Magyar Szó, 2016. augusztus (73. évfolyam, 176-202. szám)
2016-08-02 / 177. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mn!» RÖVIDEN „Európa nem engedheti, hogy zsarolják" Törökországon múlik, hogy állampolgárai megkapják-e az uniós vízummentességet, és Európa semmiképp nem hagyhatja zsarolni magát - mondta hétfőn Rostockban a német alkancellár azzal kapcsolatban, hogy a török külügyminiszter jelezte, országa felmondhatja a menekültválság közös kezeléséről kötött EUTörökország megállapodást, ha az EU legkésőbb októberig nem vezeti be a török állampolgároknak ígért vízummentességet. Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a „menekültek bevándorlásának” ügyében „szükség esetén elég erősek vagyunk ahhoz, hogy nehéz időket is átvészeljünk”. Törökország elindult a halálbüntetés visszaállítása felé, és ezzel „olyan drasztikusan távolodik Európától, hogy végül fölösleges lesz folytatni az (uniós) csatlakozási tárgyalásokat” - tette hozzá a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke. (Forrás: MTI) A dzsihadisták Oroszországot fenyegetik Oroszország elleni dzsihádra (szent háborúra) szólította fel tagjait egy videofelvételen az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet, a Kreml hétfőn megerősítette, hogy folytatja a terrorizmus elleni harcot. „Idehallgass, Putyin, elmegyünk hozzátok Oroszországba, és ölni fogunk titeket otthonaitokban... Testvéreim, folytassatok dzsihádot, öljetek és harcoljatok ellenük” - ordítozza a felvételen egy álarcos férfi autóban, sivatagban utazva. A videó hitelességét független forrásból lehetetlen megerősíteni, de a felvétel linkjét közzétették a dzsihadista csoport egyik legfőbb propaganda- és toborzóeszközeként használt Telegram üzenetszolgáltató csatornáján. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Moszkvában közölte, hogy Oroszország kellő figyelemmel viszonyul a terrorcsoportok részéről elhangzott fenyegetésekhez,ám az nem lesz hatással Oroszországnak a nemzetközi terrorizmus elleni harcban folytatott politikájára. (Forrás: MTI) Amerikai gépek Líbiában bombáztak Légitámadásokba kezdett az amerikai hadsereg az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet állásai ellen a líbiai Szirtben - közölte hétfőn Fájez esz-Szarrádzs, az ENSZ által támogatott líbiai egységkormány feje. „Ma (hétfőn) a líbiai nemzeti egységkormánynak kérésére megtörténtek az Iszlám Állam elleni első célzott amerikai légicsapások, és súlyos veszteségeket okoztak (a dzsihadistáknak) Szirtben” - mondta televíziós beszédében Fájez esz-Szarrádzs. A szélsőséges iszlamisták erősségének számító város Tripolitól, a fővárostól 450 kilométerre keletre fekszik. A légicsapások hírét a Pentagon is megerősítette. (MTI/AFP/AP/Reuters) Késsel sebesített meg papot egy menedékkérő Késsel sebesített meg egy menedékkérő egy katolikus papot vasárnap este a kelet-belgiumi Limbourgban - írta a Le Soir francia nyelvű belga napilap internetes oldalán hétfőn. A beszámoló szerint a Hollandiában regisztrált menedékkérő azt kérte a paptól, hadd zuhanyozzon le a plébánián. Jos Vanderlee ezt megengedte, majd később a fiatalember pénzt kért, amit a plébános megtagadott - írta a napilap. Ekkor a menedékkérő kést rántott, és megfenyegette a papot, aki védekezés közben kézfején súlyosan megsebesült. A tájékoztatás szerint a fiatalember elmenekült. A rendőrség információi szerint a támadónak nincs dossziéja a belga menekültügyi központban, és azt feltételezik, hogy nem áll kapcsolatban terrorista csoportokkal. Ugyanakkor körözést adtak ki ellene. (MTI) Éhező indiaiak hazaengedéséről tárgyal Újdelhi Rijáddal Tárgyalásokat kezd India Szaúd-Arábiával arról, hogy ez utóbbi hazaengedje azt a több ezer indiai vendégmunkást, aki elveszítette állását vagy nem kapott fizetést, és így pénzt, valamint élelem nélkül kénytelen tengetni életét Szaúd-Arábiában - közölte hétfőn Szusma Szvarádzs indiai külügyminiszter. A tárcavezető az indiai parlamentnek arról számolt be, hogy csaknem tízezer indiai veszítette el az állását vagy nem kapott fizetést az elmúlt hetekben, és nemhogy hazautazásra, de élelemre sincs pénze. Hozzátette, hogy a külügyi tárca egyik munkatársa kedden sürgősen felkeresi az illetékes államtitkárt Rijádban. Szaúd-Arábiában több mint hárommillió indiai dolgozik. Jogvédő csoportok korábban többször is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a