Magyar Szó, 2016. június (73. évfolyam, 124-149. szám)

2016-06-03 / 126. szám

H KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com RÖVIDEN Hatalmas robbanás Latakiában Hatalmas robbanás rázta meg tegnap késő délután a szíriai Latakia kikötőváros központját, többen meghaltak és megse­besültek - jelentette az állami televízió és a libanoni Hezbollah szélsőséges szervezethez közel álló al-Manar tévécsatorna. Az al-Ikbaríja tévé terrortámadásként írta le a robbanást, amely a latakiai belvárosban egy mecset közelében történt, amikor a hívek a délutáni imák végeztével elhagyták az imahelyet. Az áldozatok számát nem tudni. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szíriai szervezet három halottról számolt be. Düsseldorfban rendeztek volna vérfürdőt Őrizetbe vettek tegnap három feltételezett iszlamista terroris­tát A 25,27 és 31 éves szír gyanúsítottakat Baden-Württem­­berg, Brandenburg és Észak-Rajna-Vesztfália tartományban tartóztatták le egy-egy házkutatást követően. Az elfogottak mellett kezdeményezték a francia hatóságoknál egy negyedik, 25 éves szír kiadatását is. A nyomozás eddigi megállapításai szerint a négy férfi az Iszlám Állam (IÁ) nevében terrortámadást akart elkövetni Düsseldorf központjában. A csoport két tagja robbanóövvel öngyilkos merényletet hajtott volna végre, majd további fegy­verekkel és robbanószerkezetekkel felszerelt merénylők minél több járókelőt igyekeztek volna megölni. A tervek megvaló­sításához azért nem fogtak hozzá, mert egyikük február 1-jén Párizsban vallomást tett a francia hatóságoknak. A négy férfi közül kettő 2014 elején Szíriában csatlakozott az IÁ-hoz, és a szervezet vezetésétől azt a megbízatást kapták, hogy hajtsák végre a düsseldorfi merényletet. Ezzel a szán­dékkal 2014 májusában együtt Törökországba távoztak, majd 2015 júliusában szétválva továbbutaztak Görögországon keresztül Németországba. A csoport harmadik tagját az idén januárban rávették arra, hogy csatlakozzon hozzájuk, és felvették a kapcsolatot a negyedik taggal, aki az IÁ vezetésének utasítására már 2014 októberében Németországba érkezett, hogy részt vegyen a merényletben. Az ő feladata a robbanóövek elkészítése lett volna. Az illető 2013-ban az al-Kaida szíriai szárnyának, az an-Nuszra Frontnak készített robbanóöveket és gránátokat. A csoport három tagját külföldi terrorista szervezetben viselt tagsággal, a negyediket terrorista szervezet támogatásával is gyanúsítják. Román mentőhelikopter zuhant le Moldovában Lezuhant a Moldovai Köztársaságban egy román mentőheli­kopter, amely a két ország közötti megállapodás értelmében szolgálati repülést hajtott végre. A gép a Cantemir régióban, a határ közelében levő Haragas település mellett zuhant le, helyi idő szerint két óra után. Amikor lezuhant, felrobbant az üzemanyagtartálya. A fedélzeten tartózkodó két pilóta, egy orvos és egy asszisztens szörnyethalt. A kelet-romániai jászvásári mentőszolgálathoz tartozó helikopter egy beteg­hez sietett, a balesetet a feltételezések szerint a viharos idő okozhatta. Elfogták a hírhedt dzsihadista hóhért? A szíriai kormányerők elfogták az IÁ terrorcsoport leghírhed­­tebb hóhérát. A Bulldózer néven emlegetett hóhér elfogását bemutató videón egy termetes ember látható, ahogy félmez­telenül, hátrakötözött kézzel fekszik egy teherautó platóján. A felvételhez fűzött beszámoló szerint sem az elfogott neve, sem nemzetisége nem ismert. A Daily Mail szerint a 130 kilós hóhér többtucatnyi ember lefejezéséért felelős. A lap online kiadása közölt egy fotót is, amelyen a Bulldózer egy karddal lefejez egy tizenéves fiút, akinek az volt a bűne, hogy popzenét hallgatott. Ezen a képen a hóhér arcát is eltakaró fekete öltö­zékben látható, de a lap