Magyar Szó, 2015. április (72. évfolyam, 74-97. szám)
2015-04-08 / 79. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com JEMENI KÁOSZ A helyzet katasztrofális A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (CICR) szerint „rendkívül válságos” a helyzet az élelmiszer-szükségletének 90 százalékát behozatalból fedező Jemenben. Nemcsak a légi és hajójáratok álltak le, de a légicsapások kezdete óta a harcokban súlyosan megrongálódott az infrastruktúra is. Ádenből, ahol katasztrofális a helyzet, a mintegy 800 ezer lakos többsége még elmenekülni sem tud. Az utcákon halottak hevernek, senki sem merészkedik ki értük, a városban nincs élelem, víz és villany. A CICR hiába kérte humanitárius célú tűzszünet életbe léptetését, hogy segítséget nyújthasson a jemenieknek. A CICR és az Orvosok Határok Nélkül civil szervezet segélycsapatait és orvosait szállító hajó Dzsibutiban vesztegel, várva az engedélyt, hogy Jemenbe induljon. Mintegy 48 tonna gyógyszer és sebészeti felszerelés vár arra, hogy repülőn és hajón Jemenbe szállíthassák - közölte a CICR. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint március 19-e óta több mint 540-en haltak meg és 1700-an sebesültek meg az arab országban. Az elmúlt két hétben legalább százezren menekültek el otthonukból a harcok elől, és legalább 74 gyermek halt meg - közölte az UNICEF. Az ENSZ gyermekalapja szerint a déli országrészben több helyen nincs vízszolgáltatás, és a szennyvíz több települést elárasztott, növelve a fertőző betegségek veszélyét. A sebesültekkel teli kórházakban nincs elegendő felszerelés, több egészségügyi intézményt is támadás ért, legalább három egészségügyi dolgozó elhunyt. Tegnapra virradóra legalább tizennyolcan meghaltak. Többségük Ádenben síita lázadók és az Abed Rabbo Manszúr Hádi elnökhöz hű erők közötti harcokban. Az államfőhöz hű egységek a városközpontban több szektort visszafoglaltak, kiűzték onnan a húszi lázadókat és szövetségeseiket, köztük Ali Abdalláh Száleh volt elnök híveit, akik egy kikötőt akartak elfoglalni. A Szaúd- Arábia vezette arab szövetségesek haditengerészeti erői az éjszaka a lázadók több ádeni állása ellen is tüzérségi támadást intéztek. A koalíció harci gépei az Ádentől északra fekvő Lahidzs kormányzóságban lévő Al-Anad légitámaszpontot támadták. A Hádihoz hű erők által körülzárt bázis a lázadók kezén van. Szlovénia is elismeri Palesztina függetlenségét? Karl Erjavec külügyminiszter a szlovén állami televízióban úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unión belül létezik egy megállapodás, amely szerint a tagállamok közösen ismerik el Palesztina függetlenségét és szuverenitását, abban az esetben, ha az eddigieken kívül még egy EU-s ország megteszi ezt Szerinte azonban megtörténhet, hogy erre nem kerül sor, és ebben az esetben javasolni fogja a kormánynak, hogy Szlovénia egyedül is ismerje el az országot. „Egyes tagállamokkal szoros az együttműködés, és eddig úgy néz ki, nem leszünk egyedül, de a politikában gyorsan változnak az álláspontok” - fogalmazott a külügyminiszter, majd hozzátette: a kormány azonnal megvitatja az ügyet miután feláll az új izraeli kormány. Kiemelte: attól tart, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök folytatni fogja azt a politikát, amely nem engedi a két állam békés együttélésének rendezését, és tovább is épülni fognak törvénytelenül izraeli települések a megszállt palesztin területeken. Palesztina vagy a Palesztin Autonóm Területek jelenleg 136 ország által hivatalosan elismert önálló állam. Az EU-tagországok közül Svédország és Izland, illetve a volt keleti blokk országai ismerték