Magyar Szó, 2015. szeptember (72. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-21 / 218. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com 2 Stafia Európa és Németország nem tud mindenkit befogadni Európa és Németország nem zárkózhat be, de nem is tud mindenkit befogadni a háborús övezetekből, ezért egy új menekültügyi rendszert kell kidolgozni, amely biztosítja a menekültek legális belépését az EU-ba és nem terheli túl az unió közösségét - mondta a német belügyminiszter egy hétvégi lapinterjúban, amelyben kiemelte: a menekültek a Közel- Keleten uralkodó erőszak miatt áramlanak nagy számban Európába, és nem Angela Merkel német kancellár miatt. Thomas de Maiziere, a Der Spiegel című hírmagazinban megjelent interjúban kiemelte, hogy a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer ugyan „kiüresedett”, de fenn kell tartani egészen addig, amíg bevezetnek helyette egy másik rendszert, mert az EU jogszabályokra épülő közösség. Az új rendszernek „nagyvonalúan” megállapított „kontingensekre” kellene épülnie, vagyis az EU-nak előre meg kellene határoznia, hogy egy adott időszakban mennyi menekültet tud befogadni, és gondoskodnia kellene arról, hogy ezek az emberek legálisan, biztonságosan el is jussanak területére. A tagországokban járó ellátás eltérő színvonalát, minőségét pedig közelíteni kellene egymáshoz, egy sávot, „korridort” kellene bevezetni, hogy a menekültekkel legalább „megközelítőleg” egyformán bánjanak mindenütt. Azokat sem szabad cserben hagyni, akik már nem férnek bele az előre rögzített befogadási keretbe. Gondoskodni kell arról, hogy biztonságban élhessenek abban a régióban, amelyben a hazájuk van. „Ez is hozzátartozik Európa felelősségéhez” - mondta Thomas de Maiziere. „A kerítések nem jelentenek megoldást, de az EU-nak erős külső határokra van szüksége”, azért is, hogy ne folytathassák tevékenységüket az embercsempészek - mondta az Angela Merkel vezette konzervatív CDU politikusa arra a felvetésre, hogy a javasolt új rendszer nem oldaná meg az illegális határátlépés problémáját. Arra a kérdésre, mégis miként kellene biztosítani a külső határokat, és mit kellene kezdeni a Földközi-tengeren életük kockáztatásával az EU felé igyekvő emberekkel. Thomas Die. Maiziere kifejtette: az életmentés a legfontosabb,de a kimenetett embereket Európán kívül kell biztonságba helyezni. „Máskülönben természetesen nem lenne sok értelme egy kontingenseken alapuló megoldásnak” - mutatott rá a német belügyminiszter. Arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti, hogy a Földközitengerből kimentett embereket vissza kell vinni Afrikába, elmondta: nem egyszerűen Afrikába, hanem „egy biztonságos helyre Afrikában, ahol segítséget nyújtunk nekik, és mindenkinek van esélye arra, hogy bekerüljön a kontingensbe, amelyet egy előre rögzített képlet alapján osztanak szét egymás között az (uniós) tagállamok”. Mindezt csak a nemzeti szuverenitás egy részének közösségi szintre emelésével lehet megvalósítani, de más ügyekben is „gyakran volt már példa” erre - mondta Thomas de Maiziere. A magyar műszaki határzárral és a Röszkénél történtekkel kapcsolatban azt mondta: nem szeretne olyan Európában élni, ahol ismét kerítések épülnek, és a magyar eljárást sok szempontból lehet bírálni. Ugyanakkor Magyarország más országokkal ellentétben az uniós jog előírásainak megfelelően regisztrálta a menekülteket, és foglalkozik uniós külső határa védelmével. „Ami viszont a szerb határon végbement legutóbbi fejleményeket illeti, megítélésem nagyon világos: a magyar kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy mindenki emberhez méltó bánásmódban részesüljön, és ne alkalmazzanak erőszakot menekültekkel szemben”. „Minden más elfogadhatatlan!” - jelentette ki a német belügyminiszter. Beta/AP iomas de Maiziere Visszafordultak a menekültek