Magyar Szó, 2016. október (73. évfolyam, 229-251. szám)
2016-10-18 / 243. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com 88888Sf88888888S8888888888888í8888888S3888888888S88888888S88S888838888888888S883SÍ8SSSS8íS88!í8888SSS8S^^ A bal nem abszolút jobb Folytatás az 1. oldalról Ha viszont a hatalom által orosz- és szerbbarátnak mondott ellenzéki tömörülések mind összefognak, jó esélyük lehet a kormányalakításra. Feltéve, ha további koalíciós partnerek bevonásával képesek lesznek biztosítani az abszolút többséget. Aleksa Becic, a negyedik helyezett Demokratikus Montenegró ellenzéki párt vezetője egységre szólította fel mindazokat a parlamenti erőket, amelyek elutasítják Dukanovic és a DPS politikáját. A másodikként befutott Demokratikus Front elnöke mindenesetre optimista. Miodrag Lekic ráadásul máris úgy számol, hogy DPS lényegében vereséget szenvedett. Alighanem immár minden attól függ, hogy a helyi albánok, bosnyákok és horvátok érdekérvényesítését felvállaló kisebb pártok ki mellé állnak. Suljo Mustafic, a két mandátumot szerzett Bosnyák Párt politikai igazgatója gyors döntést ígér. Kijelentette: a napokban találkozik a másik két nemzetiségi párt vezetőivel, s utána dönti el, melyik tábort támogatja. Úgy tűnik, a DPS-nek nagyobb az esélye a kormányalakításra, vagyis a hatalom megtartására. A Nyugat is abban érdekelt, hogy Dukanovic maradjon. Oroszország viszont inkább az ellenzék álláspontját fogadja el. Ennek lényege: a kapcsolatok erősítése Moszkvával (külpolitikai irányváltás) és Montenegró NATO-csatlakozásának meghiúsítása népszavazással. A Kreml régóta ellenzi a NATO bővítését, közben pedig arra törekszik, hogy minél jobban kiszélesítse befolyását a Balkánon és az EU-ban. Montenegró ugyan még nem teljes jogú tagja a nyugati katonai szövetségnek, de 2017- ben már az lesz, mivel az idén májusban aláírták a csatlakozási jegyzőkönyvet. Az 54 éves Dukanovic röviddel a nem hivatalos eredmények ismertetése után gyors kormányalakítást ígért, amelyben az általa hagyományos partnereinek nevezett nemzetiségi pártok lesznek a segítéségre. Szerinte a DPS- vezette kormánykoalíciónak így többsége, azaz legkevesebb 42 képviselője lesz a törvényhozásban. Kilátásba helyzete ugyanakkor, hogy az új összetételű parlament néhány hónapon belül törvénybe iktatja a NATO-csatlakozás jegyzőkönyvét. Hangsúlyozta: új kormánya folytatja a gazdasági reformokat és az európai integrációt, sőt az eddiginél is intenzívebb tagfelvételi tárgyalásokra készül Brüsszellel. Nebojsa Medojevic és Andrija Mandic, a Demokratikus Front vezetői a tegnapi podgoricai sajtótájékoztatón szintúgy sikerről számoltak be. Abban bíznak, a kisebbségi pártokkal ők alakíthatnak kormányt Beta/AP RÖVIDEN Tűz pusztított a BASF ludwigshafeni telephelyén Egy ember meghalt, többen megsérültek és hatan eltűntek tegnap abban a tűzben, amely a németországi Ludwigshafen egyik vegyi üzemében tört ki. Az üzemeltető BASF közleménye szerint a multinacionális óriásvállalat központi telephelyén, egy csővezetéken végzett munkálat közben történt robbanás, majd ütött ki tűz. A robbanás oka egyelőre ismeretlen. Az üzem több berendezését leállították. A Rajna partján fekvő vegyi üzem felett fekete füstoszlop gomolyog. A társaság arra kérte Ludwigshafen és a folyó másik partján fekvő Mannheim érintett részeinek lakóit, hogy ne tartózkodjanak a szabadban, s tartsák zárva az ablakokat és az ajtókat. A robbanás déli fél 12 körül történt. A ludwigshafeni gyár csaknem tíz négyzetkilométeren terül el, a világ legnagyobb vegyi üzemének számít, több mint 39 ezer embert foglalkoztat. A világszerte mintegy 112 ezer embert foglalkoztató BASF a vegyipar egyik legnagyobb szereplője. Tavaly 70,4 milliárd eurós árbevételre tett szert, ami éves szinten 5,2 százalékos csökkenés. A