szaúdi királyságban visszaélnek az elsősorban Ázsiából, gyakran megfelelő papírok nélkül érkező vendégmunkások kiszolgáltatott helyzetével - például nem fizetik ki a béreket, és nem kínálnak semmiféle kártérítést. (MTI/Hszinhua/AFP) Ismét Clinton a népszerűbb Egy friss felmérés szerint Hillary Clinton, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje 6 százalékpontos előnyben van vetélytársával, a republikánus Donald Trumppal szemben, de sok a bizonytalan szavazó. A Reuters brit hírügynökség által megbízott Ipsos közvéleménykutató július 25-e és 29-e között elvégzett felmérése szerint Clintonra közel 41 százalék, Trumpra nagyjából 35 százalék szavazna. Az interneten keresztül megkérdezettek 25 százaléka „valaki mást” jelölt meg. A felmérés hibahatára 4 százalék. (MTI/Reuters) 2016. augusztus 2., kedd Moszulnál megkezdődött a visszaszámlálás Szabó József Komoly (területi) veszteségeket szenvedett el az Iszlám Állam (IÁ) az utóbbi hónapokban mind Szíriában, mind Irakban. A számára egyre kínosabb helyzetet terrorakciókkal igyekszik ellensúlyozni. Nemrég Isztambulban robbantott a repülőtéren, július közepén egyik szimpatizánsa pedig Nizzában követett el tömeggyilkosságot. Németország a múlt hónap végén került sorra, amikor Franciaországban ismét lecsapott a szervezet. Az európai civilek elleni akciói ellenére nagyszabású hadművelet készül az IÁ utolsó iraki fellegvára, Moszul ellen. A fanatikus iszlamisták 2014 nyarán vonultak be a Bagdadtól mintegy 400 kilométerre északra fekvő városba, ahonnan a kormányerők fejvesztve menekültek el, hátra hagyva fegyvereiket és a hadfelszerelést. Moszul azóta az IÁ iraki „fővárosának” számít. Talán már nem sokáig. Az iraki seregek fokozatosan bekerítik az ország második legnagyobb városát. Már legalább tíz fontos célterületet vontak ellenőrzésük alá. A harcok miatt tömegesen hagyja el a lakosság a térséget. Elképzelhető, hogy Moszulból és környékéről hamarosan akár további 1,8 millió helybeli menekül el. A március óta tervezett és immár a megvalósításhoz közeledő offenzíva részleteiről folyamatosak az egyeztetések Bagdadban és Washingtonban. Haider al-Abádi iraki kormányfő, a hadsereg főparancsnoka legutóbb vasárnap tárgyalt a város visszafoglalásáról. Joseph Dunford amerikai tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetőjével a részleteket tekintették át. Hetekkel ezelőtt szintén Bagdadban fogadta Ashton Cartert, az USA védelmi miniszterét, de találkozott Sean MacFarland amerikai főparancsnokkal, az IÁ ellen szerveződött, Washington vezette nemzetközi koalíció vezetőjével is. A 64 országból álló szövetség képviselői nemrég New Yorkban beszélték meg az összehangolt támadás részleteit. Az iraki kormányerők és a kurdok az elmúlt hetekben már hozzáfogtak Moszul környékén az IÁ fegyveres csoportjainak és rejtekhelyeinek felszámolásához. Az akcióban több települést fel is szabadítottak. Moszultól 60 kilométerre délre elfoglalták a kajarai légibázist, amely kulcsfontosságú lehet a további hadműveletekben. Persze, ha befejezik a megrongálódott kifutópályák javítását. A helyreállításban amerikai katonák is részt vesznek, sőt mindaddig ott maradnak, amíg nem sikerül visszaszerezni az észak-iraki nagyvárost. Bár Barack Obama első elnöki mandátuma előtt azzal kampányolt, hogy hazarendeli az amerikai katonákat Irakból, most éppen további 560-at küldött az országba, hogy segítsék a kormányerőket Moszul bekerítésénél és ostrománál. (A kiegészítő csapatokkal együtt így már csaknem 4650-an szolgálnak az Irakban állomásozó amerikai haderőnél.). Hivatalosan ugyan „logisztikai tanácsadás” és kiképzés a feladatuk, de szükség esetén nyilván ők is szembeszállnak az IÁ fegyvereseivel. Azt még nem tudni, hogy a tanácsadók mikor csatlakoznak a front közelében gyülekező iraki erőkhöz, de legkésőbb a nyár végéig erre is sor kerülhet. Az iraki kormányfő nemrég a térségben járt, ami arra utal, hogy lassan megkezdődhetnek a légitámadások. A karajai bázis helyreállítása ugyanis már gőzerővel folyik. Amint befejeződik, az iraki és a koalíciós harci gépek máris indulhatnak Moszul ellen. Al-Abádi abban bízik, hogy az idén felszabadítják a várost, amelynek ostromát októberben mindenképp, de inkább már korábban megindítaná. A támadásra készülők mindenestre megkezdték a visszaszámlálást. Az iraki seregek fokozatosan bekerítik az ország második legnagyobb városát