Magyar Szó, 2016. december (73. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-28 / 303. szám
2016. december 28., szerda FIGYELMET ÉRDEMLŐ FELMÉRÉS A balesetekben elhunyt gyalogosok fele nyugdíjas Egy felmérés szerint, amelyet a belgrádi egyetem közlekedési karának szakemberei végeztek, a balesetekben elhunyt gyalogosok fele nyugdíjas. Minden harmadik szerencsétlenségben elhunyt gyalogos sötétedéskor, ősz és tavasz között esett áldozatul. A legveszélyeztetettebbek a 65 évesnél idősebbek. Bár nem lehet pontosan megállapítani, ki is tartozik az idősek csoportjába, leggyakrabban a nyugdíjazás évétől kezdve, azaz 65 éves kor fölött használják az „idős” jelzőt, de néha már az 50 éven felülieket is ide sorolják. Napjainkban az idősek fittebbek és egészségesebbek, ezért az idős közlekedők alsó korhatára 75 évre emelkedett. A határvonalat nem lehet szigorúan meghúzni, mivel az öregedés egy folyamat, amely nem mindenkinél ugyanakkor kezdődik el. Emellett személyenként eltérő lehet a lefolyás gyorsasága is. Az említett felmérés szerint az év eleje óta közlekedési balesetben 130 gyalogos veszítette életét, fele az idősebb korosztályhoz tartozott. Dalibor Pesic szerint, aki a felmérést készítette, kilencszer nagyobb annak a veszélye, hogy az idős gyalogosok közlekedési baleset áldozatául esnek, mint hogy fiatalabb személy jár szerencsétlenül. Őket a leggyakrabban októbertől januárig fenyegeti életveszély, mégpedig 18 és 21 óra között. Az idősek leggyakrabban azért szenvednek balesetet, mert csökkentek a pszichofizikai képességeik, ezért hozzájuk kellene idomítani a közlekedési infrastruktúrát - véli a szakember. - Másrészt az időskorú gyalogosok gyakran túlértékelik pszichomotorikus képességeiket, ennek következtében a forgalom más résztvevői, különösen az autósok számára veszélyes helyzetek állhatnak elő. Ebből adódóan szükség lenne a biztonságuk fokozására azokon a területeken, városrészekben, ahol a leggyakrabban megfordulnak: gerontológiai központok, idősek otthonai, egészségházak, piacok, parkok környékén. Azokon a helyeken pedig, ahol széles sugárutakon kell áthaladniuk, szükség lenne gyalogosátjáró szigetek kialakítására, hogy az átkelést szakaszonként végezhessék. ■ G. B. Az év eleje óta közlekedési balesetben több mint 130 gyalogos veszítette életét (a kép fotomontázs, illusztráció) Táplálkozzunk tudatosan! Egy a húsban, halban és tejben található vitamin lelassíthatja az agysorvadást és a memória romlását öregkorban - állítják brit kutatók. Az oxfordi egyetem szakemberei szerint azoknak az idős embereknek, akiknél a B12-vitamin szintje alacsony, hatszor nagyobb a valószínűsége az agysorvadásnak. A tanulmány a Neurology című szaklapban jelent meg. Az egyetem kutatói 107 - 61 és 87 év közötti önkéntest vontak be a vizsgálatba, amely 5 éven keresztül zajlott. A férfiakat és nőket három csoportra osztották szervezetük B12-vitamin-szintje szerint. A kutatók azt találták, hogy azoknál, akiknél a legalacsonyabb vitaminszintet mérték, nagyobb volt az agysorvadás kialakulásának a veszélye. A vizsgálat szerint, ha több húst, halat és tejet fogyasztunk és kiegyensúlyozott az étrendünk idősebb korunkban, akkor több az esélyünk arra, hogy elkerüljük az agysorvadást és a vele járó demenciát. „Az időskorban tapasztalható agysorvadás mértéke nagyban függ attól, hogy mit eszünk”, kommentálta az eredményeket David Smith, az egyetem egyik professzora, aki további átfogó vizsgálatokat tervez végezni a B-vitamin hatásairól. (Jkvitamin.hu) A