Magyar Szó, 2016. augusztus (73. évfolyam, 176-202. szám)

2016-08-02 / 177. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mn!» RÖVIDEN „Európa nem engedheti, hogy zsarolják" Törökországon múlik, hogy állampolgárai megkapják-e az uniós vízummentességet, és Európa semmiképp nem hagyhatja zsarolni magát - mondta hétfőn Rostockban a német alkancellár azzal kapcsolatban, hogy a török külügyminiszter jelezte, országa felmondhatja a menekültválság közös kezeléséről kötött EU­­Törökország megállapodást, ha az EU legkésőbb októberig nem vezeti be a török állampolgároknak ígért vízummentességet. Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a „menekültek bevándorlásának” ügyében „szükség esetén elég erősek vagyunk ahhoz, hogy nehéz időket is átvészeljünk”. Törökország elindult a halálbüntetés visszaállítása felé, és ezzel „olyan drasztikusan távolodik Európától, hogy végül fölösleges lesz folytatni az (uniós) csatlakozási tárgyalásokat” - tette hozzá a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke. (Forrás: MTI) A dzsihadisták Oroszországot fenyegetik Oroszország elleni dzsihádra (szent háborúra) szólította fel tagjait egy videofelvételen az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet, a Kreml hétfőn megerősítette, hogy folytatja a terrorizmus elleni harcot. „Idehallgass, Putyin, elmegyünk hozzátok Oroszországba, és ölni fogunk titeket otthonaitokban... Testvéreim, folytassatok dzsihá­­dot, öljetek és harcoljatok ellenük” - ordítozza a felvételen egy álarcos férfi autóban, sivatagban utazva. A videó hitelességét független forrásból lehetetlen megerősíteni, de a felvétel linkjét közzétették a dzsihadista csoport egyik legfőbb propaganda- és toborzóeszközeként használt Telegram üzenet­szolgáltató csatornáján. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Moszkvában közölte, hogy Oroszország kellő figyelemmel viszonyul a terrorcsoportok részéről elhangzott fenyegetésekhez,­­ám az nem lesz hatással Oroszországnak a nemzetközi terrorizmus elleni harcban folyta­tott politikájára. (Forrás: MTI) Amerikai gépek Líbiában bombáztak Légitámadásokba kezdett az amerikai hadsereg az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet állásai ellen a líbiai Szirtben - közölte hétfőn Fájez esz-Szarrádzs, az ENSZ által támogatott líbiai egységkor­mány feje. „Ma (hétfőn) a líbiai nemzeti egységkormánynak kérésére megtörténtek az Iszlám Állam elleni első célzott amerikai légi­csapások, és súlyos veszteségeket okoztak (a dzsihadistáknak) Szirtben” - mondta televíziós beszédében Fájez esz-Szarrádzs. A szélsőséges iszlamisták erősségének számító város Tripolitól, a fővárostól 450 kilométerre keletre fekszik. A légicsapások hírét a Pentagon is megerősítette. (MTI/AFP/AP/Reuters) Késsel sebesített meg papot egy menedékkérő Késsel sebesített meg egy menedékkérő egy katolikus papot vasár­nap este a kelet-belgiumi Limbourgban - írta a Le Soir francia nyelvű belga napilap internetes oldalán hétfőn. A beszámoló szerint a Hollandiában regisztrált menedékkérő azt kérte a paptól, hadd zuhanyozzon le a plébánián. Jos Vanderlee ezt megengedte, majd később a fiatalember pénzt kért, amit a plébános megtagadott - írta a napilap. Ekkor a menedékkérő kést rántott, és megfenyegette a papot, aki védekezés közben kézfe­jén súlyosan megsebesült. A