Magyar Szó, 2016. március (73. évfolyam, 48-73. szám)

2016-03-26 / 70. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com BRÜSSZELI MERÉNYLETEK Egyet lelőttek, hármat elfogtak Három embert őrizetbe vettek Brüsszelben a Franciaországban meghiúsított terrortámadással kapcsolatban, köztük volt az a férfi is, akit pénteken délután tett ártalmatlanná a rendőrség különle­ges alakulata - közölte a belga szövetségi ügyészség. A vádhatóság megerősítette, hogy a pénteken délután zajló művelet az előző nap Párizsban meghiúsított terrortámadással volt összefüggésben. Az akció során egy ember meghalt, hármat pedig őrizetbe vett a rendőrség különleges alakulata. A főügyész az előállítottak között egy Salah A. és egy Tawfik A. nevű fiatalembert említett. Ez utóbbi és a harmadik meg nem nevezett könnyebb sérüléseket szenvedett elfo­gása közben. A főügyészség közlése szerint az előállítottak kapcso­latban álltak a csütörtök éjjel indított művelet során őrizetbe vett hat ember közül hárommal is, akik közül kettőt Faycal C. és Abou A. néven említettek. A szövetségi ügyészség arról is beszámolt, hogy a brüsszeli merényletek utáni nyomozás keretében a belga fővárosban péntekre virradóra őrizetbe vett hat ember közül hárman őrizetben maradnak, hármat viszont szabadon engednek. ABAAOUDDAL TOBORZOTT A párizsi merényletsorozat egyik kitervelőjeként számon tartott, majd egy rajtaütés során agyonlőtt Abdelhamid Abaaouddal együtt ítélték el távollétében dzsihadisták toborzásáért tavaly Brüsszelben azt a férfit, akit terrortámadás előkészítésének gyanúja miatt vettek őrizet­be Párizs közelében. A francia állampolgárságú Reda Kriket előál­lításával Bernard Cazeneuve belügyminiszter szerint egy azonnali merényletet sikerült meghiúsítani. A 34 éves férfiról, akit csütörtökön reggel vettek őrizetbe Párizs egyik északi elővárosában, Argenteuil­­ben. Azt gyanítják a hatóságok, hogy egy terrorista hálózat nevében akart lecsapni Franciaországban. Lakásában fegyvereket és robba­nóeszközöket, valamint alapvető háztartási anyagokból előállítható TATP-t találtak. Ezt a robbanóanyagot használták az IÁ dzsihadistái a merényletekhez. A gyanúsítottat távollétében tavaly júliusban Brüs­szelben tíz évre ítélték, amiért egy Szíriába dzsihadistákat toborzó hálózat tagja volt. Ugyanebben a perben húsz év börtönbüntetést kapott a belga-marokkói Abdelhamid Abaaoud, aki központi szerepet játszott a tavaly novemberi párizsi merényletekben. Az úgynevezett terasz kommandó tagját egy rajtaütésben megölték. Reda Kriket, a Párizshoz közeli Courbevoie-ban született, s Brüsszel Ixelles nevű negyedében élt, amikor 2014 márciusában nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Korábban többször is elítélték köztörvényes bűncselekményekért Franciaországban. MÁR DECEMBERBEN TUDTÁK, HOL LAPUL ABDESLAM Egy rendőri jelentésben már december elején szerepelt a címe annak a háznak, amely hónapokon át a párizsi terrortámadások feltételezett főszervezője, a múlt héten őrizetbe vett Salah Abdeslam búvóhelyéül szolgált. Egy rendőr december 7-én a terrorellenes szerveknek bizalmas jelentést küldött, amelyben leírta a címét annak a brüsszeli lakóháznak, amelynél a múlt héten végül elfogták Abdeslamot. A dokumentum azonban elakadt a rendőrkapitányságon, és három hónapon keresztül nem jutott el a megfelelő helyre. A malines-i rendőr egy betegszabadsá­gon lévő kollégájától kapta az információt, amely szerint egy Abid nevű férfi kapcsolatban áll Abdeslammal. Azonnal továbbította az informá­ciót, de az „elkallódott”. Yves Bogaerts, a malines-i rendőrkapitányság vezetője elismerte, hogy