Magyar Szó, 2015. szeptember (72. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-12 / 211. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Stafca 2015. szeptember 12., 13., szombat-vasárnap RÖVIDEN Tömeges amnesztia Kubában Több mint háromezer-ötszáz elítéltet részesítettek közkegye­lemben a kubai hatóságok Ferenc pápa közelgő látogatása előtt - közölte a Granma című lap pénteken. A végrehaj­tó hatalom legfőbb szervének számító kubai államtanács úgy döntött, hogy szabadon enged 3.522 rabot őszentsége Ferenc pápa látogatásának alkalmából” - írták az országot kormányzó Kubai Kommunista Párt hivatalos orgánumának számító újságban. A kegyelemben részesített őrizetesek között főként 60 évnél idősebbek, 20 évnél fiatalabbak, nők, krónikus betegségben szenvedők és külföldiek vannak. A kiválasztásnál az elítéltek magaviseletét, büntetésük hosszát, egészségügyi állapotát, valamint az általuk elkövetett bűncselekmény jellegét vették figyelembe. Néhány „humanitárius kivételtől” eltekintve a gyilkosság, rablás, pedofil bűncselekmény, kábítószer-csem­pészet, erőszakos cselekmény és államellenes bűntény vádjá­ban elítéltek őrizetben maradnak. A katolikus egyházfő szeptember 19-én érkezik Kubá­ba, ahol három napot fog eltölteni. Ferenc pápa ellátogat a fővárosba, Havannába, az északkeleti Holguínba, a délkeleti Santiago de Cubába, és a tervek szerint találkozik Raúl Cast­ro elnökkel. A karibi szigetországban többször előfordult, hogy egy-egy magas rangú külföldi vendég látogatása előtt amnesztiát hirdettek, így volt ez II. János Pál pápa 1998-as és XVI. Benedek pápa 2012-es látogatásakor is. Előbbi láto­gatásakor nagyjából háromszáz, utóbbi látogatásakor pedig mintegy háromezer elítéltet részesítettek kegyelemben. Porosenko: Fosszák meg Oroszországot a vétójogától! Ukrajna kezdeményezni fogja az ENSZ Közgyűlésének 70. ülésszakán, hogy fosszák meg Oroszországot a vétójogától a Biztonsági Tanácsban - jelentette be pénteken Petro Poro­senko ukrán államfő egy kijevi nemzetközi konferencián. „Eljött az ideje annak is, hogy közös erőfeszítéseket tegyünk azoknak az intézményeknek és eszközöknek a megreformá­lásához, valamint korszerűsítéséhez, amelyek a nemzetkö­zi elveket és jogokat hivatottak szolgálni, olyanokat, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország számára fenntartott vétójog” - fogalmazott Porosenko, s közölte azt is, hogy eddig egyetlen orosz harckocsi vagy katona sem hagyta el Kelet- Ukrajnát. Azzal is megvádolta Oroszországot, hogy katonai támaszponttá alakította az Ukrajnától elcsatolt Krím félszi­getet, hogy a Nyugattal szembenálló Moszkva „megingassa a helyzetet a Fekete-tenger és a Földközi-tenger medencéjében”. Csaknem 13 évre ítélték el a venezuelai ellenzék vezetőjét Csaknem 13 év börtönre ítélték el Venezuelában az ellenzék legismertebb vezetőjét, Leopoldo Lópezt. A vád az volt elle­ne, hogy tavaly tüntetésekre bujtogatott, amelyek erőszakba torkolltak, és legalább negyven ember halálát okozták. A bíró a maximálisan adható börtönbüntetést szabta ki, és elren­delte, hogy Lópeznek a Caracas melletti katonai börtönben kell letöltenie a büntetését, eddig is ott tartották fogva. A 44 éves López Nicolás Maduro venezuelai elnök rendíthe­tetlen bírálója. Tárgyalásán hiába bizonygatta, hogy ő csupán békés megmozdulásokra buzdított. Híveinek elmondása szerint szabálytalanságok sora jellemez­te a tárgyalást. A