Magyar Szó, 2015. október (72. évfolyam, 227-253. szám)

2015-10-10 / 235. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com . Ata fia 2015. október 10., 11., szombat-vasárnap RÖVIDEN Líbiai egységkormány alakult Bernardino León, az ENSZ líbiai különmegbízottja bejelentet­te az évek óta káoszban őrlődő észak-afrikai ország új nemzeti egységkormányát, amelynek megalakulása a remények szerint fontos lépés lehet a belpolitikai helyzet rendezése felé a rivális csoportok által megosztott Líbiában. León péntekre virradó éjjel, a szemben álló líbiai csoportok által folytatott béketárgyalások helyszínén, Marokkóban ismertette a kabinet névsorát. Az új kormányt eszerint Fájez el-Szaradzs fogja vezetni, és három helyettese lesz, akik az ország három nagy térségét képviselik majd. A kormánynak két nő tagja is lesz. Egy év alatt több mint 150 líbiai elöljáróval dolgoztunk együtt az ország összes régiójából, és most végre elérkezett a pillanat, hogy nemzeti egységkormányt jelöljünk - közölte az ENSZ-megbízott. Az egyik kormányfőhelyettes-jelölt ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a munka neheze csak most jön. Az egységkormányt a szemben álló felek tárgyalói ugyan jóvá­hagyták, de a hivatalba lépéséhez mindkét rivális parlamentnek is el kell fogadnia. Az egyelőre nem világos, hogy a fővárost, Tripolit kézben tartó iszlamista fegyveresek által létrehozott, nemzetközileg el nem ismert törvényhozás, az Általános Nemze­ti Kongresszus (CGN) is áldását adja-e a kabinetre, jóllehet a kormány soraiban a CGN emberei is ott vannak. Hatvan célpontot támadott az orosz légierő Orosz harci repülőgépek 60 célpontot támadtak Szíriában az elmúlt 24 órában, és megöltek mintegy háromszáz felkelőt - jelentette az orosz védelmi minisztérium. A légierő Szu-34-es és Szu-25-ös gépei 67 bevetésben vettek részt. Rakka, Latakia, Hama, Idlíb és Aleppó tartományokban. Az egyik fegyveres csoport főhadiszállásán kétszáz harcost öltek meg, köztük az IÁ két parancsnokát. Aleppó térségében, egy másik helyszínen további száz fegyveressel végeztek. Aleppó térségében visszavágtak a dzsihadisták Az IÁ meglepetésszerű támadások sorozatával több települést is elfoglalt rivális lázadócsoportoktól pénteken a Szíriai Aleppó tartományban. A térségben a kormányerőket támogató iráni Forradalmi Gárda egyik tábornoka is életét vesztette. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint az utóbbi hónapok legjelentősebb IÁ-hadműveletéről van szó. Meglepetés-Az IÁ harcosai Tal Ain közelében aknavetőkkel lövik a kormány­sereg állásait szerű támadások sorozatával a két tűz közé szorult ellenfelektől három települést is sikerült ellenőrzésük alá vonni. A térségben lévő - Gyalogsági Akadémiaként ismert - katonai bázist is elfog­lalták, amely mindössze 16 kilométerre fekszik Aleppótól. Párizs bombázott és Moszkvát bírálta Az orosz légicsapások 80-90 százaléka nem az Iszlám Állam (IÁ) szervezetet célozza, hanem elsősorban Bassár el-Aszad szíriai elnök védelmére szolgál - hangoztatta pénteken a francia védelmi miniszter, Jean-Yves Le Drian miközben bejelentette, hogy Fran­ciaország péntekre virradó éjjel végrehajtotta a második légicsa­­pás-sorozatot az IÁ ellen Rakkában. „A Rafale vadászgépek egy kiképzőtáborra dobtak bombákat A célpontokat eltalálták. Továb­bi csapások