Magyar Szó, 2015. szeptember (72. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-21 / 218. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com 2 Stafia Európa és Németország nem tud mindenkit befogadni Európa és Németország nem zárkózhat be, de nem is tud mindenkit befogadni a háborús övezetekből, ezért egy új menekültügyi rendszert kell kidolgozni, amely biztosítja a menekültek legális belépését az EU-ba és nem terheli túl az unió közösségét - mondta a német belügyminiszter egy hétvé­gi lapinterjúban, amelyben kiemelte: a menekültek a Közel- Keleten uralkodó erőszak miatt áramlanak nagy számban Európába, és nem Angela Merkel német kancellár miatt. Thomas de Maiziere, a Der Spiegel című hírmagazinban megjelent interjúban kiemelte, hogy a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer ugyan „kiüresedett”, de fenn kell tartani egészen addig, amíg bevezetnek helyette egy másik rendszert, mert az EU jogszabályokra épülő közösség. Az új rendszernek „nagyvonalúan” megállapított „kontingen­sekre” kellene épülnie, vagyis az EU-nak előre meg kellene határoznia, hogy egy adott időszakban mennyi menekültet tud befogadni, és gondoskodnia kellene arról, hogy ezek az embe­rek legálisan, biztonságosan el is jussanak területére. A tagországokban járó ellátás eltérő színvonalát, minőségét pedig közelíteni kellene egymáshoz, egy sávot, „korridort” kellene bevezetni, hogy a menekültekkel legalább „megközelí­tőleg” egyformán bánjanak mindenütt. Azokat sem szabad cserben hagyni, akik már nem férnek bele az előre rögzített befoga­dási keretbe. Gondos­kodni kell arról, hogy biztonságban élhesse­nek abban a régióban, amelyben a hazájuk van. „Ez is hozzátarto­zik Európa felelősségé­hez” - mondta Thomas de Maiziere. „A kerítések nem jelen­tenek megoldást, de az EU-nak erős külső határokra van szüksé­ge”, azért is, hogy ne folytathassák tevékenységüket az ember­­csempészek - mondta az Angela Merkel vezette konzervatív CDU politikusa arra a felvetésre, hogy a javasolt új rendszer nem oldaná meg az illegális határátlépés problémáját. Arra a kérdésre, mégis miként kellene biztosítani a külső határokat, és mit kellene kezdeni a Földközi-tengeren életük­­ kockáztatásával az EU felé igyekvő emberekkel. Thomas Die. Maiziere kifejtette: az életmentés a legfontosabb,de a kimen­e­tett embereket Európán kívül kell biztonságba helyezni. „Máskülönben természetesen nem lenne sok értelme egy kontingenseken alapuló megoldásnak” - mutatott rá a német belügyminiszter. Arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti, hogy a Földközi­tengerből kimentett embereket vissza kell vinni Afrikába, elmondta: nem egyszerűen Afrikába, hanem „egy bizton­ságos helyre Afrikában, ahol segítséget nyújtunk nekik, és mindenkinek van esélye arra, hogy bekerüljön a kontingensbe, amelyet egy előre rögzített képlet alapján osztanak szét egymás között az (uniós) tagállamok”. Mindezt csak a nemzeti szuverenitás egy részének közösségi szintre emelésével lehet megvalósítani, de más ügyekben is „gyakran volt már példa” erre - mondta Thomas de Maiziere. A magyar műszaki határzárral és a Röszkénél történtekkel kapcsolatban azt mondta: nem szeretne olyan Európában élni, ahol ismét kerítések épülnek, és a magyar eljárást sok szempontból lehet bírálni. Ugyanakkor Magyarország más országokkal ellentétben az uniós jog előírásainak megfelelően regisztrálta a menekülteket, és foglalkozik uniós külső határa védelmével. „Ami viszont a szerb határon végbement legutóbbi fejlemé­nyeket illeti, megítélésem nagyon világos: a magyar kormány­nak gondoskodnia kell arról, hogy mindenki emberhez méltó bánásmódban részesüljön, és ne alkalmazzanak erőszakot menekültekkel szemben”. „Minden más elfogadhatatlan!” - jelentette ki a német belügyminiszter. Beta/AP­ i­omas de Maiziere Visszafordultak a menekültek Ahmet