Magyar Szó, 2016. március (73. évfolyam, 48-73. szám)
2016-03-26 / 70. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com BRÜSSZELI MERÉNYLETEK Egyet lelőttek, hármat elfogtak Három embert őrizetbe vettek Brüsszelben a Franciaországban meghiúsított terrortámadással kapcsolatban, köztük volt az a férfi is, akit pénteken délután tett ártalmatlanná a rendőrség különleges alakulata - közölte a belga szövetségi ügyészség. A vádhatóság megerősítette, hogy a pénteken délután zajló művelet az előző nap Párizsban meghiúsított terrortámadással volt összefüggésben. Az akció során egy ember meghalt, hármat pedig őrizetbe vett a rendőrség különleges alakulata. A főügyész az előállítottak között egy Salah A. és egy Tawfik A. nevű fiatalembert említett. Ez utóbbi és a harmadik meg nem nevezett könnyebb sérüléseket szenvedett elfogása közben. A főügyészség közlése szerint az előállítottak kapcsolatban álltak a csütörtök éjjel indított művelet során őrizetbe vett hat ember közül hárommal is, akik közül kettőt Faycal C. és Abou A. néven említettek. A szövetségi ügyészség arról is beszámolt, hogy a brüsszeli merényletek utáni nyomozás keretében a belga fővárosban péntekre virradóra őrizetbe vett hat ember közül hárman őrizetben maradnak, hármat viszont szabadon engednek. ABAAOUDDAL TOBORZOTT A párizsi merényletsorozat egyik kitervelőjeként számon tartott, majd egy rajtaütés során agyonlőtt Abdelhamid Abaaouddal együtt ítélték el távollétében dzsihadisták toborzásáért tavaly Brüsszelben azt a férfit, akit terrortámadás előkészítésének gyanúja miatt vettek őrizetbe Párizs közelében. A francia állampolgárságú Reda Kriket előállításával Bernard Cazeneuve belügyminiszter szerint egy azonnali merényletet sikerült meghiúsítani. A 34 éves férfiról, akit csütörtökön reggel vettek őrizetbe Párizs egyik északi elővárosában, Argenteuilben. Azt gyanítják a hatóságok, hogy egy terrorista hálózat nevében akart lecsapni Franciaországban. Lakásában fegyvereket és robbanóeszközöket, valamint alapvető háztartási anyagokból előállítható TATP-t találtak. Ezt a robbanóanyagot használták az IÁ dzsihadistái a merényletekhez. A gyanúsítottat távollétében tavaly júliusban Brüsszelben tíz évre ítélték, amiért egy Szíriába dzsihadistákat toborzó hálózat tagja volt. Ugyanebben a perben húsz év börtönbüntetést kapott a belga-marokkói Abdelhamid Abaaoud, aki központi szerepet játszott a tavaly novemberi párizsi merényletekben. Az úgynevezett terasz kommandó tagját egy rajtaütésben megölték. Reda Kriket, a Párizshoz közeli Courbevoie-ban született, s Brüsszel Ixelles nevű negyedében élt, amikor 2014 márciusában nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Korábban többször is elítélték köztörvényes bűncselekményekért Franciaországban. MÁR DECEMBERBEN TUDTÁK, HOL LAPUL ABDESLAM Egy rendőri jelentésben már december elején szerepelt a címe annak a háznak, amely hónapokon át a párizsi terrortámadások feltételezett főszervezője, a múlt héten őrizetbe vett Salah Abdeslam búvóhelyéül szolgált. Egy rendőr december 7-én a terrorellenes szerveknek bizalmas jelentést küldött, amelyben leírta a címét annak a brüsszeli lakóháznak, amelynél a múlt héten végül elfogták Abdeslamot. A dokumentum azonban elakadt a rendőrkapitányságon, és három hónapon keresztül nem jutott el a megfelelő helyre. A malines-i rendőr egy betegszabadságon lévő kollégájától kapta az információt, amely szerint egy Abid nevű férfi kapcsolatban áll Abdeslammal. Azonnal továbbította az információt, de az „elkallódott”. Yves Bogaerts, a malines-i rendőrkapitányság vezetője