Magyar Szó, 2015. szeptember (72. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-12 / 211. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Stafca 2015. szeptember 12., 13., szombat-vasárnap RÖVIDEN Tömeges amnesztia Kubában Több mint háromezer-ötszáz elítéltet részesítettek közkegyelemben a kubai hatóságok Ferenc pápa közelgő látogatása előtt - közölte a Granma című lap pénteken. A végrehajtó hatalom legfőbb szervének számító kubai államtanács úgy döntött, hogy szabadon enged 3.522 rabot őszentsége Ferenc pápa látogatásának alkalmából” - írták az országot kormányzó Kubai Kommunista Párt hivatalos orgánumának számító újságban. A kegyelemben részesített őrizetesek között főként 60 évnél idősebbek, 20 évnél fiatalabbak, nők, krónikus betegségben szenvedők és külföldiek vannak. A kiválasztásnál az elítéltek magaviseletét, büntetésük hosszát, egészségügyi állapotát, valamint az általuk elkövetett bűncselekmény jellegét vették figyelembe. Néhány „humanitárius kivételtől” eltekintve a gyilkosság, rablás, pedofil bűncselekmény, kábítószer-csempészet, erőszakos cselekmény és államellenes bűntény vádjában elítéltek őrizetben maradnak. A katolikus egyházfő szeptember 19-én érkezik Kubába, ahol három napot fog eltölteni. Ferenc pápa ellátogat a fővárosba, Havannába, az északkeleti Holguínba, a délkeleti Santiago de Cubába, és a tervek szerint találkozik Raúl Castro elnökkel. A karibi szigetországban többször előfordult, hogy egy-egy magas rangú külföldi vendég látogatása előtt amnesztiát hirdettek, így volt ez II. János Pál pápa 1998-as és XVI. Benedek pápa 2012-es látogatásakor is. Előbbi látogatásakor nagyjából háromszáz, utóbbi látogatásakor pedig mintegy háromezer elítéltet részesítettek kegyelemben. Porosenko: Fosszák meg Oroszországot a vétójogától! Ukrajna kezdeményezni fogja az ENSZ Közgyűlésének 70. ülésszakán, hogy fosszák meg Oroszországot a vétójogától a Biztonsági Tanácsban - jelentette be pénteken Petro Porosenko ukrán államfő egy kijevi nemzetközi konferencián. „Eljött az ideje annak is, hogy közös erőfeszítéseket tegyünk azoknak az intézményeknek és eszközöknek a megreformálásához, valamint korszerűsítéséhez, amelyek a nemzetközi elveket és jogokat hivatottak szolgálni, olyanokat, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország számára fenntartott vétójog” - fogalmazott Porosenko, s közölte azt is, hogy eddig egyetlen orosz harckocsi vagy katona sem hagyta el Kelet- Ukrajnát. Azzal is megvádolta Oroszországot, hogy katonai támaszponttá alakította az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigetet, hogy a Nyugattal szembenálló Moszkva „megingassa a helyzetet a Fekete-tenger és a Földközi-tenger medencéjében”. Csaknem 13 évre ítélték el a venezuelai ellenzék vezetőjét Csaknem 13 év börtönre ítélték el Venezuelában az ellenzék legismertebb vezetőjét, Leopoldo Lópezt. A vád az volt ellene, hogy tavaly tüntetésekre bujtogatott, amelyek erőszakba torkolltak, és legalább negyven ember halálát okozták. A bíró a maximálisan adható börtönbüntetést szabta ki, és elrendelte, hogy Lópeznek a Caracas melletti katonai börtönben kell letöltenie a büntetését, eddig is ott tartották fogva. A 44 éves López Nicolás Maduro venezuelai elnök rendíthetetlen bírálója. Tárgyalásán hiába bizonygatta, hogy ő csupán békés megmozdulásokra buzdított. Híveinek elmondása szerint szabálytalanságok sora jellemezte