Magyar Szó, 2016. december (73. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-03 / 283. szám
BI KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rszaSK 2016. december 3., 4. szombat-vasárnap RÖVIDEN Hollande nem indul az elnökválasztáson A várakozásnak megfelelően Francois Hollande nem indul a jövő évi elnökválasztáson. A 62 esztendős francia államfő az Elysée-palotából csütörtökön este egyenes adásban sugárzott beszédében jelentette be. „Tisztában vagyok azzal, milyen kockázatokkal járna egy olyan jelöltség, amely nem lenne képes megfelelő nagyságú támogatásra találni” - mondta, értésre adva, hogy ha jelöltetné magát, azzal veszélyeztetné a baloldali erők egységét. Hozzátette ugyanakkor, megbízatásának lejártáig, jövő év májusáig a helyén kíván maradni. A hírügynökségek meglepetésnek nevezik a bejelentést, mert állítólag Hollande közeli munkatársai sem tudták, milyen szándékai vannak az államfőnek. A tudósítások azt is megállapítják: az 1958-ban létrejött V. köztársaság történetében először fordul elő, hogy egy elnök lemond egy második mandátumért folytatott versenyről olyan körülmények között, amikor azt sem kora, sem egészségi állapota nem indokolja. Igaz, a szocialista államfő jelenleg mindössze négyszázalékos tetszési mutatóval rendelkezik. A baloldal januárban rendezi meg az előválasztását, és Hollande mostani bejelentése után teljesen nyitott kérdés, ki képviseli majd a baloldali színeket. A mostani fejlemény után a közvélemény figyelme várhatóan Manuel Valls miniszterelnök felé irányul, aki a múlt vasárnap adott egyik interjújában jelezte: Hollande majdani döntésétől függetlenül jelölteti magát az elnökválasztásra. Egyesek számára meglepetésszerű volt Hollandé bejelentése, holott a szocialista államfő jelenlegi támogatottsága mindössze négyszázalékos recom Megbukott a gambiai elnök A hadsereg egykori ezredese, a Gambiát 22 éve vaskézzel irányító Yahya Jammeh vereséget szenvedett vetélytársával, Adama Barrow üzletemberrel szemben a csütörtöki elnökválasztáson - derült ki a választási bizottság által pénteken ismertetett eredményekből. A többpárti összefogás jelöltjeként induló Barrow a voksok 49,67 százalékát szerezte meg, Jammehre pedig a polgárok 42,64 százalék szavazott. Harmadikként végzett a Gambiai Demokratikus Kongresszus színeiben induló Mammah Kandeh, aki 15 százalékot kapott. A független választási bizottság vezetője pénteken Banjulban bejelentette: az elnök elismeri vereségét. Yahya Jammeh a minap azt mondta, elnökségét és hatalmát Allahtól kapta, és csakis ő veheti el tőle. Korábban pedig arról beszélt, hogy ő maga fogja három méter mélyre elásni azokat a magukat ellenzéki politikusnak nevező férgeket, akik destabilizálni akarják az országot gainaco.com Az Europol újabb terrortámadásokra figyelmeztet Nagy valószínűség szerint újabb támadásokat tervez elkövetni Európában a közeljövőben az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet - közölte pénteken az európai uniós tagországok hágai székhelyű rendőri együttműködési szervezete, az Europol. A friss jelentés szerint leginkább azok az országok lehetnek veszélyben, amelyek részt vesznek a Szíria és Irak területén tevékenykedő, az IÁ legyőzésén munkálkodó katonai koalícióban. Titkosszolgálati információk szerint az IÁ Európában több tucat embert irányít, akik képesek terrortámadások elkövetésére. A beszámolók szerint a terrorszervezet megtalálja és több esetben arra buzdítja a társadalom peremére sodródott vagy mentálisan terhelt fiatalokat is, hogy a nevében támadásokat kövessenek el Az Europol felhívta a figyelmet arra, hogy az IÁ a Közel-Keleten ismert taktikáját - például az autóba rejtett pokolgépekkel vagy más módon elkövetett robbantásokét - bevetheti Európában is, ahogyan ezt a párizsi vagy a brüsszeli összehangolt merényletek is bizonyítják. Az