Magyar Szó, 2016. szeptember (73. évfolyam, 203-228. szám)
2016-09-16 / 216. szám
2016. szeptember 16., péntek Itató kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ3 „A segítséget kell a bajbajutottakhoz odavinni” A migrációs válsággal kapcsolatos felelősségéről beszélt Strasbourgban Kövér László A tagállamok parlamentjeinek a migrációs válsággal kapcsolatos felelősségéről és szerepéről beszélt csütörtökön Strasbourgban Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Európa Tanács parlamenti elnökeinek konferenciáján. Kövér László szerint a migrációs válság minden másnál jobban rávilágított az európai közösség és az európai intézményrendszer válságára. „Nem a tömeges illegális migráció okozza ezt a válságot, de ha ezt nem tudjuk megfékezni, akkor az, könnyen a ma ismert és mások számára is vonzó európai világunk végét jelentheti” - húzta alá a parlament elnöke. Kövér arra az álláspontra helyezkedett, hogy nemcsak a megoldásról, de a probléma lényegének leírásáról sincs egyetértés. Nehezményezte, hogy ha egy kérdésben mégis kialakult egyetértés, akkor a döntéseket nem hajtották végre, helyette viszont szerinte megpróbálnak olyan döntéseket áterőszakolni, amelyek mögött nincs és nem is lehet konszenzus. Kövér László szerint ennek a legkirívóbb példája az Európai Bizottság által javasolt automatikus menekültelosztási mechanizmus. „A tények azt mutatják, hogy a migránsválság eszkalálódása óta Európába özönlött több mint másfél millió ember jelentős része jogi értelemben nem minősül menekültnek” - húzta alá a házelnök. Kövér László közölte: az illegális migránsokra csak annyira vonatkozik a nemzetközi jog, hogy az uniós jog előírja, hogy kinek a feladata megállítani őket már az EU határai előtt; minden országnak szuverén döntése, hogy kiket, hogyan, miért enged be. Azok az államok pedig, amelyek a befogadás mellett döntöttek, azok ne akarják a felesleget a többi országba trükkös jogi eljárásokkal, zsarolásig menő nyomásgyakorlással szétosztani” - hangoztatta az Országgyűlés elnöke. Kövér László szerint minden országnak magának kell eldöntenie, hogy értéket vagy kockázatot jelent számára a migráció, s „az sem árt”, ha meghallgatja a választók véleményét is. „Magyarország parlamentje és kormánya éppen ezt teszi majd az október 2-ára kitűzött népszavazáson” - szögezte le a parlament elnöke. A válság hosszabb távú kezeléséhez Kövér László szerint négy dologra van szükség. Támogatni kell a konfliktusövezetekkel határos országok erőfeszítéseit a menekültek befogadására és ellátására. Emellett a származási országokhoz a lehető legközelebb létre kell hozni azt a szűrőmechanizmust, amely lehetővé teszi a menekültek és a gazdasági migránsok szétválogatását, és a terroristagyanús személyek Európába jutásának megakadályozását. Harmadikként a házelnök azt mondta: hozzá kell járulni a menekültáradatot kiváltó konfliktusok minél gyorsabb lezárásához, egyúttal szakítani kell a nagyhatalmak egyes országokat destabilizáló beavatkozásának gyakorlatával. Végül pedig az Országgyűlés elnöke kiemelte: erőteljesebb, összehangoltabb, hatékonyabb és a terheket arányosabban elosztó nemzetközi fejlesztéspolitikával hozzá kell járulni a háború sújtotta országok újjáépítéséhez, illetve a gazdasági migránsok tömegeit kibocsátó országok élhetőbbé tételéhez. „Összefoglalva: a segítséget kell a bajbajutottakhoz odavinni, nem pedig a bajt kell Európába hozni” - húzta alá Kövér László. (Forrás: MTI) MTI Kövér László Vasútfejlesztések a versenyképesség megtartása érdekében Szijjártó Péter: A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését az uniós beruházási előírások mentén hajtják végre Az ország versenyképességének megtartása, növelése érdekében a magyar infrastruktúra fejlesztése szükséges, és ebben a vasútnak meghatározó szerepe van - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Magyar Vasút 2016 szakmai rendezvényen, Budapesten. Kifejtette: cél, hogy Magyarország Közép-Európában megkerülhetetlen, nélkülözhetetlen legyen logisztikai szempontból. Szijjártó Péter a versenyképesség növelése érdekében a szükséges vasúti fejlesztések között említette a távol-keleti áruk Nyugat-Európába eljuttatásához a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését, a magyar külgazdaság szempontjából fontos Koper kikötő vasúti megközelítésének javítását, illetve Nyugat-Magyarország bekapcsolását a kontinens észak-déli vasúti hálózatába. Szijjártó Péter kiemelte, az érintettek között egyetértés van abban, hogy a Budapest- Belgrád vasútvonal fejlesztését az uniós beruházási előírások mentén hajtják végre, számítások szerint a beruházás 550 milliárd forintba kerülne, óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekednének rajta a vonatok, a vonalat kétvágányúvá tennék, illetve növelnék a pálya tengelyterhelhetőségét. A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: a tervek szerint a kínai fél a finanszírozásra vonatkozó javaslatát október végéig juttatja el a magyar fél számára. A MÁV és kínai partnere vegyesvállalatot hoz létre a beruházás lebonyolítására, ez a vegyesvállalat novemberig a MÁV-val megállapodik a feltételekről, és várhatóan november 5-6-án Rigában a felek a hitelkonstrukcióról megállapodnak. