Magyar Szó, 2015. április (72. évfolyam, 74-97. szám)

2015-04-08 / 79. szám

­ KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com JEMENI KÁOSZ A helyzet katasztrofális A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (CICR) szerint „rendkívül válságos” a helyzet az élelmiszer-szükségleté­nek 90 százalékát behozatalból fedező Jemenben. Nemcsak a légi és hajójáratok álltak le, de a légicsapások kezdete óta a harcokban súlyosan megrongálódott az infrastruktúra is. Ádenből, ahol katasztrofális a helyzet, a mintegy 800 ezer lakos többsége még elmenekülni sem tud. Az utcákon halot­tak hevernek, senki sem merészkedik ki értük, a városban nincs élelem, víz és villany. A CICR hiába kérte humanitárius célú tűzszünet életbe léptetését, hogy segítséget nyújthasson a jemenieknek. A CICR és az Orvosok Határok Nélkül civil szervezet segély­csapatait és orvosait szállító hajó Dzsibutiban vesztegel, várva az engedélyt, hogy Jemenbe induljon. Mintegy 48 tonna gyógyszer és sebészeti felszerelés vár arra, hogy repü­lőn és hajón Jemenbe szállíthassák - közölte a CICR. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint március 19-e óta több mint 540-en haltak meg és 1700-an sebesültek meg az arab országban. Az elmúlt két hétben legalább százezren menekültek el otthonukból a harcok elől, és legalább 74 gyermek halt meg - közölte az UNICEF. Az ENSZ gyermekalapja szerint a déli országrész­ben több helyen nincs vízszolgáltatás, és a szennyvíz több települést elárasztott, növelve a fertőző betegségek veszélyét. A sebesültekkel teli kórházakban nincs elegendő felszere­lés, több egészségügyi intézményt is támadás ért, legalább három egészségügyi dolgozó elhunyt. Tegnapra virradóra legalább tizennyolcan meghaltak. Több­ségük Ádenben síita lázadók és az Abed Rabbo Manszúr Hádi elnökhöz hű erők közötti harcokban. Az államfőhöz hű egységek a városközpontban több szektort visszafoglaltak, kiűzték onnan a húszi lázadókat és szövetségeseiket, köztük Ali Abdalláh Száleh volt elnök híveit, akik egy kikötőt akar­tak elfoglalni. A Szaúd- Arábia vezette arab szövetségesek haditengerészeti erői az éjszaka a lázadók több ádeni állása ellen is tüzérségi támadást intéztek. A koalíció harci gépei az Ádentől északra fekvő Lahidzs kormányzóságban lévő Al-Anad légitámasz­pontot támadták. A Hádihoz hű erők által körülzárt bázis a lázadók kezén van. Szlovénia is elismeri Palesztina függetlenségét­? Karl Erjavec külügyminiszter a szlovén állami televízióban úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unión belül létezik egy megállapodás, amely szerint a tagállamok közösen ismerik el Palesztina függetlenségét és szuverenitását, abban az eset­ben, ha az eddigieken kívül még egy EU-s ország megteszi ezt Szerinte azonban megtörténhet, hogy erre nem kerül sor, és ebben az esetben javasolni fogja a kormánynak, hogy Szlovénia egyedül is ismerje el az országot. „Egyes tagál­lamokkal szoros az együttműködés, és eddig úgy néz ki, nem leszünk egyedül, de a politikában gyorsan változnak az álláspontok” - fogalmazott a külügyminiszter, majd hozzá­tette: a kormány azonnal megvitatja az ügyet miután feláll az új izraeli kormány. Kiemelte: attól tart, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök folytatni fogja azt a poli­tikát, amely nem engedi a két állam békés együttélésének rendezését, és tovább is épülni fognak törvénytelenül izraeli települések a megszállt palesztin területeken. Palesztina vagy a Palesztin Autonóm Területek jelenleg 136 ország által hivatalosan elismert önálló állam. Az EU-tagor­­szágok közül Svédország és Izland, illetve a volt keleti blokk országai ismerték