Magyar Szó, 2015. május (72. évfolyam, 98-121. szám)

2015-05-23 / 115. szám

|Q KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com 2015. május 23., 24., szombat-vasárnap RÖVIDEN ima közben robbantott a mecsetnél Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a pénteki ima idején Szaúd-Arábia keleti részén, egy síita mecsetnél. Az áldozatainak számáról eltérő információk keringenek, egye­sek legalább 21, mások 30 halottról és 50 sebesültről beszél­tek. A robbantás al-Katif kormányzóság al-Kudei nevű tele­pülésén történt az Ali imám mecset bejáratánál. Az épületben legalább 150-en tartózkodtak. A térségben főleg a síita vallási kisebbség tagjai élnek. 2011 márciusában Katif volt a központja a síiták tüntetései­nek, amelyeket hátrányos megkülönböztetésük és állítólagos elnyomásuk miatti tiltakozásul szerveztek az uralkodó ellen. A sivatagi királyságban 2,7 millióra tehető a számuk, akik így a lakosság 12 százalékát képezik. Újabb iraki várost foglalt el az IÁ Az Iszlám Állam (IÁ) újabb várost foglalt el az Irak nyugati részén fekvő el-Anbár tartományban, egy héttel azután, hogy ellenőrzése alá vonta a tartomány székhelyét, Ramádit. A dzsihadista szervezet Huszejbát szállták meg azok után, hogy a rendőrök és a törzsi harcosok visszavonultak, mert elfogyott a lőszerük. „Nem kaptunk semmilyen segítséget a kormány­tól. Embereink az utolsó töltényig harcoltak, többeket közü­lük meggyilkoltak” - számolt be egy törzsi elöljáró. Huszejba 7 kilométerre keletre fekszik Ramáditól, ahon­nan a szélsőségesek a múlt héten szorították ki a kormány­erőket. Huszejba elestével az IÁ harcosai közelebb jutottak a stratégiai fontosságú Habbaníja katonai támaszponthoz. „A helyzet kritikus. A fegyveresek öt kilométerre vannak Habbaníjához, ami így nagy veszélyben van” - figyelmeztetett az elöljáró. Gáza a csőd szélén A gazdasági összeomlás szélén áll az 1,8 millió lakosú Gázai övezet. A palesztinok lakta aprócska térségben a munkanél­küliségi ráta 43 százalék, ez a Világbank (WB) szerint valószí­nűleg a legmagasabb a világon. A WB friss felmérése szerint tíz emberből négyen tengetik életüket a szegénységi küszöb­ alatt, az egy főre jutó bevétel 31 százalékkal alacsonyabb, mint 1994-ben, vagyis a Palesztin Hatóság létrejöttekor volt. A katasztrofális gazdasági teljesítmény okai a visszatérő háborúk, a belső megosztottság, valamint az, hogy Izrael és részben Egyiptom is blokád alá vette az övezetet. Steen Lau Jorgensen, a WB Gázai övezetért és Ciszjordániáért felelős igazgatója a jelentés kapcsán úgy vélte, az adatok rendkí­vül nyugtalanítóak, a hosszú távú kilátások pedig nagyon aggasztóak. UKRÁN VÁLSÁG Amnesty: Mindkét fél embertelenségeket művel(t) Cáfolhatatlan bizonyítékok utalnak a kelet-ukrajnai konflik­tusban szemben álló felek súlyos háborús bűncselekményeire, köztük foglyok kínzására és jogi eljárás nélküli kivégzésére - áll az Amnesty International (AI) pénteken Londonban ismertetett jelentésében. A világ legnagyobb emberi jogi szer­vezete szerint ezeket a bűncselekményeket szinte napi rend­szerességgel követik el mindkét oldalon. A jelentés szerint, amely az AI szakértői által volt foglyokkal készített interjúk­ra alapul, a sértettek súlyos, csonttöréses sérüléseket okozó verésekről, elektrosokkos kínzásról, tartós alvásmegvonásról számoltak be. Volt, akit késsel szurkáltak fogva tartói, máso­kat végtagjaiknál fogva kötelekkel függesztettek fel a vallató­helyiségek mennyezetére. Erdogan tisztogat A török rendőrség pénteken legalább húsz terrorizmus­sal gyanúsított személyt, köztük több üzletembert és magas rangú rendőrt tartóztatott