a tárgyalást. A védelemnek mindössze két tanúját engedte a bíróság szólni, az összes többit elutasította, miközben a vádnak több mint száz tanúját engedte beidézni. A bíró ugyanakkor meglepetésszerű hirtelenséggel zárta le a tárgyalást, jó pár tanú nem tudott vallomást tenni. Lópezt azzal is vádolták az ügyészek, hogy az Egyesült Államokkal és diáktüntetőkkel szövetkezett a venezuelai kormány megdöntésére. Washington ezt tagadta, és López szabadon engedését követelte a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok rendezésének fő feltételeként. John Kerry amerikai külügyminiszter kedden telefonon felhívta venezuelai kollégáját, pár nappal azután, hogy találkozott López feleségével Washingtonban. Kerry aggodalmának adott hangot a tárgyalás miatt, ám hiába. Tusk rendkívüli EU-csúcsot helyezett kilátásba Rendkívüli EU-csúcsot helyezett kilátásba menekültügyben szeptember második felére az Európai Tanács elnöke pénteken. Donald Tusk Nicosiában kijelentette: rendkívüli uniós csúcs összehívását kezdeményezi, ha nem születik megállapodás a tagállamok belügyminisztereinek hétfői brüsszeli ülésén. „Ha nem látom az egység és a szolidaritás konkrét jeléit a belügyminiszterek hétfői ülésén, még ebben a hónapban rendkívüli ülést hívok össze menekültügyben” - jelentette ki Tuska Nikosz Anasztaziadisz ciprusi elnökkel tartott találkozója utáni sajtótájékoztatón. „Eljött a döntés ideje” - fogalmazott Twitter-üzenetében a tanács elnöke, hozzátéve: derűlátóan tekint egy konszenzuson alapuló megoldás kialakítására. Az Európai Tanács elnöke utalt arra, hogy az EU országai eltérő nézeteket vallanak a menekültügy megoldásával kapcsolatban. (Forrás: MTI/AFP/AP/TASZSZ/Reuters/UNIAN/dpa) Purger Tibor Washington, szept. 11. Barack Obama amerikai elnököt sok mindenért lehet bírálni, de azzal nem vádolható, hogy háborúpárti lenne. Már 2008-ban annak alapján győzte le Hillary Clintont, hogy kezdettől fogva ellenezte az iraki háborút. Dick Cheney volt alelnök, Irak lerohanásának legfőbb mecénása, most éppen az európai menekültválság kapcsán, bizarrul és hazug módon, Obama nyakába próbálja varrni a „Közel-Kelet felrobbantását”. Ugyanez a megtévelyedett öregember ugyanakkor arra akarja rávenni Amerikát és a Republikánus Párton belül szinte csak Rand Paul izolacionista szenátor hajlandó ellentmondani neki (nem is jut sehol szóhoz), hogy egyezkedés helyett bombázza az iráni nukleáris berendezéseket. A hathatalmi tárgyalások eredménye feltehetőleg nem fogja eltéríteni Iránt a nemzetközi terrorizmus támogatásától, de arra alkalmasnak ígérkezik, hogy drasztikusan csökkentsék, és hatékonyan ellenőrzés alatt tartsák Teherán nukleáris fegyverkezésre irányuló programjait - legalább másfél évtizedre. Az amerikai jobboldal igazi cirkuszt rendezett a héten a kongresszus épülete előtt, ahol a hivatalban lévő törvényhozók mellett szélsőséges (b)szereplők - Sarah Palin kétes hírű tévésztárrá vedlett volt alelnökjelölt, meg Michele Bachmann ultrakeresztény volt képviselő, és még sokan mások - károgtak a megegyezés ellen. Szerintük a 15 éves moratórium nem elég - ám egy 15 napos háború elég lenne a „főellenség” megbénítására. Pedig még az idén tizenötödik évébe lépő Bush-Cheney féle afganisztáni háború sem hozott éppen osztatlan sikert. Irakban pedig sem a 2003-as „teljesített küldetés”, de a 2007-es offenzíva sem stabilizálta az országot, sőt a még Bush