Magyar Szó, 2016. január (73. évfolyam, 1-23. szám)

2016-01-14 / 9. szám

|Q KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com MkysrSc RÖVIDEN Irán szabadon engedte az amerikai matrózokat Irán tegnap szabadon engedte az előző nap elfogott tíz amerikai haditengerészt, akik hajóikkal - Teherán szerint - megsértet­ték a felségvizeit. Az iráni Forradalmi Gárda és washingtoni kormányilletékesek is megerősítették a matrózok elengedését. A gárda közleménye szerint a vizsgálat során kiderült, hogy az amerikai haditengerészet két kisebb hajója tévedésből hatolt be Irán felségvizeire. Amerikai bocsánatkérés után a nemzetkö­zi vizeken engedték el őket. A Pentagon tájékoztatása szerint semmilyen jel nem utal arra, hogy az amerikai tengerészeknek fogva tartásuk idején bántódásuk esett volna. Azonosították a párizsi terroristák három rejtekhelyét Három lakást azonosítottak a rendőrök Belgiumban, amelyeket a tavaly november 13-ai párizsi támadásokat elkövető öngyilkos merénylők béreltek közvetlenül a terrorakciókat megelőzően. Az egyikben „bombagyár” is működött. Az egyik bérelt lakást a brüsszeli Schaerbeek városrészben, a másikat a dél-belgiumi Charleroi-ban, a harmadikat pedig az onnan alig pár kilomé­terre fekvő Auvelais városában azonosították a nyomozók. A schaerbeeki és a charleroi-i lakásokat álnéven vették bérbe, és készpénzzel fizették ki szeptember elején. Az auvelais-i lakást október elején vették birtokba. A schaerbeeki bérelt lakásban robbanóanyagokat is előállítottak. Ott készítették el a robba­nóöveket a párizsi merényletek elkövetőinek. A helyszínen a magát Yassine Baghlinak is nevező, belga születésű Salah Abdeslam ujjlenyomatát is megtalálták. Az egyik gyanúsított, Mohammed B. autója vezette nyomra a hatóságokat. Az autót mindhárom lakás közelében látták vára­kozni, ahogy azt a kocsit is, amelyet később a merényletekhez használtak a terroristák. Az egyik lakásban azonosították Bilal Hadfi, az egyik párizsi öngyilkos merénylő DNS-ét. A charleroi-i lakásban pedig Hadfi és az egyik főszervező, Abdelhamid Abaaoud ujjlenyomatait is megtalálták. Abaaoud volt az, aki a merényleteket követően, november 18-án Saint-Denis-ben, Párizs jobbára bevándor­lók által lakott északi külvárosának egyik lakásában rendőr­ségi akció során halt meg. A rajtaütésben rajta kívül az egyik merénylő unokatestvére, Hasna Ait Boulahcen és egy, a lakás­ban tartózkodó, azonosítatlan fiatalember is meghalt. Salah Abdeslam és társa, Hamza Attou egy észak-franciaországi benzinkút térfigyelő kameráján megörökítve a párizsi merényle­­­­teket követő napon BFMTV Pokolgépes merénylet a kvettai oltóközpont előtt... Pokolgépes merényletet követtek el tegnap a délnyugat-pakisz­táni Kvetta városában egy oltásokkal foglalkozó egészség­­ügyi központ előtt. A robbanásban legalább 15-en meghaltak, húszan megsérültek, zömmel rendőrök, akik egy teherautón éppen megérkeztek az épület elé, hogy az oltókörútra induló egészségügyieket elkísérjék. A pakisztáni muzulmán szélsőséges szervezetek rendszeresen megtámadják a gyermekbénulás elleni oltások végzőit, mert szerintük az egészségügyiek nyugati kémek, és valójában sterili­zálni akarják a gyerekeket. A mostani merénylet kitervelőjeként egyelőre nem jelentkezett egyetlen szervezet sem. ...