elismerte, hogy hibáztak. „Egy kolléga elfelejtette továbbítani a dossziét (...) Nem szándékosan tartották vissza az információkat” - mondta. A nyomozók szerint Abdeslam és társai több helyszínen fegyveres rajtaütéseket terveztek, és ezekkel párhuzamosan mások öngyilkos robbantásokat követtek volna el. (Forrás: MTI) Szabó József Régi vágyuk a kurdoknak az egységes állam. Egy ideig alighanem az is marad, bár a szíriai közösségük, amely a háború előtt az ottani 23 millió lakos bő tíz százalékát alkotta, közelebb került az álom megvalósításához. A háború hevében Észak-Szíriában, ahol a többségük él, már létrehoztak három autonóm területet, a minap pedig bejelentették: a térségek szorosabb szövetséget, föderációt alakítanak. Az Észak-szíriai Föderációnak nevezett tömörülést saját államként működtetnék. Úgy vélik, ez jár nekik, hiszen rengeteg vért áldoztak érte. Ráadásul úgy, hogy kezdettől fogva egyedüliként komoly csapásokat mértek a legveszedelmesebb ellenségre, az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetre, amely nemcsak Szíriában rendezkedett be, hanem azon kívül is. Igaz, a levegőből előbb a Nyugat alkalmi katonai szövetségétől kaptak támogatást, tavaly ősz óta - öt és fél hónapig - pedig az oroszoktól. A 2011-ben kirobbant szíriai háborúban a kurdok is sokat szenvedtek. Korábban pedig a rezsim nyomta el őket (évtizedekig), hogy azután a fegyveres konfliktus elején magukra hagyja. A kormányerők 2012-ben egyszerűen kivonultak a kurd területekről, amelyekre sok helyütt az LA nyomult be. A megszállt vidékekről csak kemény harcok árán sikerült kiűzni a fanatikusokat. Még a kurd nők egy része is fegyvert fogott. A harcokban sikerült az általuk lakott területek mindegyikét visszaszerezni, a következő lépcsőben pedig átvették a teljes irányítást Északkelet-Szíriában, azaz a Törökország felé eső határsáv egy részében. A szír oldalon a kurdok így csaknem 400 kilométer hosszú, egybefüggő sávot ellenőriznek (az Eufrátesztől az iraki határig). Ezenkívül az ország északnyugati csücskében fekvő Afrin körzetét is ők felügyelik. Politikai érdekeiket a Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) képviseli, amelynek fegyveres, illetve harcoló szárnyát a Népvédelmi Egységek (YPG) képezik. A szíriai kurd területek lényegében a két szervezet irányítása alá kerültek. Az YPG hadi sikereit kihasználó PYD mára megkerülhetetlen politikai szereplővé nőtte ki magát Szíriában, ahol a 2,5 milliós kurd közösség békeidőben a legnépesebb kisebbségnek számított. A háború azonban szétszabdalta az országot, megrengette, de meg is edzette a kurdokat, akik már nem szívesen akarják alávetni magukat semmilyen központi hatalomnak. A nemzetközi közösség egy része nem ellenzi azt, hogy nagyobb fokú önállóságot akarnak. Az YPG fontos szövetségese volt az amerikaiaknak az LA elleni harcban, és ezt Washington alighanem méltányolja is. Bár hivatalosan ellenzi a kurd autonómiát, a kérdés eldöntését a szíriai népre bízná. Arra a közösségre, amely szinte nem is létezik. Ez viszont a kurdokat egyáltalán nem érdekli. Ők úgy gondolják, hogy kiharcolták a magukét, a többiek meg foglalkozzanak a saját ügyükkel. Amerika állásfoglalását pedig akár úgy is értelmezhetik, hogy Washington megfogalmazásában benne rejlik az autonómia elismerésének a lehetősége is. A kurdokat az is bátorítja, hogy a Genfben nemrég felújított Szíria-béketárgyalásokon részt vett nagyhatalmak lehetségesnek tartják a közel-keleti ország államszerkezetének átalakítását föderációvá. Damaszkusz fő szövetségeseként Moszkva sem ellenzi az elképzelést. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a föderáció járható út Szíria számára, ha a nép is így gondolja. Bassár el-Aszad elnök rezsimje elutasítja ezt a lehetőséget, „a Szíria felosztására irányuló összes kísérlettel” együtt. A kurd autonómia azonban nem feltétlenül jelent teljes szakítást Szíriával, amely papíron talán a jövőben is megmaradna, de a gyakorlatban sokáig szétzilált és jelentéktelen államként funkcionálna. Talán hasonlóan, mint Irak, amelynek jogilag jelenleg is része az ottani Kurd Autonóm Terület, gyakorlatilag azonban teljes gazdasági-politikai önállóságot élvez, már-már országként működik. Tényleges állami hatalma ellenére azonban névleg továbbra is Irak része, amely északnyugaton a szíriai Kurdisztánnal, északon pedig Törökországgal határos. Ankarának éppen ezért nem tetszik a kurdok önállósodási törekvése. Törökországban él ugyanis a legnagyobb kurd közösség, amelynek létét sokáig hivatalosan el sem ismerték, pedig legalább 12 millió emberről van szó. Ankara attól fél, hogy az iraki és a szíriai Kurdisztán példáján felbuzdulva a főként Délkelet-Törökországban élő kurdok körében is felerősödik az elszakadás-pártiak hangja. A félelem nem alaptalan, hiszen a törökországi kurdok 1984 óta (fegyverrel is) küzdenek a jogaikért. A kurd nép sokáig egységes területen élt a Török Birodalomban. Az I. világháborúban felbomlott szultáni állam felosztásakor azonban a régió négy országába sodródtak: egy részük maradt Törökországban, a többiek Irakba, Iránba és Szíriába kerültek. Ezekben az országokban 25-30 millió kurd él, főként a határvidékeken. Régóta a világ egyik legnagyobb, állam nélküli nemzetének számítanak. Ennek fő oka talán az, hogy mindig a nagy birodalmak konfliktuszónájába kerültek. Az 1920-as évektől ráadásul a török, 1945 után pedig az arab nacionalisták igyekeztek kitörölni őket a történelemből, meg a statisztikákból is. Nem sikerült. A kurdok túlélték. Sőt szívós küzdelmükkel új fejezetet nyitottak a térségben, ahol azonban Törökország és Irán továbbra is keményen ellenáll önállósodási törekvéseiknek. Államalapítás több füst alatt Léphart Pál Purger Tibor , Washington, 2016. márc. 25. Újabb jobboldali mélységekbe csúszott az amerikai korteshadjárat meg a kormányzói „szeretet”. Nem a hír(ek)be kevert nők miatt, hanem a férfiak miatt, akik - a nőket kizsákmányolva - a híreket keverték, és az ügyeket „kavarták”. Az első még csak megmaradhatna a közröhej szintjén, de a második keményen beletaposott a politika lényegébe. A Trumpot megállítani hivatott Cruz (a látszat érdekében csatlós akcióbizottsága) a vezető ellenfél szlovén származású, volt fotómodell feleségének, Melániának éppen hogy csak szőrmébe burkolt, pénzestáskához bilincselt aktfotóját lengette be, mondván: „Íme Melania Trump, a következő First Lady - vagy szavazz inkább Ted Cruzra!” Az immár harmadik szépségfeleségnél tartó Trump felháborodottan vágott vissza a Twitteren: „El a kezekkel Melániától, vagy »köpni fogom a babot« Heidiról” [értsd: pletykázni fogok a te feleségedről]. Cruz dühösen figyelmeztette Trumpot, hogy „valódi férfiak nem támadnak nőket”, ám Trumpék azonnal kontráztak, és a texasi szenátor szőke feleségének grimaszba torzult arcáról közöltek képet. Amerika döbbenten áll a két vezető jobboldali jelölt sárdobálása láttán, mert a politikai diskurzusban és a komoly sajtóban ilyesmi mindeddig elképzelhetetlen volt - noha a jobbra sorakozó bulvársajtó közölt már gonosz „összehasonlító” fotókat Michelle Obamáról, és Hillary Clintont is folyton rút boszorkánynak tünteti fel. Az egyre inkább Cruz mögött