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az exportáló magyar cégeknek fontos a Koper-Budapest vasúti összeköttetés modernizációja, a koperi kikötő egyre fontosabb szerepet játszik Magyarország külkereskedelmében. A konferencián Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a kormány vasútpolitikájáról szólva kijelentette: a vasút társadalompolitikai ügy, a kormány vasútpolitikai intézkedései között említette, hogy hosszú távon kiszámíthatóvá tette a vasút finanszírozását a közszolgáltatási szerződések megkötésével, illetve a MÁV adósságát a 2010. évi 330 milliárd forintról 73 milliárd forintra csökkentette mostanra, a szétforgácsolt vállalatot három nagy céggé alakította, és kitért arra, hogy a MÁV-ra fontos feladat vár a HÉV-ek átvételével, hiszen naponta a budapesti agglomerációban 200 ezer ember utazik rajtuk. (Forrás: MTI) Szijjártó Péter (középen), Fónagy János és Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnökvezérigazgatója a IX. Magyar Vasút konferencián a budapesti Aquaworld Resort szállodában Kötelezettségszegési eljárás indulhat a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt? A Magyar Nemzet csütörtöki számában arról ír a lap - kormányközeli forrásokból származó információkra és birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva -, hogy kötelezettségszegési eljárás indulhat a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai fejlesztésével összefüggésben. Azt kifogásolják Brüsszelben a napilap szerint, hogy tendereztetés nélkül jelölték ki fővállalkozónak a vasútfejlesztés kivitelezésére az e célból létrehozott kínai-magyar vegyesvállalatot, és hogy nem tisztázott, milyen szerepe van a MÁV-nak a kivitelezést vállaló konzorciumban. „Az Unió ezért május 26-án elkezdte a kötelezettségszegési eljárás első, úgynevezett pilot fázisát. Ebben a fázisban a felek megpróbálják tárgyalások alapján tisztázni a felvetődött kérdéseket. Ha ez nem sikerül, akkor Brüsszel elindítja a tényleges kötelezettségszegési eljárást” - írja a Magyar Nemzet. A magyar kormány a lap által állítólag megszerzett dokumentumok szerint válaszlevelében azzal érvelt, hogy az állítással ellentétben a beruházást nem ítélték oda a fővállalkozóként nevezett vegyes vállalatnak, ugyanakkor a vasútvonal-korszerűsítés kormányközi megállapodás tárgya, ami nem tartozik a közös kereskedelempolitika hatálya alá, így Brüsszel hatáskörébe sem. (BA) Az árulkodó székelyzászlós fénykép Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének a székely zászlós fotója csupán ürügy a nacionalista érzelmek választások előtti felkorbácsolására - mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a fénykép miatt szerdán kibontakozott román nacionalista hangulatra. „Ne keltsük azt a látszatot, hogy ez (a nagykövet székely zászlós fényképe) lesz a nacionalista kampánynak az oka” - jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, nem hogy hibáztatná ezért a helyzetet megteremtő székelyföldi politikusokat, hanem támogatja őket a megnyilvánulásaikban. Azt is elmondta, hogy Hans Klemm nagykövet a múlt héten kétórás beszélgetésre látta vendégül a nagyköveti rezidencián, és a nagykövet székelyföldi látogatása előtt alaposan átbeszélték a magyar közösség romániai helyzetét. Hozzátette, a zászlós fotót követő hisztéria arra volt jó, hogy „általa az amerikaiak is látják, kivel van dolguk”, hogy a székelyföldi legitim törekvések milyen reakciókat váltanak ki a román társadalomban. Hozzátette: bízik a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) vezetőinek az éleslátásában, és abban, hogy ezek a pártok nem kívánják gerjeszteni az indulatokat. (MTI) RÖVIDEN KVÓTAREFERENDUM • Megérkeztek az első levélszavazatok az NVI-be Megérkeztek az októberi népszavazásra az első levélszavazatok a Nemzeti Választási Irodába (NVI) - közölte az NVI csütörtökön az MTI-vel. A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak az október 2-ai népszavazáson, az NVI augusztus utolsó hetében postázta ki a