Magyar Szó, 2015. május (72. évfolyam, 98-121. szám)
2015-05-23 / 115. szám
|Q KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com 2015. május 23., 24., szombat-vasárnap RÖVIDEN ima közben robbantott a mecsetnél Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a pénteki ima idején Szaúd-Arábia keleti részén, egy síita mecsetnél. Az áldozatainak számáról eltérő információk keringenek, egyesek legalább 21, mások 30 halottról és 50 sebesültről beszéltek. A robbantás al-Katif kormányzóság al-Kudei nevű településén történt az Ali imám mecset bejáratánál. Az épületben legalább 150-en tartózkodtak. A térségben főleg a síita vallási kisebbség tagjai élnek. 2011 márciusában Katif volt a központja a síiták tüntetéseinek, amelyeket hátrányos megkülönböztetésük és állítólagos elnyomásuk miatti tiltakozásul szerveztek az uralkodó ellen. A sivatagi királyságban 2,7 millióra tehető a számuk, akik így a lakosság 12 százalékát képezik. Újabb iraki várost foglalt el az IÁ Az Iszlám Állam (IÁ) újabb várost foglalt el az Irak nyugati részén fekvő el-Anbár tartományban, egy héttel azután, hogy ellenőrzése alá vonta a tartomány székhelyét, Ramádit. A dzsihadista szervezet Huszejbát szállták meg azok után, hogy a rendőrök és a törzsi harcosok visszavonultak, mert elfogyott a lőszerük. „Nem kaptunk semmilyen segítséget a kormánytól. Embereink az utolsó töltényig harcoltak, többeket közülük meggyilkoltak” - számolt be egy törzsi elöljáró. Huszejba 7 kilométerre keletre fekszik Ramáditól, ahonnan a szélsőségesek a múlt héten szorították ki a kormányerőket. Huszejba elestével az IÁ harcosai közelebb jutottak a stratégiai fontosságú Habbaníja katonai támaszponthoz. „A helyzet kritikus. A fegyveresek öt kilométerre vannak Habbaníjához, ami így nagy veszélyben van” - figyelmeztetett az elöljáró. Gáza a csőd szélén A gazdasági összeomlás szélén áll az 1,8 millió lakosú Gázai övezet. A palesztinok lakta aprócska térségben a munkanélküliségi ráta 43 százalék, ez a Világbank (WB) szerint valószínűleg a legmagasabb a világon. A WB friss felmérése szerint tíz emberből négyen tengetik életüket a szegénységi küszöb alatt, az egy főre jutó bevétel 31 százalékkal alacsonyabb, mint 1994-ben, vagyis a Palesztin Hatóság létrejöttekor volt. A katasztrofális gazdasági teljesítmény okai a visszatérő háborúk, a belső megosztottság, valamint az, hogy Izrael és részben Egyiptom is blokád alá vette az övezetet. Steen Lau Jorgensen, a WB Gázai övezetért és Ciszjordániáért felelős igazgatója a jelentés kapcsán úgy vélte, az adatok rendkívül nyugtalanítóak, a hosszú távú kilátások pedig nagyon aggasztóak. UKRÁN VÁLSÁG Amnesty: Mindkét fél embertelenségeket művel(t) Cáfolhatatlan bizonyítékok utalnak a kelet-ukrajnai konfliktusban szemben álló felek súlyos háborús bűncselekményeire, köztük foglyok kínzására és jogi eljárás nélküli kivégzésére - áll az Amnesty International (AI) pénteken Londonban ismertetett jelentésében. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete szerint ezeket a bűncselekményeket szinte napi rendszerességgel követik el mindkét oldalon. A jelentés szerint, amely az AI szakértői által volt foglyokkal készített interjúkra alapul, a sértettek súlyos, csonttöréses sérüléseket okozó verésekről, elektrosokkos kínzásról, tartós alvásmegvonásról számoltak be. Volt, akit késsel szurkáltak fogva tartói, másokat végtagjaiknál fogva kötelekkel függesztettek fel a vallatóhelyiségek mennyezetére. Erdogan tisztogat A török rendőrség pénteken legalább húsz terrorizmussal gyanúsított személyt, köztük több üzletembert és magas rangú