Magyar Szó, 2015. november (72. évfolyam, 254-278. szám)

2015-11-21 / 271. szám

HÉTVÉGE hetvege@magyarszo.com Átálló 2015. november 21., 22., szombat-vasárnap A Petőn hatvan éve Az idén jubilál a kishegyesi művelődési egyesület Lakatos János Kereken hatvan évvel ezelőtt alapították meg a kishegyesi Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesületet. Akkor még szövetkezeti kultúrkörként működött, de mára számos szakcsoporttal rendelkező, valódi értéke­ket felmutató egyesületté nőtte ki magát. E jelentős jubileum alkalmából a közelmúlt­ban ünnepi műsort mutattak be, amelyet a Bethlen Gábor Alap támogatott. A kishegye­si művelődési egyesület létrejöttéről Linka B. Gabriellát, az egyesület elnökét kérdeztük. - A művelődési egyesület megalakulása szoro­san összefügg az egykori mozik építésével. Tudjuk, kés, hogy hetente akár 8 vetítés is volt, pénteken viszont szünnapot tartottak. Három évvel később megalakult a Petőfi Szövetkezeti Kultúrkör. Ekkor még csak amatőr színjátszó csoport működött, amely péntekenként használhatta a termet. Eredeti­leg egy kis színpad volt a teremben, zenekari árok­kal és pinceöltözőkkel. Az előtérben italkimérés működött, ami nem csoda, hiszen az ’50-es években még a mozié volt a főszerep. A művelődési egyesü­let mai, intézményesített formájában 1974-ben jött létre, amikor kikerült a szövetkezet hatásköréből, és az önkormányzat kezdte finanszírozni. Ekkor kapta a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nevet, de ettől függetlenül mi az 1955-ös kultúrkör létrejöt­tétől számítjuk az egyesület létezését. A kultúrkör első elnöke Lassú Sándor volt, s évente választot­tak új elnököt. 1974-ben Pecze József lett az elnök, Kovács István Tatás stb. Nem egy előadást készítet­tek évente, hanem gyakorlatilag kéthavonta tartot­tak premiert. Azt is tudjuk, hogy volt tűzoltózene­kara a Petőfinek, mert vásároltak hangszereket. Az egyesület mostani formáját Szőke Anna alapozta meg, vezetése alatt ugyanis különböző szakcsopor­tok kezdték meg a tevékenységet. Amikor átvettem az egyesületet, akkor bővítettük a szakcsoportok számát, és az utánpótlás nevelésre helyeztük a hang­súlyt. Csoportjaink munkáját ma már az általunk kinevelt csoportvezetők irányítják. Mindig is töre­kedtünk a magas színvonalra, ezért elismert szak­embereket hozunk ide, különböző anyagok beta­nítására. Jelenleg Molnár Róbert színész, rendező vezeti az amatőr színjátszó csoportunkat, Borsodi Árpád, a Csalóka zenekar nagybőgőse vezeti a cite­­rásokat, csak hogy néhány nevet említsek. ■ A közelmúltban bővült a szakcsoportjaik száma. - Igen, a színjátszó szakcsoportunk már két csoporttal, kicsikkel és középiskolásokkal is működk. Az idén két bemutatójuk lesz. Létezik az Szajkó énekcsoportunk, s közelmúltban alakul a Rezeda asszonykórusunk. Őket Borsodi Patyerek Orsolya vezeti. A néptáncosoknál 3 csoportunk van, a Rizgetős, a Vackor és a legkisebbek, csoportveze­tők Patyerek Csaba, Kovács Hanna, Berec Zalán és Borsodi Patyerek Orsolya. Vannak kézművese­ink is, akik Kollár Ilonka népművész vezetésével tevékenykednek. ■ Anyagilag milyen helyzetben van az egyesület? - Anyagi lehetőségeink korlátozottak. Az önkor­mányzattól havi juttatást kapunk, ami a működési költségeinket fedezi. Viszont ha programot készí­tünk, vagy ruhákat vásárolunk, azt mind pályáza­ti pénzből kell megoldanunk. Sok mindent csak részletekben tudunk kifizetni, pl. a magyarországi utaink buszköltségét. Sok helyre megyünk, külön­böző