Europol azt kérte az uniós tagállamoktól, hogy fokozzák az együttműködést a kiberfenyegetés megelőzése terén, mivel az ilyen típusú támadások sem zárhatók ki. (Forrás: MTI/AFP/Reuters/ANSA/TASZSZ/AP) Johnson: A demokrácia visszavonulóban van A brit külügyminiszter szerint „az erős ember kultuszát éljük, a demokrácia visszavonulóban van”, Iraktól Szírián át Líbiáig „az instabitás íve” alakult ki, és ebben a helyzetben a globális rend fenntartását szolgálják az egész világot behálózó szövetségi rendszerek. Boris Johnson, aki pénteken a Chatham House hallgatósága előtt vázolta a konzervatív párti kormány jövő évi külpolitikai törekvéseit, kijelentette: Nagy-Britannia ragaszkodik az Oroszország elleni szankciók érvényesítéséhez a Krím megszállása, valamint a Kelet-Ukrajna elleni háborúban viselt orosz felelősség miatt, és a leghatározottabban elítéli Oroszország részvételét a szíriai Aleppó elpusztításában. Szerinte emiatt jelenleg nem lehet normalizálni a kapcsolatokat Moszkvával, és nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Johnson szerint nem fenntartható, hogy az Egyesült Államok állja a NATO védelmi kiadásainak csaknem háromnegyedét. Alig burkoltan utalt a leendő amerikai elnök, Donald Trump azon korábbi kijelentéseire is, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem feltétlenül védi meg azokat a NATO-szövetségeseket, amelyek nem emelik hozzájárulásukat a kollektív védelmi kiadásokhoz. A brit külügyminiszter szerint Trump „mond valamit”, amikor e garanciavállalásról beszél, hiszen „semmivel sem igazolható”, hogy az USA állja a NATO védelmi kiadásainak 70 százalékát, miközben az atlanti szövetség többi 27 tagországa együtt is csak 30 százalékot vállal. Johnson maga is felszólította a többi NATO-tagállamot, hogy a kijelölt célnak megfelelően hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra, e kiadások 20 százalékát pedig új hadfelszerelés beszerzésére fordítsák. Nagy-Britannia már teljesíti ezt a célt, csakúgy, mint a NATO legveszélyeztetettebb tagjai, köztük például Észtország és Lengyelország - tette hozzá. Johnson nem tért ki Trump majdani Oroszország-politikájára, a brit sajtó kormányforrásokat idéző legutóbbi értesülései szerint azonban komoly aggodalmakat keltenek azok a jelzések, hogy Trump - mindenekelőtt a szíriai válság kezelésében - „szövetségre akar lépni” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A brit lapok forrásai szerint London megpróbálja meggyőzni a Trumpot arról, hogy Bassár e-Aszad szíriai elnöknek mindenképpen távoznia kell a hatalomból. (Forrás: MTI/BBC/Reuters) huffingtonpost.co.uk Boris Johnson egy korábbi felvételen, amikor a diplomáciai etikett még nem zabolázta meg Veszett kutya a Pentagon élén James Mattis nyugalmazott tábornok lehet a Trump-kabinet védelmi minisztere James Mattis tábornokot fogja jelölni a védelmi minisztérium vezetőjének - közölte Donald Trump. A tengerészgyalogság 66 éves, nyugalmazott tábornokának kiválasztását a Pentagon élére Trump egy választási győzelmét ünneplő cincinnati (Ohio állam) csütörtöki gyűlésen jelentette be. Mattis a seregben „Mad Dog” (Veszett Kutya) néven híresült el, s Trump is így utalt rá minap egy Twitter-bejegyzésében. Mattis csaknem 40 évi katonai szolgálattal a háta mögött 2013-ban vonult nyugállományba, ami megnehezítheti kinevezését, mivel a vonatkozó amerikai törvény értelmében a védelmi miniszteri posztra csak az aktív katonai szolgálatból több mint hét éve távozó személy jelölhető, ezért kinevezése rendkívüli kongresszusi jóváhagyást igényel majd. Mattist - aki a egyik legtapasztaltabb stratégának számít az amerikai hadseregben - politikai értelemben héjának, azaz keményvonalasnak tartják. Több mint négy évtizeden keresztül szolgált a tengerészgyalogságnál. 