vállalat egyszeri hatásoktól megtisztított, kamat- és adófizetés előtti nyeresége (EBIT) 6,7 milliárd euró volt, ami 8,7 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A BASF részvényének árfolyama a tűzeset hírére több mint 1 százalékkal gyengült a frankfurti tőzsdén. Házak tízezreit tette tönkre az ár Vietnamban Legalább 25-en meghaltak a Vietnam középső részét hét végén sújtó áradásokban, amelyek miatt mintegy 240 ezer ház részben vagy teljesen lakhatatlanná vált - közölték tegnap a hatóságok. „A vízszint nagyon gyorsan emelkedett. Elvitte a rizstermésünket, tyúkjainkat, kacsáinkat, mindenünket, ami volt” - panaszolta Nguyen Khao Vinh, az áradások által legjobban érintett Quang Binh tartomány egyik lakosa. A kommunista rezsim hivatalos médiumai az áradásokkal kapcsolatban megemlítették egy Ha Tinh tartománybeli vízerőműnek a szerepét, ahonnan előzetes figyelmeztetés nélkül nagy mennyiségű vizet engedtek ki. A történtekkel kapcsolatban vizsgálat indult. Mindeközben a délkelet-ázsiai ország felé tart a Fülöp-szigetek felől a Sarika tájfun, amely várhatóan szerdán éri el Észak-Vietnamot. Öngyilkos merénylet Bagdad közelében Öngyilkos merényletet követtek el tegnap az iraki főváros, Bagdad közelében, a támadásban legalább 10-en életüket vesztették, 27-en pedig megsebesültek. A detonáció a fővárostól 15 kilométerre délre, egy katonai ellenőrzőpontnál történt, egy olyan zónában, ahol gyakoriak a hasonló támadások A merénylő robbanószerrel megrakott autójával leparkolt, és egy síita fegyvereseket szállító konvoj elhaladásakor robbantott. (Forrás: MTI/AFP/Reuters) Beta/AP MEGKEZDŐDÖTT MOSZUL OSTROMA Döntő csapást mérnének a szélsőségesekre Az iraki kormányerők a Washington vezette nemzetközi koalíció segítségével tegnap támadást indítottak az Iszlám Állam (IÁ) utolsó iraki bástyája, Moszul visszafoglalására. Az Egyesült Államok azt reméli, hogy a szélsőségesek megsemmisítő vereséget szenvednek. Az észak-iraki nagyváros ostroma nyomán egyes becslések szerint egymillióan válhatnak földönfutóvá Irakban, ahol jelenleg több mint 3 millióra teszik a belső menekültek számát. A jelenleg körülbelül 1,3 millió lakosú Moszulban már most is fogytán vannak a gyógyszerkészletek, és jelentősen megemelkedtek az élelmiszerárak. A Moszul visszavételéért indított hadművelet döntő pillanata lehet a dzsihadista szervezet elleni harcnak - jelentette ki Ashton Carter amerikai védelmi miniszter, azon reményének hangot adva, hogy az IÁ-ra olyan csapást mérhetnének, amelyből nem tud majd újra talpra állni. „Biztosak vagyunk benne, hogy iraki partnereink legyőzik közös ellenségünket, és felszabadítják Moszult, valamint Irak többi részét az Iszlám Állam gyűlölete és kegyetlensége alól” - vélekedett. A koalíció műveleti parancsnoka, Stephen J. Townsend altábornagy szerint az ostrom hetekig, vagy akár tovább is eltarthat. „Nehéz és kimerítő csata lesz, de az iraki erők jól felkészültek, és minden pillanatban támogatásunkra számíthatnak” - mondta Townsend. A dzsihadista szervezet 2014 júniusában foglalta el az akkor kétmilliós Moszult, Irak második legnagyobb városát. Az Iszlám Államot vezető Abu Bakr al-Bagdadi itt kiáltotta ki a kalifátus létrehozását a dzsihadisták által elfoglalt iraki és szíriai területeken. A városban becslések szerint jelenleg 1,3 millióan élhetnek, és az IÁ körülbelül hatezer fegyveressel van jelen. Az iraki erők a Washington vezette nemzetközi koalíció és Irán hathatós segítségével visszaszerezték az IÁ által az elmúlt években elfoglalt területek nagy részét, és Moszul a dzsihadisták utolsó bástyájának számít a közel-keleti országban. Tegnap több ezer kurd fegyveres indított ostromot Moszul dzsihadisták kezén lévő keleti külvárosai ellen. A Hazir közelében három fronton zajló hadműveletekben csaknem 4 ezer