbanás az USA moszkvai nagykövetsége által bérelt lakásban Gázrobbanás történt tegnap az orosz főváros egyik diplomatanegyedében. A balesetben öten sérültek meg. A robbanás a Kutuzov sugárúti épületegyüttes egyik házának harmadik emeleti lakásában történt. Állítólag videofelvételek bizonyítják, hogy gázrobbanás történt. A lakást az Egyesült Államok nagykövetsége bérli. A Moszkva 24 fővárosi, valamint a Rosszija 24 állami hírtelevízió jelentése szerint egy nőt, az amerikai diplomáciai képviselet missziójának munkatársát súlyos égési sérülésekkel helikopterrel szállították kórházba. Állapota kritikus, testfelületének 80 százaléka megégett. A robbanás olyan nagyerejű volt, hogy a moszkvai diplomata negyed lakásának udvarra néző fala kiszakadt, de megroggyantak az emeleteket egymástól elválasztó födémek, ezenkívül az épület oldalfala is megrepedt. (Forrás: MTI/AFP/AP/Reuters) Beta/AP Ukrán katona a blahodalnei ellenőrzőpontot ért támadásban kiégett teherautó mellett 2014. május 23., péntek Strasbourg bevétele napokig tart Az EJJ-ellenes erők előretörése várható a parlamenti választásokon Szabó József Az euroszkeptikus mozgalmak virágzása, az eddig soha nem tapasztalt érdektelenség és a még mindig kellemetlenkedő hitelválság (okozta csalódottság) közepette kezdődött meg május 22-én az Európai Unió parlamentjének megválasztása. A közösség 28 országában összesen 400 millió választó négy nap alatt (május 25- én estig) dönthet arról, hogy egy-egy országból kik, illetve mely pártok kerüljenek be a strasbourgi székhelyű Európai Parlamentbe (EP). A 751 EP-képviselő megbízatási ideje öt év. A válság és az arra adott kormányzati válaszok (okozta lakossági életszínvonal-csökkenés, illetve elégedetlenség) miatt szinte biztosra vehető az EU-ellenes populista-szélsőséges pártok előretörése, valamint a választók tömeges távolmaradása. A részvételi arány már az 1979-es első EP-választások óta folyamatosan csökken. A legutóbbi (2009- es) voksolásokon csak a szavazók 43 százaléka vett részt. Minden felmérés arra utal, hogy az euroszkeptikus erők és EU-gyűlölők előretörése miatt a középen álló pártok veszítenek eddigi pozíciójukból. A választók rajtuk verik el a port. Az emberek ugyanis dühösek és csalódottak, mert nőttek az egyenlőtlenségek, csökkent az uniós intézményekbe vetett hitük, és rekordokat dönt a munkanélküliség. A fásult tömegek a kormányzati megszorításokat is az EU nyakába varrják. A legnagyobb kiábrándulás épp a megszorítások miatt szenvedő tagállamokban tapasztalható, de a probléma nem kizárólag gazdasági okokra vezethető vissza. A lakosság jelentős része ugyanis úgy gondolja: az EU (vezetése) képtelen megnyugtató válaszokat adni aggodalmaikra, s nem tudja megfelelően kezelni a bajokat. Mégis, a jelenlegi EP-pártok közül a mandátumok többségének megszerzésére két nagy pártcsalád a legesélyesebb: az EP-ben 2009 óta vezető szerepet betöltő jobbközép Európai Néppárt (EPP) és a balközép európai szocialisták (PES). A tagállami adatokból összeállított legutóbbi felmérések szerint fej fej mellett a két nagy rivális, a jobbközépnek hajszálnyi az előnye, esélyesebb a győzelemre. A harmadik hely a liberálisoké, a negyedik a zöldeké lehet. A válság nyomán mindenütt erősödtek és az EP-be készülnek az unió (radikális) ellenfelei is. Pártjaik a politikai porond két különböző - vagyis a szélsőjobb és a szélsőbal - felén állnak, nem képeznek egységes blokkot, összefogásukra sem lehet számítani. Elképzelhető azonban, hogy az egyik térfél önállóan is képes lesz parlamenti képviselői csoportot alakítani. A jelenlegi választásoknak nagyobb a jelentőségük a korábbiaknál: a győztesnek komoly befolyása lehet arra, ki legyen az unió őszre újjáalakuló „kormányának” (az Európai Bizottságnak) az elnöke. Ez új mozzanat az EU-ban, melynek a másik fő döntéshozó testülete, az állam- és kormányfőket tömörítő Európa Tanács, őszre szintén új elnököt kap. EP-választás 12014 Katonai puccs Thaiföldön A hadsereg főparancsnoka bejelentette a hatalomátvételt, majd felfüggesztették az alkotmányt is Kijárási tilalom este 10 és hajnali 5 között Thaiföldön a hadsereg átvette tegnap a hatalmat, arra hivatkozva, hogy helyre kell állítani az országban a rendet a hónapok óta tartó politikai zavargások után. A hatalomátvételt Prajuth Csan-ocsa, a hadsereg főparancsnoka jelentette be az állami televízió élőben közvetített beszédében. A hadsereg kedden hajnalban hirdetett ki rendkívüli állapotot, hogy megálljt parancsoljon az ősz óta tartó súlyos belpolitikai válságnak, amelynek időről időre kiújuló erőszakos összecsapásaiban eddig 28 ember halt meg, és több mint nyolcszáz