le. A razzia mintegy 10 tarto­mányra terjedt ki, de elsősorban Konya városára és környé­kére összpontosult. Az ország központi fekvésű járásában 66 ember után nyomoznak. A körözötteket azzal gyanúsítják, hogy az Egyesült Államokban száműzetésben élő befolyásos iszlám hitszónok, Fethullah Gülen „terrorszervezetének” emberei. A tavaly augusztusban államfőnek választott Recep Tayyip Erdogan azzal vádolja Gülent, korábbi szövetségesét, hogy meg akarja dönteni a kormányt. Ezenkívül azt veti a hitszónok követőinek szemére, hogy több ezer telefonbe­szélgetést lehallgattak, és a felvételeket egy ellene irányuló korrupciós botrány kirobbantására használták fel. (Forrás: MTI/AFP/ANSA/dpa/APA/EFE/Reuters/AP/Dogan) AFP Purger Tibor Washington, máj. 22. „Magyar vihar” keverte meg mind az Európai Parlament, mind az amerikai képviselőház egyik albi­zottságának kártyáit a múlt kedden. Strassbourgban a magyarorszá­gi helyzet volt napirenden annak kapcsán, hogy Orbán Viktor felve­tette a halálbüntetés visszaállítását, valamint hogy őrültségnek nevez­te az uniós menekültügyi kvóta­­rendszert (ami Budapestet évi 307 menekült befogadásával „sújtaná”). A „hanyatló Nyugat” már megint rászállt volna a szegény, de büsz­ke Magyarországra? Nem: ezúttal „magyar offenzíva” következménye volt mindkét politikai színjáték. A miniszterelnök nyilvánvaló­an nem bízik saját EP-embereiben, hiszen nem mert rájuk hagyatkozni személyes álláspontjának - a szájba­rágós nemzeti konzultációval körül­bástyázandó „nemzeti akaratnak” - hatékony képviseletében. Inkább meg nem hívottként is megjelent - kisebb protokollfej­fáj­ást okoz­va -, hogy kormányfői pozíció­ból magyarázza el, miszerint „mi sohasem voltunk multikulturális társadalom”. Sok mindenről lehet és kell is vitázni EU-n innen és túl, sőt súlyos történelmi kérdések is megválaszol(hat)atlanok marad­nak, de ebben az egyben nem lehet vita: ez a kijelentés vagy súlyos téve­dés, vagy a múlt - és a jelen - szán­dékos átrajzolása. A Trianon előtti Magyar Királyság ugyanis 900 éven keresztül (első királynéjától és koro­nájától, pogányaitól, ortodoxaitól és katolikusaitól kezdve) sokszorosan multikulturális volt. Ezt minden végzős elemistának illik tudnia. Hogy még nagyobb legyen a csúsz­tatás, a mai Magyarország is tarka kultúrájú ország, akár tetszik, akár nem. És nemcsak a roma közös­ség meg a ki nem irtott magyar zsidók és leszármazottaik teszik azzá. Ráadásul éppen ez a magyar kormány hiányolja az utódállamok multikulturalizmusát - éppen azért, hogy a magyar nemzetiségűek is jól érezhessék magukat multikulturális szülőföldjükön. A magyar kártya svájci hősei és antihősei - akik azért kerültek oda, mert a kártyafestők burkoltan kíván­ták kipellengérezni soknemzetiségű, de (akkor még) egyfejű birodalmuk Habsburg hegemonizmusát -, Tell Vilmos és társai maguk is Európa legszívósabb többnyelvű államának a védelmezői voltak. Ezért furcsa, vagy inkább súlyosan ellenhatású, azt erőltetni, hogy nem vagyunk, voltunk, leszünk multikulturális társadalom. Washingtonban viszont már eljutottunk a kontrán és a rekont­­rán keresztül a „szubkontráig” is. Fedák Sári (nem a színésznő, hanem a kontrák csúcsa) ugyan nem volt jelen a képviselőház külügyi bizott­ságának „európai, eurázsiai és újonnan felbukkanó veszélyekkel foglalkozó” albizottságában, de a keddi meghallgatás, amelynek az „amerikai-magyar kapcsolatok jövője” címet adták, rendezési rész­leteiben megfelelt a giccsszínház légkörének. A kritika nem a meghívottak­ra vonatkozik. Egyikük a hivatalos amerikai külpolitikát képviselte, másikuk egy emberi jogi szerveze­tet. Simonyi András