el önállóságát, az utóbbiak még az unióhoz történt csatlakozás előtt. Magyarország 1988-ban ismerte el a palesztin állam „kikiáltását”. A volt jugoszláv tagállamok közül Szerbia és Montenegró megerősítette Palesztina függetlenségének elismerését, a két EU-tagállam, Szlovénia és Horvátország ezt a mai napig nem tette meg. Uniós pénzzel csalt a francia szélsőjobb? A Nemzeti Front nevű szélsőjobboldali francia párt a krími népszavazás elismeréséért cserébe kaphatott meg egy kilencmillió eurós hitelt egy orosz banktól - írta a Telegraph. Nemrég egy brüsszeli lap arról üt, hogy az EU-ellenes francia párt jogtalanul vett fel uniós támogatást nem is európai parlamenti munkát végző alkalmazottai után. Az orosz ellenzéki hackercsoport, az Anonymous International megszerezte és közzétette az e-maileket, amelyeket a Kreml belbiztonsági osztályának a vezetője írt A brit lap szerint Prokopenko és Konsztantyin Rikov parlamenti képviselő több levelet váltott Marine Le Pen ügyében. Március elején a New Europe nevű újság számolt be arról, hogy a nemzeti Front 20 asszisztense kaphatott bőséges brüsszeli fizetést annak ellenére, hogy a munkájukat otthon (Franciaországban) végezték, és a feladataik nem kapcsolódtak az európai parlamenti ügyekhez, így a párt a feltételezések szerint jogtalanul vette fel a munkabéreket, az ügyet jelenleg az unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálja. (Forrás: MTI/AFP/AP) Kuba messze van ugyan még attól, hogy területén megnyissa kapuit az első McDonald’s gyorsétterem vagy Starbucks kávézó, az amerikai jelenlét - a turistáké - azonban érezhetően erősödött Washington és Havanna tavaly decemberben beharangozott közeledé se óta. Kuba „divatos” úti célnak számít az Egyesült Államokban, mivel az emberek nem ismerik - magyarázta a kubai fővárosban, Havannában egy amerikai nyugdíjas tanár, Walton, aki szerint a karibi szigetországba eljönni olyan, mintha az ember ötven évet visszautazna az időben. A New Jersey-i férfi egyike annak a kevés kiváltságos amerikainak, aki engedélyt kapott, hogy ellátogasson Kubába. Az 1962 óta érvényben lévő amerikai embargó miatt egyszerű turistaként ugyanis továbbra sem lehet a szigetországba lépni, Washington ezt csak azok számára teszi lehetővé, akik családi okokból, illetve oktatási, vallási, művészeti vagy sportcélból indulnak oda. Azóta viszont, hogy Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök december 17-én bejelentette: Washington és Havanna több mint ötven év után újra felveszi a diplomáciai kapcsolatot, és az Egyesült Államok megszünteti a Kubával szembeni gazdasági embargót, egyre több „guma” látható a szigeten - a helyiek zsargonjában így nevezik a külföldieket, mindenekelőtt az Egyesült Államokból érkezőket. Most minden amerikai vágya, hogy elsőként „ízlelhesse meg” a hosszú ideje tiltott gyümölcsnek számító Kubát. „Az Egyesült Államokban az emberek úgy vélik, minél szélesebb körű lesz a nyitás, annál több turista lesz a szigeten” - mondta egy másik amerikai nyugdíjas, Larry, akinek oktatási vízummal sikerült egy hétre Kubába látogatnia. Larry Waltonhoz hasonlóan igyekszik kihasználni a rendelkezésre álló időt, és megcsodálni egyebek közt a havannai Capitoliumot, amely az amerikai kongresszusnak otthont adó, hasonló nevű washingtoni épület mintájára épült. Tom Popper, a 15 éve kubai utazásokat kínáló, New York-i székhelyű Insight Cuba vállalat elnöke megerősítette, hogy tavalyhoz képest jelentősen megnőtt az érdeklődés a kubai utak iránt. Az iroda évente átlagosan 3-5 ezer amerikait utaztat a szigetországba, s ez a szám Popper reményei szerint 2015-ben