Magyar Szó, 2015. szeptember (72. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-02 / 202. szám
m KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com A sajtó 2015. szeptember 2., szerda RÖVIDEN ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS Merkel: Németország nem felelős a helyzetért A német kancellár szerint Németországnak nincs része a Magyarországról vonattal érkező menedékkérők ügyében viselt felelősségben. Angela Merkel tegnap Berlinben Mariano Rajoy spanyol kormányfővel folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, hogy van-e Németországnak felelőssége a Magyarországról vonattal érkező menedékkérők ügyében, tekintettel arra, hogy Magyarország és Ausztria is a jogi helyzet tisztázását kéri Németországtól, a kancellár azt mondta, hogy „ami a beérkező szíriai menedékkérők kérdését illeti, őszintén szólva nem látom, hogy Németországnak lenne része a felelősségben”. A Németországba érkező szíriai menedékkérők nagyon nagy valószínűséggel megkapják a polgárháborús menekült státust, ami „a szíriai helyzetet látva nem lehet meglepetés, és minden európai országban hasonlóan kellene lennie” - mondta a kancellár. UKRÁN VÁLSÁG Két áldozatot követelt a kijevi összecsapás Kettőre nőtt a kijevi parlament előtt elkövetett támadás áldozatainak száma - közölte tegnap Arszen Avakov belügyminiszter a Facebook-oldalán. A parlament épületét a szélsőséges, nacionalista tüntetőktől védő nemzeti gárdisták egyike hétfőn szívlövés következtében vesztette életét, rajta kívül még egy gárdista halt bele sebeibe a kórházban. A tüntetők egyike gránátot hajított a rendfenntartók sorfala mögé. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint összesen 141-en sérültek meg az incidensben, köztük 131 rendőr, illetve nemzeti gárdista. A hatóságok 18 embert vettek őrizetbe, és eddig ötük ellen indítottak eljárást. Oleh Tyahnibokot, a szélsőséges nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnökét is kihallgatják az ügyben. A parlament épülete elleni rohamban részt vett tüntetők többsége a Szabadság párt zászlai alatt vonult fel, és a férfi, aki a kézigránátot a rendőrök közé dobta, a párt önkéntes alakulatában szolgál a kelet-ukrajnai harcok övezetében. Ezt az egység parancsnoka is megerősítette. A dzsihadisták Damaszkuszba is behatoltak Az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges szervezet harcosai behatoltak a szíriai főváros, Damaszkusz déli Kadam nevű városrészébe, így mintegy öt kilométerre kerültek a főváros kormányerők uralta központjától - közölte tegnap az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns csoport vezetője. Rámi Abder-Rahmán, a londoni székhelyű szervezet igazgatója közölte, az LÁ fegyveresei előző este összecsaptak a déli városrészt uraló szíriai felkelőkkel. „Ennél közelebb Damaszkusz szívéhez még soha nem jutott az Iszlám Állam” - mondta. Az OSDH közlését az IÁ-hoz közel álló Amak hírügynökség is megerősítette, kiegészítve azzal, hogy a dzsihadisták több épületet is elfoglaltak Kadamban, és megöltek tizenöt felkelőt. A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerők egyik katonai tisztviselője is megerősítette az összecsapásokról szóló híreket, és kijelentette, hogy „nagyon boldog, amiért egymással harcolnak”. Hozzátette, felkészültek arra az esetre, ha az IÁ be akarna hatolni a rezsim ellenőrzése alatt lévő területekre. A Damaszkusz központját és északi részeit irányító kormányerők tavaly tűzszünetet kötöttek a déli városrészt uraló felkelőkkel. Az IÁ erőit tavaly üldözték ki a damaszkuszi Kelet-Gúta külvárosból szíriai ellenzéki milíciák, ami után a dzsihadisták a déli el-Hadzsar kerületben alakították ki támaszpontjukat a főváros elleni műveleteikhez. Kelet-Gúta ellen - az IÁ kiűzése óta is - folyamatosan légitámadásokat hajt végre a szíriai kormány. Beszámolók szerint a légicsapásoknak gyakran vannak civil áldozatai. Merkel és Rajoy a kormány mesebergi vendégházának kertjében sétál Beta/AP Fegyvereket szállító hajót tartóztattak fel Krétánál Fegyvereket szállító hajót tartóztatott fel a görög parti őrség nem messze Kréta partjaitól. A bolíviai zászló alatt közlekedő Hantat 1 nevű hajó Törökországból Líbiába tartott. A hatóságok a fedélzeten fegyvereket találtak, de részleteket nem közöltek arról, hogy milyen fegyverekre és hány darabra bukkantak rá. A rakománylistán azonban „műanyagból készült termékek” szerepeltek. A görög hatóságok őrizetbe vették a hajó legénységét, akik szíriai, egyiptomi és indiai állampolgárságúak. A hajót a krétai Iráklió kikötőjébe kísérik további intézkedések