tájékoztatás szerint a fiatalember elmenekült. A rendőrség információi szerint a támadónak nincs dossziéja a belga menekültügyi központban, és azt feltételezik, hogy nem áll kapcsolatban terrorista csoportokkal. Ugyanakkor körözést adtak ki ellene. (MTI) Éhező indiaiak hazaengedéséről tárgyal Újdelhi Rijáddal Tárgyalásokat kezd India Szaúd-Arábiával arról, hogy ez utóbbi hazaengedje azt a több ezer indiai vendégmunkást, aki elveszítet­te állását vagy nem kapott fizetést, és így pénzt, valamint élelem nélkül kénytelen tengetni életét Szaúd-Arábiában - közölte hétfőn Szusma Szvarádzs indiai külügyminiszter. A tárcavezető az indiai parlamentnek arról számolt be, hogy csak­nem tízezer indiai veszítette el az állását vagy nem kapott fizetést az elmúlt hetekben, és nemhogy hazautazásra, de élelemre sincs pénze. Hozzátette, hogy a külügyi tárca egyik munkatársa kedden sürgősen felkeresi az illetékes államtitkárt Rijádban. Szaúd-Arábi­­ában több mint hárommillió indiai dolgozik. Jogvédő csoportok korábban többször is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a szaúdi királyságban visszaélnek az elsősorban Ázsiából, gyakran megfelelő papírok nélkül érkező vendégmunkások kiszolgáltatott helyzetével - például nem fizetik ki a béreket, és nem kínálnak semmiféle kártérítést. (MTI/Hszinhua/AFP) Ismét Clinton a népszerűbb Egy friss felmérés szerint Hillary Clinton, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje 6 százalékpontos előnyben van vetélytársával, a republikánus Donald Trumppal szemben, de sok a bizonytalan szavazó. A Reuters brit hírügynökség által megbízott Ipsos közvélemény­kutató július 25-e és 29-e között elvégzett felmérése szerint Clin­tonra közel 41 százalék, Trumpra nagyjából 35 százalék szavazna. Az interneten keresztül megkérdezettek 25 százaléka „valaki mást” jelölt meg. A felmérés hibahatára 4 százalék. (MTI/Reuters) 2016. augusztus 2., kedd Moszulnál megkezdődött a visszaszámlálás Szabó József Komoly (területi) veszteségeket szenvedett el az Iszlám Állam (IÁ) az utóbbi hónapok­ban mind Szíriában, mind Irakban. A számá­ra egyre kínosabb helyzetet terrorakciókkal igyekszik ellensúlyozni. Nemrég Isztambul­ban robbantott a repülőtéren, július közepén egyik szimpatizánsa pedig Nizzában követett el tömeggyilkosságot. Németország a múlt hónap végén került sorra, amikor Franciaországban ismét lecsapott a szervezet. Az európai civilek elleni akciói ellenére nagyszabású hadművelet készül az IÁ utol­só iraki fellegvára, Moszul ellen. A fanatikus iszlamisták 201­4 nyarán vonultak be a Bagdad­tól mintegy 400 kilométerre északra fekvő városba, ahonnan a kormányerők fejvesztve menekültek el, hátra hagyva fegyvereiket és a hadfelszerelést. Moszul azóta az IÁ iraki „fővá­rosának” számít. Talán már nem sokáig. Az iraki seregek fo­kozatosan bekerítik az ország második legna­gyobb városát. Már legalább tíz fontos célte­rületet vontak ellenőrzésük alá. A harcok miatt tömegesen hagyja el a lakos­ság a térséget. Elképzelhető, hogy Moszulból és környékéről hamarosan akár további 1,8 millió helybeli menekül el.