Davutoglu török miniszterelnök felhívására menekül­tek százai - többségükben szírek - fordultak vissza a törökor­szági Edirne városból, ahol kedd óta próbáltak átkelni az előt­tük lezárt görög határon - jelentette vasárnap a Daily Sabah. Egy 500 főből álló menekültcsoport, amely meglehetősen nehéz körülmények között a határhoz vezető autópálya mellett táborozott, és amely az elmúlt napokban többször összecsapott a rendőrökkel, szombat este a hatóságok által biztosított egyik buszon elhagyta a helyszínt. A városban maradt ugyanakkor még mintegy 1500 ember, vannak, akik még csatlakozni akar­nak hozzájuk, de a migránsok egy része visszatért Isztambulba. A török miniszterelnök szombat este Ankarában a kialakult helyzet megoldása érdekében a migránsok hat képviselőjével találkozott. A megbeszélés után a kormányfő Twitter-oldalán arra kérte a menekülteket, hogy ne menjenek a határhoz. (MTI/Anadolu/Daily Sabah) 2015. szeptember 21., hétfő Sziriza vagy Új Demokrácia Görögországban? Újabb „sorsdöntő” választás Görögországban - Szoros választási eredményt mutatnak az előrejelzések Helyi idő szerint vasár­nap reggel hét órakor (közép­európai idő szerint hat órakor) megnyíltak a szavazóhelyiségek és megkezdődtek a várhatóan igen szoros eredményt hozó előre hozott parlamenti választások Görögországban. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint ha csupán egy hajszállal is, de ismét az előző, januári voksolá­son is győzedelmeskedő balol­dali Sziriza szerezheti a legtöbb szavazatot vasárnap, megelőz­ve a konzervatív ellenzéki Új Demokráciát. Szavazata leadásakor mindkét párt vezére biztos volt győzelmé­ben. Alekszisz Ciprasz augusz­tusban lemondott exkormányfő, a Sziriza vezetője a voksoláskor úgy nyilatkozott: a mai napon „a görög nép meg fogja pecsételni”, hogy az ország „új korszakba lépjen”. Azt is leszögezte, hogy országa az Európai Unió teljes jogú és erős tagja fog maradni. A fiataloknak pedig azt ígérte, ismételt hatalomra jutása esetén nem kell elhagyniuk az országot álmaik eléréséhez. Az Új Demokrácia minisz­terelnök-jelöltje, Evangelosz Meimarakisz úgy fogalmazott, vasárnap este „minden görög az új Görögországot fogja ünnepel­ni, amely hétfőn reggelre jön el”. A görögöknek elegük van „a szür­keségből, a hazugságokból és a nyomorból”, és szavazataikkal „az igaz és hiteles” politikai erőket fogják hatalomra juttatni. Bármelyik párt is nyeri a szavazást, az a felmérések szerint önmagában vélhetően nem lesz majd képes kormányt alakítani, így a jövő héten újabb koalíciós tárgyalások indulhatnak. Meimarakisz korábban közöl­te, hogy akár nemzeti egységkor­mány létrehozására is hajlandó lenne, mert csak ezzel lehetne garantálni a 86 milliárd eurós legutóbbi nemzetközi mentő­programja fejében vállalt refor­mok végrehajtását. Ugyanakkor Ciprasz ezt egy korábbi tévévitá­ban kizárta. Azt mind a két párt­vezér leszögezte: eleget fognak tenni az országnak nyújtandó legújabb pénzügyi segélycsomag feltételeinek. A voksoláson csaknem 10 millió szavazó járulhat az urnák elé közép-európai idő szerint este hat óráig. A 300 fős athéni törvényhozás 250 tagját arányos rendszerben választják meg, míg a maradék ötven helyet automa­tikusan a győztes párt kapja. Az újabb, egy éven belül már a második előrehozott választást az váltotta ki, hogy Ciprasz a Sziri­­zán belüli ellentétek miatt egy hónapja lemondott posztjáról. A párt januárban a nemzetközi hite­lezők által megkövetelt megszo­rítások felmondásának ígéreté­vel jutott hatalomra, de végül kénytelen volt aláírni egy újabb, szigorú feltételeket szabó mentő­csomagot. Ez élesen megosztotta a Szirizát, amelynek balszárnya végül kivált a pártból. Görögország a hat éve tartó adósságválság alatt eddig már négyszer váltott kormányt, miközben a GDP ötödével csök­kent, a munkanélküliség pedig 25 százalékra nőtt. Az estéli