Magyar Szó, 2015. október (72. évfolyam, 227-253. szám)
2015-10-10 / 235. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com . Ata fia 2015. október 10., 11., szombat-vasárnap RÖVIDEN Líbiai egységkormány alakult Bernardino León, az ENSZ líbiai különmegbízottja bejelentette az évek óta káoszban őrlődő észak-afrikai ország új nemzeti egységkormányát, amelynek megalakulása a remények szerint fontos lépés lehet a belpolitikai helyzet rendezése felé a rivális csoportok által megosztott Líbiában. León péntekre virradó éjjel, a szemben álló líbiai csoportok által folytatott béketárgyalások helyszínén, Marokkóban ismertette a kabinet névsorát. Az új kormányt eszerint Fájez el-Szaradzs fogja vezetni, és három helyettese lesz, akik az ország három nagy térségét képviselik majd. A kormánynak két nő tagja is lesz. Egy év alatt több mint 150 líbiai elöljáróval dolgoztunk együtt az ország összes régiójából, és most végre elérkezett a pillanat, hogy nemzeti egységkormányt jelöljünk - közölte az ENSZ-megbízott. Az egyik kormányfőhelyettes-jelölt ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a munka neheze csak most jön. Az egységkormányt a szemben álló felek tárgyalói ugyan jóváhagyták, de a hivatalba lépéséhez mindkét rivális parlamentnek is el kell fogadnia. Az egyelőre nem világos, hogy a fővárost, Tripolit kézben tartó iszlamista fegyveresek által létrehozott, nemzetközileg el nem ismert törvényhozás, az Általános Nemzeti Kongresszus (CGN) is áldását adja-e a kabinetre, jóllehet a kormány soraiban a CGN emberei is ott vannak. Hatvan célpontot támadott az orosz légierő Orosz harci repülőgépek 60 célpontot támadtak Szíriában az elmúlt 24 órában, és megöltek mintegy háromszáz felkelőt - jelentette az orosz védelmi minisztérium. A légierő Szu-34-es és Szu-25-ös gépei 67 bevetésben vettek részt. Rakka, Latakia, Hama, Idlíb és Aleppó tartományokban. Az egyik fegyveres csoport főhadiszállásán kétszáz harcost öltek meg, köztük az IÁ két parancsnokát. Aleppó térségében, egy másik helyszínen további száz fegyveressel végeztek. Aleppó térségében visszavágtak a dzsihadisták Az IÁ meglepetésszerű támadások sorozatával több települést is elfoglalt rivális lázadócsoportoktól pénteken a Szíriai Aleppó tartományban. A térségben a kormányerőket támogató iráni Forradalmi Gárda egyik tábornoka is életét vesztette. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint az utóbbi hónapok legjelentősebb IÁ-hadműveletéről van szó. Meglepetés-Az IÁ harcosai Tal Ain közelében aknavetőkkel lövik a kormánysereg állásait szerű támadások sorozatával a két tűz közé szorult ellenfelektől három települést is sikerült ellenőrzésük alá vonni. A térségben lévő - Gyalogsági Akadémiaként ismert - katonai bázist is elfoglalták, amely mindössze 16 kilométerre fekszik Aleppótól. Párizs bombázott és Moszkvát bírálta Az orosz légicsapások 80-90 százaléka nem az Iszlám Állam (IÁ) szervezetet célozza, hanem elsősorban Bassár el-Aszad szíriai elnök védelmére szolgál - hangoztatta pénteken a francia védelmi miniszter, Jean-Yves Le Drian miközben bejelentette, hogy Franciaország péntekre virradó éjjel végrehajtotta a második légicsapás-sorozatot az IÁ ellen Rakkában. „A Rafale vadászgépek egy kiképzőtáborra dobtak bombákat A célpontokat eltalálták. További