szavazólapot és a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozatot tartalmazó levélcsomagokat a levélben szavazóknak. Összesen 266 ezer levélcsomag készült el, ebből 224 ezer levélcsomagot küldtek ki postán. Az NVI csütörtökön közölte, hogy szerdán megérkezett az első három levélszavazat. Az NVI mostantól reggelente internetes tájékoztató oldalán, a www.valasztas.hu oldalon közli, hány levélszavazat érkezett vissza az októberi népszavazásra. Ezeket elzárva tárolják szeptember 26-áig, az NVI ugyanis csak akkor kezdheti meg a levélszavazatok külső borítékának felbontását és (a szavazatot tartalmazó boríték felbontása nélkül) a választópolgár azonosítását, azaz a nyilatkozatban lévő adatok összevetését a nyilvántartásban lévőkkel. A szavazatot tartalmazó borítékot azonban csak a voksolás befejezése után bonthatják fel az NVI-ben, és akkor kezdődhet a voksok összeszámlálása is. (MTI) Orbán: Nem mindenre megoldás a még több Európa Olyan nemzedékre van szükség, amely pontosan tudja, hogy vannak olyan kérdések, ahol több Európára, és vannak olyanok, ahol több nemzetállamra van szükség - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Andrássy Egyetem Budapest megalakulásának tizenötödik évfordulóján rendezett ünnepségen. Orbán Viktor szerint a nyugati multikulturalista európai elit - jelenleg legalábbis - értetlenül nézi, hogy azok az országok, amelyeknek a polgárai évtizedeken keresztül harcoltak a hitükért, a nemzeti létükért a kommunizmus alatt, ma az uniós politikai porondon az európai polgári életforma multikulturalisták szerint régi vágású változatát képviselik. Ez az elit „értetlenül nézi, hogy van néhány ország, köztük Magyarország is, amely nem gondolja, hogy minden bajunkra automatikus megoldás a még több Európa”, ez a nézeteltérés pedig gyakran vezet vitákhoz a család, a migráció, a kereszténység alkotmányban rögzítése vagy az iszlám kapcsán. Hozzátette, ma ez az egyetem arra hivatott, hogy „bebizonyítsa keresztény, nemzeti és európai álláspontunk létjogosultságát”, és ha ezt értelmiségi módon meg tudja tenni, kihúzhatja az említett nézeteltérések méregfogát. (MTI) Megduplázhatja a magyar gazdaságot a Selyemút Matolcsy György szerint, ha Magyarország nyitni fog a Selyemút felé, ez megadja az ország számára az esélyt arra, hogy a magyar gazdaság mérete kétszeresére emelkedjék, azaz újabb 100 milliárd euróval bővüljön a mostani mintegy 100 milliárd eurót kitevő bruttó hazai termék. A Magyar Nemzeti Bank elnöke ezt a Kecskeméten megrendezett 54. Közgazdász Vándorgyűlésen mondta, kiemelve: az Új-Keletről, Kínából induló Selyemúton 64 ország van, a világ lakosainak kétharmada él ezekben az államokban, amelyek jelenleg a világ GDP-jének 40 százalékát állítják elő. Kiemelte: Magyarországon az MNB már nyitott Kína felé, ezt segítik azok a megállapodások, amelyeket a magyar jegybank a legjelentősebb kínai bankokkal kötött. (MTI) Megállapodást kötött az RMDSZ és az MPP A parlamenti választásokra, valamint a 2016-2020-as parlamenti ciklusra vonatkozó együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön Kolozsváron Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. A megállapodásban az RMDSZ vállalja, hogy két befutónak számító és öt nem befutónak számító helyet biztosít az MPP jelöltjeinek a parlamenti jelöltlistáin. Az MPP azt vállalja, hogy szakértőivel részt vesz az RMDSZ választási programjának kidolgozásában, és a parlamentbe bejutó képviselői az RMDSZ parlamenti frakciójában tevékenykednek; elfogadják és betartják a frakció szabályzatát, valamint azt, hogy a párt politikusai, országos és helyi tisztségviselői részt vesznek az RMDSZ választási kampányában, képviselik a közösen kidolgozott választási programot, és nem támogatnak független jelölteket. Kelemen Hunor és Biró Zsolt a sajtó jelenlétében írta alá a dokumentumot. Amint az RMDSZ elnöke elmondta: mind a szociológiai felmérések, mind a szövetség által szervezett konzultációk azt jelzik, hogy a választók jelentős hányada elvárja a magyar politikai szervezetektől, hogy működjenek együtt, és ne vitatkozzanak. Újságírói kérdésre azt is elmondta, lehetséges, hogy az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) is tárgyalóasztalhoz ülnek, annak azonban nem látja az esélyét, hogy az EMNP-vel is megállapodás szülessék a választások előtt. Biró Zsolt azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-szel 2014- ben kötött első megállapodás vezette be a többpártrendszert az erdélyi magyar politikába, és ezt a mostani megállapodás is megerősíti azzal, hogy preambulumában az RMDSZ elismeri az MPP önállóságát. (MTI)