Magyar Szó, 2016. január (73. évfolyam, 1-23. szám)

2016-01-30 / 23. szám

KÖZELKÉP kozelkep@magyarszo.com Azajtó Mi kell a nádvágáshoz? Vígi Zsoldos Zsaklina Nádat vágni csak akkor lehet, ha az időjárás enge­di. Ahhoz egészen kemény tél végi fagyok kellenek, az kemény jégpáncélt hoz magával a tavakon, és erre a nádvágók rá tudnak menni. Ha nincsenek fagyok, akkor csak a tavak mentén tudnak a nádvágók dolgozni, a jéghi­deg vízben gázolva. De előbb sem lehet vágni, mert a nád a télre való felkészüléskor a tápanyagokat a felső részek­ből a gyöktörzsbe raktároz­za, hogy átvészelje a telet. Ha előbb kerül sor a nádvágásra, a növény nem tud raktároz­ni, és tavaszra tönkremegy. Tehát figyelni kell az időt, és amikor a feltételek megfelelő­ek, akkor meg lehet kezdeni a vágást. Ha van hozzá ember. Mert ez nagyon nehéz fizikai munka, viszont aránylag jó keresetet hoz, mert egy kéve jó minőségű nádat akár 2,5 euróért is el lehet adni. Egy húsz emberből álló csapat tíz nap alatt akár ötezer kéve nádat is le tud vágni a Ludasi-tavon lévő öt-hat hektárnyi területen. A nádat pedig, bármennyit is levágnak, értékesíteni tudják. Széthordják a környékbeliek, akik építkezés­nél szigetelőanyagként használ­ják. Erzsébetlakról is jönnek a felvásárlók, pedig ott is van nád, nem is kevés. Erzsébetlakon több magánvállalkozó is foglalkozik nádvágással és a nád külföldi értékesítésével. Tehát embert könnyen talá­lunk, és ha a környezeti feltéte­lek is adva vannak, akkor el lehet kezdeni a munkát. Ha nem védett területen akarunk nádat vágni. Ha ez az eset áll fenn, mint a Ludasi­­tavon, ahol a vágáshoz elengedhe­­­tetlen a Tartományi Természetvé­delmi Intézet feltételeinek eleget tenni, a vágásról meg kell egyezni a terület természetvédelmi felügye­lőjével, akinek a beleegyezését kell adnia, illetve a munkálatokat írásban be kell jelenteni. Ilyenkor kijön a természetvédelmi őrszol­gálat és GPS-szel kijelöli, hogy a szerződésbe foglalt területet kaszálják, ne többet. És kezdődhet is a munka. De a tapasztalt vágó tudja, főleg itt Ludason, ha megvan a feltétel, akkor érdemes ellenőriz­ni, hogy leengedték-e a vizet a jég alól. Gyakran megtörténik, hogy alacsony a vízállás, mert a jég alól a noszai zsilipen keresztül folyamato­san kiengedik a vizet, hogy Hajdú­járáson ne okozzon gondot a magas talajvízszint. Ahol nagy a vízfelület, ott a jég behajlik és ráfekszik a vízre, így nem szakad be. A nádasban viszont nem ez a helyzet, ott ha beszakad a jég, úgy kell kicsupálni a gépet a víz alól. Ez történt az idén is, így a Ludas Civil Szervezet csapata csak pár órát vágta a nádat. Megkezdték a munkát, a szabadkai hetilap fotósa készített a nádvágásról pár fotót, majd konstatálták, hogy már megint leengedték a jég alól a vizet. Éppen a nádvágó gépet próbálták kicsupálni a jég alól, a tó mentén a parton pedig meggyúj­tották a törmeléknádat, amikor megérkeztek a természetvédel­mi őrök és megtiltották a további tűzgyújtást. Kovács Gábor, a ludasi helyi közösség tanácselnöke, egyben a Ludas Civil Szervezet elnöke szerint a nád égetésére szükség van, mert ha a régi nád a tóban marad, rothadni kezd, és szen­­nyezi a vizet, és egy idő után a tó elmocsarasodik. - Csak akkor van új és minő­ségi nád, ha ezt elvégzed minden évben. Az öregek, amikor nem volt tél, mert régen is volt úgy, hogy nem volt tél, leégették a nádast. Évtizedekre visszamenő­leg égették a törmeléknádat, amit nem tudtak felhasználni. Úgy gondolom, a Ludasi-tónak nem az a problémája, hogy elégetik a nádat, hanem az a töménytelen mennyiségű szenny, amit a Luda­­si-tóba beleengednek - mondja az elkeseredett tősgyökeres ludasi, aki attól tart, hogy elmocsaraso­dik a tó. A Palics-Ludas Közvállalat­nak viszont kötelessége betartani az előírást, amely szerint a leka­szált és összekötött nádkévéket az őrszolgálattal közösen megha­tározott helyen kell összegyűjte­ni, mert itt védett és fokozottan védett fajok élőhelyei találha­tók. Ha van nádtörmelék, amivel nem tudnak mit kezdeni, azt egy adott helyre kell hordani és csak ott szabad meggyújtani. Ennek vannak tűzvédelmi és természet­­védelmi okai is.