céljából. (Forrás: MTI/TASZSZ/ANA) Hamis szíriai útlevelekkel jutnak be az EU-ba Útlevél-hamisító hálózat működik Törökországban, hogy segítse a migránsok bejutását az Európai Unióba - mondta tegnap Fabrice Leggeri, a Frontex, az Európai Unió határvédelmi támogató ügynökségének vezérigazgatója. „Vannak jelenleg olyan emberek Törökországban, akik azért vásárolnak hamis szíriai útlevelet, mert természetesen megértették, hogy milyen előnyei vannak ennek, hiszen a szíriaiak megkapják a menekült státust minden uniós tagállamban. A hamis szíriai útlevéllel utazók általában tudnak arabul. Észak-Afrikából vagy a Közel-Keletről származnak, de inkább gazdasági migránsnak tekintendők” - fogalmazott Fabrice Leggeri. A Frontex-vezető szerint a hamis útlevelekkel történő kereskedés egyelőre nem jelent veszélyt az EU biztonságára. Jelenleg nincs olyan tény, amely alapján azt mondhatnánk, hogy a potenciális terroristák így jutnak be Európába” - hangsúlyozta, mindamellett óvatosságra intett valamennyi határon. Leggeri megismételte azt a felhívását, hogy több határőrre lenne szükség az EU görögországi határán a migránsok regisztrálására, mielőtt azok belépnek a schengeni övezetbe. „Az áradattal szemben a regisztrációs rendszer leterhelt, így nem regisztrálnak valamennyi migránst. Az állampolgárságokról van fogalmunk (a hatóságoknak), de nincs átfogó képünk arról, hogy ki lép be (az EU-ba), és mi valójában ezeknek a migránsoknak a profilja” - hívta fel a figyelmet. A Frontex vezetője Angela Merkel német kancellárhoz hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy ha az Európába érkező migránsokat nem sikerült igazságosan elosztani a tagállamok között, akkor a schengeni övezet léte is veszélybe kerülhet. „Ezt a veszélyt kezdjük érezni mindennap. Látjuk, ahogy a rendőri ellenőrzések megerősödtek a belső határokon (a schengeni övezet tagállamai között). Ha a külső határokat nem sikerül a tagállamoknak szolidáris módon kezelniük, fennáll annak a kockázata, hogy minden egyes ország elkezdi újra ellenőrizni a nemzeti határait, ami pedig nem lesz hatékonyabb”. A Frontex tegnap Varsóban ismertetett legújabb adatai szerint Görögországba egyedül a múlt héten több mint 23 ezren érkeztek tengeri úton. Ez az adat mintegy ötven százalékkal több az előző hetinél. Az uniós ügynökség tudomása szerint a szerb-magyar határra 9400 menedékkérő érkezett az elmúlt egy hét alatt. Legyek a közleményben az osztrák A4-es autópályán egy furgonban talált 71 holttestre és további 55, a Földközi-tengerbe fúlt menekültre utalva „fekete hétnek” nevezte a múlt hetet. A múlt héten 5400 embert mentettek ki a Földközi-tengeren, Líbia és Olaszország között hánykódó hajókról a Triton nevet viselő művelet keretében. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) ugyancsak tegnap közzétett friss adatokat az Európába irányuló menekültáradatról. Eszerint az év első nyolc hónapjában a Földközi-tengeren 350 ezer migráns kelt át, ebből 235 ezren Görögországban, mintegy 115 ezren Olaszországban értek partot. Az idén eddig 2643-an vesztették életüket az IOM adatai szerint. Tavaly egész évben 3500 körül volt a halálos áldozatok száma. (Forrás: MTI/Europel) Fabrice Leggeri: Ha a külső határokat nem sikerül a tagállamoknak szolidáris módon kezelniük, fennáll annak a kockázata, hogy minden egyes ország elkezdi újra ellenőrizni a nemzeti határait, ami pedig nem lesz hatékonyabb I1.yimg.com Cameron az EP előtt fejtse ki reformigényeit! Az Európai Parlament (EP) vezetői várhatóan felszólítják David Cameron brit miniszterelnököt, hogy a zárt ajtók mögötti egyezkedések helyett az EP plénuma előtt fejtse ki részletesen a brit kormány által az Európai Uniótól követelt reformok mibenlétét. A Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív napilap forrásai szerint a javaslatot Cameron meghívására Guy Verhofstadt volt belga kormányfő, az Európai Parlament liberális frakciójának a vezetője terjesztette elő, és a héten magas rangú EP-képviselők egy különbizottsága megvitatja az indítványt. Ha elfogadják Verhofstadt javaslatát, a meghívót Martin Schulz, az EP elnöke küldi el hivatalosan a Downing Streetre. David Cameron számára nem lenne kötelező a részvétel az EP-vitán, de nem is lenne tanácsos visszautasítania a meghívást, mivel az Európai Parlamentnek döntő szerepe lesz bármiféle olyan uniós szerződés- vagy jogszabály-módosítás kérdésében, amelyet London szükségesnek tart. Verhofstadt kijelentette: az EP-nek fogalma sincs arról, hogy a brit kormány mit is akar elérni, még kevésbé arról, hogy Cameron miről tárgyal a zárt ajtók mögött. A