Beta/AP Madrid felfüggesztette a katalán parlament elszakadási menetrendjét A spanyol alkotmánybíróság Az alkotmánybíróság ugyanegyhangú döntésével hétfőn felfüg- akkor 20 napot adott Carmegesztette a katalán parlament múlt Forcadellnek, a katalán parlament heti határozatát, amely a Spanyol elnökének, hogy megmagyarázza: országtól történő egyoldalú elsza- miért tette lehetővé a parlamenti kodás menetrendjét tartalmazza. vita és szavazás megtartását, miközben a bírói testület egy korábbi döntésében alkotmányellenesnek nyilvánította a katalán elszakadási törekvéseket. A katalán törvényhozás elnökét és Carles Puigdemont katalán elnököt is figyelmeztette az alkotmánybíróság, hogy a döntéseivel való szembeszegülésnek következményei lehetnek. Egy tavalyi törvénymódosítás eredményeként 3 ezertől (938 ezer forint) 30 ezer euróig (9,3 millió forint) terjedő pénzbírság, tisztségükből való felfüggesztés és büntetőjogi eljárás várhat azokra, akik nem tartják be az alkotmánybíróság rendelkezéseit. A 11 tagú bírói testület hétfői döntése azt jelenti, hogy befogadta a spanyol kormány alkotmányossági kifogását a katalán parlamenti határozattal szemben. Az eljárásba vétel automatikusan a vitatott jogszabály felfüggesztésével jár, a végleges ítélet meghozatalára az alkotmánybíráknak öt hónapjuk van. A katalán parlament elszakadási tervében - amelyet kizárólag az Együtt az igenért (Junts pel sí) és Népi Egység (CUP) nevű függetlenségi pártok szavaztak meg, a többi párt tiltakozása mellett - kinyilvánítja, hogy a katalán nép joga egy saját alkotmányozó folyamat kezdeményezése. (MTI) Lelőttek egy orosz katonai helikoptert Szíriában Folytatás az 1. oldalról A hadműveletnek a célja, hogy újraélesszék az ellátási útvonalakat a város felkelők uralta keleti negyedei felé, miután a kormánycsapatok a múlt héten szorosabbra fűzték az ostromgyűrűt, és teljesen elvágták ezeket a kerületeket a külvilágtól. A lázadók katonai parancsnoksága bejelentette, hogy sikerült elfoglalniuk a hadsereg állásait, a kormányerők viszont azt közölték, hogy visszaszorították előrenyomulásukat. Moszkva és Damaszkusz erői július 28-tól közösen humanitárius folyosókat nyitottak az ostrom alatt álló Aleppó körül a felkelők ellenőrizte negyedekben élő civil lakosság, továbbá a magukat megadó harcosok életének megóvása céljából. Eddig négy ilyen útvonal él, amely mentén a civil lakosoknak humanitárius segélyt - élelmiszert, gyógyszereket és egyéb szükségleti cikkeket helyeztek el. A hétfőn lelőtt Mi-8-as már a harmadik veszteséglistára került orosz helikopter Szíriában. Moszkva korábban 2015. november 24-én egy Mi-8AMTS, illetve 2016. április 12-ére virradóan Homsz térségében egy Mi-28H típusú csapásmérő helikoptert vesztett el. Hivatalos adatok szerint eddig összesen 18 orosz katona vesztette életét Szíriában. (MTI/TASZSZ/ AP/Reuters) Beta/AP A lelőtt helikopter roncsai Megteltek menekültekkel az Égei-tenger északi szigetei Nincs több hely a menekültek számára az Égei-tenger északi térségének szigetein, köztük Számoszon, Híoszon és Leszboszon működő befogadóközpontokban, amelyek zsúfolásig megteltek - hangsúlyozta hétfőn a régió kormányzója a Vima FM kereskedelmi rádiónak adott interjúban. Krisztiána Kalojiru elmondta, hogy egyes táborokban kétszer annyi menekült tartózkodik, mint amennyi férőhely van. A számoszi létesítmény például 850 ággyal rendelkezik, és jelenleg 1340 migránsnak nyújt hajlékot, miközben Híoszon 2598 ember osztozkodik 1100 férőhelyen. Leszboszon 3500 ágyra 3922 menekült jut. A kormányzó asszony szerint aggasztó, hogy a Törökországban meghiúsult július 15-i puccskísérlet óta ötszörösére emelkedett a török partokról az Égei-tengeren át a görögországi szigetekre érkezők száma. A görög parti őrség hétfő délelőtt 34 embert mentett ki Leszbosz partjainál, míg Híoszra 51 menekült érkezett a hétvégén. Eközben Jorgosz Kiricisz, az Égei-tenger déli régiójában lévő Dodekanészosz-szigetcsoporthoz tartozó Kosz polgármestere Alekszisz Ciprasz görög kormányfőnek, Kiriakosz Micotakisz ellenzéki vezetőnek és a többi pártnak címzett nyílt levelében fejezte ki aggodalmát a menekültekkel kapcsolatos „legutóbbi fejlemények” miatt. Kiricisz a levélben arra figyelmeztetett, hogy egy újabb migránshullám „katasztrofális” lenne. A polgármester egyúttal leszögezte: a görög szigeteket nem lehet „emberek lerakodóhelyévé” változtatni. (MTI/EFE)