Magyar Szó, 2014. május (71. évfolyam, 99-123. szám)

2014-05-23 / 116. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com UKRÁN VÁLSÁG Újabb halottjai vannak a kelet-ukrajnai harcoknak Oroszbarát szeparatisták 14 ukrán katonát megöltek tegnap Kelet-Ukrajnában; április eleje óta ez volt a legvéresebb nap a biztonsági erők számára. A Luhanszk és Donyeck megyei összetűzésekben mintegy húsz ember megsebesült. „Az első információk szerint nyolc ukrán katona vesztette életét, tizenhét pedig megsebesült a Donyeck megyei Volno­­vaha közelében kirobbant összecsapásokban” - közölte az ukrán védelmi minisztérium egyik szóvivője, aki elmond­ta, hogy a Moszkva-párti fegyveresek csütörtökre virradó­ra gránátokkal támadtak a település melletti egyik katonai ellenőrzőpontra. A másik rajtaütést a Luhanszk megyében található Rubizsne közelében hajtották végre, itt a szakadá­­rok tüzet nyitottak egy katonai konvojra, egy ukrán katona meghalt, kettő pedig megsebesült. Az AP tudósítója arról számolt be, hogy tizenegy holttestet látott a Donyeck megyei Blahodalne település katonai ellenőrzőpontjánál. E jelentés szerint a harcok helyszínén kiégett katonai járművek, köztük páncélozott szállító harcjárművek maradtak. A harcok tegnap Szlovjanszk környékén is folytatódtak, a kormányerők állásai felől kilőtt tüzérségi lövedékek több épületet súlyosan megrongáltak a város peremén fekvő Semenovkában. A támadás után mintegy száz helyi lakos demonstrált a kijevi kormány ellen, azt követelve, hogy a hadsereg hagyjon fel az offenzívával és vonuljon ki a térségből. IRÁNI ATOMPROGRAM Megegyezés július végéig!? Haszan Róháni iráni elnök valószínűnek nevezte tegnap, hogy a tárgyalások megtorpanása ellenére július végé­ig megegyezésre jutnak a perzsa állam atomprogramjáról folytatott egyeztetéseken. Kiemelte: ez azon is múlik, hogy az esélyt se adják meg a tárgyalások szabotálására bizonyos országoknak, amelyek a színfalak mögött problémákat akar­nak okozni. Róháni elmondta azt is, hogy a határidőt szük­ség esetén hat hónappal meghosszabbítják. „Nem sietünk” - tette hozzá. Két évre ítélték el a Fatah korábbi vezetőjét Távollétében - rágalmazásáért és becsületsértésért - két év börtönbüntetésre ítélte egy palesztin bíróság Moha­med Dahlánt, a Fatah egykori vezetőjét, Mahmúd Abbász elnök legfőbb riválisát. A dubaji száműzetésben élő Dahlán szerint „e lépés célja az, hogy megakadályozza jelenlétemet a Fatah következő kongresszusán, s az előzetes terveknek megfelelően részt vegyek a parlamenti és elnökválasztá­sokon.” Dahlánt korábban korrupcióval és gyilkossággal (is) vádolták, és felfüggesztették mentelmi jogát. A Fatah egyebek mellett azt rótta fel neki, hogy megpróbálta kiszorítani Abbászt a hatalomból, és azzal is meggyanúsí­tották, hogy ő áll Jasszer Arafat állítólagos megmérgezése mögött. Gázrobbanás az USA moszkvai nagykövetsége által bérelt lakásban Gázrobbanás történt tegnap az orosz főváros egyik diploma­tanegyedében. A balesetben öten sérültek meg. A robbanás a Kutuzov sugárúti épületegyüttes egyik házának harmadik emeleti lakásában történt. Állítólag videofelvételek bizonyít­ják, hogy gázrobbanás történt. A lakást az Egyesült Államok nagykövetsége bérli. A Moszkva 24 fővárosi, valamint a Rosszija 24 állami hírte­levízió jelentése szerint egy nőt, az amerikai diplomáciai képviselet missziójának munkatársát súlyos égési sérülé­sekkel helikopterrel szállították kórházba. Állapota kritikus, testfelületének 80 százaléka megégett. A robbanás olyan nagyerejű volt, hogy a moszkvai diplo­mata negyed lakásának udvarra néző fala kiszakadt, de megroggyantak az emeleteket egymástól elválasztó födé­mek, ezenkívül az épület oldalfala is megrepedt. (Forrás: MTI/AFP/AP/Reuters) Beta/AP Ukrán katona a blahodalnei ellenőrzőpontot ért támadásban kiégett teherautó mellett 2014. május 23., péntek Strasbourg bevétele napokig tart Az EJJ-ellenes erők előretörése várható a parlamenti választásokon Szabó József Az euroszkeptikus mozgal­mak virágzása, az eddig soha nem tapasztalt érdek­telenség és a még mindig