Magyar Szó, 2015. december (72. évfolyam, 279-302. szám)

2015-12-14 / 290. szám

kerekeken@magyarszo.com iltat fia Autós rovatunk ■ Szerkeszti: Ifj. Muhi Béla Év Autója lett a Mazda MX-5 Japánban Japánban most adták át a helyi Év Autója díjakat - az idén a Mazda MX-5 aratott győzelmet, de érdekes módon a második helyezést is egy kis sportkocsi, a Honda S660 nyerte. Az már-már közmondásos, hogy a japánok csak japán autót választanak az év autójának - eddig egyetlen kivétel fordult elő de az meglepő, hogy zsinórban másodszor nyert a Mazda, megelőzve sokkal nagyobb riválisokat. Tavaly a Mazda 2-es kapta meg a címet, a 2015-16-os díj pedig az MX-5-ösé. Úgy tűnik, az idén a sportosabb típusokra szavaztak sokan, hisz az MX-5 és a Honda S660 után a harmadik helyezett a 2-es BMW lett. Ezzel megszerezte az év import autója címet is. Az év autója címen kívül a japán újságírók odaítélnek különdíjakat is, a kisautókét a Suzuki Alto, az innovációs különdíjat pedig a Tesla Model S kapta. Általában átadnak egy érzelmi díjat is, amely azt jelzi, hogy melyik autó tetszik legjobban a szakíróknak tisztán szubjektív alapon, de az idén hármas pontegyenlőség alakult ki a Tesla, az MX-5 és az S660 között, így ilyen díjat végül senkinek sem adtak. Ezen felül díjazták még a Toyota Mirait is, amely ugyan nem indulhatott az év autója címért - nem felelt meg minden kritériumnak -, ám valahogy mégis el szerette volna ismerni a zsűri, hogy a japán gyártó elsőként dobott piacra hidrogénhajtású, üzemanyagcellás szériamodellt. Elbúcsúznak a legismertebb Mitsubishik Eddig is látszott, hogy a Mitsubishinél valamiféle stratégiaváltás zajlik, de lassan a múlt minden emlékeztetőjétől megválik a japán márka. A klasszikus típusok nagy része eltűnik: sem a Lancer, sem a Galant, sem a Pajero utódjára nem költenek a japánok, helyette azokra a modellekre koncentrálnak, amelyektől profitot remélhetnek. Osamu Masuko, a Mitsubishi vezérigazgatója röviden beszélt az okokról is: cége számára egyszerűen túl drága lenne egyedül kifejleszteni a két szedán és a nagy terepjáró utódait, partnert pedig, bár kerestek, nem találtak a feladathoz, így inkább azokra a kategóriákra koncentrálnak, amelyektől nagyobb profitot remélhetnek. Elsősorban a szabadidő-autókra, amilyen az Outlander és az ASX, illetve úgy tűnik, a közeljövőben egy harmadik, hasonló fazonú modellel bővül a kínálat, amely a két meglevő modell közötti űrt töltheti ki. Személyautóból nem is marad sok a kínálatban, csak néhány kisebb modell, amilyen a Space Star, a Dacia Logan méretű Attrage szedán és a japán belpiacos törpeautók. Ám számos piacon dedikált szabadidő-autómárkává változik a Mitsubishi. A japán gyártó évtizedeken át közeli partnere volt a Chryslernek: itt fejlesztették az amerikai márka minden fronthajtású típusának a műszaki alapjait, cserébe az amerikaiak állták a költségek jelentős részét. Ám immár több mint tíz éve, hogy ez a kapcsolat megszakadt, és mára a közös fejlesztések nagy része - például a Lancerben és a Galantban használt padlólemezek vagy a Chrysler, a Hyundai és a Mitsubishi közös négyhengeres motorcsaládja - kezd elavulttá válni. A Mitsubishi viszont nem elég tőkeerős ahhoz, hogy önerőből fejlessze ki e műszaki megoldások utódjait, és az elmúlt tíz évben nem találtak erős partnerre. Egy darabig ugyan úgy nézett ki, hogy a PSA Peugeot-Citroënnel kialakul valamiféle szorosabb együttműködés, de végül ez a szövetség sem töltötte be a Chrysler után maradt űrt, sőt mára teljesen háttérbe szorulni látszik. A cél a Mitsubishi számára most az, hogy a szabadidőautó-divatot meglovagolva ismét masszívan nyereségessé váljon - alighanem csak utána merülhet fel a gondolat, hogy ismét szélesítsék a személyautó-kínálatot. 