1991-ben az Öböl-háborúban harcolt, 2001-ben Dél-Afganisztánban vezetett hadjáratot, 2003-ban Irakban irányította a tengerészgyalogosokat. A keményvonalas James„Mad Dog"Mattis 2004-ben vált ismertté, amikor Fallúdzsa ostromát irányította .„Légy udvarias, légy profi, de légy készen, hogy bárkit megölj, akivel találkozol" - hangzik egyik gyakran idézett mondása A tábornok neve 2004-ben vált ismertté a közvélemény előtt, amikor az iraki Fallúdzsa ostromát irányította. Majd 2010-ben az amerikai haderők közel-keleti, észak-afrikai és közép-ázsiai műveleteiért felelős, úgynevezett Középső Parancsnokság (Centcom) élére nevezték ki. Ezt a tisztséget 2013-ig töltötte be, de közben folyamatos vitában állt az Obama-kormánnyal annak Iránnal kapcsolatos politikája miatt, mert úgy gondolta, hogy az Egyesült Államoknak fel kellene készülnie egy Iránnal kialakuló konfliktusra. A tábornok az Iránnal megkötött többhatalmi atomalkut is ellenezte. (Forrás: MTI/AFP/AP/dpa) politico.com KOLUMBIAI REPÜLŐ-SZERENCSÉTLENSÉG „Majd sietünk, ne izgulj” A repülési tervet készítő diszpécser figyelmen kívül hagyta az üzemanyag-mennyiségre vonatkozó figyelmeztetéseket A bolíviai hatóságok előre szóltak a repülési tervet készítő diszpécsernek, Alex Quispének, hogy a tervezett úthoz nincs elég üzemanyag a hétfőn Kolumbiában lezuhant repülőgépen, de ő figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetést. A diszpécser később maga is a gépen utazott, és nem élte túl a balesetet. Quispe megtagadta a repülési terv megváltoztatását, annak ellenére, hogy induláskor a Santa Cruz de la Sierra-i repülőtér munkatársa, Celia Castedo figyelmeztette, a gépnek útközben le kellene szállnia tankolni. „Majd sietünk, ne izgulj” - válaszolta Castedo aggodalmaira Quispe. A zuhanás előtt a pilóta, Miguel Quiroga „teljes üzemzavarra, az elektronika meghibásodására és üzemanyaghiányra” panaszkodott a légi irányításnak. A hatóságok megerősítették, hogy a repülőgép tankja teljesen üres volt a becsapódáskor. Az Avro RJ 85-ös tele tartállyal maximum 4 óra 22 percig tud repülni, ez a Santa Cruz de la Sierra és a Medellin közötti útvonal repülési időtartamának felel meg. A pilóták kötelesek a szükségesnél legalább 10 százalékkal több üzemanyagot tankolni, ami 30-45 perces extra repülési időt tesz lehetővé. A bolíviai kormány közben visszavonta a LaMia működési engedélyét. Az ország szintén vizsgálja a katasztrófát, ahogy azt is, hogyan kaphatott egyáltalán működési engedélyt a LaMia Air. A légitársaság igazgatója, Gustavo Vargas korábban azt nyilatkozta: lehet, hogy a pilóta kihagyott egy újratöltési pontot az ország északi részén, mert az ottani reptér zárva volt, de még mindig tankolhatott volna a kolumbiai fővárosban, Bogotában is. A LaMia bolíviai légitársaság Avro R185 típusú repülőgépe november 28-án este zuhant le a északnyugat-kolumbiai Medellin közelében fekvő La Unión térségében, a szerencsétlenséget a gép 77 utasa közül hatan élték túl. A repülőn utazott a Copa Sudamericana döntőse, a Chapecoense brazil labdarúgócsapat is. A csapat 19 játékosa, 24 tisztségviselője és kísérőik, 21 brazil sportújságíró és a személyzet hét bolíviai, illetve paraguayi tagja vesztette életét. A becsapódást három játékos, Jackson Follmann kapus, Alan Ruschel védő és Hélio Hermito Zampier Neto élte túl. Folmann jobb lábát amputálni kellett, Ruschel gerincműtéten esett át, Netót koponya-, mellkasi- és tüdősérülésekkel továbbra is az intenzív osztályon ápolják. Két bolíviai légikísérő, Ximena Suarez és Erwin Tumii mindössze komolyabb zúzódásokat szenvedett, Rafael Valmorbida újságíró pedig többszörös bordatörés és tüdősérülés miatt még az intenzív osztályon fekszik. (Forrás: MTI/dpa/Reuters) Beta/AP A kolumbiai hatóságoknak a szerencsétlenség összes áldozatát sikerült azonosítani. A felvételen fehér lepellel letakart és a Chapecoense címerét viselő koporsók várnak a hazaszállításra