Magyar Szó, 2016. augusztus (73. évfolyam, 176-202. szám)

2016-08-31 / 202. szám

KÖZÉLET kozelet@magyarszo.com 6 Atowfio ÓBECSE LEGJOBBJAI Marko Tomicevic, Szilágyi Csaba és Marko Novakovic Dragán Tosic, Óbecse polgármestere tegnap fogadta az óbecsei olimpikonokat, Marko Tomicevicet, Szilágyi Csabát és Marko Novakovicot. A legsikeresebb óbecsei sportolók fogadásán részt vett Dejan Stanojev, a sportközpont igazgatója, Dejan Terzic, a Városi Tanács sporttal és ifjúsággal megbízott tagja, Hegedűs Endre, Óbecse Község Sportszövetségének elnöke, valamint Vladislav Zivanovic, a Becej Kajak-kenu Klub edzője is. Óbecse község polgármestere a helyi önkormányzat nevében szimbolikus ajándékként festményt nyújtott át a három olim­pikonnak, míg Marko Tomicevic az elért ezüstéremért 125.000 dinárt is kapott a községtől.­­ Óbecse község és a lakosság számára Marko Tomicevic, Szilá­gyi Csaba és Marko Novakovic bajnokok, függetlenül attól, hogy éremmel vagy anélkül tértek haza - mondta Dejan Stanojev, a sportközpont igazgatója. Vladislav Zivanovic, az óbecsei kajak-kenu klub edzője röviden visszaemlékezett sikeres kajakozóink karrierjének kezdetére, illetve hangsúlyozta, hogy a klub vezetősége a helyi önkormány­zattal és a sportközponttal közösen továbbra is a tehetségek kineveléséért és támogatásáért fáradozik, amiről mi sem árul­kodik jobban, mint az óbecsei kajakozók közelmúltban elért sikere az országos bajnokságon. (tvbecej.rs) Az I. Kontra feszt Óbecsén A múlt hétvégén első alkalommal rendezték meg a Kontra fesztet az óbecsei Színházklub udvarán. Augusztus 25-e és 27- e között a várost megtöltötték a pop-rock-punk dallamok a Városi Színháznak és a Mighty Mighty Becher’s szervezetnek köszönhetően. A fesztivál­ első napján az érdeklődők megtekinthették az Eva Braun együttesről szóló dokumentumfilmet, majd két zenekar lépett fel: az újvidéki Mac Tire és a belgrádi Kristall. A pénteki programot az óbecsei Route 66 együttes nyitotta meg, amely ez év januárjában alakult. A zenekart Ivan Dunders­­ki (basszusgitár), Borko Zeremski (gitár) és Zoran Dunders­­ki (dobok) alkotják, a repertoárjuk pedig a 70-es, 80-as évek ismert rockklasszikusokból áll. Utánuk a törökbecsei Skladis­­te 58 együttes szórakoztatta a közönséget populárisrock-, pop-, reggae-számok feldolgozásával. Az est végén a legendás újvidéki Zbogom Brus­hi együttes lépett színpadra, akik a már uralkodó fenomenális hangulatot csak fokozni tudták. Ők 20 évvel ezelőtt zenéltek először Óbecsén, és elmondásuk szerint azóta is élmény számukra városunkban koncertezni. Szombaton két óbecsei együttes, az Okto és a Fiskalni racun, a nagykikindai Downstroy, valamint az eszéki Debeli precsednik koncertje volt műsoron. A szervezők elmondása szerint ez a nap volt a leglátogatottabb.­­ A rendezvényen a három nap alatt 400-500 érdeklődő vett részt, ami mindenképp pozitív, figyelembe véve azt, hogy a Kontra feszt ideje alatt két másik nagy fesztivál is zajlott, Törökbecsén és Nagybecskereken - mondta Zdravko Petrovic, a Városi Színház igazgatója. A Városi Színház és a Mighty Mighty Bechej­s szervezet vezető­sége elégedett, hiszen elérték céljukat, összetoborozták városunk fiataljait, és már vannak terveik a következő évadra. (tvbecej.rs) NAGYBECSKEREK Tematikus üléseket kezdeményeznek a ligások A Nagybecskereki Körzeti Gazdasági Kamara kimutatá­sa szerint a Nagybecskerek város területén dolgozók júniusi átlagjövedelme 43.900 dinár volt, ami 5,4 százalékkal alacso­nyabb a köztársasági átlagnál. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga szerint ez azt mutatja, hogy az átlagfizetés tovább csökken a legnagyobb bánáti városban.