­­ Ezeket a szabályokat nem mi találjuk ki, hanem nagyon konk­rétan tartalmazza a kormány által hozott védelmi rendelet, amely tételesen megtiltja a tűzgyúj­tást. Most fel lett égetve a gyep, ami nagyon nehezen regenerá­lódik. Az ilyen felégetett terüle­teken először a gyomnövényfa­jok indulnak meg, és csak 5-6 év múlva lesz újra gyep - panaszolja Márton Ferenc, a Palics-Ludas Közvállalat igazgatója. Elismeri, hogy a Ludasi-tó túlterhelt szerves anyaggal, főleg a szennyvíz miatt, ezért a nádvágást nagyon hasznos tevékenységnek tartja, főleg a tavon belül, hiszen általa egy csomó szerves anyagot távolítanak el.­­ Mi ezt nagyon pártoljuk, csak mivel ez nemzetközileg védett terület, bizonyos szabá­lyokat be kell tartanunk. Ez a mi feladatunk, hogy betartassuk. A ludasiak sok éven át hozzászoktak valamihez, ami más, mint a védel­mi törekvések célja. Ahhoz, hogy ők jó Ludasi-tóhoz jussanak, ami egyébként mindenkinek a célja, figyelembe kell venniük ezeket a védelmi előírásokat. Ha a nádha­mut otthagyják a tóparton, vagy a nádat a jégen égetik el, a szer­ves anyag azonnal bemosódik a vízbe, ami nem drasztikus szeny­­nyezés, de könnyen megelőzhető. Nem hiszem, hogy ez egy irreá­lis elvárás, hogy pár méterre ki kell vinni a törmeléket - mondja Ferenc. - A biológusok egy nádasban először is a madarakkal foglal­koznak, majd a virágocskákkal, és csak aztán a náddal. Pedig ezt összhangban kellene nézni. Én ezt nehezményezem, mert az egyszerű emberek számára a tó a náddal, a hallal és a madárral együtt jár. Én ezt nem tudom elfogadni, mert én nem ide költöztem, hanem én itt élek. A gyerekeim itt fürödnek, mert van még rész, ahol lehet fürödni. Bár az igaz, hogy a víz keveredik, és amit Palicson a vécén lehúznak, az ide belefolyik. Erről kellene többet beszélni - panaszolja Gábor. Hogy lesz-e még a télen nádvá­gás a Ludasi-tavon, az az időjárás­tól, a vízszinttől és az emberektől függ, és persze az előírásoktól. Mi a tónak szurkolunk. Kovács Gábor Molnár Edvárd Egy kéve jó minőségű nádat akár 2,5 euróért is el lehet adni Márton Ferenc A civil szervezet közmólókat újít fel az eladott nád árából Esküvői kiállítás Adán A házasodni szándékozók február 6-án és 7-én az adai sportcsarnokban számtalan ötlettel gazdagodhatnak a nagy nap előtt Ságity Mária szervező a kiállítás kapcsán a következőket üzeni minden házasodni vágyónak: - Az V. Esküvői Kiállítást szervezzük, és örülünk annak, hogy még mindig évről évre bővül. Az idén a tavalyihoz képest 10 új kiállítóval bővül a kínálat, 6 céges és 4 kézműves új kiállítónk lett, vagyis 1000 négyzetméteren összesen 27 cég és 14 kézműves várja a látogatókat. Tavaly nagy változás történt, ugyanis új helyszínre költöztettük a kiállítást. Erre azért volt szükség, mert rendez­vényünkön két nap alatt több mint ezer személy fordult meg, ezért az idén is a sportcsarnokban várjuk a látogatókat február 6-án és 7-én 10-től 19 óráig. Mindkét napon szórakoztató programmal, nyereményjátékkal és ruhabemutatóval kedveskedünk az érdeklődőknek. A kiállítást a házasod­ni készülők számára szervezzük, egy helyen több olyan szolgáltatót találnak, melyekre szükségük lesz a nagy napon. Ez a legjobb alkalom, hogy kiválaszd esküvői szolgáltatóidat, mert minden ami az esküvőhöz kell, itt lesz egy helyen! A kifutón ruhabemutatók, szórakoztató programok, tombola és sok más érdekesség. A belépés ingyenes. Érdeklődni Ságity Máriánál a 064/21 -13-054-es mobiltelefonszámon lehet. 2016. január 30., 31., szombat-vasárnap HÉTFŐI SZÁMUNKBAN Átpolitizált őstörténet Vajdaságban tartott előadássorozatot a magyarság őstörténetéről, vándorlásáról és honfoglalásáról Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus

Next