­­ A március óta tervezett és immár a megva­lósításhoz közeledő offenzíva részleteiről folyamatosak az egyeztetések Bagdadban és Washingtonban. Haider al-Abádi iraki kormányfő, a hadsereg főparancsnoka legutóbb vasárnap tárgyalt a város visszafoglalásáról. Joseph Dunford amerikai tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetőjével a részleteket tekintették át. Hetekkel ezelőtt szintén Bagdadban fogadta Ashton Cartert, az USA védelmi miniszterét, de találkozott Sean MacFarland amerikai főparancsnokkal, az IÁ ellen szerveződött, Washington vezet­te nemzetközi koalíció vezetőjével is. A 64 országból álló szövetség képviselői nemrég New Yorkban beszélték meg az összehangolt támadás részleteit. Az iraki kormányerők és a kurdok az elmúlt hetekben már hozzáfogtak Moszul környékén az IÁ fegyveres csoportjainak és rejtekhelye­inek felszámolásához. Az akcióban több tele­pülést fel is szabadítottak. Moszultól 60 kilométerre délre elfoglalták a kajarai légibázist, amely kulcsfontosságú lehet a további hadműveletekben. Persze, ha befejezik a megrongálódott kifutópályák javítását. A helyreállításban amerikai katonák is részt vesznek, sőt mindaddig ott maradnak, amíg nem sikerül visszaszerezni az észak-iraki nagyvárost. Bár Barack Obama első elnöki mandátu­ma előtt azzal kampányolt, hogy hazarendeli az amerikai katonákat Irakból, most éppen további 560-at küldött az országba, hogy segít­sék a kormányerőket Moszul bekerítésénél és ostrománál. (A kiegészítő csapatokkal együtt így már csaknem 4650-an szolgálnak az Irak­ban állomásozó amerikai haderőnél.). Hivata­losan ugyan „logisztikai tanácsadás” és kikép­zés a feladatuk, de szükség esetén nyilván ők is szembeszállnak az IÁ fegyvereseivel. Azt még nem tudni, hogy a tanácsadók mikor csatlakoznak a front közelében gyüle­kező iraki erőkhöz, de legkésőbb a nyár végéig erre is sor kerülhet. Az iraki kormányfő nemrég a térségben járt, ami arra utal, hogy lassan megkezdődhetnek a légitámadások. A karajai bázis helyreállítása ugyanis már gőzerővel folyik. Amint befejező­dik, az iraki és a koalíciós harci gépek máris indulhatnak Moszul ellen. Al-Abádi abban bízik, hogy az idén felsza­badítják a várost, amelynek ostromát október­ben mindenképp, de inkább már korábban megindítaná. A támadásra készülők minde­nestre megkezdték a visszaszámlálást. Az iraki seregek fokozatosan bekerítik az ország második legnagyobb városát Beta/AP Madrid felfüggesztette a katalán parlament elszakadási menetrendjét A spanyol alkotmánybíróság Az alkotmánybíróság ugyan­egyhangú döntésével hétfőn felfüg- akkor 20 napot adott Carme­gesztette a katalán parlament múlt Forcadellnek, a katalán parlament heti határozatát, amely a Spanyol­ elnökének, hogy megmagyarázza: országtól történő egyoldalú elsza- miért tette lehetővé a parlamenti kodás menetrendjét tartalmazza. vita és szavazás megtartását, miköz­ben a bírói testület egy korábbi döntésében alkotmányellenesnek nyilvánította a katalán elszakadási törekvéseket. A katalán törvényho­zás elnökét és Carles Puigdemont katalán elnököt is figyelmeztette az alkotmánybíróság, hogy a döntése­ivel való szembeszegülésnek követ­kezményei lehetnek. Egy tavalyi törvénymódosítás eredményeként 3 ezertől (938 ezer forint) 30 ezer eu­­róig (9,3 millió forint) terjedő pénz­bírság, tisztségükből való felfüg­gesztés és büntetőjogi eljárás várhat azokra, akik nem tartják be az al­kotmánybíróság rendelkezéseit. A 11 tagú bírói testület hétfői dön­tése azt jelenti, hogy befogadta a spanyol kormány alkotmányossági