­­ Figyelembe véve azt, hogy a városban továbbra is megoldat­lan az ivóvízellátás, nem épült ki a kerülő út, hogy tovább tart a fiatalok elköltözése a nagyobb városokba és külföldre, vagyis, hogy a szociális helyzet Nagybecskereken rossz, és nem oldód­nak meg a felhalmozódott problémák, a VSZL nagybecskere­ki képviselői csoportja újra kezdeményezni fogja az ügyren­di szabályzat módosítását és a helyi parlament tematikus üléseinek a bevezetését. Szerintünk ugyanis vissza kell adni a vkt-nek a döntéshozó szerepet, és aktív szerepet kell adni a szakmának és a szélesebb közvéleménynek is a helyi parlament határozatainak a megvalósításában - mondta Predrag Perkic, a VSZL nagybecskereki városi bizottságának elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. ■ K. I. 2016. augusztus 31., szerda Megszűnik a Preparandia A zombori tanítóképző épülete visszakerül a pravoszláv egyház birtokába Folytatás az 1. oldalról A neoreneszánsz épületben 1895. szeptem­ber 20-án kezdődött az oktatás, kizárólag fiúk számára, a leendő tanítónők 1932-ben csatla­koztak hozzájuk. 1948-ban már szűkösnek bizo­nyult az épület, a képezdét más helyre költöz­tették, a Preparandiában pedig gyakorló iskola működött 1963-ig, majd a Pedagógiai Intézet és az Oktatási Önigazgatási Érdekközösség szék­helyévé vált. Az épület emelésének centenári­umán, 1995-ben Zombor község újra az akko­ri Tanítóképző Kar, a későbbi Pedagógiai Kar rendelkezésére bocsátotta a Preparandiát. ■ Akkor kezdődött a felújítás? - Arra még várni kellett. A renoválás 2002-ben indult, és 2010-ben fejeződött be. Ugyanezen esztendő márciusában a föld­szinten képgalériát alakítottunk ki Sava Stoj­­kov (1925-2014) jeles zombori festő állandó retrospektív tárlata számára. A gyűjteményt a következő években Pavle Blesic (1924) és Zoran Stojic Vranjski (1936) zombori alkotók állandó kiállításai gyarapították. ■ Ezenkívül egyéb gyűjteményei is vannak a Preparandiának.­­ Az emeleten sajátos pedagógiai múze­umot rendeztünk be. A gyűjtemény a szerb tanítóképzés történetét mutatta be, láthatók voltak az egykori taneszközök, és itt kapott helyet az 1817-ben alapított könyvtár anyaga. Az értékes gyűjtemény mintegy 4000 pedagó­giai jellegű könyvet számlál, amelyeket szerb, német, latin, orosz, magyar és francia nyelven nyomtattak a XVII-XIX. század során. ■ Múlt időben beszél. Mi lett e gyűjte­mények sorsa? - Az új tanév k­ezdete előtt sajnos az összes történelmi, kulturális és művészeti értéket el kellett távolítanunk az épületből. Meg kell je­gyezni, ezek a gyűjtemények a leglátogatot­tabbak közt szerepeltek Zomborban, fönnál­lásuk során mintegy harmincezren tekintették meg őket. ■ Miként került vissza a tanítóképző épülete az egyház kezébe? - Egy adminisztratív mulasztás folytán. A Habsburg Monarchiában az osztrák-magyar oktatási törvények alapján a szerb oktatás­ügy 1918-ig a Szerb Pravoszláv Egyház kezé­ben volt, amely 1920 nyarán az összes isko­lát, így a zombori tanítóképzőt is, feltárástul átadta a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság állami szerveinek. Ekkor az iskolaépülete­ket egyházi tulajdonból átvezették állami­ba, ám egy mulasztás miatt ez a Preparandia esetében nem történt meg, így az iskola­­épületet a második világháborút követően az állam kisajátította, vagyis elvette formá­lis tulajdonosától, az egyháztól, amely még a monarchikus időkből tartott rá jogot. Ez tette lehetővé, hogy fél évszázad múltán, a restitúciós törvény megalkotását követően a Szerb Pravoszláv Egyház 2006-ban eljárást kezdeményezzen a Köztársasági Restitúci­ós Ügynökségnél vagyona visszaszármazta­tása érdekében, amiről az ügynökség tíz év múltán, idén nyáron pozitív döntést hozott. ■ Mindez néhány hónappal azelőtt történt, hogy ebben az épületben ünnepelték volna a zombori szerb tanítóképzés kétszázadik évfordulóját.