Magyar Szó, 2016. augusztus (73. évfolyam, 176-202. szám)
2016-08-20 / 193. szám
1711 KILÁTÓ kilato@magyarszo.com Utak fn) A börtön irodalma Gondolatok a Tokaji írótáborból Benedek Miklós Léteznek-e párhuzamos univerzumok? Létezhet-e egymás mellett két valóság? Léteznek-e irodalmak egymás mellett vagy csupán egyetlen, nyelvi és földrajzi határoktól, esztétikáktól független irodalom, a nagybetűs irodalom, az IRODALOM? Ezek a kérdések fogalmazódtak meg bennem az elmúlt héten megrendezett 44. Tokaji írótábor ideje alatt, ahol volt szerencsém számos plenáris ülést végighallgatni. Az előadók olyan szerzőkről tartottak előadásokat, akik számomra eddig teljesen ismeretlenek voltak, annak ellenére, hogy igyekszem követni irodalmunkat. Természetesen nem Illyés Gyulára vagy Németh Lászlóra gondolok, akik 1956-os szerepéről szintén hallhattunk, hanem például Gérecz Attilára, akinek bizonyos körökben igen nagy kultusza van, míg a nagy többségnek teljesen idegen a név. Mint ismeretes, a tábor központi tematikája az ötvenhatos forradalom és szabadságharc volt, pontosabban azesemények lecsapódása az irodalomban. Ebben a kontextusban merült fel Gérecz Attila neve. Az 1920-ban született költőt a forradalom mártírjának tartják, ő az egyetlen író/költő, aki életét vesztette az utcai harcokban, november hetedikén egy géppuskasorozat vetett végett életének. Azt is tudni kell, hogy Gérecz már a forradalom kitörése előtt az ellenzék sorait erősítette, olyannyira, hogy 1950-ben hazaárulás vádjával bíróság elé állították, majd 15 év börtönre ítélték. A váci börtönbe került, ahol a politikai okokból fogvatartottakat őrizték, és ahol egy kis csoport tagja lett, akik különböző összejöveteleket szerveztek, fordítottak és önálló verseket írtak. Ez a csoportosulás később füveskerti költők néven vonult be a köztudatba. Gérecz 1954-ben megszökött a börtönből, de miután elfogták, további három év szigorított börtönbüntetésre ítélték. Ötvenhat októberében kiszabadult, de csak egy hetet élhetett szabadon. Művei talán meglepő módon életkedvet, vidámságot, időnként sajátságos hetykeséget sugároznak, és a börtönben töltött időről szóló verseiben sem kesereg. Legjelentősebb alkotása a váci börtönből való szökését megörökítő A börtön eposza című műve. Összegyűjtött verseinek több kiadása is megjelent, emellett egy díj is viseli a nevét. Tisztelői egy honlapot működtetnek a gereczattila.uw.hu címen, ahol bárki többet megtudhat a szerzőről. Visszatérve a füveskertiekre, elmondhatjuk, hogy ezen alkotók ma már szinte teljesen ismeretlenek, egyedül Kárpáti Kamil neve csenghet némileg ismerősen, de Szathmáry Györgyöt, Hámory Jenőt, Ghéczy Istvánt, Béri Gézát, Tóth Bálintot és Kecskési Tollas Tibort talán csak a szakértők jegyzik. Ezen szerzőkről a számomra szintén ismeretlen Rózsássy Barbara, József Attila-díjas költő tartott előadást a Tokaji írótábor zárónapján, amikor a Millenniumi Irodalmi Emlékparkban felavatták Gérecz emléktábláját, amely Rácz Edit kerámiaművész keze munkáját dicséri. A füveskeri költők műveiből több antológia megjelent külföldön az emigrációba vonult személyeknek köszönhetően, majd 1990 után Magyarországon is. Talán mondanom sem kell, ezek a versek elsősorban a börtönélet nehézségeiről, a szabadság utáni vágyról szólnak. Nem tisztem eldönteni, hogy ezen szerzők milyen esztétikai értéket képviselnek, hol van a helyük a magyar irodalom történetében, viszont egy a Magyar Nemzet weboldalán fellelhető cikk egy írónemzedék elveszettjeinek tartja őket, és ugyanezen cikk egyik alcíme így hangzik: „Van helyük az irodalomtörténetben”. Részlet A börtön eposza című műből [A rendőr] Fölértem a partra, mikor gyanakodva lebuktam; a gát tetején fény gyűlt, s tekeregve akárcsak a kobra a fűbe simultam. A fény felém közelítve megállt, s alakomra terült. - Egyedül lehet. - Én fölálltam. Az őr felemelve kezet szólt: “Ki az? Maga mit keres itt?!” A mart, hol az út vezetett, szakadék volt. - Őrház ide messze esik... S átéli-e lelkem az emberit, égbolt a rossztól a kénytelenig...? - “Vácról szöktem az éjszaka”... - lentről a szürke folyam kavarog... - Álltunk szótalan én meg a rendőr, egymásra fogott magyarok, s én néztem az állat hegyét - belelendül a váll -, hova majd lecsapok. “Itt térjen a főd fele” mondta lefedve a lángot. Az ökle kinyúlt. S én