kifogását a katalán parlamenti ha­tározattal szemben. Az eljárásba vé­tel automatikusan a vitatott jogsza­bály felfüggesztésével jár, a végleges ítélet meghozatalára az alkotmány­­­bíráknak öt hónapjuk van. A katalán parlament elszakadá­si tervében - amelyet kizárólag az Együtt az igenért (Junts pel sí) és Népi Egység (CUP) nevű függet­lenségi pártok szavaztak meg, a többi párt tiltakozása mellett - kinyilvánítja, hogy a katalán nép joga egy saját alkotmányozó folya­mat kezdeményezése. (MTI) Lelőttek egy orosz katonai helikoptert Szíriában Folytatás az 1. oldalról A hadműveletnek a célja, hogy újraélesszék az ellátási útvonala­kat a város felkelők uralta keleti negyedei felé, miután a kormány­csapatok a múlt héten szorosabbra fűzték az ostromgyűrűt, és telje­sen elvágták ezeket a kerületeket a külvilágtól. A lázadók katonai parancsnoksága bejelentette, hogy sikerült elfoglalniuk a hadsereg állásait, a kormányerők viszont azt közölték, hogy visszaszorították előrenyomulásukat. Moszkva és Damaszkusz erői július 28-tól közösen humanitári­us folyosókat nyitottak az ostrom alatt álló Aleppó körül a felkelők ellenőrizte negyedekben élő civil lakosság, továbbá a magukat meg­adó harcosok életének megóvása céljából. Eddig négy ilyen útvonal él, amely mentén a civil lakosok­nak humanitárius segélyt - élelmi­szert, gyógyszereket és egyéb szük­ségleti cikkeket­­ helyeztek el. A hétfőn lelőtt Mi-8-as már a harmadik veszteséglistára került orosz helikopter Szíriában. Moszk­va korábban 2015. november 24-én egy Mi-8AMTS, illetve 2016. áp­rilis 12-ére virradóan Homsz tér­ségében egy Mi-28H típusú csa­pásmérő helikoptert vesztett el. Hivatalos adatok szerint eddig összesen 18 orosz katona vesztet­te életét Szíriában. (MTI/TASZSZ/ AP/Reuters) Beta/AP A lelőtt helikopter roncsai Megteltek menekültekkel az Égei-tenger északi szigetei Nincs több hely a menekültek számára az Égei-tenger északi térsé­gének szigetein, köztük Számoszon, Híoszon és Leszboszon működő befogadóközpontokban, amelyek zsúfolásig megteltek - hangsúlyozta hétfőn a régió kormányzója a Vima FM kereskedelmi rádiónak adott interjúban. Krisztiána Kalojiru elmondta, hogy egyes táborokban kétszer annyi menekült tartózkodik, mint amennyi férőhely van. A számoszi létesít­mény például 850 ággyal rendelkezik, és jelenleg 1340 migránsnak nyújt hajlékot, miközben Híoszon 2598 ember osztozkodik 1100 férőhelyen. Leszboszon 3500 ágyra 3922 menekült jut. A kormányzó asszony szerint aggasztó, hogy a Törökországban meghi­úsult július 15-i puccskísérlet óta ötszörösére emelkedett a török partokról az Égei-tengeren át a görögországi szigetekre érkezők száma. A görög parti őrség hétfő délelőtt 34 embert mentett ki Leszbosz partjainál, míg Híoszra 51 menekült érkezett a hétvégén. Eközben Jorgosz Kiricisz, az Égei-tenger déli régiójában lévő Dodeka­­nészosz-szigetcsoporthoz tartozó Kosz polgármestere Alekszisz Ciprasz görög kormányfőnek, Kiriakosz Micotakisz ellenzéki vezetőnek és a többi pártnak címzett nyílt levelében fejezte ki aggodalmát a menekültekkel kapcsolatos „legutóbbi fejlemények” miatt. Kiricisz a levélben arra figyelmeztetett, hogy egy újabb migránshullám „katasztrofális” lenne. A polgármester egyúttal leszögezte: a görög szige­teket nem lehet „emberek lerakodóhelyévé” változtatni. (MTI/EFE)

Next