hibáztak. „Egy kolléga elfelejtette továbbítani a dossziét (...) Nem szándékosan tartották vissza az információkat” - mondta. A nyomozók szerint Abdeslam és társai több helyszínen fegyveres rajtaütéseket terveztek, és ezekkel párhuzamosan mások öngyilkos robbantásokat követtek volna el. (Forrás: MTI) Szabó József Régi vágyuk a kurdoknak az egysé­ges állam. Egy ideig alighanem az is marad, bár a szíriai közös­ségük, amely a háború előtt az ottani 23 millió lakos bő tíz száza­lékát alkotta, közelebb került az álom megvalósításához. A hábo­rú hevében Észak-Szíriában, ahol a többségük él, már létrehoztak három autonóm területet, a minap pedig bejelentették: a térségek szorosabb szövetséget, föderáci­ót alakítanak. Az Észak-szíriai Föderációnak nevezett tömörülést saját államként működtetnék. Úgy vélik, ez jár nekik, hiszen rengeteg vért áldoztak érte. Ráadásul úgy, hogy kezdet­től fogva egyedüliként komoly csapásokat mértek a legveszedelmesebb ellenségre, az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetre, amely nemcsak Szíriában rendezkedett be, hanem azon kívül is. Igaz, a levegőből előbb a Nyugat alkalmi katonai szövetségé­től kaptak támogatást, tavaly ősz óta - öt és fél hónapig - pedig az oroszoktól. A 2011-ben kirobbant szíriai háború­ban a kurdok is sokat szenvedtek. Koráb­ban pedig a rezsim nyomta el őket (évtize­dekig), hogy azután a fegyveres konfliktus elején magukra hagyja. A kormányerők 2012-ben egyszerűen kivonultak a kurd területekről, amelyekre sok helyütt az LA nyomult be. A megszállt vidékekről csak kemény harcok árán sikerült kiűzni a fana­tikusokat. Még a kurd nők egy része is fegy­vert fogott. A harcokban sikerült az általuk lakott területek mindegyikét visszaszerezni, a következő lépcsőben pedig átvették a teljes irányítást Északkelet-Szíriában, azaz a Törökország felé eső határsáv egy részében. A szír oldalon a kurdok így csak­nem 400 kilométer hosszú, egybefüggő sávot ellenőriznek (az Eufrátesztől az iraki határig). Ezenkívül az ország északnyuga­ti csücskében fekvő Afrin körzetét is ők felügyelik. Politikai érdekeiket a Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) képviseli, amely­nek fegyveres, illetve harcoló szárnyát a Népvédelmi Egységek (YPG) képezik. A szíriai kurd területek lényegében a két szer­vezet irányítása alá kerültek. Az YPG hadi sikereit kihasználó PYD mára megkerülhetetlen politikai szereplővé nőtte ki magát Szíriában, ahol a 2,5 milliós kurd közösség békeidőben a legnépesebb kisebbségnek számított. A háború azonban szétszabdalta az országot, megrengette, de meg is edzette a kurdokat, akik már nem szívesen akarják alávetni magukat semmi­lyen központi hatalomnak. A nemzetközi közösség egy része nem ellenzi azt, hogy nagyobb fokú önállóságot akarnak. Az YPG fontos szövetségese volt az amerikaiaknak az LA elleni harcban, és ezt Washington alighanem méltányolja is. Bár hivatalosan ellenzi a kurd autonómiát, a kérdés eldöntését a szíriai népre bízná. Arra a közösségre, amely szinte nem is létezik. Ez viszont a kurdokat egyáltalán nem érdekli. Ők úgy gondolják, hogy kiharcol­ták a magukét, a többiek meg foglalkozza­nak a saját ügyükkel. Amerika állásfoglalá­sát pedig akár úgy is értelmezhetik, hogy Washington megfogalmazásában benne rejlik az autonómia elismerésének a lehe­tősége is. A kurdokat az is bátorítja, hogy a Genf­ben nemrég felújított Szíria-béketárgyaláso­­kon részt vett nagyhatalmak lehetségesnek tartják a közel-keleti ország államszerkeze­tének átalakítását föderációvá. Damaszkusz fő szövetségeseként Moszkva sem ellenzi az elképzelést. Szergej Lavrov