közzétett egy videofelvételt is, amelyen egy hasonló testalkatú férfi katonai ruhában egy utca köze­pén készül foglyok lefejezésére; ezen látszik az arca is, amely hasonlít az elfogott férfiéhez. A hóhér a gyilkosságokon kívül a lap által közölt beszámolók szerint megcsonkított sok gyereket, akik nem akartak az IÁ soraiban harcolni. A katasztrófa előtti napon háromszor hajtott végre kényszerleszállást Legalább háromszor hajtott végre kényszerleszállást a kataszt­rófa előtti napon a két hete a Földközi-tengerbe zuhant egyiptomi utasszállító repülőgép - jelentette tegnap a francia média. A France 3 tévéállomás és a Le Parisien című lap a gép adatto­vábbító rendszere (ACARS) által rögzített adatokra hivatkozva jelentette, hogy az egyiptomi gépnek „vissza kellett fordulnia, és kényszerleszállást kellett végrehajtania legalább háromszor a lezuhanás előtti napon”. A tragédiát megelőzően, május 18-án és 19-én az egyipto­mi gép összesen hat járaton repült Kairó, illetve az eritreai Aszmara, Tunisz és Párizs között, és ebből három alkalom­mal a gép riasztórendszere indulás után műszaki hibát jelzett: a mosdó és a fedélzet füstjelzői adtak le riasztást. Minden visszafordulás után a gépet átvizsgálták, és mindent rendben találtak. (Forrás: MTI/Reuters/AP/AFP/TASZSZ) Mafió Horrorszállóvá vált az Ambassador Iszlamista terroristák rendeztek vérfürdőt Mogadishu szívében Szabó József Két parlamenti képviselő is meghalt abban a támadásban, amelyet a Szomá­liai főváros központjában egy előkelő szálloda ellen hajtottak végre a helyi al-Shabaab iszlamista terrorszerve­zet fegyveresei. A főként kormány­zati tisztviselők és üzletemberek által látogatott mogadishui Ambassador Hotelre még szerdán csaptak le, de a környék tegnap reggel is szórványos lövöldözéstől volt hangos. Először egy öngyilkos merénylő robbanóanyaggal megrakott autójával nekihajtott a bejáratnak, majd műkö­désbe hozta a pokolgépet. A hatalmas robbanás teljesen lecsupaszította az ötemeletes szálloda homlokzatát: az ablakokat kiszakította, a szobák erké­lyeinek korlátját is letépte. Az épület előtt sok autó megrongálódott vagy kiégett, és a növényzet is súlyos károkat szenvedett. A detonáció után három terrorista behatolt a szállodába, ahol tizenhat embert megöltek, ötvenötöt megsebesítettek Az áldozatok és sebe­sültek többsége civil. Tegnap reggel a biztonságiak lever­ték a támadást, s végeztek a támadók­kal. Az akció röviddel a török állam­fő Szomáliába érkezése előtt történt. Ráadásul a hotel épp azon az útvo­nalon fekszik, ahol Recep Tayyip Erdogan konvojának kellett volna elhaladnia. A hotelrobbantás előtt néhány órával a helyi biztonsági erők még azzal dicsekedtek, hogy egy vidéki rajtaütés alkalmával - a fővárostól ötszáz kilométerre délre - végez­tek a terrorszer­vezet 17 harcosával. Az amerikai segítséggel végrehajtott műveletben állítólag megölték az iszla­­misták korábbi hírszerzési főnökét és azt a vezetőjét, akit a kenyai Garissa Egyetem kollégiuma ellen 2015 áprili­sában végrehajtott támadás egyik szer­vezőjének tartottak. A tavalyi mészár­lásnak 148 ember, többségében diák esett áldozatul. Az al-Kaidával szövetséges al- Shabaab az utóbbi években több véres merényletet követett el a kelet-afrikai országban, csakúgy a szomszédos Kenyában és a kissé távolabbi Ugan­dában. A fő célja a Szomáliai kormány megbuktatása, és az iszlám jogrendre, a saríára épülő állam megalakítása. A 2006-ban alapított terrorszer­vezet 2008 és 2011 között Szomália nagy részét meghódította, s az ellen­őrzése alá vont területeken be is vezet­te az iszlám törvénykezést. A konti­nens keleti térségére veszélyt jelentő al-Shabaabbal azonban az Afrikai Unió több tagállama is szembeszállt. ENSZ-jóváhagyással