fellépésekre, rendezvényekre visszük a gyere­keket, ezért ez nagy tétel az egyesület költségveté­sében. Szerencsére állandó fuvarozónk, a Molprevot megértő velünk. ■ Van-e elegendő utánpótlása a szakcsopor­toknak? - Van, de el kell mondani, hogy a gyerekek sokszor türelmetlenek, és nem megfelelő a viselke­désük. Viselkedni nem taníthatjuk meg őket, mert itt másfajta munka folyik, és sajnos előfordul, hogy valakit kénytelenek vagyunk eltanácsolni. Ennek ellenére van utánpótlás, és vannak kitartó gyere­keink is. Néha bizony nagyon erőteljes a tempó, sokszor próbákkal, fellépésekkel telik az egész hétvége. ■ Milyen szerepet tölt be az egyesület a közös­ség életében? - Elmondhatjuk, hogy az egyesületnek hatalmas közösségépítő szerepe van. Ide tömöríti a gyereke­ket, a fiatalokat és az idősebb korosztályokat is. Az összetartozás érzése itt megvan, és a sikereink vonz­­­­zák a fiatalabbakat. A közösség elismer és támogat bennünket. ■ Terveik? - A mai pénzügyi helyzetben nem tudunk tervezni. A meglévő műsorokat szeretnénk fenn­tartani, új koreográfiákat akarunk és hozzájuk való ruhákat. Fontos, hogy a fiatalokat utaztatni tudjuk, és új színpadi kellékeket szerezzünk a színjátszók­nak. Természetesen azt is szeretnénk, hogy a néző­tér minden alkalommal megteljen, de erre nem panaszkodhatunk, hogy 1945 környékén megindult az ún. szövetkezeti őt dr. Szőke Anna követte, majd én. Ennek külön mozgalom, és megalakult a kishegyesi szövetkezet érdekessége, hogy a három utolsó elnök több mint is. Ez a falu gazdaságilag stabil intézménye lett, és 40 évig volt az egyesület élén, szükségessé vált egy szövetkezeti otthon. Ezt 1950- ■ Hogyan változott az egyesület az évek­ben kezdték építeni, és úgy döntöttek, hogy mellé során­ egy mozi és színházként szolgáló termet is létesíte­ - A ’60-as, ’70-es években főként amatőr színját­­nók. Az épületkomplexumot 1952-ben adták át, és szással foglalkoztak, és híres színjátszók, rendezők ez év végén megkezdődtek a mozivetítések. Érdék is részt vettek a munkában. Itt volt pl. Oláh Béla, Linka B. Gabriella A Szajkó énekcsoport A Rizgetős néptánccsoport a jubileumi műsoron Az egyesület mostani formáját dr. Szőke Anna alapozta meg Kollár Ilona vezetésével folyik a munka kézműves szakkörben Lakatos János ­ HELYREIGAZÍTÁS A Magyar Szó, november 14-15-ei számának 20. oldalán, Tóma Margaréta írásában megje­lent Idős korban jól jön a segítség című riportban téves adatokat tartalmaz a következő mondat: „Legmesszebb a kishegyesi VMSZ női fóruma jutott el, akik IPA-pályázat keretében falugondnoko­­kat alkalmaztak.” Sajnálatos módon az idézett mondat az újság online kiadásában is pontatlan. Az információ helyesen így hangzik: „Legmesszebb a Nők Kishegyesi Fóruma jutott el, amely Kishegyes község költségvetéséből, tartományi és köztársasági pályázati forrásokból, illetve a gondozottak által fizetett hozzájáru­lásból működteti a falugondnoki szolgálatot. Az IPA-pályázat keretében magyarországi part­nerével, a kecskeméti Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületével, illetve szerbiai partneré­vel, a horgosi Észak-Bácskai Homokháti Kistérség Településfejlesztési Egyesülettel 2013-2014 folyamán Vajdaság négy településén: Zomborban, Nagybecskereken, Óbecsén és Maradékon a működő magyarországi, illetve kishegyesi falugondnoki szolgálatot ismertette az adott térség önkormányzati vezetői és civil szervezetei képviselői részére.” Az olvasók és a Nők Kishegyesi Fóruma tagjainak elnézését kérjük.

Next