Magyar Szó, 2016. december (73. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-03 / 283. szám

BI KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs­zaSK 2016. december 3., 4. szombat-vasárnap RÖVIDEN Hollande nem indul az elnökválasztáson A várakozásnak megfelelően Francois Hollande nem indul a jövő évi elnökválasztáson. A 62 esztendős francia államfő az Elysée-palotából csütörtökön este egyenes adásban sugárzott beszédében jelentette be. „Tisztában vagyok azzal, milyen kockázatokkal járna egy olyan jelöltség, amely nem lenne képes megfelelő nagyságú támogatásra találni” - mondta, értésre adva, hogy ha jelöltetné magát, azzal veszélyeztetné a baloldali erők egységét. Hozzátette ugyanakkor, megbízatásá­nak lejártáig, jövő év májusáig a helyén kíván maradni. A hírügynökségek meglepetésnek nevezik a bejelentést, mert állítólag Hollande közeli munkatársai sem tudták, milyen szándékai vannak az államfőnek. A tudósítások azt is megál­lapítják: az 1958-ban létrejött V. köztársaság történetében először fordul elő, hogy egy elnök lemond egy második mandátumért folytatott versenyről olyan körülmények között, amikor azt sem kora, sem egészségi állapota nem indokolja. Igaz, a szocialista államfő jelenleg mindössze négyszázalékos tetszési mutatóval rendelkezik. A baloldal januárban rendezi meg az előválasztását, és Hollande mostani bejelentése után teljesen nyitott kérdés, ki képviseli majd a baloldali színeket. A mostani fejlemény után a közvélemény figyelme várhatóan Manuel Valls miniszterelnök felé irányul, aki a múlt vasárnap adott egyik interjújában jelezte: Hollande majdani döntésétől függetlenül jelölteti magát az elnökválasztásra. Egyesek számára meglepetésszerű volt Hollandé bejelentése, holott a szocialista államfő jelenlegi támogatottsága mindössze négyszázalékos recom­ Megbukott a gambiai elnök A hadsereg egykori ezredese, a Gambiát 22 éve vaskézzel irányító Yahya Jammeh vereséget szenvedett vetélytársával, Adama Barrow üzletemberrel szemben a csütörtöki elnök­­választáson - derült ki a választási bizottság által pénteken ismertetett eredményekből. A többpárti összefogás jelölt­jeként induló Barrow a voksok 49,67 százalékát szerezte meg, Jammehre pedig a polgárok 42,64 százalék szavazott. Harmadikként végzett a Gambiai Demokratikus Kongresszus színeiben induló Mammah Kandeh, aki 15 százalékot kapott. A független választási bizottság vezetője pénteken Banjulban bejelentette: az elnök elismeri vereségét. Yahya Jammeh a minap azt mondta, elnökségét és hatalmát Allahtól kapta, és csakis ő veheti el tőle. Korábban pedig arról beszélt, hogy ő maga fogja három méter mélyre elásni azokat a magukat ellenzéki politikusnak nevező férgeket, akik destabilizálni akarják az országot gainaco.com Az Europol újabb terrortámadásokra figyelmeztet Nagy valószínűség szerint újabb támadásokat tervez elkö­vetni Európában a közeljövőben az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet - közölte pénteken az európai uniós tagorszá­gok hágai székhelyű rendőri együttműködési szervezete, az Europol. A friss jelentés szerint leginkább azok az országok lehetnek veszélyben, amelyek részt vesznek a Szíria és Irak területén tevékenykedő, az IÁ legyőzésén munkálkodó katonai koalícióban. Titkosszolgálati információk szerint az IÁ Európában több tucat embert irányít, akik képesek terrortámadások elköveté­sére. A beszámolók szerint a terrorszervezet megtalálja és több esetben arra buzdítja a társadalom peremére sodródott vagy mentálisan terhelt fiatalokat is, hogy a nevében támadásokat kövessenek el Az Europol felhívta a figyelmet arra, hogy az IÁ a Közel-Kele­ten ismert taktikáját - például az autóba rejtett pokolgépek­kel vagy más módon elkövetett robbantásokét - bevetheti Európában is, ahogyan ezt a párizsi vagy a brüsszeli összehan­golt merényletek is bizonyítják. Az Europol azt