csapások is lesznek azon helyek ellen, ahol az IÁ szervezkedik ellenünk” - mondta Le Drian. „Tudjuk, hogy Rakka környékén, külön kiképzőközpontok vannak külföldi harcosok számára, akiknek nem az a feladata, hogy az IÁ soraiban harcoljanak, hanem az, hogy visszajöjjenek Európába merényleteket végrehajtani” - közölte a tárcavezető, egyúttal megerősítette, hogy az IÁ Irakban és Szíriában is civileket használ pajzsként és ez megnehezíti a hadműveleteket és a célpontok kiválasztását Gázában egyre feszültebb Megöltek három palesztin fiatalt, 17 másikat pedig megsebesítettek pénteken izraeli katonák a Gázai övezet izraeli határvidékének keleti részén kitört összecsapásokban. A zavargások a péntek déli ima után kezdődtek, amikor több tucat palesztin fiatal kövekkel kezdte dobálni az izraeli hadsereg állásait, azok pedig (éles töltényekkel) visszalőttek. Lövöldözés egy arizonai egyetemen Egy ember meghalt, három pedig megsebesült abban a pénteki lövöldözésben, amely az arizonai Flagstaff város egyik egyetemi kollégiumának parkolójában következett be, ahol két csoport összeverekedett, és ekkor rántott pisztolyt az egyetem elsőéves hallgatója, a 18 éves Steven Jones, akit őrizetbe vettek. Múlt héten egy diák fegyverrel támadt főiskolai csoporttársaira az Oregon állambeli Roseburgban. A szélsőséges nézeteket valló ámokfutó kilenc emberrel, majd magával is végzett. (Forrás: MTI/AP/Reuters/AFP/TASZSZ/Hszinhua/EFE) RNN Purger Tibor Washington, okt. 9. Van, hogy a legnagyobb áldásból sem jön ki jól az ember. John Boehner képviselőházi elnök, aki Ferenc pápát meghívta a kongreszszusba, a nagy nap után bejelentette, hogy lemond nemcsak házvezetői posztjáról, hanem kongresszusi mandátumáról is. Mint magyarázta, a pápa látogatásánál nagyobb „politikai áldásra” úgysem számíthat az életben, és mivel előbb-utóbb úgyis távozni szándékozott, „ez a nap a legkiválóbb alkalom”. Boehner egy régi vágású, mérsékelt konzervatív, aki 2011 óta vért izzadva és könnyeket ejtve irányítja a képviselőház munkáját a Republikánus Párt történelmi szintű többsége nevében: a 435 fős testületben 59-cel több republikánus foglal helyet, mint demokrata, ami a 2010-es népszámlálás utáni választókerület - átszabdalás következménye, mert 2012-ben a demokrata jelöltek összesítve még több szavazatot kaptak, és 2014-ben is sokkal kisebb volt a különbség, mint azt a Ház összetétele sejtetné. Boehner munkáját azonban egy abszolút kisebbség, az alig negyven fős (még saját létszámukat is titkolják!) ultrakonzervatív csoport, az ún. Szabadság Frakció tette elviselhetetlenné. Az egykori Teadélután csoport örököseként működő szélsőséges „klub” ugyanis nem kormányozni akar, hanem a szövetségi kormány minél teljesebb lebontására törekszik, és semmilyen kompromisszumra nem hajlandó. Boehner minden furfangjára szükség volt, hogy úgy-ahogy elkormányozza a képviselőházat a napi döntéshozatal szükségletei és az aknamunkások ellehetetlenítési kísérletei között. Még abba is belement, hogy félszáz alkalommal szavazásra bocsássa az egészségbiztosítási reformtörvény eltörlését, noha pontosan tudta, hogy hiába szavaz a jobboldal, a bölcsebb szenátus és az elnöki vétó miatt az nem vezet sehová. Ugyanakkor viszont nem merte szavazásra bocsátani a bevándorlásügyi reformtörvényt - noha a demokraták hozzájárulásával bőven meglett volna a többség, és a szenátus is hajlott rá, Obama meg kifejezetten javasolta - csak azért, mert azt a teadélutánosok ellenezték. Boehner távozásával megnyílt az út, hogy végre egy Teadélutánrokonszenvező álljon a Ház élére - lesz, ami lesz. Mármint az Egyesült Államok kormányozhatóságával, sőt pénzügyi tekintélyével. Ez utóbbi azért lényeges, mert az év vége előtt újra emelni kell az államadósság felső korlátját, és ahhoz a szélsőségesek mindenféle feltételeket támasztanak, pl. a legszegényebb és legelhanyagoltabb nők egészségvédelmére fordított, elhanyagolhatóan csekély félmilliárdos tétel eltörlését is - csak azért, mert a Planned Parenthood (Szüléstervezés) nevű szervezet (közadományokból) évi költségvetésének 3 százalékát legális magzatelhajtásra fordítja - ami ellenkezik az ultrakeresztény frakció hitével. Hasonló okok miatt immár hat éve nincs hivatalos költségvetése az USA-nak. Boehner kiszemelt utóda, Kevin McCarthy többségi vezető azonban óriási hibát vétett már első nyilvános fellépésekor. Eddigi eredményeivel akarván dicsekedni, önkéntelenül is elárulta, hogy a hírhedt „Bengázi-bizottságot” és az eddigi több mint féltucat vizsgálatot azért indították, hogy lehetetlenné tegyék Hillary Clinton jelöltetését és 2016-os győzelmét. Akármennyire szeszélyes és brutális az amerikai belpolitika, ekkora szemtelenséget még azok sem néznek jó szemmel, akik egyébként Clinton-ellenesek. McCarthy-nak ezzel befellegzett, és be is dobta a törülközőt. A következmény: káosz republikánus berkekben. A házvezetést egyelőre csak a jobbradikális Teadélután-ideológia kreatúrái vállalnák. A mérsékeltebb pártvezetés (ha még egyáltalán maradtak olyan) erélytelen - és esélytelen - a keményvonalasokkal szemben, mert minden választáson az utóbbi réteg tömeges megjelenésén múlik a republikánus győzelem. Ha ők is csak ugyanolyan mértékben szavaznának, mint mindenki más, nagyon nehéz lenne bármilyen jobboldali győzelmet összehozni. Ennek az ára viszont a kormányozhatatlanság. A Republikánus Párt támogatottsági szintje országosan 20 százalék alatt van, és kompromisszumok nélkül ez csak rosszabbodhat. A teljes képviselőházi frakciónak most két lehetősége van az áldatlan helyzet áthidalására: vagy ráveszi Boehnert a maradásra, vagy valaki olyat választ, aki el tudja csitítani a radikálisokat, és ugyanakkor meg tudja kötni a legfontosabb kompromisszumokat az elnökkel. Paul Ryan 2012-es alelnökjelöltet emlegetik ilyen személynek, csakhogy Ryan már a 2020-as elnökválasztásra gondol, és nem akarja eljátszani esélyeit a párt támogatóinak egyetlen rétegével sem. A mai Washingtonban szinte már csak Obama érzi úgy, hogy „navigare necesse est”, vagyis hogy kormányozni mégiscsak kell. Nem véletlen, hogy a pápa - néhány lelkiismereti kérdés kivételével, de még azokban is megbocsátó megértést tanúsítva - éppen az ő politikáját látszik legjobban támogatni. USA: A DEMOKRÁCIA ÁTKAI Örvényben a törvényhozás Áldatlan helyzetbe hozta a republikánusokat a pápa áldása - Egy szélsőséges kisebbség terrorizálja a kongresszust MUNKATÁRSUNK JEGYZETE Beta/AP Kevin McCarthy azt követően, hogy visszavonta házelnöki jelöltségét, amivel republikánus berkekben beállt a káosz Tunéziai civil szervezet kapta a