rendőrt tartóztatott le. A razzia mintegy 10 tartományra terjedt ki, de elsősorban Konya városára és környékére összpontosult. Az ország központi fekvésű járásában 66 ember után nyomoznak. A körözötteket azzal gyanúsítják, hogy az Egyesült Államokban száműzetésben élő befolyásos iszlám hitszónok, Fethullah Gülen „terrorszervezetének” emberei. A tavaly augusztusban államfőnek választott Recep Tayyip Erdogan azzal vádolja Gülent, korábbi szövetségesét, hogy meg akarja dönteni a kormányt. Ezenkívül azt veti a hitszónok követőinek szemére, hogy több ezer telefonbeszélgetést lehallgattak, és a felvételeket egy ellene irányuló korrupciós botrány kirobbantására használták fel. (Forrás: MTI/AFP/ANSA/dpa/APA/EFE/Reuters/AP/Dogan) AFP Purger Tibor Washington, máj. 22. „Magyar vihar” keverte meg mind az Európai Parlament, mind az amerikai képviselőház egyik albizottságának kártyáit a múlt kedden. Strassbourgban a magyarországi helyzet volt napirenden annak kapcsán, hogy Orbán Viktor felvetette a halálbüntetés visszaállítását, valamint hogy őrültségnek nevezte az uniós menekültügyi kvótarendszert (ami Budapestet évi 307 menekült befogadásával „sújtaná”). A „hanyatló Nyugat” már megint rászállt volna a szegény, de büszke Magyarországra? Nem: ezúttal „magyar offenzíva” következménye volt mindkét politikai színjáték. A miniszterelnök nyilvánvalóan nem bízik saját EP-embereiben, hiszen nem mert rájuk hagyatkozni személyes álláspontjának - a szájbarágós nemzeti konzultációval körülbástyázandó „nemzeti akaratnak” - hatékony képviseletében. Inkább meg nem hívottként is megjelent - kisebb protokollfejfájást okozva -, hogy kormányfői pozícióból magyarázza el, miszerint „mi sohasem voltunk multikulturális társadalom”. Sok mindenről lehet és kell is vitázni EU-n innen és túl, sőt súlyos történelmi kérdések is megválaszol(hat)atlanok maradnak, de ebben az egyben nem lehet vita: ez a kijelentés vagy súlyos tévedés, vagy a múlt - és a jelen - szándékos átrajzolása. A Trianon előtti Magyar Királyság ugyanis 900 éven keresztül (első királynéjától és koronájától, pogányaitól, ortodoxaitól és katolikusaitól kezdve) sokszorosan multikulturális volt. Ezt minden végzős elemistának illik tudnia. Hogy még nagyobb legyen a csúsztatás, a mai Magyarország is tarka kultúrájú ország, akár tetszik, akár nem. És nemcsak a roma közösség meg a ki nem irtott magyar zsidók és leszármazottaik teszik azzá. Ráadásul éppen ez a magyar kormány hiányolja az utódállamok multikulturalizmusát - éppen azért, hogy a magyar nemzetiségűek is jól érezhessék magukat multikulturális szülőföldjükön. A magyar kártya svájci hősei és antihősei - akik azért kerültek oda, mert a kártyafestők burkoltan kívánták kipellengérezni soknemzetiségű, de (akkor még) egyfejű birodalmuk Habsburg hegemonizmusát -, Tell Vilmos és társai maguk is Európa legszívósabb többnyelvű államának a védelmezői voltak. Ezért furcsa, vagy inkább súlyosan ellenhatású, azt erőltetni, hogy nem vagyunk, voltunk, leszünk multikulturális társadalom. Washingtonban viszont már eljutottunk a kontrán és a rekontrán keresztül a „szubkontráig” is. Fedák Sári (nem a színésznő, hanem a kontrák csúcsa) ugyan nem volt jelen a képviselőház külügyi bizottságának „európai, eurázsiai és újonnan felbukkanó veszélyekkel foglalkozó” albizottságában, de a keddi meghallgatás, amelynek az „amerikai-magyar kapcsolatok jövője” címet adták, rendezési részleteiben megfelelt a giccsszínház légkörének. A kritika nem a meghívottakra vonatkozik. Egyikük a hivatalos amerikai külpolitikát képviselte, másikuk egy emberi jogi szervezetet. Simonyi