Magyar Szó nyugdíjasainak találkozója Lapunk fennállásának 72. évfordulója és a Forum Nyomda 59 éves működése alkalmából megtartott ünnepségen találkoztak a szerkesztőség és a kiadóház nyugdíjasai is. Bizony jól eljárt az idő az egykori kollégák felett. Többen koruk vagy más elfoglaltságuk miatt nem is tudtak eljönni a találkozóra. Képünkön a ház nyugdíjasai az igazgatónővel és a főszerkesztő asszonynyal. ■ G. B. Otos András Munito) nyugdijasok@magyarszo.rs NYUGDÍJASOK 13 Örömkönnyek Koreában A koreai háború 1950 és 1953 között zajlott, a harcoknak csaknem 1 millió ember esett áldozatul, és végleg megpecsételte a két tömb szembenállását, valamint Korea megosztottságát. Észak és Dél azóta sem kötött békét, csupán fegyverszünetet, tehát a két ország azóta is háborúban áll egymással. A fegyverszüneti vonalat a 38. északi szélességi körnél húzták meg, ezzel egyik napról a másikra elvágva egymástól családok ezreit. A családtagoknak évtizedekig nem volt esélyük arra, hogy láthassák a másik országrészen maradt szeretteiket, több mint 30 évet kellett várni az első viszontlátásra. Először 1985-ben rendezett a két ország család-újraegyesítést a Vöröskereszt segítségével, azóta a találkozókat többször megismételték. A fiatalok megöregedtek, az idősebb rokonok meghaltak, és bizonyára mindkét fél számára hatalmas megdöbbenést jelentett, mikor látták, milyen körülmények között él a másik. Anyák és gyermekeik, férjek és feleségek, testvérek ölelhették, üdvözölhették egymást újra; megható képek számolnak be ezekről a tragikus emberi sorsokról. A találkozók megrendezése korántsem biztos és rendszeres, a két ország közti feszültségek ugyanis gyakran felülírják azt. 2010 előtt és után például 4 évig nem került rá sor, határincidensek miatt. A várólisták nagyon hosszúak. Körülbelül 60-70 ezer dél-koreai vár arra, hogy láthassa a vonal túloldalán ragadt (sok esetben már nem is élő) rokonát, ez azonban egy-egy A 98 éves, dél-koreai Gu Sang-yeon 60 év óta először és valószínűleg utoljára láthatta a határ túloldalán élő testvéreit alkalommal csak néhány száz szerencsésnek adatik meg. Őket egy számítógép sorsolja ki, amely az életkort, családi hátteret is figyelembe veszi. A kiválasztottak az orvosi vizsgálatot követően buszra szállnak, és egy - a határ közelében kialakított - helyen találkozhatnak szeretteikkel. A családtagok 12 órát tölthetnek egymással, de szigorú szabályok között, 2 óra magánbeszélgetést leszámítva nyilvánosan, az állambiztonságiak jelenlétében. Az északiak nem beszélhetnek a politikai rendszerről, az életszínvonalról, a mindennapokról. Mivel a résztvevők gyakran 80-90 évesek, ezért számukra jó eséllyel ez az utolsó alkalom, hogy üdvözölhessék testvérüket, gyermeküket, szüleiket. (Kozzetett. reblog. hu) A konyhával zuhant le Egy tragikus repülőbaleset túlélőjének története Hatvanhét éves korában, Belgrádban meghalt Vesna Vulovic, aki arról vált híressé, hogy 44 évvel ezelőtt csodával határos módon egyedüliként túlélte a JAT jugoszláv légitársaság utasgépének katasztrófáját. A hír karácsony böjtjén bejárta a világsajtót. A jugoszláv légitársaság 367-es, Stockholm és Belgrád között közlekedő járatának McDonnell Douglas DC-9 típusú utasszállító repülőgépe 1972. január 26-án a Német Demokratikus Köztársaság légterében felrobbant, a levegőben kettétört, és alig egy perccel délután öt után a csehszlovákiai Srbská Kamenice területén a roncs egy vastag hóréteggel borított hegyoldalra lezuhant. Az eset huszonhét halálos áldozatot