Ahmet Davutoglu török miniszterelnök felhívására menekültek százai - többségükben szírek - fordultak vissza a törökországi Edirne városból, ahol kedd óta próbáltak átkelni az előttük lezárt görög határon - jelentette vasárnap a Daily Sabah. Egy 500 főből álló menekültcsoport, amely meglehetősen nehéz körülmények között a határhoz vezető autópálya mellett táborozott, és amely az elmúlt napokban többször összecsapott a rendőrökkel, szombat este a hatóságok által biztosított egyik buszon elhagyta a helyszínt. A városban maradt ugyanakkor még mintegy 1500 ember, vannak, akik még csatlakozni akarnak hozzájuk, de a migránsok egy része visszatért Isztambulba. A török miniszterelnök szombat este Ankarában a kialakult helyzet megoldása érdekében a migránsok hat képviselőjével találkozott. A megbeszélés után a kormányfő Twitter-oldalán arra kérte a menekülteket, hogy ne menjenek a határhoz. (MTI/Anadolu/Daily Sabah) 2015. szeptember 21., hétfő Sziriza vagy Új Demokrácia Görögországban? Újabb „sorsdöntő” választás Görögországban - Szoros választási eredményt mutatnak az előrejelzések Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor (középeurópai idő szerint hat órakor) megnyíltak a szavazóhelyiségek és megkezdődtek a várhatóan igen szoros eredményt hozó előre hozott parlamenti választások Görögországban. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint ha csupán egy hajszállal is, de ismét az előző, januári voksoláson is győzedelmeskedő baloldali Sziriza szerezheti a legtöbb szavazatot vasárnap, megelőzve a konzervatív ellenzéki Új Demokráciát. Szavazata leadásakor mindkét párt vezére biztos volt győzelmében. Alekszisz Ciprasz augusztusban lemondott exkormányfő, a Sziriza vezetője a voksoláskor úgy nyilatkozott: a mai napon „a görög nép meg fogja pecsételni”, hogy az ország „új korszakba lépjen”. Azt is leszögezte, hogy országa az Európai Unió teljes jogú és erős tagja fog maradni. A fiataloknak pedig azt ígérte, ismételt hatalomra jutása esetén nem kell elhagyniuk az országot álmaik eléréséhez. Az Új Demokrácia miniszterelnök-jelöltje, Evangelosz Meimarakisz úgy fogalmazott, vasárnap este „minden görög az új Görögországot fogja ünnepelni, amely hétfőn reggelre jön el”. A görögöknek elegük van „a szürkeségből, a hazugságokból és a nyomorból”, és szavazataikkal „az igaz és hiteles” politikai erőket fogják hatalomra juttatni. Bármelyik párt is nyeri a szavazást, az a felmérések szerint önmagában vélhetően nem lesz majd képes kormányt alakítani, így a jövő héten újabb koalíciós tárgyalások indulhatnak. Meimarakisz korábban közölte, hogy akár nemzeti egységkormány létrehozására is hajlandó lenne, mert csak ezzel lehetne garantálni a 86 milliárd eurós legutóbbi nemzetközi mentőprogramja fejében vállalt reformok végrehajtását. Ugyanakkor Ciprasz ezt egy korábbi tévévitában kizárta. Azt mind a két pártvezér leszögezte: eleget fognak tenni az országnak nyújtandó legújabb pénzügyi segélycsomag feltételeinek. A voksoláson csaknem 10 millió szavazó járulhat az urnák elé közép-európai idő szerint este hat óráig. A 300 fős athéni törvényhozás 250 tagját arányos rendszerben választják meg, míg a maradék ötven helyet automatikusan a győztes párt kapja. Az újabb, egy éven belül már a második előrehozott választást az váltotta ki, hogy Ciprasz a Szirizán belüli ellentétek miatt egy hónapja lemondott posztjáról. A párt januárban a nemzetközi hitelezők által megkövetelt megszorítások felmondásának ígéretével jutott hatalomra, de végül kénytelen volt aláírni egy újabb, szigorú feltételeket szabó mentőcsomagot. Ez élesen megosztotta a Szirizát, amelynek balszárnya végül kivált a pártból. Görögország a hat éve tartó adósságválság alatt eddig már négyszer váltott kormányt, miközben a GDP ötödével csökkent, a munkanélküliség pedig 25 százalékra