Magyar Szó, 2016. október (73. évfolyam, 229-251. szám)

2016-10-18 / 243. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com 88888Sf88888888S8888888888888í8888888S3888888888S88888888S88S888838888888888S883SÍ8SSSS8íS88!í8888SSS8S^^ A bal nem abszolút jobb Folytatás az 1. oldalról Ha viszont a hatalom által orosz- és szerbbarátnak mondott ellenzéki tömörü­lések mind összefognak, jó esélyük lehet a kormányala­kításra. Feltéve, ha további koalíciós partnerek bevonásá­val képesek lesznek biztosítani az abszolút többséget. Aleksa Becic, a negye­dik helyezett Demokratikus Montenegró ellenzéki párt vezetője egységre szólítot­ta fel mindazokat a parla­menti erőket, amelyek eluta­sítják Dukanovic és a DPS politikáját. A másodikként befutott Demokratikus Front elnö­ke mindenesetre optimis­ta. Miodrag Lekic ráadá­sul máris úgy számol, hogy DPS lényegében vereséget szenvedett. Alighanem immár minden attól függ, hogy a helyi albá­nok, bosnyákok és horvátok érdekérvényesítését felvállaló kisebb pártok ki mellé állnak. Suljo Mustafic, a két mandá­tumot szerzett Bosnyák Párt politikai igazgatója gyors döntést ígér. Kijelentette: a napokban találkozik a másik két nemzetiségi párt vezető­ivel, s utána dönti el, melyik tábort támogatja. Úgy tűnik, a DPS-nek nagyobb az esélye a kormány­­alakításra, vagyis a hatalom megtartására. A Nyugat is abban érdekelt, hogy Duka­novic maradjon. Oroszország viszont inkább az ellenzék álláspontját fogadja el. Ennek lényege: a kapcso­latok erősítése Moszkvával (külpolitikai irányváltás) és Montenegró NATO-csat­­lakozásának meghiúsítása népszavazással. A Kreml régóta ellenzi a NATO bővítését, közben pedig arra törekszik, hogy minél jobban kiszélesítse befolyá­sát a Balkánon és az EU-ban. Montenegró ugyan még nem teljes jogú tagja a nyugati kato­nai szövetségnek, de 2017- ben már az lesz, mivel az idén májusban aláírták a csatlako­zási jegyzőkönyvet. Az 54 éves Dukanovic röviddel a nem hivatalos eredmények ismertetése után gyors kormányalakítást ígért, amelyben az általa hagyomá­nyos partnereinek nevezett nemzetiségi pártok lesznek a segítéségre. Szerinte a DPS- vezette kormánykoalíciónak így többsége, azaz legkeve­sebb 42 képviselője lesz a törvényhozásban. Kilátásba helyzete ugyan­akkor, hogy az új összetéte­lű parlament néhány hóna­pon belül törvénybe iktatja a NATO-csatlakozás jegy­zőkönyvét. Hangsúlyozta: új kormánya folytatja a gazda­sági reformokat és az európai integrációt, sőt az eddiginél is intenzívebb tagfelvételi tárgya­lásokra készül Brüsszellel. Nebojsa Medojevic és Andrija Mandic, a Demokratikus Front vezetői a tegnapi podgoricai sajtótájékoztatón szintúgy sikerről számoltak be. Abban bíznak, a kisebbségi pártokkal ők alakít­hatnak kormányt Beta/AP RÖVIDEN Tűz pusztított a BASF ludwigshafeni telephelyén Egy ember meghalt, többen megsérültek és hatan eltűntek tegnap abban a tűzben, amely a németországi Ludwigshafen egyik vegyi üzemében tört ki. Az üzemeltető BASF közleménye szerint a multinacioná­lis óriásvállalat központi telephelyén, egy csővezetéken végzett munkálat közben történt robbanás, majd ütött ki tűz. A robbanás oka egyelőre ismeretlen. Az üzem több berendezését leállították. A Rajna partján fekvő vegyi üzem felett fekete füstoszlop gomolyog. A társaság arra kérte Ludwigshafen és a folyó másik partján fekvő Mannheim érintett része­inek lakóit, hogy ne tartózkodjanak a szabadban, s tartsák zárva az ablakokat és az ajtókat. A robbanás déli fél 12 körül történt. A ludwigshafeni gyár csaknem tíz négyzet­­kilométeren terül el, a világ legnagyobb vegyi üzemének számít, több mint 39 ezer embert foglalkoztat. A világszerte mint­egy 112 ezer embert foglalkoztató BASF a vegyipar egyik legnagyobb szereplője. Tavaly 70,4 milliárd eurós árbevételre tett szert, ami éves szinten 5,2 százalékos