védelemnek mindössze két tanúját engedte a bíróság szólni, az összes többit elutasította, miközben a vádnak több mint száz tanúját engedte beidézni. A bíró ugyanakkor meglepetésszerű hirtelenséggel zárta le a tárgya­lást, jó pár tanú nem tudott vallomást tenni. Lópezt azzal is vádolták az ügyészek, hogy az Egyesült Államokkal és diáktüntetőkkel szövetkezett a venezuelai kormány megdöntésére. Washington ezt tagadta, és López szabadon engedését követelte a két ország közötti diplomá­ciai kapcsolatok rendezésének fő feltételeként. John Kerry amerikai külügyminiszter kedden telefonon felhívta vene­zuelai kollégáját, pár nappal azután, hogy találkozott López feleségével Washingtonban. Kerry aggodalmának adott hangot a tárgyalás miatt, ám hiába. Tusk rendkívüli EU-csúcsot helyezett kilátásba Rendkívüli EU-csúcsot helyezett kilátásba menekültügyben szeptember második felére az Európai Tanács elnöke pénte­ken. Donald Tusk Nicosiában kijelentette: rendkívüli uniós csúcs összehívását kezdeményezi, ha nem születik megál­lapodás a tagállamok belügyminisztereinek hétfői brüsszeli ülésén. „Ha nem látom az egység és a szolidaritás konkrét jeléit a belügyminiszterek hétfői ülésén, még ebben a hónapban rend­kívüli ülést hívok össze menekültügyben” - jelentette ki Tusk­a Nikosz Anasztaziadisz ciprusi elnökkel tartott találkozója utáni sajtótájékoztatón. „Eljött a döntés ideje” - fogalmazott Twitter-üzenetében a tanács elnöke, hozzátéve: derűlátóan tekint egy konszenzuson alapuló megoldás kialakítására. Az Európai Tanács elnöke utalt arra, hogy az EU országai eltérő nézeteket vallanak a menekültügy megoldásával kapcsolat­ban. (Forrás: MTI/AFP/AP/TASZSZ/Reuters/UNIAN/dpa) Purger Tibor Washington, szept. 11. Barack Obama amerikai elnö­köt sok mindenért lehet bírálni, de azzal nem vádolható, hogy háborúpárti lenne. Már 2008-ban annak alapján győzte le Hillary Clintont, hogy kezdettől fogva ellenezte az iraki háborút. Dick Cheney volt alelnök, Irak leroha­­násának legfőbb mecénása, most éppen az európai menekültválság kapcsán, bizarrul és hazug módon, Obama nyakába próbálja varrni a „Közel-Kelet felrobbantását”. Ugyanez a megtévelyedett öreg­ember ugyanakkor arra akarja rávenni Amerikát­­ és a Repub­likánus Párton belül szinte csak Rand Paul izolacionista szenátor hajlandó ellentmondani neki (nem is jut sehol szóhoz)­­, hogy egyez­kedés helyett bombázza az iráni nukleáris berendezéseket. A hathatalmi tárgyalások ered­ménye feltehetőleg nem fogja eltérí­teni Iránt a nemzetközi terrorizmus támogatásától, de arra alkalmasnak ígérkezik, hogy drasztikusan csök­kentsék, és hatékonyan ellenőrzés alatt tartsák Teherán nukleáris fegyverkezésre irányuló program­jait - legalább másfél évtizedre. Az amerikai jobboldal igazi cirkuszt rendezett a héten a kong­resszus épülete előtt, ahol a hivatal­ban lévő törvényhozók mellett szél­sőséges (b­)szereplők - Sarah Palin kétes hírű tévésztárrá vedlett volt alelnökjelölt, meg Michele Bach­mann ultrakeresztény volt képvise­lő, és még sokan mások - károgtak a megegyezés ellen. Szerintük a 15 éves moratórium nem elég - ám egy 15 napos háború elég lenne a „főellenség” megbénítására. Pedig még az idén tizenötödik évébe lépő Bush-Cheney féle afganisztáni háború sem hozott éppen osztatlan sikert. Irakban pedig sem a 2003-as „teljesített küldetés”, de a 2007-es offenzíva sem stabilizálta az orszá­got, sőt a még Bush által beprogra­mozott