megsebesült. Nem sokkal azután, hogy vérnélküli puccsal átvette az ország irányítását, a hadsereg felfüggesztette az alkotmányt is. Egy illetékes közölte: az ügyvivő kormány helyét a katonai tanács veszi át, a szenátus azonban folytathatja munkáját. Csan-ocsa előző nap tárgyalóasztalhoz ültette a konfliktusban szemben álló feleket, megakadályozandó, hogy a megosztott indokínai monarchia úgymond „egy második Ukrajnává” váljon. A találkozón a kormánypártnak, a legnagyobb ellenzéki pártnak, a két tábor tüntetőinek a vezetői, valamint a szenátus és a választási bizottság elnöke vett részt. A két héttel ezelőtt kinevezett ügyvivő miniszterelnök, Nivatthamrong Bunszongphaiszan nem volt jelen, öt minisztere képviselte. Tegnap folytatódtak a tárgyalások, de azok sem vezettek eredményre, a rivális pártoknak nem sikerült egyezségre jutniuk. „A törvény és a rend érdekében átvesszük a hatalmat. Kérem, őrizzék meg nyugalmukat, és folytassák szokásos napi tevékenységüket!” - mondta a főparancsnok, hangsúlyozva: az intézkedéssel meg akarják akadályozni a kormány hívei és bírálói közötti konfliktus kiterjedését. Kijárási tilalmat is elrendelnek, ennek értelmében este 10 és hajnali 5 óra között senki nem hagyhatja el az otthonát. A hadsereg ezenkívül arra utasította az ország összes televízió- és rádióadóját, hogy szakítsa meg adását, és az új katonai rezsim közleményeit sugározza. Bangkok nyugati külvárosában a katonai puccsot követően több ezer kormánypárti „vörösinges” gyűlt össze, a tömeget a katonák a levegőbe leadott lövésekkel oszlatták szét. A hadsereg őrizetbe vette a Thakszin Sinavatra volt kormányfőhöz lojális aktivisták egyik vezetőjét. A kormány több képviselőjét, köztük az igazságügyi minisztert is fogva tartják. A rendkívüli állapot is érvényben marad. Ennek értelmében a katonák letartóztatási parancs nélküli is őrizetbe vehetnek bárkit. Azóta, hogy Thaiföldön 1932-ben véget ért az abszolút monarchia, a mostanival együtt 19 puccsot vagy puccskísérletet hajtott végre a hadsereg. A legutóbbit 2006-ban követte el Thakszin Sinavatra kormányfő ellen, aki bár azóta száműzetésben él, továbbra is az ország megosztottságának egyik fő forrása. A mostani puccsot megelőző zavargások ősszel Thakszin testvérének, a 2011-ben hatalomra került Jinglak Sinavatrának a lemondását követelő tüntetésekkel kezdődtek, akit - kabinetjének számos tagjával együtt - május elején lemondásra kényszerített az alkotmánybíróság, de a politikai ellentétek azután sem csillapodtak. (Forrás: MTI/dpa/AP/AFP/EFE/Reuters) Beta/AP Magyarországon keresztül mosta tisztára a pénzét a camorra Együttműködik az olasz igazságszolgáltatással Antonio Iovine, a camorra nápolyi bűnszervezet egykori pénztárnoka, aki Magyarországon átfolyatott 21 millió eurót - írta Roberto Saviano a La Repubblica csütörtöki számában. Saviano, a camorrával foglalkozó olasz író hozta nyilvánosságra, hogy Antonio Iovine elkezdett beszélni. A ma ötvenéves Iovine - Saviano megfogalmazása szerint - a nápolyi szervezett bűnözés egykori „pénzügyminisztere” volt, aki a camorra összes titkát ismeri. 2011 -től több mint huszonegy éves börtönbüntetését tölti magánzárkában. Iovine elhatározása, hogy együttműködik a hatóságokkal és feltárja a camorra világát, a Casalesi-klán vezette bűnszervezet végét jelenti. Az író hangsúlyozta, Iovine felfedheti, hol rejlik a bűnszervezet vagyona. Az ’O Ninno (Gyerekarcú) maffianéven ismert Iovine keze alatt indult el a camorra üzleti tevékenysége: a kábítószer-kereskedelemből, zsarolásból és uzsorából, valamint a csalással szerzett közbeszerzésekből nyert eurómilliókat Iovine az építő- és vendéglátóiparba, valamint import-exportba fektette. Az első lépés az volt, hogy a camorra megszerezte a római politikai és gazdasági elit által látogatott Gilda nevű diszkót, majd ezen keresztül behatolt az olasz főváros építőiparába, szórakoztatópiacára és a politikába. A következő állomás a Lazio római labdarúgócsapat megszerzése lett volna. Ehhez Saviano információi szerint a camorra azt a 21 millió „tisztára mosott” eurót használta volna fel, amelyet Magyarországról juttatott vissza Olaszországba. Arról az összegről van szó, amelynek útját az olasz hatóságok 2008-ban követték Nápolyból Svájcba, majd innen Magyarországra. A camorra milliói a Casalesi-klánhoz közel álló Giorgio Chinaglia, a Lazio volt játékosa nevén érkeztek vissza Magyarországról Olaszországba. A 2008-ban pénzmosásért letartóztatott és 2012-ben elhunyt Chinaglia 700 ezer eurót kapott volna a camorrától a tranzakcióban való részvételért. A Lazio megvásárlása végül a hatóságok fellépése miatt kudarcot vallott. (Forrás: MTI)