órákban nyilvános­ságra hozott, az urnazárás utáni exit-poll eredményei szerint csekély különbséggel vezet az eddig kormányzó baloldali Sziriza párt a jobboldalt vezető Új Demokrácia előtt. A Sziriza az első becsült eredmények szerint 30-34, az­­ Új Demokrácia pedig 28,5-32,5 százalékos szavazati arány­ra számíthat. A két párt ered­ménye között olyan kicsi a különbség, hogy a sorrend még megfordulhat közöttük. A harmadik helyezésre három párt­nak van esélye: a szélsőjobbol­dali Arany Hajnal eredményét 6,5-8, a Görög Kommunista Pártét (KKE) 5,5-7 százalékra, a szocialista Pánhellén Szocialista Mozgalomét (PASZOK), illetve az eurózóna-tagságot támogató To Potami (A folyó) nevű balkö­zép pártot egyaránt 4-5,5 száza­lékra teszi az exit-poll felmérés. (MTI/AFP/Reuters/dpa) Beta/AP Sziriza-szimpatizánsok örülnek az exit-poll eredményeket hallva Szabó József Lelkes tömegek fogadták Ferenc pápát Havannában. Az egyházfő szombaton érke­zett négynapos látogatásra a kommunista, ateista Kubába, ahol azonban hivatalos ünnep a húsvét és a karácsony, az emberek szabadon gyakorolhatják vallásukat. Tíznapos amerikai útján a katolikus egyházfő (keddtől) az Egyesült Államok három nagyvárosát is felkeresi. Kubában transzparensekkel, plakátokkal várták. Sőt, a hatalom az­­ országban luxus­nak számító és a magas előfizetői díj miatt csak kevesek által elérhető, ráadásul a korlátozott hozzáférésű és cenzúrázott­­ interneten keresz­tül népszerűsíti magát és a pápai programot. Ferenc pápát a havannai repülőtéren Raúl Castro államfő és Jaime Lucas Ortega y Alami­­no bíboros, havannai érsek, a kubai katolikus egyház vezetője fogadta. Üdvözlő beszédének nagy részében Castro az amerikai-kubai kapcso­latokkal foglalkozott. Vendégének megköszön­te, hogy 2013 óta komoly erőfeszítéseket tett a Kuba és az Egyesült Államok közötti fél évszá­zados feszültség enyhítéséért. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Havanná­nak és Washingtonnak még sok közös problé­mára kell választ találnia. Ezek között említette a hazája elleni kereskedelmi embargó megszün­tetését és a guantánamói amerikai haditengeré­szeti támaszpont felszámolását. Az argentínai születésű pápa a megbéké­lés mintapéldájának nevezte az amerikai­kubai kapcsolatokban tapasztalható enyhü­lést. Vendéglátóit és Barack Obama amerikai elnököt ugyanakkor a viszony további enyhí­tésére, illetve teljes normalizálására biztatta. Üzenete meglepetést keltett a megfigyelők körében, hiszen a Vatikán nemrég jelezte: jelen­legi amerikai útján Ferenc nem beszél politikai kérdésekről. A pápa Havannában azt is elmondta, hogy látogatásával segíteni akarja a helyi katolikus egyházat. A „remények és aggodalmak között hánykolódó kubai népet” pedig támogatásáról biztosította. Az emberi jogok helyzetéről nem ejtett szót, bár kijelentette: azért imádkozik, hogy a szigetország népe „elnyerje az igazságot, a békét és a szabadságot”. Zsúfolt programja részeként tegnap Havan­nában megbeszélést folytatott Raúl Castróval, misét pontifikált a (fővárosi) Forradalom terén, este pedig fiatalokkal találkozott. A tervek szerint ma az ország keleti részében fekvő Holguínba megy. Felkeresi továbbá az El Cobre-i zarándokhelyet, ahol misézik is. Láto­gatásának utolsó napján (kedden) Santiago de Cubában vendégeskedik, ahol hívekkel, egy másik helyszínen pedig a püspöki karral talál­kozik. Programja befejeztével (még aznap) az Egyesült Államokba utazik, ahol Washington­ban, Philadelphiában és New Yorkban várják. Az USA-ban találkozik az elnökkel, beszédet mond a Kongresszus két háza előtt, és felszólal az ENSZ-ben. Kuba az utóbbi 18 évben már harmadszor lát vendégül pápát. Ferenc előde, XVI. Bene­dek 2012-ben, II. János Pál pedig 1998-ban járt a szigeten. A pápa harmadikként érkezett Beta/AP A pápát tömeg várta a repülőtérről kivezető út mentén

Next