közös haderőt (AMISOM) alakítottak, és lassan tíz éve harcolnak ellene. Az összefogás eredményeként a terroristákat sikerült kiszorítani Mogadishuból és az ország déli térsé­geiből. Szomália többi részében és a nagyobb vidéki városokban azonban még mindig erős, jelentős a támo­gatottsága. Az egyik legradikálisabb és legfanatikusabb iszlám terrorcso­portnak tartott al-Shabaab a külföldi katonákat megszállóknak tekinti, és nemcsak ellenük, de a küldő országok ellen is küzd (terrorista akciókkal). Csak a szálloda váza maradt épségben 2016. június 3., péntek Bundestag: Népirtás volt az örmények lemészárlása A Bundestag elsöprő többséggel népirtásnak minősítette tegnap az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes mészárlásokat. A kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - és az ellenzéki Zöldek közös indít­ványát a képviselők egy ellensza­vazat és egy tartózkodás mellett fogadták el. A határozatban és a szavazás előtti vitában is kiemel­ték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Török­országot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítá­sa, amelyben viszont van felelős­sége a mai Törökországnak. A határozat több évig tartó politi­kai vita után véglegesített szövegében négyszer szerepel a népirtás kifejezés. Egyebek mellett az áll benne, hogy az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én az ifjútörök kormány utasí­tására megkezdett tervszerű üldöz­tetés és megsemmisítés több mint egymillió örmény nemzetiségű áldo­zatának sorsa „példaszerűen mutat­ja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése, és bizony a népirtások” 20. századi történetét. A határozatban rámutatnak arra, hogy a Német Császárságnak - az Oszmán Birodalom legfőbb szövet­ségesének - „szégyenletes szere­pe” volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtás­ról, mégsem tett semmit „ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek” a megakadályozásáért. A határozat szerint Németország vállalja törté­nelmi felelősségét, és ebből az is következik, hogy ösztönöznie kell az örmény-török megbékélést. A Bundestag megemlékezése a 101 évvel ezelőtt kezdődött népirtásra az örmény nép, „a világ legősibb keresz­tény népe, iránti különleges tisztelet” kifejeződése is. Angela Merkel kancellár hivatalos elfoglaltsága miatt nem vett részt a szavazáson, de a CDU/CSU-frakci­­óban kedden megtartott próbasza­vazáson igennel voksolt. Ugyancsak hivatalos elfoglaltság miatt nem vett részt a szavazáson Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke és Frank- Walter Steinmeier szociáldemokrata külügyminiszter. Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az I. világhábo­rú alatt és után elpusztított örmények hogy a történteket népirtásnak nevez­számát, és sok kutató a XX. század első zé£ Ankara szerint nem folyt szerve­népirtásának tartja az akkori esemé­­zett hadjárat az örmények kiirtására, nyékét. A mai Törökország azonban, s nincs bizonyíték arra, hogy létezett mint az Oszmán Birodalom utódai- volna kiirtásukat elrendelő parancso sáma, következetesen visszautasítja. (Forrás: MTI) EPA „Nürnberg azt mondja: a Bundestag nem bíróság"feliratú transzparen­sekkel tüntettek a parlament döntése ellen a Berlinben élő törökök Erdogan: Komoly hatással lesz a német-török viszonyra Komoly hatással lesz a német-török viszonya az, hogy a Bundestag népirtásnak minősítette az örmények lemészárlását az Oszmán Biro­dalomban a XX. század elején - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan. Az állami televízióban élőben közvetített beszédében a kenyai fővá­rosban tartózkodó török elnök azt mondta, miután visszaérkezik a konzultációra hazarendelt berlini nagykövet, a kormány megvitatja, hogy milyen