a duplájára, sőt akár a triplájára is nőhet. „Irodánkban a következő (december és május közötti) főszezonra hatalmas az érdeklődés, háromszor-négyszer akkora, mint korábban” - tájékoztatott Alina Fernandez, a Cuba Travel USA utazási iroda vezetője. A vállalat márciusban 1958 óta először bérelt repülőjáratot New Orleans és Havanna között. Fernandez szerint 2015-ben 30-50 százalékkal emelkedhet a Kubába látogató amerikaiak száma, a szakember ugyanakkor elégedetlen a szigetország szállodai kapacitásával, holott évente már eddig is 3 millió turista, köztük százezer amerikai kereste fel a karibi országot. Egyes szakértők azt jósolják, hogy az embargó megszüntetésével akár tízszeresére is emelkedhet a Kubát megcélzó amerikai turisták száma, különösen a karib-tengeri hajóutak révén számítanak ekkora növekedésre. Az északi szomszédok várható tömeges érkezése felvillanyozza Kubában az idegenforgalmi szektor képviselőit. „Az amerikai turisták a legjobbak a világon. Amikor borravaló fizetésére kerül sor, az amerikaiak a legnagyvonalúbbak” - lelkesedett Victor Hugo Felipe, a Kilometro Zero nevű havannai étterem tulajdonosa. A Washington és Havanna közötti viszony felmelegedése, úgy tűnik, a többi országban, mindenekelőtt Európában is meghozta a kedvet a kubai utazáshoz. Az idén márciusig egymillió turista látogatott el a karibi szigetországba, amire soha korábban nem volt példa, és 14 százalékos növekedést jelent a tavalyi év első három hónapjához képest. Az amerikaiak mellett - akiknek a száma az idén 2014 első negyedévéhez képest 29,5 százalékkal nőtt - a legnagyobb mértékben a brit (30,6 százalék), a német (23,3 százalék) és a francia (22,8 százalék) turisták száma emelkedett. Johan Doissemont, a Transnico Internacional belga vállalat havannai igazgatója az AFP-nek elmagyarázta, hogy a megnövekedett európai érdeklődés mögött az a hatásos kereskedelmi stratégia áll, amely sürgeti Kuba felkeresését, „mert ha az amerikaiak megérkeznek, minden megváltozik, McDonald’sokat nyitnak ott, ahol akarnak” - mondta. Addig is folytatódik Washington és Havanna közeledése, ami a hét végén akár fel is gyorsulhat az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) panamai csúcstalálkozóján: az értekezleten ugyanis Barack Obama és Raúl Castro találkozik egymással. (Forrás: MTI/AFP) AMERIKAI-KUBAI NYITÁS Karibi időutazás A „tiltott sziget” máris divatos célpont az amerikai turisták körében iumsusa.com A havannai Capitolium, amely az amerikai kongresszusnak otthont adó, azonos nevű épület mintájára épült Ismét nekifutnak Ciprus újraegyesítésének Heteken belül újrakezdődhetnek a szigetország újraegyesítéséről szóló tárgyalások - közölte az ENSZ ciprusi különmegbízottja. Espen Barth Eide szerint „néhány héten belül” újrakezdődhetnek az ENSZ égisze alatt zajló tárgyalások. A norvég diplomata tegnap találkozott a felekkel, akik szerint a „körülmények jelenleg megfelelőek” a tárgyalások újrakezdéséhez. Eide szerint Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök és Dervis Eroglu észak-ciprusi államfő abban állapodott meg, hogy az április 19-ei észak-ciprusi választások után újrakezdik az egyeztetéseket. Az évtizedek óta megosztott Ciprus újraegyesítéséről folyó tárgyalásokat tavaly októberben függesztették fel a sziget partjai közelében talált hatalmas földgáz- és olajkészletek kitermelési jogairól szóló vita miatt. Ciprus 1974 nyarán egy görög puccskísérletet követő török invázió nyomán kettészakadt a törökök lakta északi és a görögök lakta déli részre. Az északi részen 35 ezer török katona állomásozik Az Európai Uniónak csak a sziget déli része - a Ciprusi Köztársaság - a tagja. A szigetország partjainál talált hatalmas földgáz- és olajkészletek kitermelési jogairól vita folyik Ciprus görög és török közössége között. A sziget megosztottsága több szempontból is hátrányos az érintett felek számára. A helyzet megoldatlansága állandó akadályt jelent például Törökország 2005 óta húzódó uniós csatlakozási folyamatában, mivel az EU-tag Ciprus blokkolja a kulcsfontosságú csatlakozási fejezetek lezárását. Ciprus újraegyesítése megkönnyítené továbbá a sziget körüli tengerfenéken rejlő energiahordozók kiaknázását is. (Forrás: hír24/MTI) 2015. április 8., szerda Ciprasz pénzért kilincsel? Szabó József Pénzt is kérhet Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a hatalmas államadóssággal küszködő és a hitelválság következményeitől szenvedő Görögország kormányfője. Alekszisz Ciprasz ma utazik Moszkvába, ahol Putyin is fogadja. Hivatalosan ugyan a görög-orosz együttműködésről tárgyalnak, de az adósságcsapdában vergődő Athén megsegítése (dollármilliárdokkal) valószínűleg a találkozó kiemelt témája lesz. Az EU ugyanis csak szigorú feltételek mellett hajlandó átutalni Görögországnak a korábban jóváhagyott 240 milliárd euró hitel utolsó, 7,2 milliárdos részletét. A Ciprasz-kormánytól Brüsszel azonban a hitelért cserébe Görögországtól megkövetelt eddigi reformok kibővítését követeli. Azt is elvárja, hogy Athén ne szakítson hitelezőivel, vagyis az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Cipraszék kezdettől fogva tétováznak, ellenkeznek és az EU-nak nem tetsző új reformjavaslatokat küldözgetnek Brüsszelbe. Közben az idő és a pénz rohamosan fogy, mivel Athénnak folyamatosan kell törlesztenie hiteleit, ráadásul az állam működését is biztosítania kell. A napokban híre ment, hogy Görögország (ismét) a fizetésképtelenség peremére sodródott, de ezt Janisz Varufakisz pénzügyminiszter cáfolta. Athénnak csak áprilisban 4,75 milliárd eurót kell átutalnia hitelezőinek, illetve biztosítania közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra. A kormány abban reménykedik, hogy az EU-IMF páros jóváhagyja a múlt szerdán Brüsszelbe elküldött legújabb - görög reformcsomagot, s így megkapja a mentőprogramból megmaradt 7,2 milliárd eurónyi utolsó részletet. Bár a kormány igyekszik kerülni a fizetésképtelenség látszatát, sajtóhírek szerint Athénnak már az áprilisi kiadásokra sem futja. A Cipraszkabinet mindenesetre igyekszik pénzt teremteni. Áprilisban állítólag már 200 millió eurót vont el az egészségügytől. A gazdáknak szánt EU- támogatásokból pedig 300 milliót „csoportosított át” a közalkalmazotti bérekre. Tekintettel arra, hogy az EU és az IMF a hitelért cserébe további reformokat követel, Athén inkább másoktól (is) kérne. Részben azért, mert el akarja kerülni a tátakozásokat. A lakosság ugyanis már torkig van a megszorításokkal. Görög miniszterek már többször meglebegtették, hogy Oroszországtól vagy Kínától próbálnak pénzt szerezni. Az EU elfogadhatatlannak tartja a fenyegetőzést, de az akadozó görögországi reformoknál is jobban aggasztja Ciprasz barátkozása az oroszokkal. A kormányfő már több gesztust tett Moszkva irányába. Megválasztása után elsőként az orosz nagykövetet fogadta, és időnként bírálja az Oroszországot sújtó uniós szankciókat. Bizonyára moszkvai látogatásán is napirendre kerülnek a büntetőintézkedések. Ez a Kremlnek különösen fontos. Ha ugyanis megbízható (és például kedvezményes hitelekkel vagy másként zsarolható) szövetségeseket szerez az EU-ban, nyert ügye van, hisz az oroszok elleni szankciókat csak egyhangú döntéssel lehet meghosszabbítani Brüsszelben.