követelt. Az egyik utaskísérő az akkor 22 éves Vesna Vulovic volt, aki csodával határos módon túlélte a detonációt követő tíz kilométeres esést. Ez Guinness-rekordnak számít, és valószínűleg senki sem akarja megdönteni. A sors furcsa fintora, hogy a cég eredetileg nem is őt osztotta be a járatra, de összetévesztették egy másik, szintén Vesna nevű stewardesszel. Vulovic történeténél azonban érdekesebb a tragédia okainak magyarázata és konspirációs teóriákban is bővelkedő utóélete. A belgrádi kormányzat ugyanis még aznap kiadott egy közleményt, mely szerint horvát terroristák által elkövetett merényletről van szó. Habár a felelősséget azóta sem ismerte el senki, és a jugoszláv titkosszolgálat egyetlen személyt sem tartóztatott le az ügyben, a szerb közvélemény nagy része számára mind a mai napig megkérdőjelezhetetlen tény, hogy valóban a horvát nacionalisták lelkén szárad a katasztrófa. Néhányan persze vitatják. A csehszlovák hatóság azonnal lezárta a határtól alig tíz kilométerre fekvő hegyvidéki falu erdeit és teljes hírstopot rendeltek el az ügyben. Német oknyomozó újságírók 2009-es kutatásai szerint valójában a csehszlovák légierő lőtte le a gépet, méghozzá tévedésből. Az utasszállító pilótái ugyanis kényszerleszállásra készültek, ám vészesen közelítettek egy titkos katonai terület felé. Mindez persze nem zárja ki azt, hogy tényleg volt egy robbanás a fedélzeten, a detonáció ereje viszont ebben az esetben sokkal kisebb lehetett, és ez lehetőséget adott a személyzetnek arra, hogy csökkentsék a magasságot, és megkíséreljék letenni a gépet valahol, bár sem a csehszlovák, sem pedig a keletnémet légiirányításhoz nem érkezett vészjelzés a repülőgép fedélzetéről. Az utolsó hívást, mely szerint minden rendben volt, a cottbusi irányítótoronyban vették. Megegyeztek abban, hogy a 367-es járat hamarosan belép Csehszlovákia légterébe és átáll a prágai torony frekvenciájára. A kapitány utolsó, rögzített szavai ezek voltak: „Auf Wiederhöfen.” A közelben tartózkodó szemtanúk visszaemlékezései alapján azonban a repülési magasság drasztikus csökkenése valószínűsíthető, vallomásukban ugyanis többen azt állították, hogy a gép láthatóan sokkal alacsonyabban repült a hivatalos tízezer méternél, kigyulladása és kettétörése is ezen a magasságon következett be. A roncsok nem túl nagy területen szóródtak szét, ez is okot ad arra, hogy a 10 kilométer megkérdőjelezhető. Hogy mi az igazság, azt már valószínűleg soha nem fogjuk megtudni. Prága határozottan tagadja, hogy a csehszlovák légierőnek bármi köze lett volna a jugoszláv repülőgép lezuhanásához. Maga Vesna egy interjúban képtelenségnek minősítette a feltevéseket és kitartott a tízezer méteres elmélet, valamint a levegőben bekövetkezett detonáció mellett. Akárhogy is történt, Vesna Vulovic légiutas-kísérő a gép konyhájában egy fém zsúrkocsinak köszönhetően megmenekült, noha többszörös koponya- és csigolyatöréssel, valamint számtalan végtagtöréssel és egyéb kisebb-nagyobb sérülésekkel tudta csak megúszni a zuhanást. Szerencséje volt, mert a zuhanás és a földet érés során nem esett ki a kettétört gépből. Felépülése után földi kiszolgálóként visszatért a JAT kötelékébe, és a jegykiadó osztályon dolgozott. 1972. január 26-a alighanem a második születésnapja lett. A hetvenes években nemzeti hősként ünnepelték az egykori Jugoszláviában. Napjainkban nyugdíjasként élt Belgrádban. Holttestét belgrádi lakásában találta meg egy barátja. A halála oka egyelőre nem ismert. (BBC/MTI) Fotó: AFP Vesna Vulovic