András volt washingtoni magyar nagykövet (most a vezető washingtoni politikatudományi kar egyik igazgatója) annak idején az ifj. Bush iraki háborús támogatója volt. Az új magyar nagykövet vendégként lelkesen képviselte a budapesti kormányt, Kurt Volker volt NATO- nagykövet, a McCain Intézet feje és közismerten magyarbarát konzervatív szakértőként dicsérő és bíráló ecsetvonásokkal festett hiteles képet. Az izgalmas mellékhangot a meg sem jelent tanúk biztosították: ifj. Koszorús Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség (Horthy „csendőrpuccs-meghiúsító” vezérkari tisztjének fia), illetve Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke (Teleki Pál volt miniszterelnök távoli rokona). Mindketten távolmaradtak, mert pontosan ismerték a meghallgatás valódi hátterét és célját és ahhoz kormányközeliségük ellenére sem kívánták a nevüket nyújtani. Az operett főszereplője Dana Rohrabacher kaliforniai republikánus képviselő volt, akit egykori kongresszusi kollégája, Connie Mack IV., kért fel a színjátékra, aki körülbelül másfél milliárd forintért lobbizik a magyar kormánynak. Viszont a háromórás produkció egyáltalán nem az amerikai-magyar kapcsolatokról szólt. Rohrabacher - a magyar adófizetők pénzén felkészítve arra használta fel a „magyar kártyát”, hogy a „keresztényellenes” Obamán verje el a port. Nem az a baj, hogy Orbán lobbistája kihasználta a politikai esztrád porondját, hanem az, hogy egy Rohrabacher szájába adta a pesti propagandát, hiteltelen figurára bízta „Magyarország védelmét”. Ezzel ugyanis pont az ellenkezőjét érte el, mint amire Orbánnak szüksége van. A magyar demokrácia tekintélyének visszaállítása helyett Putyin „szkanderpartnerével” és egyik utolsó amerikai csodálójával kártyázták el a pesti hitel újabb részletét. Jó lenne már végre megtanulni megválogatni a szövetségeseket. A „MAGYAR KÁRTYA” Anti-multikulti ulti Meg nem hívott beszéd az EP-ben, meghívottak távolmaradása egy beszédes kongresszusi meghallgatáson MUNKATÁRSUNK JEGYZETE Történelmet írat a kormányfő Alkotmánymódosítás lehet a vége a melegházasság legalizálásáról tartott pénteki népszavazásnak Írországban. Ha ugyanis a választók meghatározó többsége támogatja a kezdeményezést, egész biztosan minden megváltozik a főként katolikusok lakta országban, amely évtizedekig a vallási konzervativizmusáról, és arról volt ismert, hogy elutasítja az azonos neműek házasságát, az abortuszt, a fogamzásgátlást, de még a válást is. A homoszexualitás ráadásul sokáig tabunak és véteknek számított; bűncselekmény minősítését - EU-s nyomásra - csak 1993-ban törölték el. A referendum előtti felmérések azt sugallják, hogy több lesz az „igen”. Több közvélemény-kutatás ráadásul arra az eredményre jutott, hogy a szavazók - magas részvétel esetén - legalább 53 százaléka támogatja az azonos neműek házasságkötésének engedélyezését, de a 69 százalék sem zárható ki. Egy biztos: a szigetország az első a világon, amely népszavazáson dönt a kérdésben. Siker esetén a homoszexuálisok házasságkötésének jogát az alkotmányba is belefoglalják. (Az azonos neműek házasságát már 20 országban legalizálták, elsőként 2001-ben Hollandiában.). A korábbi elutasítás és hátrányos megkülönböztetés már megváltozott Írországban. Sőt, az utóbbi bő húsz évben fokozatosan nőtt a melegek támogatottsága, ennek eredményeként 2010 óta a hivatalosan bejegyzett élettársi kapcsolat is engedélyezett számukra. Jogaik mellett már jó ideje kiállnak a jelentősebb pártok, kormányzati és ellenzéki oldalon egyaránt. Enda Kenny, a hívő katolikus miniszterelnök pedig szót is emelt az