Magyar Szó, 2016. augusztus (73. évfolyam, 176-202. szám)

2016-08-04 / 179. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Muntfiű 2 RÖVIDEN Rendőrségi razzia a török tudományos tanácsnál Razziát tartott a török rendőrség szerdán a török állami tudományos és technológiai kutatási tanács (Tabitak) irodái­ban, és őrizetbe vett több embert, akikről azt feltételezi, hogy Fethullah Gülen hitszónok követői - jelentette az NTV török televíziócsatorna. Ezzel a török hatóságok tovább szélesítették a nyomozást a Gülen-mozgalom ellen. A razziák a tanácsnak az északnyugat-törökországi Kocae­­li tartományban működő irodáiban zajlottak. Arról egyelő­re nincsenek pontos adatok, hogy a tudományos tanács hány munkatársát vette őrizetbe a rendőrség. Az ankarai székhellyel működő Tabitak tudományos kutatásokat finanszíroz egyete­meken és a magánszektorban egyaránt. Az intézmény több mint 1500 kutatót foglalkoztat a honlapján található információk szerint. (MTI/Reuters) Segítséget ígér Rijád az éhező indiai munkásoknak Sürgős segítséget ígért Szaúd-Arábia az építőiparban történt soro­zatos elbocsátások után a királyságban rekedt mintegy 2500 indiai munkásnak - írta szerdai számában az egyik helyi napilap. Mufarrádzs al-Hakbani szaúdi munkaügyi miniszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében az indiai munkások másik vállal­kozó pártfogását kérhetik, és megújíthatják tartózkodási engedé­lyüket - írta az Okaz című dzsiddai napilap. A távozni szándékozók számára a rendelet enyhíti az ezzel kapcsolatos korlátozásokat - mondta a lap szerint a tárca egyik illetékese, Abdullah al- Aliján. A pártfogói rendszernek megfelelően a külföldi dolgozóknak kérniük kell egy vállalkozó pártfogását, aki kénye-kedvére foglalkoztatja őket. Előzetes engedély nélkül nem vállalhatnak másutt munkát. A rendszert emberi jogi szervezetek bírálják, a modern rabszolgaság eszközének tartják. A munkaügyi miniszter bejelentésével egy napon, szerdán V.K. Szingh külügyi államtitkár Dzsiddában járt. (MTI/AFP) Egykori maoista lázadó lett Nepál miniszterelnöke A nepáli parlament Puspa Kamal Dahalt, az egykori maoista lázadó parancsnokot választotta meg szerdán a himalájai ország új kormányfőjének. A Pracsanda („Ádáz”) harci néven is ismert politikus elődje a miniszterelnöki tisztségben Khadga Praszad Ali volt, aki korábban benyújtotta lemondását, megelőzve ezzel egy ellene irányuló bizalmi szavazást. Onszári Garti Magar házelnök a nap folyamán jelentette be, hogy az 595 tagú törvényhozás jelenlévő 573 tagjából 363 képviselő szavazott Dahalra. Ez lesz a 61 éves politikus második miniszterelnöksége. Dahal az ország 24. miniszterelnöke, amióta a himalájai ország többpárti demokráciát vezetett be 1990-ben. Az új kormányfő nagyjából tíz éven keresztül vezette a maoista kormányellenes felkelést Nepálban egészen 2006-ig, amikor a lázadók békemeg­állapodást írtak alá. A felkelés alatt több mint 17 ezren vesztet­ték életüket. Nepálban 2008-ban az alkotmányozó nemzetgyű­lés kikiáltotta a köztársaságot, amivel megszűnt a monarchia. (MTI/AP/Reuters) 2016. augusztus 4., csütörtök Merkel népszerűsége töretlen A németek többsége szerint a kancellár menekültpolitikája nem felelős a merényletekért A würzburgi és az ansbachi merénylet után Németországban ugyan kismértékben csökkent Angela Merkel támogatottsága, de a lakosság túlnyomó többsége nem gondolja, hogy a kancellár menekültpolitikája felelős a támadásokért - mutatták ki szerdán ismerte­tett felmérések. A Stern című hírmagazin és az RTL keres­kedelmi televízió megbízásából hetente elvég­zett, Stern­ RTL-Wahltrend című reprezenta­tív felmérésének új adatai alapján a németek 46 százaléka szavazna Angela Merkelre, ha közvetlenül választhatnának kancellárt. Ez 1 százalékpontos gyengülés az egy héttel koráb­bihoz képest. A kancellár támogatottsága legutóbb január közepén - a szilveszterkor nők ellen többnyire észak-afrikai férfiak által elkövetett tömeges támadások után­­ volt hasonló