kellemetlenkedő hitelválság (okozta csalódottság) köze­pette kezdődött meg május 22-én az Európai Unió parla­mentjének megválasztása. A közösség 28 országában összesen 400 millió válasz­tó négy nap alatt (május 25- én estig) dönthet arról, hogy egy-egy országból kik, illet­ve mely pártok kerüljenek be a strasbourgi székhelyű Európai Parlamentbe (EP). A 751 EP-képviselő megbí­zatási ideje öt év. A válság és az arra adott kormányzati válaszok (okozta lakos­sági életszínvonal-csökkenés, illetve elégedetlenség) miatt szinte biztosra vehető az EU-ellenes populista-szél­sőséges pártok előretörése, valamint a választók tömeges távolmaradása. A részvételi arány már az 1979-es első EP-választások óta folyama­tosan csökken. A legutóbbi (2009- es) voksolásokon csak a szavazók 43 százaléka vett részt. Minden felmérés arra utal, hogy az euroszkeptikus erők és EU-gyűlölők előretörése miatt a középen álló pártok veszítenek eddigi pozíciójukból. A választók rajtuk verik el a port. Az emberek ugyanis dühösek és csalódottak, mert nőttek az egyenlőtlenségek, csökkent az uniós intézményekbe vetett hitük, és rekordokat dönt a munkanélküliség. A fásult tömegek a kormányzati megszorításokat is az EU nyakába varrják. A legnagyobb kiábrándulás épp a megszorítások miatt szenvedő tagállamokban tapasztalható, de a probléma nem kizárólag gazdasági okokra vezethető vissza. A lakosság jelentős része ugyanis úgy gondolja: az EU (vezetése) képtelen megnyug­tató válaszokat adni aggodalmaikra, s nem tudja megfelelően kezelni a bajokat. Mégis, a jelenlegi EP-pártok közül a mandátumok többségének megszerzésére két nagy pártcsalád a legesélyesebb: az EP-ben 2009 óta vezető szerepet betöltő jobbközép Európai Néppárt (EPP) és a balkö­zép európai szocialisták (PES). A tagállami adatokból összeállított legutóbbi felmérések szerint fej fej mellett a két nagy rivális, a jobbkö­zépnek hajszálnyi az előnye, esélye­sebb a győzelemre. A harmadik hely a liberálisoké, a negyedik a zöldeké lehet. A válság nyomán mindenütt erősödtek és az EP-be készülnek az unió (radikális) ellenfelei is. Pártja­ik a politikai porond két különbö­ző - vagyis a szélsőjobb és a szél­sőbal - felén állnak, nem képeznek egységes blokkot, összefogásukra sem lehet számítani. Elképzelhető azonban, hogy az egyik térfél önál­lóan is képes lesz parlamenti képvi­selői csoportot alakítani. A jelenlegi választásoknak nagyobb a jelentőségük a koráb­biaknál: a győztesnek komoly befolyása lehet arra, ki legyen az unió őszre újjáalakuló „kormá­nyának” (az Európai Bizottság­nak) az elnöke. Ez új mozzanat az EU-ban, melynek a másik fő döntéshozó testülete, az állam- és kormányfőket tömörítő Európa Tanács, őszre szintén új elnököt kap.­ ­ EP-választás 12014 Katonai puccs Thaiföldön A hadsereg főparancsnoka bejelentette a hatalomátvételt, majd felfüggesztették az alkotmányt is­­ Kijárási tilalom este 10 és hajnali 5 között Thaiföldön a hadsereg átvette tegnap a hatalmat, arra hivat­kozva, hogy helyre kell állítani az országban a rendet a hóna­pok óta tartó politikai zavar­gások után. A hatalomátvételt Prajuth Csan-ocsa, a hadsereg főparancsnoka jelentette be az állami televízió élőben közve­tített beszédében. A hadsereg kedden hajnalban hirdetett ki rendkívüli állapotot, hogy megálljt parancsoljon az ősz óta tartó súlyos belpolitikai válságnak, amelynek időről időre kiújuló erőszakos össze­csapásaiban eddig 28 ember halt meg, és több mint nyolc­száz megsebesült. Nem sokkal­ azután, hogy vérnélküli puccsal átvette az ország irányítását, a hadsereg felfüggesz­tette az alkotmányt is. Egy illetékes közölte: az ügyvivő kormány helyét a katonai tanács veszi át, a szenátus azonban folytathatja munkáját. Csan-ocsa előző nap tárgyaló­­asztalhoz ültette a konfliktusban szemben álló feleket, megaka­dályozandó, hogy a megosztott indokínai monarchia úgymond „egy második Ukrajnává” váljon. A találkozón a kormánypártnak, a legnagyobb ellenzéki pártnak, a két tábor tüntetőinek a veze­tői, valamint a szenátus és a választási bizottság elnöke vett részt. A két héttel