Magyar Szó, 2015. november (72. évfolyam, 254-278. szám)
2015-11-21 / 271. szám
HÉTVÉGE hetvege@magyarszo.com Átálló 2015. november 21., 22., szombat-vasárnap A Petőn hatvan éve Az idén jubilál a kishegyesi művelődési egyesület Lakatos János Kereken hatvan évvel ezelőtt alapították meg a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületet. Akkor még szövetkezeti kultúrkörként működött, de mára számos szakcsoporttal rendelkező, valódi értékeket felmutató egyesületté nőtte ki magát. E jelentős jubileum alkalmából a közelmúltban ünnepi műsort mutattak be, amelyet a Bethlen Gábor Alap támogatott. A kishegyesi művelődési egyesület létrejöttéről Linka B. Gabriellát, az egyesület elnökét kérdeztük. - A művelődési egyesület megalakulása szorosan összefügg az egykori mozik építésével. Tudjuk, kés, hogy hetente akár 8 vetítés is volt, pénteken viszont szünnapot tartottak. Három évvel később megalakult a Petőfi Szövetkezeti Kultúrkör. Ekkor még csak amatőr színjátszó csoport működött, amely péntekenként használhatta a termet. Eredetileg egy kis színpad volt a teremben, zenekari árokkal és pinceöltözőkkel. Az előtérben italkimérés működött, ami nem csoda, hiszen az ’50-es években még a mozié volt a főszerep. A művelődési egyesület mai, intézményesített formájában 1974-ben jött létre, amikor kikerült a szövetkezet hatásköréből, és az önkormányzat kezdte finanszírozni. Ekkor kapta a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nevet, de ettől függetlenül mi az 1955-ös kultúrkör létrejöttétől számítjuk az egyesület létezését. A kultúrkör első elnöke Lassú Sándor volt, s évente választottak új elnököt. 1974-ben Pecze József lett az elnök, Kovács István Tatás stb. Nem egy előadást készítettek évente, hanem gyakorlatilag kéthavonta tartottak premiert. Azt is tudjuk, hogy volt tűzoltózenekara a Petőfinek, mert vásároltak hangszereket. Az egyesület mostani formáját Szőke Anna alapozta meg, vezetése alatt ugyanis különböző szakcsoportok kezdték meg a tevékenységet. Amikor átvettem az egyesületet, akkor bővítettük a szakcsoportok számát, és az utánpótlás nevelésre helyeztük a hangsúlyt. Csoportjaink munkáját ma már az általunk kinevelt csoportvezetők irányítják. Mindig is törekedtünk a magas színvonalra, ezért elismert szakembereket hozunk ide, különböző anyagok betanítására. Jelenleg Molnár Róbert színész, rendező vezeti az amatőr színjátszó csoportunkat, Borsodi Árpád, a Csalóka zenekar nagybőgőse vezeti a citerásokat, csak hogy néhány nevet említsek. ■ A közelmúltban bővült a szakcsoportjaik száma. - Igen, a színjátszó szakcsoportunk már két csoporttal, kicsikkel és középiskolásokkal is működk. Az idén két bemutatójuk lesz. Létezik az Szajkó énekcsoportunk, s közelmúltban alakul a Rezeda asszonykórusunk. Őket Borsodi Patyerek Orsolya vezeti. A néptáncosoknál 3 csoportunk van, a Rizgetős, a Vackor és a legkisebbek, csoportvezetők Patyerek Csaba, Kovács Hanna, Berec Zalán és Borsodi Patyerek Orsolya. Vannak kézműveseink is, akik Kollár Ilonka népművész vezetésével tevékenykednek. ■ Anyagilag milyen helyzetben van az egyesület? - Anyagi lehetőségeink korlátozottak. Az önkormányzattól havi juttatást kapunk, ami a működési költségeinket fedezi. Viszont ha programot készítünk, vagy ruhákat vásárolunk, azt mind pályázati pénzből kell megoldanunk. Sok mindent csak részletekben tudunk kifizetni, pl. a magyarországi utaink buszköltségét. Sok helyre megyünk, különböző