kivonulás az egész térséget egyenesen káoszba sodorta. A jobboldal Irán- meg Obama­­gyűlölete, illetve a roppant erős amerikai-izraeli lobbi dollármil­liókat költő kampánya sem volt elég ahhoz, hogy a tavaszi kétpár­­ti kompromisszumra épített egyez­ség-aláaknázó akció sikeressé váljon: a kongresszusnak (szep­tember 17-én lejáró) két hónapja volt arra, hogy kinyilvánítsa, nem ért egyet a megállapodással. Az ezt tartalmazó törvényjavaslatot az elnök eleve vétóval fenyegette, de végül nincs is rá szükség, mert a szenátusban végszavazáshoz sem jutott: 42 demokrata szená­tor voksolt ellene, ez elég ahhoz, hogy levegyék a napirendről. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaszi washing­toni beszéde és kemény bombá­záspárti üzenetei nyomán különö­sen nehéz volt a zsidó származású demokrata párti törvényhozók helyzete. Chuck Schumer New York-i szenátor, aki a következő összetételben átveheti a szenátusi demokrata frakció vezetését, hetek­kel ezelőtt bejelentette, hogy nem támogatja az egyezséget. Így járt el számos más zsidó származású társa is. A szavazás előtt néhány nappal azonban megszólalt a Demokrata Párt országos bizottságának elnöke, Debbie Wasserman Schultz flori­dai képviselőnő, akinek a képvi­selőházi szavazata ugyan nem számított (ott jelentős jobboldali többség uralkodik), ám pártelnöki befolyása annál inkább. „Zsidóként semmi sem fontosabb számomra, mint Izrael létezése hosszú nemze­dékekre előre - mondta Wasser­man Schultz, amikor arról kérdez­ték, hogyan válaszol azoknak az amerikai zsidóknak, akik szerint „elárulta” Izraelt az egyezség támo­gatásával. „Meggyőződésem, hogy a döntésem biztosítja Izrael létét. Amerikai állampolgár vagyok, és szenvedélyesen hiszek Amerika nemzetbiztonságának védelmé­ben. Márpedig azt semmilyen más módon nem tudnánk jobban bizto­sítani, mint úgy, hogy az egyez­séggel megakadályozzuk Iránt abban, hogy nukleáris fegyverhez jusson”. A jobboldal azonban a vereség után újabb „mestertervet” agyajt ki az eredmény megfordítására. Esze­rint elég, ha a képviselőház elnöke meg a szenátus többségi vezetője kijelenti, hogy Obama nem tájé­koztatta őket minden fontos rész­letről (a Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség és Irán technikai megállapodására gondolnak), s emiatt a két hónapos határidő semmis, minden kezdődik elöl­ről. Meglátjuk, hogy mindez mire vezet majd. Időközben Hillary Clinton - aki a héten először, alaposan megkés­ve, kért bocsánatot a szerencsétlen e-mail kezelési ügye miatt - szin­tén kiállt a megegyezés mellett, de hozzátette: ha megválasztják, nem lesz számára fontosabb kérdés, mint Irán ellenőrzése. Ronald Reagant parafrazálva (aki a Szovjetunióval kötött atomfegyver-korlátozásra mondta, hogy „hinni, de ellenőriz­ni”) meghirdette a „gyanakodni és ellenőrizni” stratégiáját. Ezekkel a közel-keleti ügyekkel volt elfoglalva az amerikai kong­resszus immár két hónapja, így az európai menekültválság napirend­re sem kerülhetett. Csak Obama jelentette be, hogy az október 1-jén kezdődő pénzügyi évben a szíriai rászorulóknak juttatandó tízezer hellyel növeli a menekültjogot kapók számát. (A magyar sajtó egyébként tévesen - remélhetően nem szándé­kosan ferdítve - jelentette a múlt hétvégén, hogy az elnöki szóvivő szerint Amerika nem fogad be több menekültet. Josh Earnest ugyanis nem azt mondta.) Az USA egyéb­ként mindmáig a legtöbb mene­kültet befogadó országnak