ezelőtt kine­vezett ügyvivő miniszterelnök, Nivatthamrong Bunszongphai­­szan nem volt jelen, öt minisztere képviselte. Tegnap folytatódtak a tárgyalások, de azok sem vezettek eredményre, a rivális pártoknak nem sikerült egyezségre jutniuk. „A törvény és a rend érdekében átvesszük a hatalmat. Kérem, őrizzék meg nyugalmukat, és folytassák szokásos napi tevé­kenységüket!” - mondta a főpa­rancsnok, hangsúlyozva: az intéz­kedéssel meg akarják akadályozni a kormány hívei és bírálói közötti konfliktus kiterjedését. Kijárási tilalmat is elrendelnek, ennek értelmében este 10 és hajnali 5 óra között senki nem hagyhatja el az otthonát. A hadsereg ezenkívül arra utasította az ország összes tele­vízió- és rádióadóját, hogy szakítsa meg adását, és az új katonai rezsim közleményeit sugározza. Bangkok nyugati külvárosában a katonai puccsot követően több ezer kormánypárti „vörösinges” gyűlt össze, a tömeget a katonák a levegőbe leadott lövésekkel oszlat­ták szét. A hadsereg őrizetbe vette a Thakszin Sinavatra volt kormány­főhöz lojális aktivisták egyik veze­tőjét. A kormány több képviselőjét, köztük az igazságügyi minisztert is fogva tartják. A rendkívüli állapot is érvény­ben marad. Ennek értelmében a katonák letartóztatási parancs nélküli is őrizetbe vehetnek bárkit. Azóta, hogy Thaiföldön 1932-ben véget ért az abszolút monarchia, a mostanival együtt 19 puccsot vagy puccskísérletet hajtott végre a hadsereg. A legutób­bit 2006-ban követte el Thakszin Sinavatra kormányfő ellen, aki bár azóta száműzetésben él, tovább­ra is az ország megosztottságá­nak egyik fő forrása. A mosta­ni puccsot megelőző zavargások ősszel Thakszin testvérének, a 2011-ben hatalomra került Jing­­lak Sinavatrának a lemondását követelő tüntetésekkel kezdődtek, akit - kabinetjének számos tagjá­val együtt - május elején lemon­dásra kényszerített az alkotmány­­bíróság, de a politikai ellentétek azután sem csillapodtak. (Forrás: MTI/dpa/AP/AFP/EFE/Reuters) Beta/AP Magyarországon keresztül mosta tisztára a pénzét a camorra Együttműködik az olasz igazságszolgáltatással Antonio Iovine, a camorra nápolyi bűnszervezet egykori pénztárnoka, aki Magyarországon átfolyatott 21 millió eurót - írta Roberto Saviano a La Repubblica csütörtöki számá­ban. Saviano, a camorrával foglalkozó olasz író hozta nyilvánosságra, hogy Antonio Iovine elkezdett beszélni. A ma ötvenéves Iovine - Saviano megfogalmazása szerint - a nápolyi szer­vezett bűnözés egykori „pénzügyminisztere” volt, aki a camorra összes titkát ismeri. 2011 -től több mint huszonegy éves börtönbüntetését tölti magánzár­kában. Iovine elhatározása, hogy együttműködik a hatóságokkal és feltárja a camorra világát, a Casalesi-klán vezette bűnszervezet végét jelenti. Az író hangsúlyozta, Iovine felfedheti, hol rejlik a bűnszervezet vagyona. Az ’O Ninno (Gyerekarcú) maffianéven ismert Iovine keze alatt indult el a camorra üzleti tevékenysége: a kábítószer-kereskedelemből, zsarolásból és uzsorából, valamint a csalással szerzett közbeszerzésekből nyert eurómilliókat Iovine az építő- és vendéglátóiparba, valamint import-exportba fektette. Az első lépés az volt, hogy a camorra megszerezte a római politikai és gazdasági elit által látogatott Gilda nevű diszkót, majd ezen keresztül behatolt az olasz főváros építőiparába, szórakoztatópiacára és a politiká­ba. A következő állomás a Lazio római labdarúgócsapat megszerzése lett volna. Ehhez Saviano információi szerint a camorra azt a 21 millió „tisz­tára mosott” eurót használta volna fel, amelyet Magyarországról juttatott vissza Olaszországba. Arról az összegről van szó, amelynek útját az olasz hatóságok 2008-ban követték Nápolyból Svájcba, majd innen Magyarországra. A camorra milliói a Casalesi-klánhoz közel álló Giorgio Chinaglia, a Lazio volt játékosa nevén érkeztek vissza Magyarországról Olaszországba. A 2008-ban pénzmosásért letartóztatott és 2012-ben elhunyt Chinaglia 700 ezer eurót kapott volna a camorrától a tranzakcióban való részvételért. A Lazio megvásárlása végül a hatóságok fellépése miatt kudarcot vallott. (Forrás: MTI)

Next