által beprogramozott kivonulás az egész térséget egyenesen káoszba sodorta. A jobboldal Irán- meg Obamagyűlölete, illetve a roppant erős amerikai-izraeli lobbi dollármilliókat költő kampánya sem volt elég ahhoz, hogy a tavaszi kétpárti kompromisszumra épített egyezség-aláaknázó akció sikeressé váljon: a kongresszusnak (szeptember 17-én lejáró) két hónapja volt arra, hogy kinyilvánítsa, nem ért egyet a megállapodással. Az ezt tartalmazó törvényjavaslatot az elnök eleve vétóval fenyegette, de végül nincs is rá szükség, mert a szenátusban végszavazáshoz sem jutott: 42 demokrata szenátor voksolt ellene, ez elég ahhoz, hogy levegyék a napirendről. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaszi washingtoni beszéde és kemény bombázáspárti üzenetei nyomán különösen nehéz volt a zsidó származású demokrata párti törvényhozók helyzete. Chuck Schumer New York-i szenátor, aki a következő összetételben átveheti a szenátusi demokrata frakció vezetését, hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy nem támogatja az egyezséget. Így járt el számos más zsidó származású társa is. A szavazás előtt néhány nappal azonban megszólalt a Demokrata Párt országos bizottságának elnöke, Debbie Wasserman Schultz floridai képviselőnő, akinek a képviselőházi szavazata ugyan nem számított (ott jelentős jobboldali többség uralkodik), ám pártelnöki befolyása annál inkább. „Zsidóként semmi sem fontosabb számomra, mint Izrael létezése hosszú nemzedékekre előre - mondta Wasserman Schultz, amikor arról kérdezték, hogyan válaszol azoknak az amerikai zsidóknak, akik szerint „elárulta” Izraelt az egyezség támogatásával. „Meggyőződésem, hogy a döntésem biztosítja Izrael létét. Amerikai állampolgár vagyok, és szenvedélyesen hiszek Amerika nemzetbiztonságának védelmében. Márpedig azt semmilyen más módon nem tudnánk jobban biztosítani, mint úgy, hogy az egyezséggel megakadályozzuk Iránt abban, hogy nukleáris fegyverhez jusson”. A jobboldal azonban a vereség után újabb „mestertervet” agyajt ki az eredmény megfordítására. Eszerint elég, ha a képviselőház elnöke meg a szenátus többségi vezetője kijelenti, hogy Obama nem tájékoztatta őket minden fontos részletről (a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és Irán technikai megállapodására gondolnak), s emiatt a két hónapos határidő semmis, minden kezdődik elölről. Meglátjuk, hogy mindez mire vezet majd. Időközben Hillary Clinton - aki a héten először, alaposan megkésve, kért bocsánatot a szerencsétlen e-mail kezelési ügye miatt - szintén kiállt a megegyezés mellett, de hozzátette: ha megválasztják, nem lesz számára fontosabb kérdés, mint Irán ellenőrzése. Ronald Reagant parafrazálva (aki a Szovjetunióval kötött atomfegyver-korlátozásra mondta, hogy „hinni, de ellenőrizni”) meghirdette a „gyanakodni és ellenőrizni” stratégiáját. Ezekkel a közel-keleti ügyekkel volt elfoglalva az amerikai kongresszus immár két hónapja, így az európai menekültválság napirendre sem kerülhetett. Csak Obama jelentette be, hogy az október 1-jén kezdődő pénzügyi évben a szíriai rászorulóknak juttatandó tízezer hellyel növeli a menekültjogot kapók számát. (A magyar sajtó egyébként tévesen - remélhetően nem szándékosan ferdítve - jelentette a múlt hétvégén, hogy az elnöki szóvivő szerint Amerika nem fogad be több menekültet. Josh Earnest ugyanis nem azt mondta.) Az USA egyébként mindmáig a legtöbb menekültet