Magyar Szó, 2016. október (73. évfolyam, 229-251. szám)

2016-10-11 / 237. szám

2016. október 11., kedd 13 ilrato­tisza@magy­arszo.com TISZAVIDÉK Kertészmérnökképzés két évtizede Zentán Jubilált a Kertészek Egyesülete is - Ünnepi műsor a Művelődési Házban Szombaton Zentán a Művelődési Ház­ban ünnepelték meg a gödöllői Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara Zentai Konzultációs Központjának 20 éves jubile­umát. Kettős jubileumot tartottak, hiszen a kertészmérnöki képzés megindulása után öt évvel megalakították a Kertészek Egyesüle­tét is. A színvonalas művelődési műsorral tarkított ünnepségen részt vettek a kar és a konzultációs tagozat vezetői és tanárai, az egykori diákok, valamint a helyi és a vajda­sági magyar politikum kiemelkedő személyi­ségei. Pásztor István, a VMSZ és a Tartományi Képviselőház elnöke kiemelte a zentai felső­­oktatási képzés nagy jelentőségét a helyben tanulás szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a szülők és a tanárok feladata az egyetemre induló gyerekeiket maradásra ösztönözni. A szülőföldön maradás legkézenfekvőbb módja, ha az érettségizőket az Újvidéki Egyetem széles kínálata felé irányítjuk, ami­hez a szerb nyelv minimum alapismerete szükséges. Mindannyiunk érdeke, hogy a Zentai Konzultációs Központ hatékonyan és korszerű módszerekkel dolgozzon, és ver­senyképes szakembereket képezzen közös­ségünk számára. Magyar Ferenc, a Szent István Egyetem főigazgatója a zentai kertészmérnökképzés 20. évfordulója alkalmából díszoklevelet adott át Lengyel László tagozatvezetőnek. Köszöntőjében elismerően szólt a tanárok, a konzulensek és a társintézmények mun­kájáról, akik, amelyek hozzájárultak a kar kihelyezett tagozatának létrejöttéhez. A zen­­tain kívül Nyárádszeredán és Beregszászon működik hasonló képzés. Jövőre a felvidéki Révkomáromban is megkezdi munkáját a kar legújabb kihelyezett tagozata. Simon Gergely, a kertészettudományi kar kihelyezett tagozatainak vezetője a zentai tagozat fejlődését töretlennek nevezte. Az itt végzett hallgatóktól pozitív visszajelzéseket kapott az itt szerezhető tudás alkalmazható­ságáról. A sikeres képzés a társintézmények közötti kiváló együttműködés eredménye. A jubileum alkalmából Zentára látogatott Tóth Katalin, a Földművelésügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára, Jakab Sámuel (Nyárádszeredai Konzultációs Központ), valamint Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora is. Az ünnepségen a Magyar Nemzeti Tanácsot Haj­nal Jenő elnök, Jerasz Anikó, a VB elnöke és Petkovics Márta, a VB tagja képviselte. A konzultációs központ tagozatvezetője, Lengyel László elmondta, hogy a felsőokta­tási intézmény a kezdetektől fogva a vajda­sági gazdálkodóknak nyújt olyan szakmai ismereteket, tudást és tapasztalatokat, ame­lyek birtokában versenyképes árutermelést tudnak elérni szülőföldjükön, és megáll­ják a helyüket akár a szélesebb régióban is. A Zentán szerzett tudással a fiatal végzett mezőgazdasági szakemberek képessé válnak az önálló gazdaság vezetésére. A konzultáci­ós központ nagy hangsúlyt fektet a különbö­ző tudománynépszerűsítő programokra is. Az elkövetkezőkben tovább korszerűsítik az oktatási módszereiket, és fejlesztik az elekt­ronikus képzési formákat, de megmaradnak a gyakorlati foglalkozások is. E ger Gergely Árpád Magyar Ferenc­ főigazgató díszoklevelet adott át Lengyel László tagozatvezetőnek Tanácskozás a mozgásszervi betegségekről Zentán gyűltek össze a Kárpát-medencei magyar egészségügyi dolgozók A