Magyar Szó, 2015. augusztus (72. évfolyam, 176-200. szám)

2015-08-22 / 193. szám

2015. augusztus 22., 23., szombat-vasárnap A hagyományos Szent István­­napi emlékünnepséget megtisztelte jelenlétével Erdély Lenke, a VMSZ alelnöke, Deli Andor, az Európai Parlament képviselője, Kiss Gyula, Újvidék alpolgármestere, valamint Vicsek Annamária köztársasági parlamenti képviselő is. - A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőrös­­tül-bőröstül, testi és lelki mivol­todban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életé­nek egy pillanata is - hangzott el Ladisity Melindának, a művelődé­si központ elnökének a köszöntő­beszédében. A köszöntő után sor került a kenyérszentelési ünnep­ségre, valamint a Magyar Cser­készszövetség kezdeményezésére a magyarok által lakott területeken a Kárpát-medencében és világszer­te, így nálunk is augusztus 20-án, a magyar szolidaritás jelképe­ként gyertyák gyúltak. Az ünnepi műsor után kezdetét vette a táncos mulatság. A jó hangulatról a pirosi Classic Band gondoskodott. Az ünnepségen jelenlevőktől megkérdeztük, szerintük miért jelentős, hogy nemzeti ünnepe­inket Vajdaságban is kellőképpen megünnepeljük. Továbbá érdekelt bennünket, véleményük szerint mi mindent jelképez a „magyar szoli­daritás lángja”. Deli Andor, az Európai Parla­ment képviselője szívélyesen vála­szolt kérdésünkre.­­ Azt gondo­lom, hogy a Szent István-emléknap talán a legnagyobb nemzeti ünne­pünk, amely az államalapításról szól. Ez az a pillanat, amikor Szent István király megteremtette a hazánkat, és ezáltal Európának is a tudtára adta, hogy itt vagyunk és itt is szeretnénk maradni. Nekünk a világnak ebben a részében nagyon fontos, hogy ennek a hagyomány­nak eleget tegyünk és ebből újra erőt merítsünk, és ezt a Szent István-i küldetést továbbvigyük. A szolidaritás lángja az együvé tartozást szimbolizálja számunk­ra - mondta a diplomata. - Úgy gondolom, itt a szór­ványban is nagyon nagy jelentő­sége van annak, hogy ezeket az ünnepeket megüljük, hiszen ezzel azt tudjuk megmutatni a külvilág­nak, hogy nem hagyjuk az identi­tásunkat, és a nagy ünnepeinknek igenis nagy jelentőséget tulajdo­nítunk. Nemzeti ünnepeinket mindig megünnepeljük itt, a Pető­fiben. Rendszerint sokan járnak a rendezvényeinkre, és szerintem a legnagyobb tömeget vonzó rendez­vényünk pont ez a Szent István­­napi ünnepség. Számomra nagy öröm az, hogy a rossz idő ellenére ilyen szép számban megjelent az érdeklődő közönség. A magyar szolidaritás lángjával szeretnénk az emberek figyelmét felhívni, hogy igenis szükség van arra, hogy tegyünk valamit a magyar­ságunkért - nyilatkozta lapunk­nak Kasza Csongor, a művelődési központ titkára. Kiss Gyula, Újvidék alpolgár­mestere szerint „nagyon fontos, hogy együtt ünnepeljünk, mivel ez az összetartozást jelképezi”­­ Habár a határon kívül rekedtünk, a magyarországi lakosokkal együtt mégis megünnepeljük nemzeti ünnepeinket. Ez összetartó erőt képez, amely erősebben kifejezi és továbbviszi azt a gondolatot, amit már ezer évvel ezelőtt is megfogal­mazott első királyunk. A szolidari­tás lángja önmagában erős jelkép, már abban az időben is a tűz bizo­nyos erőt adott egy népnek, amely tovább tudta vinni azt a bizonyos előrehaladást, amelyet a magyar nép ma is szorgalmaz az Európai Unión belül. Mi az összetartozás jelképeként gyújtottuk meg a gyer­tyákat. Úgy vélem, ez megerősít abban, hogy továbbra is itt mara­dunk. Még ha nem is a szülő­földünkön, de tovább küzdünk - hallottuk. Vicsek Annamária köztársasági parlamenti képviselő elmondása szerint „azért borzasztóan fontos, hogy a Szent István-napi ünnepsé­get itt, a Petőfi Sándor Művelődési Központban közösen megünnepel­jük, mert Újvidéken ez az egyetlen és legjelentősebb magyar jellegű intézmény, ahol tulajdonképpen minden jeles napot megünnepe­lünk”.