is lesznek azon helyek ellen, ahol az IÁ szervezkedik ellenünk” - mondta Le Drian. „Tudjuk, hogy Rakka környékén, külön kiképzőközpontok vannak külföldi harcosok számára, akiknek nem az a feladata, hogy az IÁ soraiban harcoljanak, hanem az, hogy visszajöjjenek Európá­ba merényleteket végrehajtani” - közölte a tárcavezető, egyúttal megerősítette, hogy az IÁ Irakban és Szíriában is civileket hasz­nál pajzsként és ez megnehezíti a hadműveleteket és a célpontok kiválasztását Gázában egyre feszültebb Megöltek három palesztin fiatalt, 17 másikat pedig megsebesí­tettek pénteken izraeli katonák a Gázai övezet izraeli határvi­dékének keleti részén kitört összecsapásokban. A zavargások a péntek déli ima után kezdődtek, amikor több tucat palesztin fiatal kövekkel kezdte dobálni az izraeli hadsereg állásait, azok pedig (éles töltényekkel) visszalőttek. Lövöldözés egy arizonai egyetemen Egy ember meghalt, három pedig megsebesült abban a pénteki lövöldözésben, amely az arizonai Flagstaff város egyik egyetemi kollégiumának parkolójában következett be, ahol két csoport összeverekedett, és ekkor rántott pisztolyt az egyetem elsőéves hallgatója, a 18 éves Steven Jones, akit őrizetbe vettek. Múlt héten egy diák fegyverrel támadt főiskolai csoporttársa­ira az Oregon állambeli Roseburgban. A szélsőséges nézete­ket valló ámokfu­tó kilenc emberrel, majd magával is végzett. (Forrás: MTI/AP/Reuters/AFP/TASZSZ/Hszinhua/EFE) RNN Purger Tibor Washington, okt. 9. Van, hogy a legnagyobb áldás­ból sem jön ki jól az ember. John Boehner képviselőházi elnök, aki Ferenc pápát meghívta a kongresz­­szusba, a nagy nap után bejelentet­te, hogy lemond nemcsak házveze­tői posztjáról, hanem kongresszusi mandátumáról is. Mint magyaráz­ta, a pápa látogatásánál nagyobb „politikai áldásra” úgysem számít­hat az életben, és mivel előbb-utóbb úgyis távozni szándékozott, „ez a nap a legkiválóbb alkalom”. Boehner egy régi vágású, mérsé­kelt konzervatív, aki 2011 óta vért izzadva és könnyeket ejtve irányítja a képviselőház munkáját a Republi­kánus Párt történelmi szintű több­sége nevében: a 435 fős testületben 59-cel több republikánus foglal helyet, mint demokrata, ami a 2010-es népszámlálás utáni válasz­­tókerület - átszabdalás következmé­nye, mert 2012-ben a demokrata jelöltek összesítve még több szava­zatot kaptak, és 2014-ben is sokkal kisebb volt a különbség, mint azt a Ház összetétele sejtetné. Boehner munkáját azonban egy abszolút kisebbség, az alig negyven fős (még saját létszámukat is titkol­ják!) ultrakonzervatív csoport, az ún. Szabadság Frakció tette elvisel­hetetlenné. Az egykori Teadélután csoport örököseként működő szél­sőséges „klub” ugyanis nem kormá­­­nyozni akar, hanem a szövetségi kormány minél teljesebb lebontásá­ra törekszik, és semmilyen kompro­misszumra nem hajlandó. Boehner minden furfangjára szükség volt, hogy úgy-ahogy elkormányozza a képviselőházat a napi döntéshozatal szükségletei és az aknamunkások ellehetetlenítési kísérletei között. Még abba is belement, hogy félszáz alkalommal szavazásra bocsássa az egészségbiztosítási reformtörvény eltörlését, noha pontosan tudta, hogy hiába szavaz a jobboldal, a bölcsebb szenátus és az elnöki vétó miatt az nem vezet sehová. Ugyan­akkor viszont nem merte szava­zásra bocsátani a bevándorlásügyi reformtörvényt - noha