volt washingto­ni magyar nagykövet (most a vezető washingtoni politikatudományi kar egyik igazgatója) annak idején az ifj. Bush iraki háborús támogatója volt. Az új magyar nagykövet vendég­ként lelkesen képviselte a budapesti kormányt, Kurt Volker volt NATO- nagykövet, a McCain Intézet feje és közismerten magyarbarát konzer­vatív szakértőként dicsérő és bírá­ló ecsetvonásokkal festett hiteles képet. Az izgalmas mellékhangot a meg sem jelent tanúk biztosították: ifj. Koszorús Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség (Horthy „csend­­őrpuccs-meghiúsító” vezérkari tiszt­jének fia), illetve Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnö­ke (Teleki Pál volt miniszterelnök távoli rokona). Mindketten távol­maradtak, mert pontosan ismerték a meghallgatás valódi hátterét és célját­­ és ahhoz kormányközelisé­­gük ellenére sem kívánták a nevüket nyújtani. Az operett főszereplője Dana Rohrabacher kaliforniai republi­kánus képviselő volt, akit egyko­ri kongresszusi kollégája, Connie Mack IV., kért fel a színjátékra, aki körülbelül másfél milliárd forintért lobbizik a magyar kormánynak. Viszont a háromórás produkció egyáltalán nem az amerikai-magyar kapcsolatokról szólt. Rohrabacher - a magyar adófizetők pénzén felké­szítve­­ arra használta fel a „magyar kártyát”, hogy a „keresztényellenes” Obamán verje el a port. Nem az a baj, hogy Orbán lobbis­tája kihasználta a politikai esztrád porondját, hanem az, hogy egy Rohrabacher szájába adta a pesti propagandát, hiteltelen figurára bízta „Magyarország védelmét”. Ezzel ugyanis pont az ellenkezőjét érte el, mint amire Orbánnak szüksége van. A magyar demokrácia tekin­télyének visszaállítása helyett Putyin „szkanderpartnerével” és egyik utol­só amerikai csodálójával kártyázták el a pesti hitel újabb részletét. Jó lenne már végre megtanulni megválogatni a szövetségeseket. A „MAGYAR KÁRTYA” Anti-multikulti ulti Meg nem hívott beszéd az EP-ben, meghívottak távolmaradása egy beszédes kongresszusi meghallgatáson MUNKATÁRSUNK JEGYZETE Történelmet írat a kormányfő Alkotmánymódosítás lehet a vége a melegházasság legalizá­lásáról tartott pénteki népszava­zásnak Írországban. Ha ugyanis a választók meghatározó többsé­ge támogatja a kezdeményezést, egész biztosan minden megvál­tozik a főként katolikusok lakta országban, amely évtizedekig a vallási konzervativizmusáról, és arról volt ismert, hogy elutasítja az azonos neműek házasságát, az abortuszt, a fogamzásgátlást, de még a válást is. A homoszexua­litás ráadásul sokáig tabunak és véteknek számított; bűncselek­mény minősítését - EU-s nyomás­ra - csak 1993-ban törölték el. A referendum előtti felméré­sek azt sugallják, hogy több lesz az „igen”. Több közvélemény-kutatás ráadásul arra az eredményre jutott, hogy a szavazók - magas részvé­tel esetén - legalább 53 százaléka támogatja az azonos neműek házas­ságkötésének engedélyezését, de a 69 százalék sem zárható ki. Egy biztos: a szigetország az első a világon, amely népszavazá­son dönt a kérdésben. Siker esetén a homoszexuálisok házasságköté­sének jogát az alkotmányba is belefoglalják. (Az azonos nemű­ek házasságát már 20 országban legalizálták, elsőként 2001-ben Hollandiában.). A korábbi elutasítás és hátrányos megkülönböztetés már megválto­zott Írországban. Sőt, az utóbbi bő húsz évben fokozatosan nőtt a melegek támogatottsága, ennek eredményeként 2010 óta a hivata­losan bejegyzett élettársi kapcsolat is engedélyezett számukra. Jogaik mellett már jó ideje kiállnak a jelentősebb pártok, kormányzati és ellenzéki oldalon egyaránt. Enda Kenny, a hívő kato­likus miniszterelnök pedig szót is emelt az azonos