el önállóságát, az utóbbiak még az unió­hoz történt csatlakozás előtt. Magyarország 1988-ban ismer­te el a palesztin állam „kikiáltását”. A volt jugoszláv tagálla­mok közül Szerbia és Montenegró megerősítette Palesztina függetlenségének elismerését, a két EU-tagállam, Szlovénia és Horvátország ezt a mai napig nem tette meg. Uniós pénzzel csalt a francia szélsőjobb? A Nemzeti Front nevű szélsőjobboldali francia párt a krími népszavazás elismeréséért cserébe kaphatott meg egy kilencmillió eurós hitelt egy orosz banktól - írta a Tele­graph. Nemrég egy brüsszeli lap arról üt, hogy az EU-elle­­nes francia párt jogtalanul vett fel uniós támogatást nem is európai parlamenti munkát végző alkalmazottai után. Az orosz ellenzéki hackercsoport, az Anonymous International megszerezte és közzétette az e-maileket, amelyeket a Kreml belbiztonsági osztályának a vezetője írt A brit lap szerint Prokopenko és Konsztantyin Rikov parlamenti képviselő több levelet váltott Marine Le Pen ügyében. Március elején a New Europe nevű újság számolt be arról, hogy a nemzeti Front 20 asszisztense kaphatott bőséges brüsszeli fizetést annak ellenére, hogy a munkájukat otthon (Franciaországban) végezték, és a feladataik nem kapcsolód­tak az európai parlamenti ügyekhez, így a párt a feltétele­zések szerint jogtalanul vette fel a munkabéreket, az ügyet jelenleg az unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálja. (Forrás: MTI/AFP/AP) Kuba messze van ugyan még attól, hogy területén megnyis­sa kapuit az első McDonald’s gyorsétterem vagy Starbucks kávézó, az amerikai jelenlét - a turistáké - azonban érezhe­tően erősödött Washington és Havanna tavaly december­ben beharangozott közeledé­­ se óta. Kuba „divatos” úti célnak számít az Egyesült Államokban, mivel az emberek nem ismerik - magyarázta a kubai fővárosban, Havannában egy amerikai nyug­díjas tanár, Walton, aki szerint a karibi szigetországba eljönni olyan, mintha az ember ötven évet vissza­utazna az időben. A New Jersey-i férfi egyike annak a kevés kiváltságos ameri­kainak, aki engedélyt kapott, hogy ellátogasson Kubába. Az 1962 óta érvényben lévő amerikai embargó miatt egyszerű turistaként ugyanis továbbra sem lehet a szigetország­ba lépni, Washington ezt csak azok számára teszi lehetővé, akik csalá­di okokból, illetve oktatási, vallási, művészeti vagy sportcélból indul­nak oda. Azóta viszont, hogy Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök december 17-én beje­lentette: Washington és Havanna több mint ötven év után újra felve­szi a diplomáciai kapcsolatot, és az Egyesült Államok megszünte­ti a Kubával szembeni gazdasá­gi embargót, egyre több „guma” látható a szigeten - a helyiek zsar­­gonjában így nevezik a külföl­dieket, mindenekelőtt az Egye­sült Államokból érkezőket. Most minden amerikai vágya, hogy elsőként „ízlelhesse meg” a hosszú­­ ideje tiltott gyümölcsnek számító Kubát. „Az Egyesült Államokban az emberek úgy vélik, minél szélesebb körű lesz a nyitás, annál több turis­ta lesz a szigeten” - mondta egy másik amerikai nyugdíjas, Larry, akinek oktatási vízummal sikerült egy hétre Kubába látogatnia. Larry Waltonhoz hasonlóan igyekszik kihasználni a rendelkezésre álló időt, és megcsodálni egyebek közt a havannai Capitoliumot, amely az amerikai kongresszusnak otthont adó, hasonló nevű washingtoni épület mintájára épült. Tom Popper, a 15 éve kubai utazásokat kínáló, New York-i székhelyű Insight Cuba vállalat elnöke megerősítette, hogy tavaly­hoz képest jelentősen megnőtt az érdeklődés a kubai utak iránt. Az iroda évente átlagosan 3-5 ezer amerikait utaztat a szigetország­ba, s ez a szám Popper reményei szerint 