orosz külügy­miniszter szerint a föderáció járható út Szíria számára, ha a nép is így gondolja. Bassár el-Aszad elnök rezsimje elutasít­ja ezt a lehetőséget, „a Szíria felosztására irányuló összes kísérlettel” együtt. A kurd autonómia azonban nem feltét­lenül jelent teljes szakítást Szíriával, amely papíron talán a jövőben is megmaradna, de a gyakorlatban sokáig szétzilált és jelen­téktelen államként funkcionálna. Talán hasonlóan, mint Irak, amelynek jogilag jelenleg is része az ottani Kurd Autonóm Terület, gyakorlatilag azonban teljes gazda­sági-politikai önállóságot élvez, már-már országként működik. Tényleges állami hatalma ellenére azonban névleg továbbra is Irak része, amely északnyugaton a szíriai Kurdisztánnal, északon pedig Törökor­szággal határos. Ankarának éppen ezért nem tetszik a kurdok önállósodási törekvése. Török­országban él ugyanis a legnagyobb kurd közösség, amelynek létét sokáig hivata­losan el sem ismerték, pedig legalább 12 millió emberről van szó. Ankara attól fél, hogy az iraki és a szíriai Kurdisztán példáján felbuzdulva a főként Délkelet-Törökországban élő kurdok körében is felerősödik az elszakadás-párti­ak hangja. A félelem nem alaptalan, hiszen a törökországi kurdok 1984 óta (fegyverrel is) küzdenek a jogaikért. A kurd nép sokáig egységes területen élt a Török Birodalomban. Az I. világháború­ban felbomlott szultáni állam felosztásakor azonban a régió négy országába sodród­tak: egy részük maradt Törökországban, a többiek Irakba, Iránba és Szíriába kerültek. Ezekben az országokban 25-30 millió kurd él, főként a határvidékeken. Régóta a világ egyik legnagyobb, állam nélküli nemzetének számítanak. Ennek fő oka talán az, hogy mindig a nagy biro­dalmak konfliktuszónájába kerültek. Az 1920-as évektől ráadásul a török, 1945 után pedig az arab nacionalisták igyekez­tek kitörölni őket a történelemből, meg a statisztikákból is. Nem sikerült. A kurdok túlélték. Sőt szívós küzdelmükkel új fejezetet nyitottak a térségben, ahol azonban Törökország és Irán továbbra is keményen ellenáll önál­lósodási törekvéseiknek. Államalapítás több füst alatt Léphart Pál Purger Tibor , Washington, 2016. márc. 25. Újabb jobboldali mélységekbe csúszott az amerikai korteshadjárat meg a kormányzói „szeretet”. Nem a hír(ek)be kevert nők miatt, hanem a férfiak miatt, akik - a nőket kizsák­mányolva - a híreket keverték, és az ügyeket „kavarták”. Az első még csak megmaradhatna a közröhej szintjén, de a második keményen beletaposott a politika lényegébe. A Trumpot megállítani hivatott Cruz (a látszat érdekében csatlós akcióbizottsága) a veze­tő ellenfél szlovén származású, volt fotómodell feleségének, Melániának éppen hogy csak szőr­mébe burkolt, pénzestáskához bilincselt aktfotó­ját lengette be, mondván: „Íme Melania Trump, a következő First Lady - vagy szavazz inkább Ted Cruzra!” Az immár harmadik szépségfe­leségnél tartó Trump felháborodottan vágott vissza a Twitteren: „El a kezekkel Melániától, vagy »köpni fogom a babot« Heidiról” [értsd: pletykázni fogok a te feleségedről]. Cruz dühösen figyelmeztette Trumpot, hogy „valódi férfiak nem támadnak nőket”, ám Trumpék azonnal kontráztak, és a texasi szená­tor szőke feleségének grimaszba torzult arcáról közöltek képet. Amerika döbbenten áll a két vezető jobboldali jelölt sárdobálása láttán, mert a politikai diskurzusban és a komoly sajtóban ilyesmi mindeddig elképzelhetetlen volt - noha a jobbra sorakozó bulvársajtó közölt már gonosz „összehasonlító” fotókat Michelle Obamáról, és Hillary Clintont is folyton rút boszorkánynak tünteti fel. Az egyre inkább Cruz mögött felsorako­zó