neműek házas­sága mellett. A referendum előtti napon arra kérte a 3,2 millió szava­zásra jogosult honfitársát: „írjanak történelmet”, s a világ első nemze­teként voksoljanak az egyenlő­ségre, a szeretetre. A népszava­zási kampányban több közismert személyiség és politikus vállalta nyilvánosan másságát, közöttük Leo Varadkar is, az ország 36 éves egészségügyi minisztere. Az utóbbi napokban azonban erős ellenkampány bontakozott ki a katolikus aktivisták, a papság és értelmiségiek egy csoportjának a kezdeményezésére. A „házasság fogalmának alkotmányos újraértel­mezését” elutasítók azzal érvelnek, hogy az azonos neműek egybeke­lésével nőhet az örökbefogadások és a béranyát fogadó homoszexuális párok száma. A korábbi sorozatos gyermek­­bántalmazási és pedofilbotrányok miatt jelentős tekintély- és befo­lyásvesztéssel küszködő helyi katolikus egyház körlevelében is megfogalmazta ellenvetéseit, kifo­gásait. Szerinte az azonos neműek házassága megváltoztatná a család, a házasság és a gyermekvállalás fogalmát. ■ Sz. J. RIGAI CSÚCS A keleti partnerség folytatásáról szóló nyilatkozatot fogadtak el A keleti partnerség folytatá­sáról szóló zárónyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió és a programban részt vevő hat kelet-európai állam vezetői pénteken Rigában rendezett csúcstalálkozójukon, dacára annak, hogy kulcsfontosságú témákban nem értettek egyet. A programban szereplő álla­mok közül az Európa-barát Ukraj­na, Grúzia és Moldova szorosabbra fűzné együttműködését Brüsszellel, az emberi jogok megsértése miatt az EU által sokat bírált Azerbajdzsán semleges álláspontot, Örményor­szág és Fehéroroszország pedig inkább oroszbarát politikai irány­vonalat képviselt Rigában. A záró­nyilatkozatban a Krím Oroszor­szághoz csatolásával kapcsolatban a felek leszögezték, meg kell védeni minden egyes ország területi egysé­gét. A végül elfogadott bekezdéssel mind Ukrajna, mind Örményország és Fehéroroszország elégedett volt. Utóbbi két ország korábban amel­lett foglalt állást, hogy nem kelle­ne bírálni Moszkva beavatkozását Ukrajna és Grúzia területén. Francois Hollande francia elnök a csúcstalálkozón azt mond­ta, nyomást kell gyakorolni Moszk­vára és a kelet-ukrajnai szakadá­rokra, hogy betartsák a tűzszünetet, hozzátéve, hogy néhány ukrán városban a helyzet továbbra is rend­kívül aggasztó. Donald Tusk a zárónyilatkozat­ról szóló sajtótájékoztatón A záró sajtótájékoztatót egy órával elhalasztották, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) elnö­ke telefonon egyeztethessen Ilham Aliyev azeri elnökkel a doku­mentumról. Állítólag így akarta eloszlatni Aliyev aggodalmait az örmény-azeri szembenállás közép­pontjában álló, vitatott hovatar­­tozású Hegyi-Karabahra vonat­kozó mondatok kapcsán. Tusk később közölte, nem erről egyez­tettek, hanem arról, hogy Brüsz­­szel „megkülönböztetett” módon kezeli a partnerségi programban résztvevő hat országot, amelye­ket különböző érdekek vezetnek az európai közösséggel törté­nő együttműködésben. (Forrás: MTI/Reuters/APA/dpa) Beta/AP „Szia, diktátor!” „Hello, dictator!” - köszönt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke Orbán Viktornak a rigai csúcson, aki erre „Hello, Grand Duke”-kal (Szia Nagyherceggel) válaszolt. Mind­ketten mosolyogtak, eközben Orbán a nyelvét öltötte Junckerre. A magyar kormányfő már évek óta így köszön Junckernek, a Grand Duke a luxemburgi hercegségre utalhat, amelynek az EB-elnök korábban a kormányfője volt. Juncker Alexisz Ciprasszal is tréfált, nyakkendőt kínálva neki, noha a görög kormányfő köztudottan soha sem hord nyakkendőt. (Forrás: Euronews/444.hu)

Next