és Dzsálálábádban, a pakisztáni konzulátusnál Az afgán biztonsági erők hét tagja halt meg, hét további megse­besült abban a terrortámadásban, amelyet a kelet-afganisztáni Dzsálálábádban követtek el tegnap, az ottani pakisztáni konzu­látus épületénél. Elkövetőként az Iszlám Állam jelentkezett. A támadás egy öngyilkos merénylő robbantásával kezdődött. Ezt követően két fegyveres hatolt be a kormányzati vendégházba. Az épületet a biztonságiak gyorsan körbevették, majd tűzharc kezdődött. Az öngyilkos merénylővel együtt három támadó is meghalt. Lelőtte a fiát, mert azt hitte, betörő Az ohiói Cincinnati városában egy apa azt hitte, betörő matat a lakásban, fogta a puskáját, és lelőtte­­ a saját fiát. A gyerek reggel elment az iskolába, ám váratlanul hazatért, erről azonban nem szólt a szüleinek. Édesapja a szuterénben hallotta a lépések zaját, megragadta a puskáját, és anélkül, hogy meggyőződött volna, ki járkál a lakásban, rálőtt a vélt betolakodóra. A nyakán találta el a fiát, akit azonnal beszállították a város gyermek­kórházába, ám az életét már nem tudták megmenteni. (Forrás: MTI/Reuters/AP/AFP) AZ UTOLSÓ UNIÓ-BESZÉD Obama: Lehet jobb a politika Győzhet-e a „nyugodt erő” „fegyvertelen igazsága és a „feltétlen szeretet’? MUNKATÁRSUNK JEGYZETE Purger Tibor Washington, 2016. jan. 13. Noha senki sem vezetheti Amerikát anélkül, hogy elfogadná az ország „kivételes szerepét”, Barack Obama ellenállt a populizmus csábítá­sának. „Ha jobb politikát akarunk, [... ] akkor a rendszert kell megváltoztatnunk, hogy a jobbik énünket tükrözze” - ez volt utolsó Unió-beszé­dének központi, de egyben legelhallgatottabb üzenete. Olyan merész kijelentés ez, amilyet - Thomas Jefferson 19 évenkénti alkotmány­váltási ötletén túl, amit még elnökké választása előtt javasolt - egyetlen államfő sem kockáz­tatott meg. De hát Obama eddig sem titkolta, hogy másmilyen Amerikát szeretne látni. Legfeljebb hét évvel ezelőtt még hitt abban, hogy maga is képes lesz az alapos jobbításra. Egy évvel távo­zása előtt azonban, őszülésnek indult fejjel, az Egyesült Államok ötödik legfiatalabb elnöke már tudja, hogy a legnagyobb változást ő maga jelentette: az, hogy 2008-ban egyáltalán megvá­lasztották. Ami önmagában véve akkora sokkot okozott, hogy az ellenzék az első naptól kezdve személyes ellehetetlenítésén ügyködött. A kímé­letlen jobboldali propaganda következtében a lakosság egyötöde még mindig nem hiszi, hogy Obama „született amerikai állampolgár”, egyhar­­mada pedig azt gondolja, hogy „kripto-muszlim” vagy „szocialista”. Obama „országveszejtőnek” kikiáltott politi­kája mellett az amerikai gazdaság ma szilárdabb, mint bármelyik riválisé. A munkanélküliség a hivatalba lépése körül mért 10 százaléknak a felére, a költségvetési deficit a negyedére süllyedt (9,8-ról 2,5 százalékra). Hatvan százalékkal csök­kent a kőolajimport, majdnem négyszeresére ugrott az alternatív­ energiaterittetés. Hét évt­el ezelőtt kétszázezer amerikai katona harcolt külföldön, ma már csak tizedannyi. Nukleái leinflíti­ globális eftéskésésb­i és klímav$f$i­, mi egyezmények születtek, diplomáciai csator­nák álltak fidkre (Kula, Irán), az ország barátai és szövetségesei (egy-két kivétellel) szorosabb kapcsolatokat ápolnak az USA-val, mint 2009 előtt. Mindezt a jobboldal úgy állítja be, hogy Obamának „fogalma sincs a világ működésé­ről”, illetve hogy „lemondott az Egyesült Álla­mok világvezető szerepéről”. A fő érv, hogy nem hajlandó újabb háborúkat indítani, „legyengítet­te” a fegyveres erőket, sőt „lepaktált” az ország