csökkenés. A vállalat egyszeri hatásoktól megtisztí­tott, kamat- és adófizetés előtti nyeresége (EBIT) 6,7 milliárd euró volt, ami 8,7 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A BASF részvényének árfolyama a tűzeset hírére több mint 1 százalékkal gyengült a frankfurti tőzsdén. Házak tízezreit tette tönkre az ár Vietnamban Legalább 25-en meghaltak a Vietnam középső részét hét végén sújtó áradásokban, amelyek miatt mintegy 240 ezer ház részben vagy teljesen lakhatatlanná vált - közölték tegnap a hatóságok. „A vízszint nagyon gyorsan emelkedett. Elvitte a rizstermésünket, tyúkjainkat, kacsáinkat, mindenünket, ami volt” - panaszolta Nguyen Khao Vinh, az áradások által legjobban érin­tett Quang Binh tartomány egyik lakosa. A kommunista rezsim hivatalos médiumai az áradásokkal kapcsolatban megemlítették egy Ha Tinh tartománybeli vízerőműnek a szerepét, ahonnan előzetes figyelmeztetés nélkül nagy mennyiségű vizet engedtek ki. A történtekkel kapcsolatban vizsgálat indult. Mind­eközben a délkelet-ázsiai ország felé tart a Fülöp-szigetek felől a Sarika tájfun, amely várha­tóan szerdán éri el Észak-Vietnamot. Öngyilkos merénylet Bagdad közelében Öngyilkos merényletet követtek el tegnap az iraki főváros, Bagdad közelében, a támadásban legalább 10-en életüket vesztették, 27-en pedig megsebesültek. A detonáció a fővárostól 15 kilométerre délre, egy katonai ellenőrzőpontnál történt, egy olyan zónában, ahol gyakoriak a hasonló támadások A merénylő robbanószerrel megrakott autójával leparkolt, és egy síita fegyvereseket szállító konvoj elhaladásakor robbantott. (Forrás: MTI/AFP/Reuters) Beta/AP MEGKEZDŐDÖTT MOSZUL OSTROMA Döntő csapást mérnének a szélsőségesekre Az iraki kormányerők a Washington vezette nemzetközi koalíció segítségével tegnap táma­dást indítottak az Iszlám Állam (IÁ) utolsó iraki bástyája, Moszul visszafoglalására. Az Egye­sült Államok azt reméli, hogy a szélsőségesek megsemmisítő vereséget szenvednek. Az észak-iraki nagyváros ostroma nyomán egyes becs­lések szerint egymillióan válhatnak földönfutóvá Irakban, ahol jelenleg több mint 3 millióra teszik a belső menekültek számát. A jelenleg körülbelül 1,3 millió lakosú Moszulban már most is fogytán vannak a gyógyszerkészletek, és jelen­tősen megemelkedtek az élelmiszerárak. A Moszul visszavételéért indított hadművelet döntő pillanata lehet a dzsihadista szervezet elleni harcnak - jelentette ki Ashton Carter amerikai védelmi miniszter, azon reményének hangot adva, hogy az IÁ-ra olyan csapást mérhetnének, amelyből nem tud majd újra talpra állni. „Biztosak vagyunk benne, hogy iraki partnereink legyőzik közös ellenségünket, és felszabadítják Moszult, valamint Irak többi részét az Iszlám Állam gyűlölete és kegyetlen­sége alól” - vélekedett. A koalíció műveleti parancsnoka, Stephen J. Townsend altábornagy szerint az ostrom hetekig, vagy akár tovább is eltarthat. „Nehéz és kimerítő csata lesz, de az iraki erők jól felkészültek, és minden pillanatban támogatásunkra számíthatnak” - mondta Townsend. A dzsihadista szervezet 2014 júniusában foglalta el az akkor kétmilliós Moszult, Irak második legnagyobb városát. Az Iszlám Államot vezető Abu Bakr al-Bagdadi itt kiáltotta ki a kalifátus létrehozását a dzsihadisták által elfoglalt iraki és szíriai területeken. A városban becslések szerint jelenleg 1,3 millióan élhetnek, és az IÁ körülbelül hatezer fegyveressel van jelen. Az iraki erők a Washington vezette nemzetközi koalíció és Irán hathatós segítségével visszaszerezték az IÁ által az elmúlt években elfoglalt terü­letek nagy részét, és Moszul a dzsihadisták utolsó bástyá­jának számít a közel-keleti országban. Tegnap több ezer kurd fegyveres indított ostromot Moszul dzsihadisták kezén lévő keleti külvárosai ellen. A Hazir közelében három fronton zajló hadműveletekben csaknem 4 ezer