a demokra­ták hozzájárulásával bőven meglett volna a többség, és a szenátus is hajlott rá, Obama meg kifejezetten javasolta - csak azért, mert azt a teadélutánosok ellenezték. Boehner távozásával megnyílt az út, hogy végre egy Teadélután­­rokonszenvező álljon a Ház élére - lesz, ami lesz. Mármint az Egye­sült Államok kormányozhatóságá­­val, sőt pénzügyi tekintélyével. Ez utóbbi azért lényeges, mert az év vége előtt újra emelni kell az állam­­adósság felső korlátját, és ahhoz a szélsőségesek mindenféle feltéte­leket támasztanak, pl. a legszegé­nyebb és legelhanyagoltabb nők egészségvédelmére fordított, elha­nyagolhatóan csekély félmilliárdos tétel eltörlését is - csak azért, mert a Planned Parenthood (Szüléster­vezés) nevű szervezet (közadomá­nyokból) évi költségvetésének 3 százalékát legális magzatelhaj­tásra fordítja - ami ellenkezik az ultrakeresztény frakció hitével. Hasonló okok miatt immár hat éve nincs hivatalos költségvetése az USA-nak. Boehner kiszemelt utóda, Kevin McCarthy többségi veze­tő azonban óriási hibát vétett már első nyilvános fellépésekor. Eddigi eredményeivel akarván dicseked­ni, önkéntelenül is elárulta, hogy a hírhedt „Bengázi-bizottságot” és az eddigi több mint féltucat vizs­gálatot azért indították, hogy lehe­tetlenné tegyék Hillary Clinton jelöltetését és 2016-os győzelmét. Akármennyire szeszélyes és brutá­lis az amerikai belpolitika, ekko­ra szemtelenséget még azok sem néznek jó szemmel, akik egyéb­ként Clinton-ellenesek. McCar­­thy-nak ezzel befellegzett, és be is dobta a törülközőt. A következmény: káosz republikánus berkekben. A házvezetést egyelőre csak a jobb­radikális Teadélután-ideológia kreatúrái vállalnák. A mérsékel­tebb pártvezetés (ha még egyál­talán maradtak olyan) erélytelen - és esélytelen - a keményvona­lasokkal szemben, mert minden választáson az utóbbi réteg töme­ges megjelenésén múlik a repub­likánus győzelem. Ha ők is csak ugyanolyan mértékben szavazná­nak, mint mindenki más, nagyon nehéz lenne bármilyen jobboldali győzelmet összehozni. Ennek az ára viszont a kormá­­nyozhatatlanság. A Republikánus Párt támogatottsági szintje orszá­gosan 20 százalék alatt van, és kompromisszumok nélkül ez csak rosszabbodhat. A teljes képvise­lőházi frakciónak most két lehe­tősége van az áldatlan helyzet áthidalására: vagy ráveszi Boeh­­nert a maradásra, vagy valaki olyat választ, aki el tudja csitíta­­ni a radikálisokat, és ugyanakkor meg tudja kötni a legfontosabb kompromisszumokat az elnökkel. Paul Ryan 2012-es alelnökjelöl­­tet emlegetik ilyen személynek, csakhogy Ryan már a 2020-as elnökválasztásra gondol, és nem akarja eljátszani esélyeit a párt támogatóinak egyetlen rétegé­vel sem. A mai Washingtonban szinte már csak Obama érzi úgy, hogy „navigare necesse est”, vagyis hogy kormányozni mégiscsak kell. Nem véletlen, hogy a pápa - néhány lelkiismereti kérdés kivételével, de még azokban is megbocsátó megértést tanúsítva - éppen az ő politikáját látszik legjobban támogatni. USA: A DEMOKRÁCIA ÁTKAI Örvényben a törvényhozás Áldatlan helyzetbe hozta a republikánusokat a pápa áldása - Egy szélsőséges kisebbség terrorizálja a kongresszust MUNKATÁRSUNK JEGYZETE Beta/AP Kevin McCarthy azt követően, hogy visszavonta házelnöki jelöltségét, amivel republikánus berkekben beállt a káosz Tunéziai civil szervezet