2015. december 14., hétfő 88fög£S8S88SS8$S8SSSSSSS88S8^SSS3$$i$S3S8SSSS$S888SS8SSSSSSSSSSSSS$$föS£SSSS£$i$S^: Újra lesz nagy kupéja a Volvónak Az új S90-ből kétajtós változatot is fognak gyártani, sőt 1,5 literes, háromhengeres hibridet is. Sajnos csak a limuzin után 4 évvel, 2020-ban jelenik meg a piacon a Volvo C90, amely a BMW 6-osnak lesz a konkurense. Thomas Ingenlath, a Volvo senior elnökhelyettese az S90 sajtóbemutatóján árulta el a brit Autoexpressnek a következő öt év újdonságait, sajnos a kupé lesz közülük az utolsó. „Először a 90- es modellcsaládot bővítjük, aztán leváltjuk a 60-as sorozatot. Utána jön egy teljesen elektromos modell, aztán pedig az 40-es sorozat és az XC40 kompakt SUV. Mindezt 4 év alatt szeretnénk elkészíteni. 2019- ben már az XC90 lesz a legrégebbi modellünk. A 2014-ben leleplezett Concept Coupé tanulmányból 2020-ra válik szériaautó, szinte változatlan formában” - nyilatkozta a vezető. A Volvo jelenleg is fejleszti az 1,5 literes, háromhengeres, benzines turbómotorját, amely a kétliteres motorok közeli rokona lesz. Ez az új erőforrás hibridként, villanymotorral megtámogatva akár a 90-es szériában is megjelenhet, de a kisebb modellekben biztosan benne lesz. . Gondolatvezérelt autót fejlesztenek Kínában Az autógyártók erőfeszítéseit látva alig pár évtizedet kell várnunk, és minden utcasarkon találunk önvezető járművet. Kérdés, hogy melyik megoldás fog széleskörűen elterjedni. A jelenleg kifejlesztett, illetve fejlesztés alatt álló technológiák nagyrészt ugyanazt a sémát követik. Érzékelők figyelik az utak felfestéseit, és az autó környezetét figyelve, adott esetben online térképadatbázisokkal pontosítva az adatokat irányítják az autót. A Nankai Egyetem kutatói egy új, sci-fibe illő megoldással próbálkoznak. Egy olyan eszközt fejlesztettek ki, amely a vezető agysejtjeinek elektromos tevékenységét figyeli. Működési elvét tekintve az eszköz nem különbözik az orvostudományban használatos EEG készülékektől. A fülhallgatóhoz hasonlító tárgy igazi újdonsága, hogy azonosítja az autó kezeléséhez köthető jeleket, és csak ezeket továbbítja az autó számítógépébe. A Reuters riportot készített a fejlesztőkkel, és videójukon a Great Wallal közösen fejlesztett tesztautót már sikerült elindulásra, megállásra, tolatásra és a központi zár működtetésére utasítani csupán gondolatokkal. A különleges megoldást elsősorban a fogyatékkal élők számára fejlesztik, de ha sikerülne bonyolultabb műveleteket is továbbítani, nem kizárt, hogy az önvezető autók egyik nagy ellenfele lehet a gondolatvezérlés. Egyelőre azonban szóba sem került a sorozatgyártás, hisz a gondolatvezérelt jármű prototípusán bőven van még mit fejleszteni. Jogosítvánnyal elfelejtünk vezetni? Egy brit kísérletben az derült ki, hogy a többéves rutinnal bíró sofőrök fele már megbukna a forgalmi vizsgán. Akár a lehetséges alsó korhatár küszöbén, akár később szerezte valaki a jogosítványt, a sikeres forgalmi vizsga letétele utáni években mindenki úgy érzi, hogy egyre jobban és jobban vezet. Nos, ez egy téves elképzelés, legalábbis a brit LAM (Institute of Advanced Motorist) intézet szerint. Egy érdekes tesztet végeztek 12 tapasztalt, több éve vezető sofőrrel. Az eredmény szerint csupán a felük, azaz hat vezető kapta volna meg a jogosítványt, ha most vizsgázott volna. Erre kétféle magyarázat is létezik. Egyrészt nem megfelelő az oktatás színvonala, valamint a vezetés gyakorlati oktatása és vizsgáztatása nem eléggé átgondolt. Olyan dolgokat tanítanak meg, amiket csak memorizálni kell, ezért ezeket gyorsan elfelejtik a sofőrök, és sok országban, így például nálunk sem kötelező vezetéstechnikai tréning teljesítése, pedig ez rendkívül hasznos lenne, és nemcsak kezdő sofőrök számára. Másrészt tele van az internet olyan videófelvételekkel, amelyeken rengeteg szabálytalanságot és veszélyes manővert láthatunk, ezek pedig rossz példával szolgálnak a fiatalok számára.