szinten, akkor 44 százalékot mért a kutatást készítő Forsa közvélemény-kutató társaság. A menekült­válság elmélyülése előtt, tavaly júliusban 56 százalékon volt ez a mutató. A gyengülés ellenére továbbra sincs a szín­téren olyan szereplő, akinek személyes támo­gatottsága akár csak megközelítené Angela Merkelét az úgynevezett kancellári preferencia vonatkozásában. Ezt mutatja, hogy a néme­tek mindössze 15 százaléka választaná meg kancellárnak Sigmar Gábrielt, a CDU/CSU jobboldali pártszövetség utáni második legna-Angela Merkel gyobb politikai erő, a szociáldemokrata párt (SPD) vezetőjét, vagyis Angela Merkel előnye 31 százalékpontos. A Stern-RTL-Wahltrend kutatás alapján a würzburgi és ansbachi merénylet, illetve a müncheni vérengzés után nem változott lénye­gesen a pártok támogatottsága. Az Angela Merkel vezette CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 35 százalé­kát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás, ami megegyezik az egy héttel korábbi szint­tel. Az SPD 1 százalékponttal 23 százalékra erősödött. A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek 12 százalékon, a Baloldal 9 százalékon áll. A legnagyobb parlamenten kívüli párt, az Alter­natíva Németországnak (AfD) támogatottsá­ga 9 százalékos, nem változott az egy héttel korábbihoz képest. A Forsa a Stern megbízásából egy másik felmérésben a kancellár menekültpolitikája és a würzburgi és ansbachi támadás össze­függésének lakossági megítélését is megvizs­gálta. Kimutatta, hogy a németek több mint kétharmada, 69 százaléka szerint Ange­la Merkel menekültpolitikája nem felelős a támadásokért. A felmérés szerint a németek 28 százaléka véli úgy, hogy a kancellár menekültpolitikájá­ra vezethetőek vissza a menedékkérők által, valószínűleg szélsőséges iszlamista meggyő­ződésből elkövetett támadások. Az így véleke­dők aránya az AfD szavazótáborában a legna­gyobb, 78 százalékos. A többi párt táborában a többség nem okolja a kancellár politikáját a merényletekért. A Stern-RTL-Wahltrend felmérést július 25. és 29. között végezték 2503 ember megkérde­zésével. A támadások és a menekültpolitika összefüggéséről szóló kutatásban 1007 embert kérdeztek meg július 28-án és 29-én. (Forrás: MTI) Beta/AP Nincs „B-terv”, ha bukik az EU-Törökország megállapodás A görög bevándorlásügyi miniszter szerint ki kell dolgozni egy „B-tervet” arra az esetre, ha elbukik a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás. Jannisz Muzalasz a Bild című német lap online kiadásában, szerdán idézett nyilatkoza­tában kiemelte, hogy az athéni vezetés nagyon aggódik, és úgy látja, mindenképpen kell egy „B-terv”. A német kormánykoalíció pártjai között - szerdai nyilatkozatok alapján - nincs egyetértés az ügyben. A jobboldali CDU egyik tekintélyes politikusa, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke a ZDF országos köztelevíziónak azt mondta, hogy folytatni kell a megállapodás végrehajtását. Kiemelte, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő belpolitikai tevékenységében „sok minden nincs rendben”, a menekültválság ügyében kötött megállapodás viszont hozzá­járul az emberkereskedők elleni küzdelemhez és a hárommillió törökországi szír menekült helyzetének javításához. A koalíciós társ szociáldemokratáktól viszont (SPD) Bärbel Kofler, a kormány emberi jogi megbízottja egy lapinterjúban sürgette a megállapodás felülvizsgálatát. Mint mondta, a megállapodás előfeltétele a jogállamiság érvé­nyesülése, ez azonban Törökországban „jelenleg nem biztosított”, ezért „helytelen, ha kiszer­vezünk jogállami döntéseket” Törökországba. Az SPD-s politikus szerint a berlini vezetés­nek át kell gondolnia, hogy milyen más megol­dásokat lehet alkalmazni. Szóba jöhet például a közel- és a közép-keleti térségben működő nagykövetségek kapacitásának növelése, hogy a menedéket kereső emberek ezeken a külképvi­seleteken nyújthassák be menedékkérelmüket - mondta az emberi jogi kormánymegbízott. Az Európai Bizottságnak nincs „B-terve” arra az esetre, ha elbukna a menekültválság közös kezeléséről Törökországgal kötött megál­lapodás, ezt az egyezményt kell sikerre vinni - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján a brüsszeli testület illetékes szóvivője. „A bizottságnak A-terve van, mégpedig az, hogy sikerre vigye a megállapodást” - mondta Mina Andreeva újságírói kérdésre válaszol­va. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Euró­pai Unió és Ankara között márciusban létre­jött egyezmény mindössze az egyik elemét képezi az Unió átfogó migrációs politikájá­nak, amelyet terveik szerint folytatni fognak. (Forrás: MTI) Ki hozta az nagyobb áldozatot a hazájáért, Clinton-Obama vagy Trump? SZERKESZTŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ Érdekes fordulatokat vesz az amerikai választási kampány, az utób­bi az volt a két jelölt közötti adok-kapok egyik központi témája, hogy Donald Trump mit áldozott fel a hazájáért. A vitát a republikánus elnökjelölt migránsokkal kapcsolatos kijelentései kapcsán egy a demokrata konvención felszólaló pakisztáni származású bevándor­ló indította el, akinek a fia amerikai katonaként az életét vesztette 2004-ben Irakban. A 36 éve az Egyesült Államokban élő Khizr Khan vasárnap a CNN hírtelevízió és az NBC televízió délelőtti politikai vitaműso­rának is vendége volt, s mindkét műsorban erős bírálatokkal illette Trumpot. A demokrata pártgyűlésen Khan kijelentette: amíg fia az életét adta az Egyesült Államokért, addig Donald Trump „semmit és senkit nem áldozott fel” a hazájáért. A muzulmán amerikai Khan a demokrata konvención elmondott beszédében feltette a kérdést Trumpnak: vajon olvasta-e valaha az amerikai alkotmányt, és járt-e az arlingtoni nemzeti sírkertben? A demokrata elnökjelölt - szokása szerint - először Twitter-üzenet­­ben reagált, aztán nyilatkozatokban is, kifejtve, hogy „gonosz támadás” érte Khizr Khan részéről, miközben ő munkahelyek ezreit hozta létre Amerikában. Hangsúlyozta, tiszteli a Khan-család fiának áldozatát, és nem általában a muszlimok beutazását tiltaná, hanem belépésük előtt alapos ellenőrzésnek vetné alá az általa kritikusnak tartott térsé­gekből, elsősorban a Szíriából érkezőket. Trump hétfőn a kongresszus republikánus politikusainak támoga­tását kérte az Irakban tizenkét évvel ezelőtt meghalt amerikai katona családjával folytatott vitájában, mivel több republikánus politikus is a Khan-család oldalára állt. A kért támogatást Trump kedden nem a republikánus politikusoktól, hanem egy amerikai háborús veterántól kapta meg, aki azt a kérdést tette fel, hogy vajon Clinton és Obama milyen áldozatot hozott a nemzetért? Chris Mark háborús veterán nyílt levelet írt a vádaskodó apához, megkérdőjelezte állításait és a Demokrata Párt, illetve elnökjelölt­je melletti kiállását. „Számít egyáltalán, hogy Mr. Trump feláldo­­zott-e valamit vagy valakit? Vajon Clinton hozott-e +áldozatot+ ezért a nemzetért? És mi a helyzet Obamával?” - sorjázta kérdéseit Chris Mark. Majd leszögezte, hogy édesapaként megérti a Khan család fájdalmát fiuk elvesztése miatt, de hangsúlyozta: „ez az áldo­zathozatal önkéntes volt. Senki nem kényszerítette a fiút a katonai szolgálatra”. Chris Mark, aki a haditengerészet tisztjeként szolgált, és tengerész­­gyalogosként a tengerentúlon is teljesített szolgálatot, kedden este a Fox televízióban is kifejtette álláspontját. Leszögezte, hogy az Irakban meghalt Humayun Khan igazi hős, ezt nem kérdőjelezi meg senki, ám az már nem helyes, hogy halálát az apja kihasználta, bevonta az elnökválasztási kampány vitáiba. Mark hozzátette azt is, hogy a haza védelmében hozott áldozat nem jelenthet privilégiumot, előnyt az élet más területein. Chris Mark hangsúlyozta azt is, hogy miközben Khizr Khannak a demokraták konvencióján elmondott érzelemdús felszóla­lását nézte, határozottan az volt az érzése, hogy a férfit a demokraták felhasználják politikai céljaikhoz. (MTI alapján) Donald Trump Beta/AP Hillary Clinton a konvención

Next