kapta a Nobel-békedíjat A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartettnek ítélték oda a Nobel-békedíjat - jelentették be pénteken Oslóban. A kvar­tett a tunéziai civil társadalom négy legjelentősebb szerve­zetét foglalja magába: a Tunéziai Általános Munkásszak­­szervezetet, a Tunéziai Ipari, Kereskedelmi és Kézműves Konföderációt, a Tunéziai Emberi Jogi Ligát és a Tunéziai Ügyvédi Kamarát. A kitüntetett kvartett tagjai: Vided Busamai, az Ipari, Kereskedelmi és Kézműves Konföderáció elnöke, Huszin Abbászi, az Általános Munkás­szakszervezet főtitkára, Abdeszattar Ben Mússza, az Emberi Jogi Liga és Mohamed Fadil Mahmúd, az Ügyvédi Kamara elnöke A norvégiai Nobel-bizottság indoklása szerint azzal érdemelték ki a kitüntetést, hogy nagyban hozzájárultak a tunéziai plurális társada­lom felépítéséhez. „Alternatív, békés politikai folyamatot indítottak el, amikor az ország a polgárháború szélére sodródott” - írták. A 2011-ben elkezdődött demokratizálódási folyamat 2013 nyará­ra megtorpant Tunéziában, ellenzéki politikusokat lőttek agyon, ami tüntetéseket és kisebb belpolitikai válságot váltott ki. Sokan elnyo­mással és radikalizálódással vádolták a két évvel korábban szabad választásokon hatalomra került, akkor még mérsékelten iszlamista en-Nahda (Újjászületés) pártot. 2013 októberében azonban „nemzeti párbeszéd” kezdődött a kormánypárt és az ellenzék között. Tavaly elnök- és parlamenti választásokat tartottak az országban, és lépésről lépésre hozzák létre a demokrácia többi intézményét. A folyamatot időnként beárnyékolják súlyos erőszakcselekmények, főleg olyanok, amelyeket iszlám szélsőségesek követnek el. Idén két nagyon súlyos terrortámadás történt az országban, ezeknek összesen 60 halálos áldozata volt. Huszin Abbászi, a munkásszakszervezet főtitkára a bejelentés­re reagálva úgy nyilatkozott, hogy nagyon meglepte a kitüntetés, de nemcsak őt, hanem a kvartett többi tagszervezetének tagjait is. „Azokat az erőfeszítéseket jutalmazza a kitüntetés, amelyeket a kvar­tett több mint két évvel ezelőtt kezdett el, amikor az ország minden fronton veszélyben volt. Ez nagy öröm Tunéziának, és remény az arab világnak” - jelentette ki. „A díjjal mindenekelőtt a tunéziai népet akarjuk bátorítani, amely nagy nehézségek ellenére megalapozta a nemzeti testvériség alapjait. A bizottság reményei szerint ez a munka követendő példa lesz más országok számára is” - mondta Kaoi Kullmann Five, a norvégiai Nobel-bizottság elnöke. Hozzátette, hogy a díjat a kvartett mint egész kapta, nem pedig külön-külön a tagszervezetek. A döntés meglepetés mindenki számára, hiszen a díj elnyerésé­re a legesélyesebbnek Angela Merkel német kancellárt tartották, az ukrán válság és kiváltképp a menekülthullám kezelésében nyújtott munkájáért. Esélyesként tartották számon még Ferenc pápát, Denis Mukwege kongói orvost, aki a fegyveres konfliktusban nemi erőszakot elszenvedő nők számára nyitott kórházat és a Novaja Gazeta című orosz újságot is. „Jó választás, mert a bizottság a díjjal megpróbál behatolni a muzul­mán világbeli konfliktus mélyébe. Mindenesetre egy kicsit meghök­kentő és teljesen váratlan” - vélekedett Eyvind Stewersen, a Nobel-díj történetének egyik kutatója. Az idei díjra 273 jelölt volt, öttel kevesebb, mint tavaly. (Forrás: MTI/AFP/Reuters/AP) EPA/HU

Next