legnagyobb ellenségével, a teheráni klerikalista rezsimmel. Még meg sem kezdődött a kedd esti beszéd, kiváló alkalom adódott egy újabb Obama-elle­­nes támadásra: az iráni haditengerészet aznap elfogott két 12 méteres amerikai őrcsónakot, amelyek közül az egyiknek a navigációs rend­szere meghibásodott, s így a Perzsa-öböl köze­pén lévő iráni hadikikötő közelébe tévedtek. Az elnök meg sem említette az incidenst, ám azt - különösen a tengerészek többórás „vendéglá­tásának” békés befejeződése után - akár egész külpolitikája metaforájának is felfoghatjuk: nem kell felülni minden (külső és belső) provokáció­nak, különösen akkor nem, ha az epizódra úgy kerül sor, hogy amerikai katonák „tévednek” ellenséges partok közelébe. A zavaró körülmény ellenére Obama nem rettent vissza attól, hogy saját pártjának, politi­kai ellenfeleinek és egész népének újabb leckét adjon a „nyugodt erő” (ez eredetileg a francia szocialistákat 1981-ben hatalomra juttató szólam volt) politikai bölcsességéből: „A 21. században Amerika vezető szerepe nem azt jelenti, hogy választanunk kell a világ ignorálása (nem számít­va a terroristák likvidálását), illetve minden szét­hulló társadalom újjáépítése között. A vezető szerep a katonai erő bölcs alkalmazását jelen­ti, valamint azt, hogy igaz ügyek mellé állítjuk a világot.” Az elnök név nélkül, de keményen ostorozta a demagógokat, populistákat, félelem­­keltőket és gyűlöletszítókat. Ferenc pápát idézte, aki az ősszel ugyanarról a szószékről fordult a kongresszus mindkét házához, mondván, hogy „ha imitáljuk a zsarnokok és gyilkosok gyűlöletét és erőszakosságát, a legjobb úton járunk, hogy a helyükre kerüljünk.” Obama legfontosabb mondanivalója azonban ^ l^amerikai belpoli­tika visszásságaira vonatko­zott? Arra intett, hogy az élhető jövő érdekében vissza kell szorítani a pénz döntő befolyását, i^ftéríté s helyett könnyíteni kell a részvételt a szavazásokon, és meg kell szüntetni a válasz­tókerületek párthatalmú átszabdalását: „Ne a politikusok válasszák szavazóikat, hanem a választók a politikusokat.” Elismerte, hogy amit kér, azt nehéz megvalósítani: „Könnyebb a ciniz­mus, könnyebb elfogadni, hogy a változás lehe­tetlen, hogy a politika reménytelen, és hogy a hangunk meg a cselekedeteink nem számítanak. De ha feladjuk, akkor lemondunk egy jobb jövő­ről. Akiknek pénzük meg hatalmuk van, még nagyobb befolyást gyakorolnak a döntésekre, háborúba küldhetik katonáinkat, lehetővé tehet­nek egy újabb gazdasági katasztrófát, visszafor­díthatják az egyenlő jogokat.” A kerek egyórás (42 ülő és 40 álló tapssal megszakított) beszéd annak bravúros levezetésé­vel végződött, hogy Amerika ezt nem engedheti meg magának. Obama visszatért a Nobel-békedíj átvételekor megfogalmazott hitéhez és a derűlá­táshoz, hogy „a fegyvertelen igazságé és a feltét­len szereteté lesz a végső szó”. Az Unió-beszédek dramaturgiájának fejtetőre állításával, mintegy figyelmeztetésként, a végére hagyta a kihagy­hatatlan megállapítást: „Ezért vagyok bizonyos abban, hogy az Uniónk helyzete szilárd.” Nem meglepő, hogy a rendkívül polari­zált amerikai társadalom szembenálló szeletei a szónoklatot egyszerre minősítették Obama legjobb, illetve leggyengébb Unió-beszédének. A Republikánus Párt nevében Nikki Haley dél­­karolinai kormányzó adta a hivatalos választ - ami minden sablonos Obama-bíráló fordula­ta ellenére az elmúlt nyolc év legjobb ellenzéki reakciója