Magyar Egészségügyi Társaság (MET) és annak vajdasági tagozata szombaton Zentán a Royal Szállóban 21. vajdasági konferenciáját tartotta, amelyen a mozgásszervi betegsé­gek témáját járták körül. Az évente más-más városban lezajló konferencián ezúttal több mint százhatvan szakmabeli volt jelen, kö­zülük csaknem százan a tartományunkból, a többiek pedig az anyaországból, valamint a Muravidékről, a Felvidékről, a Szilágyságból és Udvarszékről érkeztek. Dr. Farkas Emil, a Magyar Egészségügyi Társaság Vajdasági Tagozatának elnöke el­mondta, hogy a MET délvidéki tagozata min­den évben egyszer szervez konferenciát, és az elsőt 1996-ban tartották Zentán. - Minden évben más városban gyűlünk össze, ezúttal ismét Zentán. Mindig egy téma köré csoportosulnak az előadások, igyekszünk olyan témát körbejárni, ami érinti a magyar népet egyrészt a népességfogyás, másrészt a népbetegségek miatt. Tavaly a gyermekne­velésről volt szó, előtte a szenvedélybetegsé­gekről, három éve a túlsúlyról, most pedig a mozgásszervi betegségekről beszélünk. Azért választottuk ezt, mert a mai gyermekek szinte elválaszthatatlanok a televíziótól, a számító­géptől, vagyis egyre kevesebbet mozognak, és ezt kellene valahogy megelőzni. Egy ilyen konferencián a teljesség igényével nem tu­dunk mindenről beszámolni, egyrészt mert elég széles problematikát érint, másrészt itt nemcsak orvosok, hanem gyógyszerészek, fogorvosok és más egészségügyi dolgozók is jelen vannak. Ezeket a témákat tehát olyan szinten és formában kell megérinteni, hogy mindenkinek szóljanak, hogy az elhangzot­­ takból mindenki haza tudjon vinni valamit, hogy gondolkodásra késztesse a kollégákat. Az előadások a gyermekkortól felnőttkorig érintették a mozgásszervi betegségeket, és arra próbáltunk rávilágítani, hogyan lehet őket megelőzni, milyen mozgásformákkal tehetünk a kialakulásuk ellen, vagy milyen rehabilitációval, állandó napi mozgással javít­hatók. A konferencián nemcsak a szakmaiság a fontos, hanem az is, hogy együtt vagyunk, találkozunk. A Magyar Egészségügyi Társaság 1993-ban Mosdóson alakult meg, és mivel a rendszerváltozás után akkor talált egymásra a Kárpát-medencei magyarság, ez a szervezet nagyon fontos szerepet töltött be. Kapukat nyitott meg, lehetőséget adott a más-más or­szágban élő magyar orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak a találkozásra, beszélgetésre. A nagy európaizálódásban ilyen szempont­ból a szervezet talán veszített jelentőségéből, hiszen ma már mindenki oda utazik, ahová akar, az viszont, hogy a konferenciánkon en­nyi magyar szakmabeli találkozik, pótolhatat­lan - mondta dr. Farkas Emil. ■ Kha Gergely Árpád A zentai konferencia résztvevői a Himnuszt éneklik Dr. Farkas Emil Évfordulós kórustalálkozó Adán A Tisza menti népdalkórusok fellépése nyitotta meg a Vadvirág jubileumi ünnepségsorozatát Az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör fennállásának huszon­ötödik jubileuma alkalmából szervezett ünnepségsorozatot szombaton Adán a községháza dísztermében kórustalálko­zó nyitotta meg, amelyen hét népdalkórus lépett föl Csóká­ról, Zentáról, Felsőhegyről, Mohóiról és Adáról. Varga Lívia, a Vadvirág HK elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Szabó Gabriellát, a Durindó és Gyöngyösbokréta Fesztiváltaná­csának elnökét, aki a rendezvény moderátora volt, valamint a népdalkórusok tagjait. Varga Lívia elmondta, hogy az 1991-ben alakult hagyományápoló kör célja és feladata a kezdetektől a kulturális értékek közvetítése és a közösségmegtartó szándék volt Ez magában foglalta a népművelést, a vajdasági magyarok népművészeti hagyományainak ápolását, gyűjtését és doku­mentálását, a népdal, a népzene és a néptáncok megismerését, a táncházmozgalmat, valamint a népszokások, a népi hagyomá­nyok megismerését és felelevenítését.