pesmerga vesz részt. Haider al-Abádi iraki kormányfő megerősítette: a kurdok által kezdett hadművelet a moszuli offenzíva része, ugyanakkor nyomatékosította, hogy a nagyvárosba kizárólag az iraki hadsereg és rendőrség tagjai léphetnek be. Az offenzívában nagyjából 60 ezer fegyveres vesz részt. AL-BAGDADI RAKKÁBA MENEKÜLT Lázadás tört ki az iszlamista rendőrség parancsnokának vezetésével Moszulban Abu Bakr al-Bagdadi, az IÁ vezetője ellen, aki állítólag a dzsihadisták szíriai bástyájába, Rakkába menekült a terrorszervezet iraki fellegvárából - jelentette az al-Szumaríja pánarab televízió. A televízió úgy tudja: az al-Bagdadihoz hű elit alakulatok néhány órás összecsapásokat követően leverték a puccskísérletet a városban, megölve a felkelés élén álló moszuli Abu Uszmánt és néhány követőjét, akihez hű erők korábban az LÁ több létesítményét is megtámadták. A dzsihadisták helyreállították ellenőrzésüket Moszul felett. Korábban a pánarab hírtelevízió közölte, hogy az IÁ vezetője túlélte a koalíciós erők légicsapását Moszulban. A rendelkezésekre álló értesülések szerint a dzsihadisták katonai parancsnokait szállító gépkocsikonvojt, amellyel al-Bagdadi is utazott, a Washington vezette szövetség harci gépei vették tűz alá al-Gabat térségében. A bombázás több tucat szélsőségessel végzett, köztük Abu Músza al-Magribivel, az IÁ vezetőjének egyik közeli bajtársával is. Egyéb részletet nem tudni, így azt sem, hogy al-Bagdadi hogyan menekült meg a légicsapás elől. Az al-Arabíja televízió arról számolt be, hogy az LÁ egy másik magas rangú tisztségviselőjével is végeztek. Az Ahmed Hattab néven azonosított illető vezette a dzsihadisták biztonsági szolgálatát Moszul déli részében. Filippo Grandi, az UNHCR főképviselője bagdadi sajtóértekezletén az ostrom humanitárius kockázataira figyelmeztetett ERDOGAN:TÖRÖKORSZÁG NEM MARADHAT KI Törökország nem maradhat ki a moszuli hadműveletből, és ott ül majd a tárgyalóasztalnál is - hangoztatta Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap Isztambulban. Kifejtette: Törökországot azért akarják távol tartani a katonai beavatkozástól, mert meg akarja akadályozni, hogy Észak- Irakban az IÁ elleni küzdelem ürügyén egymásnak essenek a különféle muszlim felekezetek. Törökország szerint ugyanis a síita többség Észak-Irak etnikai összetételének megváltoztatását tervezi, és elkerülhetetlen az összeütközés a síita haderő és a helyi szunniták között. Erdogan hangsúlyozta: a török-iraki határ 350 kilométer hosszú, és „kizárt”, hogy Ankara kimaradjon az offenzívából. Numan Kurtulmun kormányfő-helyettes a minisztertanács ülését követően arról számolt be, hogy a moszuli hadművelethez mintegy háromezer iraki szunnita önkéntes csatlakozott abból a közel négyezerből, akit a török haderő képzett ki, és fegyverzett fel tavaly december óta az északiraki Basikában. UNHCR: SZÁZEZEREN MENEKÜLNEK SZÍRIA ÉS TÖRÖKORSZÁG FELÉ Százezer iraki menekülhet az ostromlott Moszulból Szíria és Törökország területére az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) becslése szerint. A főbiztosság jelezte: 61 millió dollár pótlólagos segélyt szeretne összegyűjteni az ostrom nyomán keletkező költségek fedezésére. Ebből sátortáborokat hozna létre Irakban, Szíriában és Törökországban, valamint téli felszereléseket, kályhákat vásárolna az otthontalanná válók számára. Az UNHCR elmondta, hogy jelenleg 21.800 sátorral rendelkezik Irakban, amelyekben összesen 130.800 ember tudnak elszállásolni. A főbiztosság olyan tábort készít elő további iraki menekültek befogadására Szíriában, amelyben már jelenleg is 26 ezer honfitársuk él egyesek immár 10 éve. ■ (Szerkesztőségi összefoglaló) Beta/AP Bevetésre készülődik az iraki hadsereg egyik terrorelhárítási egysége a khazeri állomáshelyen M/mfió 2016. október 18. kedd