lépésekkel válaszoljon a berlini döntésre. (Törökország bekérette külügyminisztériumába az ankarai német ügyvivőt.) Binali Yildirim kormányfő ankarai beszédében a német törvényhozás „hibás” döntéséért „a rasszista örmény lobbit” tette felelőssé. Jereván elégedett Örményország üdvözli a német parlament határozatát, amely népir­tásnak minősítette­ az Oszmán Birodalomban végrehajtott örményel­lenes mészárlásokat - jelentette ki Edvard Nalbandján külügymi­niszter. Szerinte a határozattal Németország nemcsak az örmények ellen elkövetett népirtás nemzetközi elismeréséhez és megítélésé­hez tett fontos hozzájárulást, hanem az emberiség népirtások, és az emberiesség elleni bűncselekmények megelőzésére irányuló közös harcához is. „A nemzetközi közösség 101 éve várja, hogy Törökország szembenézzen saját történelmével” - tette hozzá Nalbandián. (Forrás: MTI/AP/Reuters/TASZSZ) Bibi csalóval seftelt? Francia bírók szerint bizonyí­tékok igazolják, hogy Benjá­min Netanjáhú (becenevén Bibi) izraeli kormányfő pénzt kapott Arnaud Mimrantól, a francia médiában az évszázad csalásának nevezett ügy fősze­replőjétől. Az izraeli főügyész egyelőre nem kezdte meg az 1 millió eurós adomány ügyének kivizsgálását. A ügy részletei egy párizsi törvényszéken hangzottak el, ahol a hatóságok azzal vádolták Arna­ud Mimran francia mágnást, hogy tucatnyi társával áfacsalás révén 282 millió euróval rövidítette meg az államkasszát.A vádlottak közül öten Izraelbe menekültek, a párizsi bíróság elé állított Mimran pedig a tárgyaláson azt vallotta, hogy 2009-ben 1 millió eurót adott át Benjámin Netanjáhúnak a válasz­tási kampányára. A törvényszéken elhangzottak szerint a bíróság birto­kában bizonyító erejű iratok vannak, amelyek alátámasztják Mimran állí­tását. Az izraeli kormányfő tagadta és hazugságnak nevezte az adomány létét. NEM KÉRTÉK KI AZ IRATOKAT A Párizsban elhangzottakból nem világos, hogy Mimran mifé­le kampányra adta a pénzt, de ha valóban volt ilyen pénzügyi „támo­gatás”, akkor ezzel mindenképpen törvényt sértettek, ugyanis Izrael­ben a parlamenti választási szerep­lés segítésére a jelöltek egy adomá­nyozótól legfeljebb 11.480 sékelt (2665 eurót), a párton belüli elővá­lasztásra pedig legfeljebb 45.880 sékelt (10.652 eurót) fogadhatnak el. Aviháj Mendelblit főügyész még nem kérte ki a francia hatóságoktól az üggyel kapcsolatos okiratokat, de jövő héten tanácskozik az ügyész­ség vezetőivel, és több, Netanjáhúval kapcsolatos kérdésben is dönteni­ük kell. GÓRCSŐ ALATT SZÁRA IS Az izraeli rendőrség néhány nappal ezelőtt zárta le a miniszter­­elnöki rezidencia pénzügyi szabály­talanságaival kapcsolatos nyomozá­sát, és a kormányfő felesége, Szárá Netanjáhú elleni vádemelési javaslat­tal átadta eredményeit az ügyészség­nek. Határozniuk kell, hogy valóban vádat emelnek-e a felsorakoztatott bizonyítékok alapján. Ezenkívül a főszámvevő éves jelentése feltárta az Izraelben Bibi Toursként emlege­tett ügyet. Több alkalommal külföl­diek fizették Netanjáhú és felesége, sőt olykor fia utazásait is a kétezres években, másodszori kormányfővé választása előtt, amikor pénzügy­­miniszter, illetve parlamenti képvi­selő volt. Az ügyészségnek döntenie kell, hogy nyomozást indíttat-e ezek­kel a támogatásokkal kapcsolatban esetleges büntetőjogi vonatkozása­ik miatt, és a főügyész várhatóan az „új” Mimran-ügyet is megvitatja az ügyészség vezetőivel. Háárec és a francia Mediapart korábbi közös oknyomozó cikke szerint Mimran kiváló kapcsolatokat ápolt az izraeli kormányfővel, nyara­lásokat is finanszírozott a Netanjáhú család számára az Alpokban és a fran­cia Riviérán, valamint kölcsönadta párizsi lakását a politikusnak, és elvitte egy neves bárba szórakozni. (Forrás: MTI/Háárec)

Next