­­ Számomra a Szent István­­nak azért annyira kedves, mert ilyenkor azok közül, akik külföl­dön élnek, ezen a napon nagyon sokan itt vannak. A magyar szoli­daritás lángja is pontosan ezt hiva­tott szimbolizálni, ugyanis ilyen­kor megemlékezünk, és azokra az emberekre gondolunk, akik ebben a pillanatban külföldön vannak. Ilyenkor azok is eszembe jutnak, akik Amerikában, Angliá­ban, vagy Ausztráliában vannak, és most nem tudnak személye­sen itt lenni, a szolidaritás lángja azonban mégis összeköt bennün­ket. ■ lau A haza te vagy Augusztus 20-án az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban megtartották a Szent István-napi emlékünnepséget Oros András A tol fiú jjj­idek@magyarszojcom 9 RÖVIDEN Az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület - ÚDE PÁLYÁZATOT HIRDET ÖSZTÖNDÍJAK ODAÍTÉLÉSÉRE a 2015/2016-os TANÉVRE A pályázatra jelentkezhetnek: 1. Azok a középiskolások és egyetemi hallgatók, akiknek bejelentett lakóhelyük a következő önkormányzatok területén és azok környékén van: Újvidék, Óbecse, Szenttamás, Temerin és Titel, valamint Szerémség egész területe. 2. Azok a magyar anyanyelvű, Szerbiában tanuló középiskolások, akik­nek tanulmányi eredménye meghaladja a 3,50-es átlagot, és magyar nyel­ven folytatják tanulmányaikat, valamint minden korábbi segélyezettünk, aki Újvidéken folytatja tanulmányait és nem részesül más ösztöndíjban. 3. Azok a magyar anyanyelvű főiskolai és egyetemi hallgatók, akik Szerbia területén folytatnak felsőfokú tanulmányokat, és nem részesül­nek más ösztöndíjban. Pályázni kizárólag az ÚDE pályázati adatlapjának (űrlap) kitöltésével lehet, az adatlap 4. oldalán felsorolt dokumentumok mellékelésével. Az adatlap letölthető a www.vmpe.org.rs honlapról. A pályázatokat 2015. augusztus 17-e és szeptember 18-a között lehet átadni személyesen (munkanapokon 10.00 és 14.00 óra között), vagy postai úton eljuttatni az alábbi két cím egyikére: Apáczai Diákotthon (Az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület - ÚDE részére), 21000 Újvidék Cirpanova 54. Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ (Az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület - ÚDE részére), 21000 Újvidék József Attila u. 16. Általános tudnivalók: - a hiányos vagy késve érkezett pályázatokat az ÚDE Kuratóriuma nem veszi figyelembe; - a pályázati dokumentációt a pályázónak nem küldjük vissza, az ÚDE archívumában kerül megőrzésre 8 évig; -a pályázónak fellebbezési joga nincs. A pályázat a Bethlen Gábor Alap támogatási forrásaiból valósul meg. Bővebb információ a 021/63-61-929-es (9.00 és 13.00 óra között) és a 021/504-197-es (19.00 és 21.00 óra között) telefonszámon, esetleg a matmarci@gmail.com e-mail címen vagy a www.vmpe.org.rs honlapon. Tangófesztivál A nemzetközi jellegű rendezvényt a hétvégén szervezik meg a székvárosban, több helyen. Az érdeklődőkkel Argentínából érkezett tangóoktatók foglalkoznak, az egészet a Todo Tango Tánckedvelők Egyesülete szervezi. Vasárnap délután, a naple­mente idején nyilvános tangóbemutatót terveznek a Péter­­váradi várban, a táncosok az óra előtti platón lépnek fel. Az esemény részét képezi az Újvidék Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben jelöltetési csomagnak. Szent Istvánra emlékeztek Temerinben Délelőtti szentmisével, majd esti alkalmi műsorral ünnepelték meg a temeriniek a tájház udvarában a keresztény magyar állam alapítását, Szent István napját. A műsort, amelyben közreműködött a Szirmai Károly MME dalárdája, citerazenekara és asszonykórusa, a nyugdíjasok Őszirózsa énekkara, a Juventus énekkar és a Dávid csillagai zenekar, továbbá szavalatokkal Balogh Sándor és Petri Ildikó, a TAKT, a VMDP és a Szirmai Károly MME közösen szervezte. A műsorban Szent István királyról szóló versek, énekek hang­zottak el. Ünnepi beszédet Csorba Béla mondott. - Első magyar királyunk élettapasztalatait a fiához írt intelmeiben összegezte - mondta beszédében a szónok, majd így folytatta: - Ebből az utókor sokszor és sokféleképpen mazsolázott, az új időkben legin­kább azt emelve ki, hogy az egynyelvű ország gyenge és esendő. Pedig a magyarokat aligha kellett a más nyelvek iránti türelemre inteni. Ezeréves történelmünk során kapott itt szállást, tisztséget, vagyont és földet bárki, bármerről kéredzkedett be, legyen az kalandor vagy tényleges üldözött. Azonban a hála a nemzetek életében sem politikai kategória. És nem volt az 1848-ban, hát még Trianonban. Az utódállamok pedig igazán nem törődtek a magyar államalapító király intelmeivel, miért is tették volna. Ideológusaik szájából Szent István nevét csak szitokszóként lehetett hallani. De mi, magyarok is gyakran megfeledkezünk a királyi tükör egy másik fontos intelméről: ha nem vigyázol, akkor „idegen nemzetnek árulják el a te országodat!” Ne higgyük, hogy ez az intelem ma már nem aktuális!­­ Ma, amikor Európa egyre inkább egy árboca törött, vitorla nélküli hajóra emlékeztet, s a világban egyre több helyi háború dúl, a menekültáradat pedig talán évtizedekig is ostromolhatja a kontinenset, s benne legfőbb gyámolítónkat, Magyarországot és a Délvidéket is. Emlékeznünk kell Szent István államalapítói és állambölcseleti hagyatékára, és emlékeztetnünk kell arra is, hogy ezt az örökséget megvédeni együtt és külön-külön valamennyiünk kötelessége. - Magyarnak lenni történelmünk során sohasem volt tartós nyugalmi állapot - emlékeztetett Csorba Béla. - Nemcsak a betevő falatért kellett megküzdenünk, de az ötvenévenként, vagy olykor még sűrűbben ránk zúduló, nyelvüket, vezényszavaikat és zászlaikat váltogató hódítókkal is. Még mielőtt valaki félreértené: nem a világgá futott szerencsétlen afrikai és ázsiai tömegekkel van bajunk, hanem azokkal, akik eszközként használják fel őket, a saját dogmáitól gúzsba kötött Európa meggyengítésére, gazdasági és katonai vazallusi helyzetbe kényszerítésére. Magyarország még állja a sarat, bár a kormányra nehezedő nyomás napról napra nagyobb, viszont a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk, hogy Szerbia mindent megtesz a menekültek visszatartása érdekében. Valójában - látjuk - nem csinálnak semmit. Ez a helyzet fokozódó veszélyt jelent a vajdasági magyarokra nézve is, ami ellen nélkülözhetetlen az egységes magyar fellépés. Ebben kinek-kinek erejéhez mérten megvan a maga felelőssége. Az viszont nem kétséges, hogy ha ez az összefogás sürgősen nem valósul meg, az itteni magyarság további romlása megállíthatatlan. Az ünneplők - mivel a műsor végére eleredt az eső - a tájház fészerében zsíros kenyér fogyasztása közben, kivetítőn tekinthették meg a budapesti tűzijátékot. ■ G. B. I .: koton.. •• ma Gábor Béla A műsorban szereplő kórusok közös fellépése

Next