számít a világon, évi 70 ezres kvótával. Ha pedig az egyéb bevándorlási alapo­kat tekintjük - ami mellett egyes európai vezetők kardoskodnak­­, akkor az Egyesült Államok messze a világ minden­ más országa előtt jár évi egymillió letelepülővel. HOGYAN (NE) CSIHOLJUNK HÁBORÚT? Szívük csücske, a Közel-Kelet Obama győzött, de a hadba vágyó szélsőjobb még mindig alááshatja az iráni egyezséget MUNKATÁRSUNK JEGYZETE­ 3eta/AP John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke szerint az iráni atomal­ku körüli disputa messze nem ért véget, hovatovább úgy véli, még csak ezután kezdődik Egy menekülttábor iskolájában robbantottak Nigériában Egy menekülttábor iskolájában hajtottak végre robbantást ismeret­len tettesek az északkelet-nigériai Adamawa szövetségi állam főváro­sának, Yolának a külvárosában. A merényletnek három halálos áldo­zata van. A pokolgépet a Malkohi külvárosi körzetben fekvő mene­külttábor területén lévő, a mene­kült gyerekeknek létrehozott isko­lában hozták működésbe. A péntek reggeli támadás volt a maga nemében az első az ország­ban, hiszen eddig még nem követ­tek el merényletet az ország belső menekültjeinek létrehozott tábo­rokban. A robbantást még senki nem vállalta magára, de a hatósá­gok gyanúja szerint a Boko Haram nigériai iszlamista terrorcsoport volt az elkövető. A Boko Haram tavaly nagy területeket vont ellenőrzése alá az ország északkeleti részén, és bejelentette, hogy iszlám kalifá­­tust hozott ott létre. A szervezet célja a saría (iszlám törvénykezés) radikális értelmezésén alapuló állam létrehozása. A szélsőségesek 2009-ben kirobbantott lázadása óta több mint 15 ezer ember vesztette életét, és a Nemzetközi Migráci­ós Szervezet (IOM) adatai szerint már 2,1 millióan váltak mene­kültté saját hazájukban. (Forrás: MTI/Reuters/TASZSZ/AP) Amerika a 2001-es terrortámadásokra emlékezett Barack Obama amerikai elnök, a first lady és a Fehér Ház munkatársai egyperces néma tiszteletadással adóztak pénteken Washingtonban a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások áldozatainak az emlékének. Az előző évek hagyományainak megfelelően New Yorkban, a Világkereskedelmi Központ ikertornyainak helyén épült Szeptember 11. Nemzeti Emlék­helyen megszólalt a harang, és felolvasták az áldozatok neveit. „Tizennégy évvel a 9/11-es terrortámadások után tisztelgünk azok előtt, akiket elvesztettünk. Köszöntjük azokat, akik a biztonságunk fenntartását szolgálják. Erősebbek vagyunk, mint valaha” - írta a Twitteren az elnök, aki a nap folyamán Fort Meade-ben katonákkal együtt emlékezett meg a tragédiáról. Felkelő nap New Yorkban. Balra a Világkereskedelmi Központ (WTC) lerombolt ikertornyai helyén magasodó One World Trade Center felhőkarcolója Arlingtonban, a Pentagon épületénél Ash Carter védelmi miniszter részvételével tartottak megemlékezést. Pennsylvania állam nyugati részén, Shanksville mellett csütörtökön nyitották meg az ott létesített nemzeti emlékhely látogatóközpontját. „A barátoknak és az ellenségeknek egy­aránt meg kell érteniük: az Egyesült Államokat sohasem fogják megfél­említeni a terroristák. A terroristák óriási szenvedést tudnak okozni, de sem eltökéltségünket nem tudják meggyengíteni, sem a célunktól nem tudnak eltéríteni” - írta közleményében John Kerry külügyminiszter. A 14 évvel ezelőtti terrortámadásokban csaknem 3 ezren vesztették életüket, közülük több mint 2.700-an New Yorkban. Beta/AP

Next