volt, és konzervatív önbírálatával ő is megcélozta a Trump- és Cruz-féle vezető dema­gógokat. Az indiai szikh származású, de Ameri­kában született politikusnőt máris potenciális alelnökjelöltnek kiáltották ki - aki a fundamen­talista jobboldali Teadélután mozgalom üdvös­kéjéből a Konföderáció lobogójának (egy feketék látogatta templomban tavaly elkövetett tömeg­merénylet utáni) eltávolításával hirtelen az „Új Dél” jelképévé lépett elő. Lehet, hogy Obamának mégiscsak igaza lesz: van remény. Beta/AP Búcsú a kongresszustól? Obama utolsó Unió­beszéde előtt Joe Biden alelnök és Paul Ryan köszönti ISZTAMBULI ROBBANTÁS Négy gyanúsítottat tartóztattak le Tízre emelkedett az öngyilkos merénylet német áldozatainak száma Őrizetbe vettek egy embert a keddi isztambuli öngyilkos merénylettel kapcsolatban - jelentette be tegnap Erkan Ala török belügyminiszter. Ez volt az első hivatalos bejelentés a terrorzettel összefüggő letartóztatásról. Korábban orosz források azt közölték, hogy Antalyában három oroszt tartóz­tattak le, akiknek szintén közük lehet a merénylethez. Az áldozatok emléke előtt adózva Thomas de Maiziére német belügy­miniszter virágokat helyez el a merénylet helyszínén Efkan Alá elmondása szerint Törökországban a merénylet előtt sem tétlenkedett a hatóság: az Iszlám Állam (IÁ) 220 feltételezett tagját vette őrizetbe az előző héten. A hatóságok a szíriai polgárháború 2011 -es kitörése óta 3318 személyt állítottak elő az LA-hoz vagy más szélsőséges csoporthoz fűződő kapcsolat gyanúja miatt. Ankara nyilvántartást vezet azokról, akik nem léphetnek be Törökországba. A listán 124 országból 35.970 személy szerepel. A merénylet elkövetője nem szerepelt e listán. Beta/AP Alá közösen tartott sajtótájékoztatót hivatalbeli német kollégájával, aki azért utazott Isztambulba, mert a merénylet áldozatai zömmel németek voltak. Thomas de Maiziére azt mondta, nincs jele annak, hogy a támadás összefügg a terrorizmus elleni német szerepvállalással, sem annak, hogy a robbantás kifejezetten német polgárokat célzott volna. Közben Berlinben a külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy tízre emelkedett az öngyilkos merénylet német áldozatainak száma, és további tíz ném­etet kórházban ápolnak. Közülük hárman csak könnyebb sebe­sülést szenvedtek, és már elhagyták a kórházat. A védelmi minisztérium bejelentette, hogy a súlyos sérültek és az elhunytak földi maradványainak hazaszállítására felajánlotta a légierő (Luftwaffe) egy kórházrepülőgépét. (Forrás: MTI/AP/AFP/Reuters) 2016. január 14., csütörtök Még egy Angela Merkel született Hálából Angela Merkel német kormányfőről nevezték el Német­országban világra jött kislányukat Szíriából elmenekült szülők. „Ki akarjuk fejezni hálánkat, hogy itt lehetünk. Németország olyan hozzánk, mint egy édesanya” - mondta az apa, Mamon Alhamza a Westdeutsche Allgemeine Zeitungnak. A szíriai család három hónapja tartózkodik Németországban, ahol jelenleg egy menekült­szálláson laknak. Kislányuk, akinek az Angela Merkel keresztnevet adták, egy duisburgi kórházban jött világra december 27-én. A helyi anyakönyvi hivatalban nem támasztottak akadályt a szokat­lan névadás elé. „Az Angela Merkel név lehetséges, ha az nem veszélyezteti a gyermek jólétét” - mondta egy szóvivő. Tavaly Hannoverben egy ghánai asszony adta lányának az Angela Merkel Ade nevet a kancellár asszony iránti hálából. (Forrás: MTI/dpa)

Next