nőtt. Az estéli órákban nyilvánosságra hozott, az urnazárás utáni exit-poll eredményei szerint csekély különbséggel vezet az eddig kormányzó baloldali Sziriza párt a jobboldalt vezető Új Demokrácia előtt. A Sziriza az első becsült eredmények szerint 30-34, az Új Demokrácia pedig 28,5-32,5 százalékos szavazati arányra számíthat. A két párt eredménye között olyan kicsi a különbség, hogy a sorrend még megfordulhat közöttük. A harmadik helyezésre három pártnak van esélye: a szélsőjobboldali Arany Hajnal eredményét 6,5-8, a Görög Kommunista Pártét (KKE) 5,5-7 százalékra, a szocialista Pánhellén Szocialista Mozgalomét (PASZOK), illetve az eurózóna-tagságot támogató To Potami (A folyó) nevű balközép pártot egyaránt 4-5,5 százalékra teszi az exit-poll felmérés. (MTI/AFP/Reuters/dpa) Beta/AP Sziriza-szimpatizánsok örülnek az exit-poll eredményeket hallva Szabó József Lelkes tömegek fogadták Ferenc pápát Havannában. Az egyházfő szombaton érkezett négynapos látogatásra a kommunista, ateista Kubába, ahol azonban hivatalos ünnep a húsvét és a karácsony, az emberek szabadon gyakorolhatják vallásukat. Tíznapos amerikai útján a katolikus egyházfő (keddtől) az Egyesült Államok három nagyvárosát is felkeresi. Kubában transzparensekkel, plakátokkal várták. Sőt, a hatalom az országban luxusnak számító és a magas előfizetői díj miatt csak kevesek által elérhető, ráadásul a korlátozott hozzáférésű és cenzúrázott interneten keresztül népszerűsíti magát és a pápai programot. Ferenc pápát a havannai repülőtéren Raúl Castro államfő és Jaime Lucas Ortega y Alamino bíboros, havannai érsek, a kubai katolikus egyház vezetője fogadta. Üdvözlő beszédének nagy részében Castro az amerikai-kubai kapcsolatokkal foglalkozott. Vendégének megköszönte, hogy 2013 óta komoly erőfeszítéseket tett a Kuba és az Egyesült Államok közötti fél évszázados feszültség enyhítéséért. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Havannának és Washingtonnak még sok közös problémára kell választ találnia. Ezek között említette a hazája elleni kereskedelmi embargó megszüntetését és a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpont felszámolását. Az argentínai születésű pápa a megbékélés mintapéldájának nevezte az amerikaikubai kapcsolatokban tapasztalható enyhülést. Vendéglátóit és Barack Obama amerikai elnököt ugyanakkor a viszony további enyhítésére, illetve teljes normalizálására biztatta. Üzenete meglepetést keltett a megfigyelők körében, hiszen a Vatikán nemrég jelezte: jelenlegi amerikai útján Ferenc nem beszél politikai kérdésekről. A pápa Havannában azt is elmondta, hogy látogatásával segíteni akarja a helyi katolikus egyházat. A „remények és aggodalmak között hánykolódó kubai népet” pedig támogatásáról biztosította. Az emberi jogok helyzetéről nem ejtett szót, bár kijelentette: azért imádkozik, hogy a szigetország népe „elnyerje az igazságot, a békét és a szabadságot”. Zsúfolt programja részeként tegnap Havannában megbeszélést folytatott Raúl Castróval, misét pontifikált a (fővárosi) Forradalom terén, este pedig fiatalokkal találkozott. A tervek szerint ma az ország keleti részében fekvő Holguínba megy. Felkeresi továbbá az El Cobre-i zarándokhelyet, ahol misézik is. Látogatásának utolsó napján (kedden) Santiago de Cubában vendégeskedik, ahol hívekkel, egy másik helyszínen pedig a püspöki karral találkozik. Programja befejeztével (még aznap) az Egyesült Államokba utazik, ahol Washingtonban, Philadelphiában és New Yorkban várják. Az USA-ban találkozik az elnökkel, beszédet mond a Kongresszus két háza előtt, és felszólal az ENSZ-ben. Kuba az utóbbi 18 évben már harmadszor lát vendégül pápát. Ferenc előde, XVI. Benedek 2012-ben, II. János Pál pedig 1998-ban járt a szigeten. A pápa harmadikként érkezett Beta/AP A pápát tömeg várta a repülőtérről kivezető út mentén