kérte az uniós tagállamoktól, hogy fokozzák az együttműködést a kiberfenye­­getés megelőzése terén, mivel az ilyen típusú támadások sem zárhatók ki. (Forrás: MTI/AFP/Reuters/ANSA/TASZSZ/AP) Johnson: A demokrácia visszavonulóban van A brit külügyminiszter szerint „az erős ember kultuszát éljük, a demokrácia vissza­vonulóban van”, Iraktól Szíri­án át Líbiáig „az instab­itás íve” alakult ki, és ebben a hely­zetben a globális rend fenn­tartását szolgálják az egész világot behálózó szövetségi rendszerek. Boris Johnson, aki pénteken a Chatham House hallgatósága előtt vázolta a konzervatív párti kormány jövő évi külpolitikai törekvéseit, kije­lentette: Nagy-Britannia ragaszko­dik az Oroszország elleni szankciók érvényesítéséhez a Krím megszállá­sa, valamint a Kelet-Ukrajna elleni háborúban viselt orosz felelősség miatt, és a leghatározottabban elíté­li Oroszország részvételét a szíriai Aleppó elpusztításában. Szerinte emiatt jelenleg nem lehet normali­­zálni a kapcsolatokat Moszkvával, és nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Johnson szerint nem fenntart­ható, hogy az Egyesült Államok állja a NATO védelmi kiadásainak csaknem háromnegyedét. Alig burkoltan utalt a leendő amerikai elnök, Donald Trump azon korábbi kijelentéseire is, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem feltétlenül védi meg azokat a NATO-szövet­­ségeseket, amelyek nem emelik hozzájárulásukat a kollektív védel­mi kiadásokhoz. A brit külügyminiszter szerint Trump „mond valamit”, amikor e garanciavállalásról beszél, hiszen „semmivel sem igazolható”, hogy az USA állja a NATO védelmi kiadá­sainak 70 százalékát, miközben az atlanti szövetség többi 27 tagországa együtt is csak 30 százalékot vállal. Johnson maga is felszólította a többi NATO-tagállamot, hogy a kijelölt célnak megfelelően hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra, e kiadások 20 százalékát pedig új hadfelszerelés beszerzésére fordít­sák. Nagy-Britannia már teljesíti ezt a célt, csakúgy, mint a NATO legveszélyeztetettebb tagjai, köztük például Észtország és Lengyelország - tette hozzá. Johnson nem tért ki Trump majdani Oroszország-politikájá­­ra, a brit sajtó kormányforrásokat idéző legutóbbi értesülései szerint azonban komoly aggodalmakat keltenek azok a jelzések, hogy Trump - mindenekelőtt a szíriai válság kezelésében - „szövetségre akar lépni” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A brit lapok forrásai szerint London megpróbálja meggyőzni a­­ Trumpot arról, hogy Bassár e-Aszad szíriai elnöknek mindenképpen távoznia kell a hatalomból. (Forrás: MTI/BBC/Reuters) huffingtonpost.co.uk Boris Johnson egy korábbi felvételen, amikor a diplomáciai etikett még nem zabolázta meg Veszett kutya a Pentagon élén James Mattis nyugalmazott tábornok lehet a Trump-kabinet védelmi minisztere James Mattis tábornokot fogja jelölni a védelmi minisztérium vezetőjének - közölte Donald Trump. A tengerészgyalogság 66 éves, nyugalmazott tábornokának kiválasztását a Penta­gon élére Trump egy választási győzelmét ünneplő cincin­nati (Ohio állam) csütörtöki gyűlésen jelentette be. Mattis a seregben „Mad Dog” (Veszett Kutya) néven híresült el, s Trump is így utalt rá minap egy Twitter-bejegyzésében. Mattis csaknem 40 évi katonai szolgálattal a háta mögött 2013-ban vonult nyugállományba, ami megnehezítheti kinevezését, mivel a vonat­kozó amerikai törvény értelmében a védelmi miniszteri posztra csak az aktív katonai szolgálatból több mint hét éve távozó személy jelölhető, ezért kinevezése rendkívüli kongresszusi jóváhagyást igényel majd. Mattist - aki a egyik legtapasztaltabb stratégának számít az ameri­kai hadseregben - politikai értelemben héjának, azaz keményvona­lasnak tartják. Több mint négy évtizeden keresztül szolgált a tenge­részgyalogságnál. 