fellépésekre, rendezvényekre visszük a gyerekeket, ezért ez nagy tétel az egyesület költségvetésében. Szerencsére állandó fuvarozónk, a Molprevot megértő velünk. ■ Van-e elegendő utánpótlása a szakcsoportoknak? - Van, de el kell mondani, hogy a gyerekek sokszor türelmetlenek, és nem megfelelő a viselkedésük. Viselkedni nem taníthatjuk meg őket, mert itt másfajta munka folyik, és sajnos előfordul, hogy valakit kénytelenek vagyunk eltanácsolni. Ennek ellenére van utánpótlás, és vannak kitartó gyerekeink is. Néha bizony nagyon erőteljes a tempó, sokszor próbákkal, fellépésekkel telik az egész hétvége. ■ Milyen szerepet tölt be az egyesület a közösség életében? - Elmondhatjuk, hogy az egyesületnek hatalmas közösségépítő szerepe van. Ide tömöríti a gyerekeket, a fiatalokat és az idősebb korosztályokat is. Az összetartozás érzése itt megvan, és a sikereink vonzzák a fiatalabbakat. A közösség elismer és támogat bennünket. ■ Terveik? - A mai pénzügyi helyzetben nem tudunk tervezni. A meglévő műsorokat szeretnénk fenntartani, új koreográfiákat akarunk és hozzájuk való ruhákat. Fontos, hogy a fiatalokat utaztatni tudjuk, és új színpadi kellékeket szerezzünk a színjátszóknak. Természetesen azt is szeretnénk, hogy a nézőtér minden alkalommal megteljen, de erre nem panaszkodhatunk, hogy 1945 környékén megindult az ún. szövetkezeti őt dr. Szőke Anna követte, majd én. Ennek külön mozgalom, és megalakult a kishegyesi szövetkezet érdekessége, hogy a három utolsó elnök több mint is. Ez a falu gazdaságilag stabil intézménye lett, és 40 évig volt az egyesület élén, szükségessé vált egy szövetkezeti otthon. Ezt 1950- ■ Hogyan változott az egyesület az években kezdték építeni, és úgy döntöttek, hogy mellé során egy mozi és színházként szolgáló termet is létesíte - A ’60-as, ’70-es években főként amatőr színjátnók. Az épületkomplexumot 1952-ben adták át, és szással foglalkoztak, és híres színjátszók, rendezők ez év végén megkezdődtek a mozivetítések. Érdék is részt vettek a munkában. Itt volt pl. Oláh Béla, Linka B. Gabriella A Szajkó énekcsoport A Rizgetős néptánccsoport a jubileumi műsoron Az egyesület mostani formáját dr. Szőke Anna alapozta meg Kollár Ilona vezetésével folyik a munka kézműves szakkörben Lakatos János HELYREIGAZÍTÁS A Magyar Szó, november 14-15-ei számának 20. oldalán, Tóma Margaréta írásában megjelent Idős korban jól jön a segítség című riportban téves adatokat tartalmaz a következő mondat: „Legmesszebb a kishegyesi VMSZ női fóruma jutott el, akik IPA-pályázat keretében falugondnokokat alkalmaztak.” Sajnálatos módon az idézett mondat az újság online kiadásában is pontatlan. Az információ helyesen így hangzik: „Legmesszebb a Nők Kishegyesi Fóruma jutott el, amely Kishegyes község költségvetéséből, tartományi és köztársasági pályázati forrásokból, illetve a gondozottak által fizetett hozzájárulásból működteti a falugondnoki szolgálatot. Az IPA-pályázat keretében magyarországi partnerével, a kecskeméti Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületével, illetve szerbiai partnerével, a horgosi Észak-Bácskai Homokháti Kistérség Településfejlesztési Egyesülettel 2013-2014 folyamán Vajdaság négy településén: Zomborban, Nagybecskereken, Óbecsén és Maradékon a működő magyarországi, illetve kishegyesi falugondnoki szolgálatot ismertette az adott térség önkormányzati vezetői és civil szervezetei képviselői részére.” Az olvasók és a Nők Kishegyesi Fóruma tagjainak elnézését kérjük.