­­ Ráadásul szinte napra pontosan, ahogy az első diákok 121 évvel ezelőtt beléptek a Brankovic pátriárka által hagyatékul adott Preparandiába, a mostaniaknak mindörökre el kellett hagyniuk azt. Szerintem a vissza­származtatásról döntő ügynökség nem vette figyelembe a kérdés etikai, kulturális és törté­nelmi vetületeit, és így a zomboriak ezzel az épülettel a város egyik fontos kulturális­művészeti központját is elveszítették, ahol a Konjovic mellett a város másik két megha­tározó festője, Stojkov és Blesic képeit is őriztük. A Pedagógiai Kar a múzeumi anyagot meg kívánja őrizni, egy részét közszemlére is tenni, a könyvtár sorsa viszont egyelőre bizonytalan, a festmények pedig visszakerül­nek az alkotókhoz, illetve örököseikhez. Fekete J. József Sava Stojkov és Pavle Blesic a galériában Javában folyik a napraforgó betakarítása. A haszonnövényt Szerbiában valamivel több, mint kétszázezer hektáron vetették, a napraforgó-parcelláknak az egyötöde pedig Közép-Bánát­­ban van. A bánáti gazdák átlagos, helyenként annál jobb termésre számítanak. A legnagyobb gond, akárcsak a korábbi években, most is az, hogy a termény leadásának a pillanatában sem tudni, hogy végül is milyen árban fizetik majd ki a terményt. A leszállított magért az átvevőhelyeken egyelőre csak 30 dináros kilogrammonkénti előle­get fizetnek. A termelők szerint a 40 dinár alatti ár számukra vesz­teséget jelentene. Jó ütemben halad a napraforgó betakarítása Bánátban. A cséplés augusztus huszadika táján kezdő­dött, és ha az időjárás nem szól bele, akkor a következő tíz nap alatt biztonságba kerül a termés nagyja. Közép-Bánátban valamivel több, mint negyvenezer hektáron termett napraforgó. Mint ahogy Zorica Rajacic, a Nagybecskere­ki Mezőgazdasági Szakszolgálat szakmunkatársa mondja, ez nagy­jából a megszokott mennyiség a régióban. A kukorica és a búza után a harmadik helyet foglalja el a haszonnövények között. A szakember szerint ennek több oka van: az itteni termelők ismerik a termesztési módját, és egyszerű­en megszokták, másrészt ennél is nagyobb ok a napraforgó ekkora méretű termesztéséhez az, hogy megterem a legkülönbözőbb típu­sú, kevésbé jó minőségű földeken. Egyaránt bírja a nagyobb sótar­talmú talajt, valamint a szikes, homokos, réti földeket.­­ A betakarítás nagy ütem­ben folyik. A mag nedvessége napról napra csökken. Azt java­soljuk a termelőknek, hogy nem kell megvárni, hogy a nedves­ségtartalom hét-nyolc százalék­ra csökkenjen - amikor a terme­lők többségre kombájnoztatja a napraforgót­­, a betakarítást akkor kell elkezdeni, amikor tíz­­tizenkét-tizenhárom százalékos a mag nedvességtartalma. Akkor a legkisebb a veszteség. A tapaszta­lat ugyanis az, hogy az előző évi napraforgó-parcellákon a követ­kező évben is megjelenik ez a növény, ami azt tanúsítja, hogy aratáskor sok mag elszóródott - mondja a szakember. A vidék legnagyobb felvásár­lója a nagybecskereki Dijamant étolajgyár, amely évente 250 ezer tonna nyers napraforgómagot tárol. A vállalat honlapján közöl­ték, hogy felkészültek a naprafor­gó átvételére. Ugyanakkor - akár­csak a korábbi években - most sem közölték a termény átvételi árát. Ahogy Dorde Milutin torá­­ki gazdálkodó mondja, egyelőre kilogrammonkénti 30 dináros előleget fizetnek a termelőknek, és 32-38 dinár közötti árat emleget­nek. Szerinte a terményárral való licitálás is arról tanúskodik, hogy az állam háttérbe akarja szorítani a kistermelőket, a nagyokat pedig előnyben részesíti. Nem véletlenül van Bánátban a napraforgó a legtöbbet termesz­tett haszonnövények között. Az itteni földek ugyanis gyengébb minőségűek, a muzslyai réten pedig még az átlagosnál is gyen­gébbek a földek. Mári Péro muzs­lyai gazdálkodó a többévi száraz­ság és a bizonytalan hozamok miatt az idén a kukoricát napra­forgóval helyettesítette. Összesen 25 hektár napraforgót vetett el optimális időben, április elején. Mivel az időjárás kedvezett 2,5-3 tonna hektáronkénti átlaghoza­mot vár. Áprilistól augusztus végéig Közép-Bánátban több mint négy­száz liter eső esett négyzetmé­terenként. A többévi csapadék­átlag április elseje és október elseje között 240 liter négyzet­­méterenként. Ennek ellenére a napraforgón nem jelentkeztek nagyobb méretű gombabeteg­ségek. ■ K. I. KÖZÉP-BÁNÁT : Folyik a napraforgó betakarítása Átlagos termésre számítanak, a termény ára egyelőre talány Kecskés István Javában folyik a betakarítás, de a termény ára még talány

Next