Nobel-békedíjat A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartettnek ítélték oda a Nobel-békedíjat - jelentették be pénteken Oslóban. A kvartett a tunéziai civil társadalom négy legjelentősebb szervezetét foglalja magába: a Tunéziai Általános Munkásszakszervezetet, a Tunéziai Ipari, Kereskedelmi és Kézműves Konföderációt, a Tunéziai Emberi Jogi Ligát és a Tunéziai Ügyvédi Kamarát. A kitüntetett kvartett tagjai: Vided Busamai, az Ipari, Kereskedelmi és Kézműves Konföderáció elnöke, Huszin Abbászi, az Általános Munkásszakszervezet főtitkára, Abdeszattar Ben Mússza, az Emberi Jogi Liga és Mohamed Fadil Mahmúd, az Ügyvédi Kamara elnöke A norvégiai Nobel-bizottság indoklása szerint azzal érdemelték ki a kitüntetést, hogy nagyban hozzájárultak a tunéziai plurális társadalom felépítéséhez. „Alternatív, békés politikai folyamatot indítottak el, amikor az ország a polgárháború szélére sodródott” - írták. A 2011-ben elkezdődött demokratizálódási folyamat 2013 nyarára megtorpant Tunéziában, ellenzéki politikusokat lőttek agyon, ami tüntetéseket és kisebb belpolitikai válságot váltott ki. Sokan elnyomással és radikalizálódással vádolták a két évvel korábban szabad választásokon hatalomra került, akkor még mérsékelten iszlamista en-Nahda (Újjászületés) pártot. 2013 októberében azonban „nemzeti párbeszéd” kezdődött a kormánypárt és az ellenzék között. Tavaly elnök- és parlamenti választásokat tartottak az országban, és lépésről lépésre hozzák létre a demokrácia többi intézményét. A folyamatot időnként beárnyékolják súlyos erőszakcselekmények, főleg olyanok, amelyeket iszlám szélsőségesek követnek el. Idén két nagyon súlyos terrortámadás történt az országban, ezeknek összesen 60 halálos áldozata volt. Huszin Abbászi, a munkásszakszervezet főtitkára a bejelentésre reagálva úgy nyilatkozott, hogy nagyon meglepte a kitüntetés, de nemcsak őt, hanem a kvartett többi tagszervezetének tagjait is. „Azokat az erőfeszítéseket jutalmazza a kitüntetés, amelyeket a kvartett több mint két évvel ezelőtt kezdett el, amikor az ország minden fronton veszélyben volt. Ez nagy öröm Tunéziának, és remény az arab világnak” - jelentette ki. „A díjjal mindenekelőtt a tunéziai népet akarjuk bátorítani, amely nagy nehézségek ellenére megalapozta a nemzeti testvériség alapjait. A bizottság reményei szerint ez a munka követendő példa lesz más országok számára is” - mondta Kaoi Kullmann Five, a norvégiai Nobel-bizottság elnöke. Hozzátette, hogy a díjat a kvartett mint egész kapta, nem pedig külön-külön a tagszervezetek. A döntés meglepetés mindenki számára, hiszen a díj elnyerésére a legesélyesebbnek Angela Merkel német kancellárt tartották, az ukrán válság és kiváltképp a menekülthullám kezelésében nyújtott munkájáért. Esélyesként tartották számon még Ferenc pápát, Denis Mukwege kongói orvost, aki a fegyveres konfliktusban nemi erőszakot elszenvedő nők számára nyitott kórházat és a Novaja Gazeta című orosz újságot is. „Jó választás, mert a bizottság a díjjal megpróbál behatolni a muzulmán világbeli konfliktus mélyébe. Mindenesetre egy kicsit meghökkentő és teljesen váratlan” - vélekedett Eyvind Stewersen, a Nobel-díj történetének egyik kutatója. Az idei díjra 273 jelölt volt, öttel kevesebb, mint tavaly. (Forrás: MTI/AFP/Reuters/AP) EPA/HU