felsorakozó elit egyes tagjai viszont már önmagukon nevetnek, amikor meg kell magyarázniuk, miért támogatnak valakit, akit azelőtt mindennek lemondtak. Lindsey Graham,dél-karolinai szenátor ügyetlenül önironizál, alig pár héttel korábban még azt mondta a két jelöltről: „Teljesen mindegy, lelövik-e vagy megmérgezik az embert”. Graham, aki Cruz mellé állt, nemrég még úgy beszélt róla, hogy „ha valaki megölné [Cruzt] a szenátus üléstermében, a többi szenátor közül senki nem ítélné el a gyilkost”. Hát most ilyen laza szájú karaktergyilkosok járnak élen a „konzervatív” párt elnökjelöltségéért. Arról nem is beszélve, hogy Cruz gyanús nőügyeit éppen most kezdte szellőztetni az Ted Cruz támogatóinak plakátja Melania Trumpról: „Íme Melania Trump, a következő First Lady - vagy szavazz inkább Ted Cruzra!" amúgy közismerten botránykeverő National Enquirer bulvármagazin. A Republikánus Párt egyik „köztiszteletnek örvendő” kormányzójára is rájárt a „női rúd”. Ez a botrány dobravertségben ugyan elmarad az elnökjelöltek sárdobálása mögött, de annál szánalmasabb. Robert Bentley alabamai kormányzó megjelenése és retorikája folytán „mindenki aranyos nagytatája” saját kedvenc „főtanácsadónőjének” manőverei miatt, illetve a vele folytatott telefonszex-felvétel alapján bukott le a héten. Bentley felesége éppen az ötvenedik házassági évfordulójuk körül indított ellene válópert, de azt még csak elfogadta az egyébként roppant vallásos, sőt ájtatos alabamai átlagpolgár. Viszont amikor a kormányzó a minap kirúgta saját főügyészét (aki mentorának tartotta őt), akkor az utóbbi sajtóértekezleten jelentette be, hogy mindemögött egy nő áll, akit a főnök sajtótitkárból kommunikációs igazgatóvá, kampányfőnökké, majd politikai főtanácsadóvá emelt - és ma már abszolút hatalma lehet a kormányzó politikai döntései felett. Hogy a vádaskodás ne maradjon bizonyíték nélkül, közzétettek egy pár perces telefonbeszélgetést, amelyben Bentley úr szépeket mond „főtanácsadójának” (például hogy mennyire szereti „rá, sőt alá” tenni a kezét), majd azt javasolja, hogy „ha ugyanazt akarjuk csinálni, mint a minap, akkor kezdjük el bezárni az ajtókat”. A „családi értékeket” mindennél többre becsülő kormányzó másnap „bocsánatot kért” az alabamai választóktól, de tagadta, hogy valaha is fizikai kapcsolata lett volna „azzal a nővel”. Noha Amerikában főbenjáró bűnnek számít politikusok számára a tiltott szerelmi kapcsolat (lásd Bill Clinton majdnem leváltását 1998- ban), az igazi gond Rebekah Mason főtanácsadó esetében az, hogy ő egyben politikai főmegmondóvá is vált a kormányzó oldalán - félmillió dolláros fizetéséről nem is beszélve. Bentley papa politikai pályafutásának egyértelműen lőttek - a vele egy cipőben járók pedig esetleg elgondolkodhatnak azon, érdemes-e „lábon lőni” magukat. NŐK (KIZSÁKMÁNYOLÁSA) A POLITIKÁBAN Ájtatos politikus meg a szeretője Lebukott az alabamai kormányzó Cruz meg a Trumpné kontra Trump meg a Cruzné MUNKATÁRSUNK JEGYZETE alabama.com Robert Bentley, az ájtatos alabamai kormányzó, szerető (és szeretett) főtanácsadónőjével, Rebekah Masonnal az oldalán 2016. március 26., 27., 28., szombat-hétfő Végeztek az IÁ több kulcsemberével Az amerikai erők Szíriában az Iszlám Állam (IÁ) több kulcsfontosságú főnökével végeztek, köztük a terrorszervezet második számú vezetőjeként és „pénzügyminisztereként” ismert Hádzsi Imámmal, valódi nevén Abd ar-Rahmán Musztafa al-Kadulival - közölte pénteken Ashton Carter védelmi miniszter. Al-Kadulit a különleges erők napokig figyelték, majd rajtaütöttek az őt szállító járművön. (Forrás: MTI/APA/AFP)