pesmerga vesz részt. Haider al-Abádi iraki kormányfő megerősítette: a kurdok által kezdett hadmű­velet a moszuli offenzíva része, ugyanakkor nyomatéko­sította, hogy a nagyvárosba kizárólag az iraki hadsereg és rendőrség tagjai léphetnek be. Az offenzívában nagyjából 60 ezer fegyveres vesz részt. AL-BAGDADI RAKKÁBA MENEKÜLT Lázadás tört ki az iszlamista rendőrség parancsnokának vezetésével Moszulban Abu Bakr al-Bagdadi, az IÁ veze­tője ellen, aki állítólag a dzsihadisták szíriai bástyájába, Rakkába menekült a terrorszervezet iraki fellegvárából - jelentette az al-Szumaríja pánarab televízió. A televízió úgy tudja: az al-Bagdadihoz hű elit alakulatok néhány órás összecsapásokat követően leverték a puccskísérle­tet a városban, megölve a felkelés élén álló moszuli Abu Uszmánt és néhány követőjét, akihez hű erők korábban az LÁ több létesítményét is megtámadták. A dzsihadisták helyreállították ellenőrzésüket Moszul felett. Korábban a pánarab hírtelevízió közölte, hogy az IÁ vezetője túlélte a koalíciós erők légicsapását Moszulban. A rendelkezésekre álló értesülések szerint a dzsihadisták katonai parancsnokait szállító gépkocsikonvojt, amellyel al-Bagdadi is utazott, a Washington vezette szövetség harci gépei vették tűz alá al-Gabat térségében. A bombázás több tucat szélsőségessel végzett, köztük Abu Músza al-Magri­­bivel, az IÁ vezetőjének egyik közeli bajtársával is. Egyéb részletet nem tudni, így azt sem, hogy al-Bagdadi hogyan menekült meg a légicsapás elől. Az al-Arabíja televízió arról számolt be, hogy az LÁ egy másik magas rangú tisztségviselőjével is végeztek. Az Ahmed Hattab néven azonosított illető vezette a dzsiha­disták biztonsági szolgálatát Moszul déli részében. Filippo Grandi, az UNHCR főképviselője bagdadi sajtó­­értekezletén az ostrom humanitárius kockázataira figyelmeztetett ERDOGAN:TÖRÖKORSZÁG NEM MARADHAT KI Törökország nem maradhat ki a moszuli hadműveletből, és ott ül majd a tárgyalóasztalnál is - hangoztatta Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap Isztambulban. Kifej­tette: Törökországot azért akarják távol tartani a katonai beavatkozástól, mert meg akarja akadályozni, hogy Észak- Irakban az IÁ elleni küzdelem ürügyén egymásnak esse­nek a különféle muszlim felekezetek. Törökország szerint ugyanis a síita többség Észak-Irak etnikai összetételének megváltoztatását tervezi, és elkerülhetetlen az összeütközés a síita haderő és a helyi szunniták között. Erdogan hangsúlyozta: a török-iraki határ 350 kilo­méter hosszú, és „kizárt”, hogy Ankara kimaradjon az offenzívából. Numan Kurtulmun kormányfő-helyettes a miniszter­­tanács ülését követően arról számolt be, hogy a moszuli hadművelethez mintegy háromezer iraki szunnita önkéntes csatlakozott abból a közel négyezerből, akit a török haderő képzett ki, és fegyverzett fel tavaly december óta az észak­iraki Basikában. UNHCR: SZÁZEZEREN MENEKÜLNEK SZÍRIA ÉS TÖRÖKORSZÁG FELÉ Százezer iraki menekülhet az ostromlott Moszulból Szíria és Törökország területére az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) becslése szerint. A főbiztos­ság jelezte: 61 millió dollár pótlólagos segélyt szeretne összegyűjteni az ostrom nyomán keletkező költségek fede­zésére. Ebből sátortáborokat hozna létre Irakban, Szíri­ában és Törökországban, valamint téli felszereléseket, kályhákat vásárolna az otthontalanná válók számára. Az UNHCR elmondta, hogy jelenleg 21.800 sátorral rendel­kezik Irakban, amelyekben összesen 130.800 ember tudnak elszállásolni. A főbiztosság olyan tábort készít elő további iraki menekültek befogadására Szíriában, amelyben már jelenleg is 26 ezer honfitársuk él­­ egyesek immár 10 éve. ■ (Szerkesztőségi összefoglaló) Beta/AP Bevetésre készülődik az iraki hadsereg egyik terrorelhárítási egysége a khazeri állomáshelyen M/mfió 2016. október 18. kedd

Next