azonos neműek házassága mellett. A referendum előtti napon arra kérte a 3,2 millió szavazásra jogosult honfitársát: „írjanak történelmet”, s a világ első nemzeteként voksoljanak az egyenlőségre, a szeretetre. A népszavazási kampányban több közismert személyiség és politikus vállalta nyilvánosan másságát, közöttük Leo Varadkar is, az ország 36 éves egészségügyi minisztere. Az utóbbi napokban azonban erős ellenkampány bontakozott ki a katolikus aktivisták, a papság és értelmiségiek egy csoportjának a kezdeményezésére. A „házasság fogalmának alkotmányos újraértelmezését” elutasítók azzal érvelnek, hogy az azonos neműek egybekelésével nőhet az örökbefogadások és a béranyát fogadó homoszexuális párok száma. A korábbi sorozatos gyermekbántalmazási és pedofilbotrányok miatt jelentős tekintély- és befolyásvesztéssel küszködő helyi katolikus egyház körlevelében is megfogalmazta ellenvetéseit, kifogásait. Szerinte az azonos neműek házassága megváltoztatná a család, a házasság és a gyermekvállalás fogalmát. ■ Sz. J. RIGAI CSÚCS A keleti partnerség folytatásáról szóló nyilatkozatot fogadtak el A keleti partnerség folytatásáról szóló zárónyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió és a programban részt vevő hat kelet-európai állam vezetői pénteken Rigában rendezett csúcstalálkozójukon, dacára annak, hogy kulcsfontosságú témákban nem értettek egyet. A programban szereplő államok közül az Európa-barát Ukrajna, Grúzia és Moldova szorosabbra fűzné együttműködését Brüsszellel, az emberi jogok megsértése miatt az EU által sokat bírált Azerbajdzsán semleges álláspontot, Örményország és Fehéroroszország pedig inkább oroszbarát politikai irányvonalat képviselt Rigában. A zárónyilatkozatban a Krím Oroszországhoz csatolásával kapcsolatban a felek leszögezték, meg kell védeni minden egyes ország területi egységét. A végül elfogadott bekezdéssel mind Ukrajna, mind Örményország és Fehéroroszország elégedett volt. Utóbbi két ország korábban amellett foglalt állást, hogy nem kellene bírálni Moszkva beavatkozását Ukrajna és Grúzia területén. Francois Hollande francia elnök a csúcstalálkozón azt mondta, nyomást kell gyakorolni Moszkvára és a kelet-ukrajnai szakadárokra, hogy betartsák a tűzszünetet, hozzátéve, hogy néhány ukrán városban a helyzet továbbra is rendkívül aggasztó. Donald Tusk a zárónyilatkozatról szóló sajtótájékoztatón A záró sajtótájékoztatót egy órával elhalasztották, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) elnöke telefonon egyeztethessen Ilham Aliyev azeri elnökkel a dokumentumról. Állítólag így akarta eloszlatni Aliyev aggodalmait az örmény-azeri szembenállás középpontjában álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahra vonatkozó mondatok kapcsán. Tusk később közölte, nem erről egyeztettek, hanem arról, hogy Brüszszel „megkülönböztetett” módon kezeli a partnerségi programban résztvevő hat országot, amelyeket különböző érdekek vezetnek az európai közösséggel történő együttműködésben. (Forrás: MTI/Reuters/APA/dpa) Beta/AP „Szia, diktátor!” „Hello, dictator!” - köszönt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke Orbán Viktornak a rigai csúcson, aki erre „Hello, Grand Duke”-kal (Szia Nagyherceggel) válaszolt. Mindketten mosolyogtak, eközben Orbán a nyelvét öltötte Junckerre. A magyar kormányfő már évek óta így köszön Junckernek, a Grand Duke a luxemburgi hercegségre utalhat, amelynek az EB-elnök korábban a kormányfője volt. Juncker Alexisz Ciprasszal is tréfált, nyakkendőt kínálva neki, noha a görög kormányfő köztudottan soha sem hord nyakkendőt. (Forrás: Euronews/444.hu)