brit kormányfő gyakran vádolja az EU-t demokratikus deficittel, ezért nagyon furcsa lenne, ha elvetné a lehetőséget, hogy nyíltan kifejtse a javaslatait. A Downing Street visszautasította Verhofstadt kijelentéseit. A kormányfői hivatal szóvivője szerint Cameron számos alkalommal kifejtette a nyilvánosság előtt az EU-reformokkal kapcsolatos célkitűzéseit, a zárt ajtók mögött pedig csak az erről tervezett tárgyalások jogi részleteiről egyeztet a brit EU-képviselet vezetője az unió illetékeseivel. Cameron tervei szerint Nagy- Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU- tagságról, de addig a brit kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások egyik központi témája London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása lenne. London ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. Cameron ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagállamok a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák a jövőben csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását. A brit választók a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményei alapján dönthetnének a tervezett referendumon arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni a hazájukat. A brit EU-népszavazás terve azonban aggasztja Nagy-Britannia legszorosabb szövetségeseit is. Barack Obama amerikai elnök a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: Nagy- Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, ha meg akarja őrizni a globális befolyását. Obama az interjúban kifejtette: az Egyesült Államok sokkal jobban bízik a transzatlanti unió erejében, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad. (Forrás: MTI) Szabó József Heves politikai viharba került az ötpárti északír kormány, mert egyre valószínűbb, hogy a hivatalosan már nem létező Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) - májusban és augusztusban - meggyilkolta egy-egy korábbi tagját. A helyi katolikus nacionalisták érdekeit képviselő (volt) terrorszervezet politikai szárnya, a Sinn Féin a koalíció egyik vezető ereje, amelyet a kormány egy másik (kisebb) tagja, a Londonhoz hű (protestáns) Ulsteri Unionista Párt (UUP) elfogadhatatlannak tart. Ezért a párt vezetője a minap bejelentette: az UUP kilép az északír protestáns-katolikus egységkormányból, egyetlen minisztere (a 13 közül) pedig tegnap hivatalosan is visszaadta a megbízatását. Bár a gyanú az IRA-ra terelődött, ami elég is volt a belpolitikai zűrzavar kialakulásához, bíró Újjáéledt az IRA? nyíték még mindig nincs annak „feltámadására”, titkos működésére, sem az állítólagos gyilkosságaira. Sőt, Gerry Adams, a Sinn Féin elnöke azzal próbálja nyugtatni a kedélyeket, hogy a mozgalom elkötelezte magát a béke mellett, és már semmi sem indokolja az IRA-hoz hasonló fegyveres csoportok működését. A válság azonban nem csillapodott le az ő nyilatkozataitól. A helyzet rendezése viszont kiemelten fontos Anglia és Írország számára. Szinte mindenki bekapcsolódott már a békéltetésbe, mert senki sem akarja a korábbi, véres esztendők visszatérését. Még sokan emlékeznek ugyanis azokra az időkre, amikor az IRA - az északír brit fennhatóság felszámolása és az Ír Köztársasággal történő egyesülés reményében - harminc évig folytatott fegyveres küzdelmet, amely mintegy 3500 emberéletet követelt. A harc eredménytelennek bizonyult, s 1998- ban fegyverszünettel véget ért. Észak-Írország továbbra is brit ellenőrzés alatt maradt. Igaz, a terület 2007-ben félautonóm (brit) tartományi státust kapott Londontól, az IRA pedig végleg letette a fegyvert, és lemondott az erőszakról. Londonban és Dublinban is komoly erők mozdultak meg a minap keletkezett politikai probléma megoldása érdekében. David Cameron brit miniszterelnök tegnap fogadta Peter Robinson északír kormányfőt, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetőjét. A DUP - a Sinn Féin mellett - az északír koalíció másik fő ereje. Az előbbi Anglia-párti, s a protestánsok érdekeit védelmezi, az utóbbi viszont a katolikusok pártján áll. (Az 1998-as tűzszünet ellenére az írek és a britek között továbbra is mélyek az ellentétek Észak-Írországban. A helyi katolikusok és pártjuk, mindenekelőtt a Sinn Féin, a terület Írországhoz csatolását szeretnék, a többségi protestánsok viszont ellenzik ezt.) A feszültség enyhítése volt a célja Theresa Villiersnek is. A brit kormány Észak-Írországért felelős minisztereként ő Dublinban egyeztetett két ír miniszterrel. Előzőleg a legfelsőbb ír politikai vezetők elemezték az észak-írországi helyzetet és az IRA „újjáéledésével” kapcsolatos híreket.