elit egyes tagjai viszont már önmagukon nevetnek, amikor meg kell magyarázniuk, miért támogatnak valakit, akit azelőtt mindennek lemondtak. Lindsey Graham,dél-karolinai szenátor ügyetlenül önironizál, alig pár­ héttel korábban még azt mondta a két jelöltről: „Telje­sen mindegy, lelövik-e vagy megmérgezik az embert”. Graham, aki Cruz mellé állt, nemrég még úgy beszélt róla, hogy „ha valaki megöl­né [Cruzt] a szenátus üléstermében, a többi szenátor közül senki nem ítélné el a gyilkost”. Hát most ilyen laza szájú karaktergyilkosok járnak élen a „konzervatív” párt elnökjelöltsé­géért. Arról nem is beszélve, hogy Cruz gyanús nőügyeit éppen most kezdte szellőztetni az Ted Cruz támogatóinak plakátja Melania Trump­­ról: „Íme Melania Trump, a következő First Lady - vagy szavazz inkább Ted Cruzra!" amúgy közismerten botránykeverő National Enquirer bulvármagazin. A Republikánus Párt egyik „köztiszteletnek örvendő” kormányzójára is rájárt a „női rúd”. Ez a botrány dobravertségben ugyan elma­rad az elnökjelöltek sárdobálása mögött, de annál szánalmasabb. Robert Bentley alabamai kormányzó­­ megjelenése és retorikája folytán „mindenki aranyos nagytatája”­­ saját kedvenc „főtanácsadónőjének” manőverei miatt, illet­ve a vele folytatott telefonszex-felvétel alapján bukott le a héten. Bentley felesége éppen az ötvenedik házas­sági évfordulójuk körül indított ellene váló­pert, de azt még csak elfogadta az egyébként roppant vallásos, sőt ájtatos alabamai átlagpolgár. Viszont amikor a kormányzó a minap kirúgta saját főügyészét (aki mentorának tartotta őt), akkor az utóbbi sajtóértekezleten jelentette be, hogy mindemögött egy nő áll, akit a főnök sajtó­titkárból kommunikációs igazgatóvá, kampány­­főnökké, majd politikai főtanácsadóvá emelt - és ma már abszolút hatalma lehet a kormányzó politikai döntései felett. Hogy a vádaskodás ne maradjon bizonyíték nélkül, közzétettek egy pár perces telefonbeszélgetést, amelyben Bentley úr szépeket mond „főtanácsadójának” (például hogy mennyire szereti „rá, sőt alá” tenni a kezét), majd azt javasolja, hogy „ha ugyanazt akarjuk csinálni, mint a minap, akkor kezdjük el bezár­ni az ajtókat”. A „családi értékeket” mindennél többre becsülő kormányzó másnap „bocsánatot kért” az alabamai választóktól, de tagadta, hogy valaha is fizikai kapcsolata lett volna „azzal a nővel”. Noha Amerikában főbenjáró bűnnek számít politikusok számára a tiltott szerelmi kapcso­lat (lásd Bill Clinton majdnem­ leváltását 1998- ban), az igazi gond Rebekah Mason főtanácsadó esetében az, hogy ő egyben politikai főmeg­­mondóvá is vált a kormányzó oldalán - félmil­lió dolláros fizetéséről nem is beszélve. Bent­ley papa politikai pályafutásának egyértelműen lőttek - a vele egy cipőben járók pedig esetleg elgondolkodhatnak azon, érdemes-e „lábon lőni” magukat. NŐK (KIZSÁKMÁNYOLÁSA) A POLITIKÁBAN Ájtatos politikus meg a szeretője Lebukott az alabamai kormányzó­­ Cruz meg a Trumpné kontra Trump meg a Cruzné MUNKATÁRSUNK JEGYZETE alabama.com Robert Bentley, az ájtatos alabamai kormány­zó, szerető (és szeretett) főtanácsadónőjével, Rebekah Masonnal az oldalán 2016. március 26., 27., 28., szombat-hétfő Végeztek az IÁ több kulcsemberével Az amerikai erők Szíriában az Iszlám Állam (IÁ) több kulcsfontosságú főnökével végeztek, köztük a terrorszervezet második számú vezetőjeként és „pénzügyminisztereként” ismert Hádzsi Imámmal, valódi nevén Abd ar-Rahmán Musztafa al-Kadulival - közölte pénteken Ashton Carter védelmi miniszter. Al-Kadulit a különleges erők napokig figyelték, majd rajtaütöttek az őt szállító járművön. (Forrás: MTI/APA/AFP)

Next