1991-ben az Öböl-háborúban harcolt, 2001-ben Dél-Afganisztánban vezetett hadjáratot, 2003-ban Irakban irányította a tengerészgyalogosokat. A keményvonalas James„Mad Dog"Mattis 2004-ben vált ismertté, amikor Fallúdzsa ostromát i­rá­nyította .„Légy udvarias, légy profi, de légy készen, hogy bárkit megölj, akivel találkozol" - hangzik egyik gyakran idézett mondása A tábornok neve 2004-ben vált ismertté a közvélemény előtt, amikor az iraki Fallúdzsa ostromát irányította. Majd 2010-ben az amerikai haderők közel-keleti, észak-afrikai és közép-ázsiai műveleteiért felelős, úgynevezett Középső Parancsnokság (Centcom) élére nevezték ki. Ezt a tisztséget 2013-ig töltötte be, de közben folyamatos vitában állt az Obama-kormánnyal annak Iránnal kapcsolatos politikája miatt, mert úgy gondolta, hogy az Egyesült Államoknak fel kellene készülnie egy Iránnal kialakuló konfliktusra. A tábornok az Iránnal megkötött több­hatalmi atomalkut is ellenezte. (Forrás: MTI/AFP/AP/dpa)­ politico.com KOLUMBIAI REPÜLŐ-SZERENCSÉTLENSÉG „Majd sietünk, ne izgulj” A repülési tervet készítő diszpécser figyelmen kívül hagyta az üzemanyag-mennyiségre vonatkozó figyelmeztetéseket A bolíviai hatóságok előre szóltak a repülési tervet készítő diszpécsernek, Alex Quispének, hogy a tervezett úthoz nincs elég üzemanyag a hétfőn Kolumbiában lezuhant repülőgépen, de ő figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetést. A diszpécser később maga is a gépen utazott, és nem élte túl a balesetet. Quispe megtagadta a repülési terv megváltoztatását, annak ellené­re, hogy induláskor a Santa Cruz de la Sierra-i repülőtér munkatársa, Celia Castedo figyel­meztette, a gépnek útközben le kellene szállnia tankolni. „Majd sietünk, ne izgulj” - válaszolta Castedo aggodalmaira Quispe. A zuhanás előtt a pilóta, Miguel Quiroga „teljes üzemzavarra, az elektronika meghibá­sodására és üzemanyaghiányra” panaszkodott a légi irányításnak. A hatóságok megerősítet­ték, hogy a repülőgép tankja teljesen üres volt a becsapódáskor. Az Avro RJ 85-ös tele tartállyal maximum 4 óra 22 percig tud repülni, ez a Santa Cruz de la Sierra és a Medellin közötti útvonal repülési időtartamának felel meg. A pilóták kötelesek a szükségesnél legalább 10 százalékkal több üzemanyagot tankolni, ami 30-45 perces extra repülési időt tesz lehetővé. A bolíviai kormány közben visszavonta a LaMia működési engedé­lyét. Az ország szintén vizsgálja a katasztrófát, ahogy azt is, hogyan kaphatott egyáltalán műkö­dési engedélyt a LaMia Air. A légitársaság igaz­gatója, Gustavo Vargas korábban azt nyilatkoz­ta: lehet, hogy a pilóta kihagyott egy újratöltési pontot az ország északi részén, mert az ottani reptér zárva volt, de még mindig tankolhatott volna a kolumbiai fővárosban, Bogotában is. A LaMia bolíviai légitársaság Avro R185 típusú repülőgépe november 28-án este zuhant le a északnyugat-kolumbiai Medellin közelében fekvő La Unión térségében, a szerencsétlenséget a gép 77 utasa közül hatan élték túl. A repü­lőn utazott a Copa Sudamericana döntőse, a Chapecoense brazil labdarúgócsapat is. A csapat 19 játékosa, 24 tisztségviselője és kísérőik, 21 brazil sportújságíró és a személyzet hét bolíviai, illetve paraguayi tagja vesztette életét. A becsapódást három játékos, Jackson Follmann kapus, Alan Ruschel védő és Hélio Hermito Zampier Neto élte túl. Folmann jobb lábát amputálni kellett, Ruschel gerincműtéten esett át, Netót koponya-, mellkasi- és tüdősérü­lésekkel továbbra is az intenzív osztályon ápol­ják. Két bolíviai légikísérő, Ximena Suarez és Erwin Tumi­i mindössze komolyabb zúzódá­­sokat szenvedett, Rafael Valmorbida újságíró pedig többszörös bordatörés és tüdősérülés miatt még az intenzív osztályon fekszik. (Forrás: MTI/dpa/Reuters) Beta/AP A kolumbiai hatóságoknak a szerencsétlenség összes áldozatát sikerült azonosítani. A felvételen fehér lepellel letakart és a Chapecoense címerét viselő koporsók várnak a hazaszállításra

Next