­­ Felneveltünk több generáció néptáncost és népzenészt, akik azután számtalan alkalommal öregbítették Ada község és a Tisza mente hírnevét a Kárpát-medencében. A Vadvirág asszony­kórus, amely az est házigazdája, 1997-ben kezdte el a közös éneklést Csonka Katalin vezetésével. Az alapító tagok voltak: Csonka Katalin, Bognár Ilona, Adankó Irén, Ülés Ilona, Várko­­nyi Zsuzsanna, Bernát Piroska, Bajusz Anna, Tóth Piroska. Bodor Anikó 1997 novemberében vette szárnyai alá a kórust. Ez a gyümölcsöző együttműködés egészen Bodor Anikó haláláig tartott. Különös, szülte megismételhetetlen élményben volt része a kórusnak, amikor 2000. május 1-jén részt vett Budapesten a Vass Lajos Népzenei Szövetség által szervezett millenniumi nagy népdalkórus-találkozón, melynek megálmodója Kóka Rozália. A Vadvirág asszonykórus a szövetség titkára volt A közel húsz év alatt számtalan helyen vendégszerepeltek az asszonykórus tagjai belföldön és külföldön egyaránt. Sok elismerés és díj birtokosai, amelyek közül a 2015- ben elnyert Bodor Anikó-díjra, valamint a Vass Lajos Arany Páva díjra a legbüszkébbek - közölte a Vadvirág elnöke. A kórustalálkozón fellépett Csonka Katalin és Apró Boglár­ka adai énekkettős, akik moholi népdalokat adtak elő, majd a Moholi Nyugdíjas-egyesület vegyes kórusa, amely szin­tén moholi népdalokat énekelt. A csókai Pannónia férfikórus operettrészletekkel mutatkozott be, a felsőhegyi Népdalbarátok Klubja rózsás dalokat énekelt, a csókai II. Rákóczi Ferenc férfi­kórus pedig katonadalokat. Fellépett még az adai Bognár Odett, aki horgosi népdalokat adott elő, a csókai Csalogány asszonykó­rus csókái dalokat, a zentai Tópart Művelődési Egyesület kórusa lakodalmas dalcsokrot, a Vadvirág asszonykórus pedig Ada környéki népdalokat. ■ csin Csincsik Zsolt HORGOS, KISPIAC, FELSŐHEGY Véradási akciók A Vöröskereszt magyarkanizsai helyi aktivistái ma Horgoson, csütörtökön Kispiacon szerveznek véradási akciót. A véradó­kat egyaránt 8 és 10 óra között várják: Horgoson az Ifjúsági Otthonba, Kispiacon a Tűzoltóotthonba. A zentai Vöröskereszt és a vérellátó szolgálat Felsőhegyen holnap, szerdán 8-tól 10 óráig a hittanteremben szervez­­ véradást. ■ (CZ) TÁDÉ A PIACON Mézet vegyenek! Tegnapi zentai „piackutatásunk” során a következő árakat jegyeztük le: a zöldbab 120-150 dinár/kg, a főzni való kukori­ca 5-20/cső, a póréhagyma 40-60/db, a vöröshagyma 35/kg, a fokhagyma 400/kg, a lila hagyma 70/kg, az édes hagyma 140/kg, * az újhagyma 40/csomó, az ezüsthagyma 70/kg, a paprika 60-100/kg, az erős paprika 10/db, a bab 400/kg, a krumpli 30/kg, a cékla 60/kg, a jégcsapretek 160/kg, a piros retek 40/csomó, a sárgarépa 50-70/kg, a zöldség 100/kg, a paszternák 160/kg, a kelkáposzta 140/kg, a lila káposzta 80/kg, a káposzta 40/kg, a paradicsom 100/kg, a karfiol 50-100/kg, az uborka 80/kg, a padlizsán 80/ kg, a zeller 60/db, a tök 80/kg, a karalábé 70/db, a saláta 50/db, a savanyú káposzta 150/kg, a csalamádé 200/kg, a rukkola 50/ csomó, a brokkoli 160/kg, a virágméz 500/kg, a repceméz 600/ kg, az akácméz 700/kg, a propolisz 200/üvegecske, a csiperke 240/kg, a laskagomba 300/kg, a batáta 250/kg, az alma 30-60/ kg, a birsalma 30/kg, a szőlő 120/kg, a körte 70-100/kg.

Next