befogadó országnak számít a világon, évi 70 ezres kvótával. Ha pedig az egyéb bevándorlási alapokat tekintjük - ami mellett egyes európai vezetők kardoskodnak, akkor az Egyesült Államok messze a világ minden más országa előtt jár évi egymillió letelepülővel. HOGYAN (NE) CSIHOLJUNK HÁBORÚT? Szívük csücske, a Közel-Kelet Obama győzött, de a hadba vágyó szélsőjobb még mindig alááshatja az iráni egyezséget MUNKATÁRSUNK JEGYZETE 3eta/AP John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke szerint az iráni atomalku körüli disputa messze nem ért véget, hovatovább úgy véli, még csak ezután kezdődik Egy menekülttábor iskolájában robbantottak Nigériában Egy menekülttábor iskolájában hajtottak végre robbantást ismeretlen tettesek az északkelet-nigériai Adamawa szövetségi állam fővárosának, Yolának a külvárosában. A merényletnek három halálos áldozata van. A pokolgépet a Malkohi külvárosi körzetben fekvő menekülttábor területén lévő, a menekült gyerekeknek létrehozott iskolában hozták működésbe. A péntek reggeli támadás volt a maga nemében az első az országban, hiszen eddig még nem követtek el merényletet az ország belső menekültjeinek létrehozott táborokban. A robbantást még senki nem vállalta magára, de a hatóságok gyanúja szerint a Boko Haram nigériai iszlamista terrorcsoport volt az elkövető. A Boko Haram tavaly nagy területeket vont ellenőrzése alá az ország északkeleti részén, és bejelentette, hogy iszlám kalifátust hozott ott létre. A szervezet célja a saría (iszlám törvénykezés) radikális értelmezésén alapuló állam létrehozása. A szélsőségesek 2009-ben kirobbantott lázadása óta több mint 15 ezer ember vesztette életét, és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint már 2,1 millióan váltak menekültté saját hazájukban. (Forrás: MTI/Reuters/TASZSZ/AP) Amerika a 2001-es terrortámadásokra emlékezett Barack Obama amerikai elnök, a first lady és a Fehér Ház munkatársai egyperces néma tiszteletadással adóztak pénteken Washingtonban a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások áldozatainak az emlékének. Az előző évek hagyományainak megfelelően New Yorkban, a Világkereskedelmi Központ ikertornyainak helyén épült Szeptember 11. Nemzeti Emlékhelyen megszólalt a harang, és felolvasták az áldozatok neveit. „Tizennégy évvel a 9/11-es terrortámadások után tisztelgünk azok előtt, akiket elvesztettünk. Köszöntjük azokat, akik a biztonságunk fenntartását szolgálják. Erősebbek vagyunk, mint valaha” - írta a Twitteren az elnök, aki a nap folyamán Fort Meade-ben katonákkal együtt emlékezett meg a tragédiáról. Felkelő nap New Yorkban. Balra a Világkereskedelmi Központ (WTC) lerombolt ikertornyai helyén magasodó One World Trade Center felhőkarcolója Arlingtonban, a Pentagon épületénél Ash Carter védelmi miniszter részvételével tartottak megemlékezést. Pennsylvania állam nyugati részén, Shanksville mellett csütörtökön nyitották meg az ott létesített nemzeti emlékhely látogatóközpontját. „A barátoknak és az ellenségeknek egyaránt meg kell érteniük: az Egyesült Államokat sohasem fogják megfélemlíteni a terroristák. A terroristák óriási szenvedést tudnak okozni, de sem eltökéltségünket nem tudják meggyengíteni, sem a célunktól nem tudnak eltéríteni” - írta közleményében John Kerry külügyminiszter. A 14 évvel ezelőtti terrortámadásokban csaknem 3 ezren vesztették életüket, közülük több mint 2.700-an New Yorkban. Beta/AP