néztem a hála szemével e rögre. Hazánk csak a könnyteli múlt. De vallja hazának az ember örökre, hol két ököl összesimult! (A hős nem sír és nem érzelgő, mondhatod sárszagú morál. Szíve helyén, ne hidd, hogy “mert ő a férfi” holmi bádog áll. S hol én sírtam, sírt ott az erdő, szállt, szállt, ezer kis fénybogár.) SZÓFIGYELŐ Seperc Molnár Csikós László Újabban a rövid időre való utalást a seperc szóval oldják meg egyes beszélők: Seperc alatt kiderül, hogy mennyire kreatív. - Nem elég, hogy dög meleg lesz, de seperc alatt le is éghetünk. - Hámozza meg a kemény tojást seperc alatt! - Seperc alatt megtanulható! - Ja, már látom, hogy seperc alatt megcsípjük a boszorkányait, seperc alatt, ha egy olyan elme segít a munkában, mint az öné, így tesz egy csövesből üzletember seperc alatt. - Nálunk egy ilyen jénaival seperc alatt elfogy. - Korábban is seperc alatt elvettek tőle mindent. - A jobb hátsó ablakemelő gombja továbbra is beesik, ezt megoldom seperc alatt. - Seperc alatt billenőkocsivá alakította át szamár vontatta járművét egy leleményes fuvaros. - Az 1995- ös születésű amerikai modell seperc alatt vette be a kifutókat, és ma már a legnagyobb világmárkák is a lábai előtt hevernek. - Hát igen, mi is nagyot nyeltünk, és seperc alatt odaadtuk volna a hátralevő összes ebédjegyünket csak ezért az ítélményért! - Az itthoni repterek legnagyobb részéhez nem vezet autópálya, az országutak pedig seperc alatt bedugulnak. - Az alábbi rész kitöltése nem kötelező, de seperc alatt segíthetsz, hogy jobban alkalmazkodjunk a felhasználói igényekhez. A seperc nemcsak a pillanatok helyett állhat, hanem a gyorsan helyett is. Miközben nálunk az adóforintok seperc alatt elvesztik közpénzjellegüket, Romániában épp ellenkező irányba mennek a dolgok. - Ezzel a fonallal és tűmérettel seperc alatt felkészülhetünk a télre! - Ezért is ügyelek a fizikai állapotomra, a kellő felkészülésekre, melyek nélkül a sérülések seperc alatt utolérik az embert. - A jegyeket seperc alatt elkapkodták, az új Fradi-stadionban úgy kétszer többen lesznek ezen az egy meccsen, mint egy NBI-es fordulóban... - Seperc alatt elröppent ez a pár hónap. - A kislány seperc alatt megvigasztalta ikertestvérét. - Ilyenkor seperc alatt forró, mégis tartalmas vacsorát varázsolhatunk az asztalra... - A sokoldalú grafikus seperc alatt megtanult varrni, imádják a ruháit! - Szégyen a futás, de hasznos - usgyi neki, vesd el magad, seperc alatt Zoli verdájába ültünk és tűztünk elfelé. Olykor más szó (például kevés, semennyi) jelentését hordozza a seperc: Sepercet késtem csak. - Na, én aztán nem várakozok sepercet sem. - Reggel 8 fele mentem le, azóta nem ültem sepercet. A seperc valószínűleg a semmi perc szerkezetből rövidült, de az is lehet, hogy a se tagadószó, illetve tiltószó tapad benne a perc főnévhez. Egyébként több olyan szó van a magyar nyelvben, amelynek se m) az előtagja: semmi, senki, semennyi, sehol, semerre és a többi. Vannak, akik a seperc helyett secpercet mondanak abban a hiszemben, hogy a ’másodperc’ értelmű latin secundum sec rövidítése kapcsolódik a perc főnévhez. Ez azonban nem elég meggyőző okoskodás. 2016. augusztus 20., 21., szombat-vasárnap Perszonális Szabó Dárió Fekhelyem élve temetett csecsemők, agyonvert anyák mellett. Intenzív megvetések, téves eszmék, közhelyes kérdések, semmitmondó válaszok nyúznak - elsikkasztott leheletek egy holttest szájüregében. Egyre rövidebb nappalok - nyugtázom higgadt bólintással. Én csak teszem a dolgom, nem érint semmi - hunyorgok egy-egy lassított felvételes halálon. Reggeli hó kölyökbakancs alatt kellemesen ropog: a minap beletapostam testsúlyom javát egy másik ember koponyájába. Kipréseltem belőle a józan észt, mintha elaltattam volna egy alig szítt csikket. Ember vagyok magammal szemben mindig elfogult. Vízcsepp pupillám bezúzott szélvédő átmérője most a legrövidebb az utca végeláthatatlanná reped rajta eltűnsz a láthatárról néhány pislogás között a buszsofőr minden kanyar után káromkodik az útszéli árokban szétfagyott ronggyá gázolt macskatetem -morbid hogy még erről is te jutsz eszembe -mi is fekhetnénk ott mintha magamat látnám elveszni -szobám villanyfénnyel telített halottas láda a sarokban egy szobainas ruhák nélkül az vagyok én a fürdőszobában a csap teste édesget - akasztófa meglátlak vízcseppként leszakadni