2015-ben a duplájára, sőt akár a triplájára is nőhet. „Irodánkban a követke­ző (december és május közötti) főszezonra hatalmas az érdeklő­dés, háromszor-négyszer akkora, mint korábban” - tájékoztatott Alina Fernandez, a Cuba Travel USA utazási iroda vezetője. A válla­lat márciusban 1958 óta először bérelt repülőjáratot New Orleans és Havanna között. Fernandez szerint 2015-ben 30-50 százalék­kal emelkedhet a Kubába látogató amerikaiak száma, a szakember ugyanakkor elégedetlen a szigetor­szág szállodai kapacitásával, holott évente már eddig is 3 millió turista, köztük százezer amerikai kereste fel a karibi országot. Egyes szakértők azt jósolják, hogy az embargó megszüntetésé­vel akár tízszeresére is emelkedhet a Kubát megcélzó amerikai turisták száma, különösen a karib-tengeri hajóutak révén számítanak ekko­ra növekedésre. Az északi szom­szédok várható tömeges érkezése felvillanyozza Kubában az idegen­­forgalmi szektor képviselőit. „Az amerikai turisták a legjobbak a világon. Amikor borravaló fize­tésére kerül sor, az amerikaiak a legnagyvonalúbbak” - lelkesedett Victor Hugo Felipe, a Kilomet­­ro Zero nevű havannai étterem tulajdonosa. A Washington és Havanna közötti viszony felmelegedése, úgy tűnik, a többi országban, minde­nekelőtt Európában is meghozta a kedvet a kubai utazáshoz. Az idén márciusig egymillió turista látoga­tott el a karibi szigetországba, amire soha korábban nem volt példa, és 14 százalékos növekedést jelent a tavalyi év első három hónapjához képest. Az amerikaiak mellett - akiknek a száma az idén 2014 első negyedévéhez képest 29,5 százalék­kal nőtt - a legnagyobb mértékben a brit (30,6 százalék), a német (23,3 százalék) és a francia (22,8 száza­lék) turisták száma emelkedett. Johan Doissemont, a Transni­­co Internacional belga vállalat havannai igazgatója az AFP-nek elmagyarázta, hogy a megnöve­kedett európai érdeklődés mögött az a hatásos kereskedelmi straté­gia áll, amely sürgeti Kuba felke­resését, „mert ha az amerikaiak megérkeznek, minden megválto­zik, McDonald’sokat nyitnak ott, ahol akarnak” - mondta. Addig is folytatódik Washing­ton és Havanna közeledése, ami a hét végén akár fel is gyorsulhat az Amerikai Államok Szervezeté­nek (AÁSZ) panamai csúcstalál­kozóján: az értekezleten ugyan­is Barack Obama és Raúl Castro találkozik egymással. (Forrás: MTI/AFP) AMERIKAI-KUBAI NYITÁS Karibi időutazás A „tiltott sziget” máris divatos célpont az amerikai turisták körében iumsusa.com A havannai Capitolium, amely az amerikai kongresszusnak otthont adó, azonos nevű épület mintájára épült Ismét nekifutnak Ciprus újraegyesítésének Heteken belül újrakezdődhet­nek a szigetország újraegyesítésé­ről szóló tárgyalások - közölte az ENSZ ciprusi különmegbízott­­ja. Espen Barth Eide szerint­ „néhány héten belül” újrakezdőd­hetnek az ENSZ égisze alatt zajló tárgyalások. A norvég diplomata tegnap találkozott a felekkel, akik szerint a „körülmények jelenleg megfelelőek” a tárgyalások újra­kezdéséhez. Eide szerint Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök és Dervis Eroglu észak-ciprusi államfő abban állapodott meg, hogy az április 19-ei észak-cipru­si választások után újrakezdik az egyeztetéseket. Az évtizedek óta megosztott Ciprus újraegyesítéséről folyó tárgyalásokat tavaly októberben függesztették fel a sziget partjai közelében talált hatalmas földgáz- és olajkészletek kitermelési jogairól szóló vita miatt. Ciprus 1974 nyarán egy görög puccskísérletet követő török invá­zió nyomán kettészakadt a törökök lakta északi és a görögök lakta déli részre. Az északi részen 35 ezer török katona állomásozik Az Euró­pai Uniónak csak a sziget déli része - a Ciprusi Köztársaság - a tagja. A szigetország partjainál talált hatal­mas földgáz- és olajkészletek kiter­melési jogairól vita folyik Ciprus görög és török közössége között. A sziget megosztottsága több szempontból is hátrányos az érin­tett felek számára. A helyzet megol­datlansága állandó akadályt jelent például Törökország 2005 óta húzódó uniós csatlakozási folya­matában, mivel az EU-tag Ciprus blokkolja a kulcsfontosságú csat­lakozási fejezetek lezárását. Ciprus újraegyesítése megkönnyítené továbbá a sziget körüli tengerfe­néken rejlő energiahordozók kiak­názását is. (Forrás: hír24/MTI) 2015. április 8., szerda Ciprasz pénzért kilincsel? Szabó József Pénzt is kérhet Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a hatalmas államadóssággal küszködő és a hitelválság következményeitől szenvedő Görögország kormányfője. Alekszisz Ciprasz ma utazik Moszkvába, ahol Putyin is fogadja. Hivatalosan ugyan a görög-orosz együttműködésről tárgyalnak, de az adósság­­csapdában vergődő Athén megsegítése (dollármilliárdokkal) valószínűleg a találkozó kiemelt témája lesz. Az EU ugyanis csak szigorú feltételek mellett hajlandó átutalni Görög­országnak a korábban jóváhagyott 240 milliárd euró hitel utolsó, 7,2 milliárdos részletét. A Ciprasz-kormánytól Brüsszel azonban a­­ hite­lért cserébe Görögországtól megkövetelt eddigi­­ reformok kibővítését követeli. Azt is elvárja, hogy Athén ne szakítson hitelezőivel, vagyis az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Cipraszék kezdettől fogva tétováznak, ellenkeznek és az EU-nak nem tetsző új reformjavaslatokat küldözgetnek Brüsszelbe. Közben az idő és a pénz rohamosan fogy, mivel Athénnak folyamatosan kell törlesztenie hiteleit, ráadásul az állam működését is biztosítania kell. A napokban híre ment, hogy Görögország (ismét) a fizetésképtelenség peremére sodródott, de ezt Janisz Varufakisz pénzügyminiszter cáfolta. Athénnak csak áprilisban 4,75 milliárd eurót kell átutalnia hitele­zőinek, illetve biztosítania közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra. A kormány abban reménykedik, hogy az EU-IMF páros jóváhagyja a­­ múlt szerdán Brüsszelbe elküldött legújabb - görög reformcsomagot, s így megkapja a mentőprogramból megmaradt 7,2 milliárd eurónyi utolsó részletet. Bár a kormány igyekszik kerülni a fizetésképtelenség látszatát, sajtó­hírek szerint Athénnak már az áprilisi kiadásokra sem futja. A Ciprasz­­kabinet mindenesetre igyekszik pénzt teremteni. Áprilisban állítólag már 200 millió eurót vont el az egészségügytől. A gazdáknak szánt EU- támogatásokból pedig 300 milliót „csoportosított át” a közalkalmazotti bérekre. Tekintettel arra, hogy az EU és az IMF a hitelért cserébe további reformokat követel, Athén inkább másoktól (is) kérne. Részben azért, mert el akarja kerülni a tátakozásokat. A lakosság ugyanis már torkig van a megszorításokkal. Görög miniszterek már többször meglebegtették, hogy Oroszország­tól vagy Kínától próbálnak pénzt szerezni. Az EU elfogadhatatlannak tartja a fenyegetőzést, de az akadozó görögországi reformoknál is jobban aggasztja Ciprasz barátkozása az oroszokkal. A kormányfő már több gesztust tett Moszkva irányába. Megválasz­tása után elsőként az orosz nagykövetet fogadta, és időnként bírálja az Oroszországot sújtó uniós szankciókat. Bizonyára moszkvai látogatásán is napirendre kerülnek a büntetőintézkedések. Ez a Kremlnek különösen fontos. Ha ugyanis megbízható (és példá­ul kedvezményes hitelekkel vagy másként zsarolható) szövetségeseket szerez az EU-ban, nyert ügye van, hisz az oroszok elleni szankciókat csak egyhangú döntéssel lehet meghosszabbítani Brüsszelben.

Next