Magyar Szó, 2017. január (74. évfolyam, 1-21. szám)

2017-01-26 / 20. szám

m KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs . imm RÖVIDEN A herceget is felkötötték Kivégeztek Kuvaitban köztörvényes bűncselekmények miatt halálra ítélt hét embert, köztük a kuvaiti uralkodócsalád egyik tagját és öt külföldi polgárt. A királyi család egyik hercegét, Fejszál Abdallah al-Dzsaber al-Szabáh sejket azért ítélték kötél általi halálra, mert 2010-ben agyonlőtte az uralkodócsalád egy másik tagját, akivel vitája volt. A kivégzettek közül hárman nők. Egyiküket, a kuvaiti Nuszra el-Enezit azért ítélték halál­ra, mert 2009-ben felgyújtott egy esküvői sátort, s a tűzben ötvenheten életüket vesztették, köztük több mint negyven nő és gyermek. Az esküvőn a nő férje esküdött meg második feleségével. A másik két nő Fülöp-szigeteki és etiópiai polgár, akik munkaadójuk családtagját ölték meg. Két egyiptomi férfit előre megfontolt emberölés, egy bangladesit pedig emberrab­lás és nemi erőszak miatt ítéltek halálra. 2013 júniusa óta ezek voltak az első kivégzések a Perzsa( Arab­-öböl menti monarchiában. Legutóbb egy pakisz­tánit, egy szaúdit és egy hontalant akasztottak fel. Vérfürdő Mogadishuban Huszonnyolc ember meghalt, amikor robbanószerrel megrakott autóval felrobbantotta magát tegnap egy öngyilkos merénylő a Szomáliai főváros, Mogadishu egyik szállodájának kapujában, majd fegyveresek rohanták le az épületet. Az al-Shabaab nevű terrorszervezethez köthető egyik rádióállomás azt jelentette, hogy „jól felfegyverkezett mudzsáhidok”, vagyis dzsihadisták támadták meg a parlament közelében található Dayah szállo­dát. Tavaly nyáron az al-Shabaab két szállodát is megtámadott Mogadishuban, és csaknem harminc embert öltek meg. Kitörtek a rabok egy dél-brazíliai börtönből Mintegy százötven rab tört ki egy börtönből a Brazília déli részén található Sao Paulo szövetségi államban. A fegyencek, akik a túl szigorú fegyelmezés ellen tiltakoztak, felgyújtották a börtön egy részét Bauru településen. A rendőrségnek száz szökevényt sikerült elfognia. Az eset nincs összefüggésben az ország más börtöneiben történt erőszakos cselekményekkel, bandaháborúkkal. Az év eleje óta 130 rab halt meg a brazil börtönökben kirobbant összecsapásokban, amelyeknek kelet­kezéséért a hatóságok különböző bűnszervezeteket vádolnak. OLASZ LAVINA További holttesteket emeltek ki a romok alól További holttesteket emeltek ki a mentőcsapatok tegnap az egy héttel korábban lavina által betemetett közép-olaszorszá­gi Rigopiano szálloda romjai alól, és ezzel 21-re emelkedett a katasztrófa áldozatainak száma, további nyolc embert pedig még mindig keresnek. Tegnap két nő és egy férfi tetemére bukkantak, és kedden is több holttestet emeltek a felszínre. Bár egyre fogy a remény, hogy túlélőket találhatnak, a mentő­csapatok nem adják fel a keresést. Olaszország az előző napi mentőhelikopter-szerencsétlenség hat áldozatát is gyászolta. A mentőhelikopter egy balesetet szenvedett síelőt szállított a közép-olaszországi Abruzzo régió székvárosának, LAquilának a kórházába, amikor lezuhant. A helikopteren utazott a rigopi­­anói mentési akció két résztvevője is. Az amerikai szenátus megszavazta a dél-karolinai kormányzót ENSZ-nagykövetnek Az amerikai szenátus 96:4 arányban kedd este megszavazta Nikki Haley (a felvételen) dél-karolinai kormányzó jelölését az ország ENSZ-nagyköveti posztjára. Haley indiai bevándor­lók lánya, és mielőtt Dél-Karolina republikánus kormányzójává választották, üzletasszony volt. Noha híján van a külpolitikai tapasztalatnak, mindkét párt szenátoraira mély benyomást gyakorolt határozott álláspontjával. Oroszországgal szemben szigorú politikát ígért, dicsérte az USA nemzetközi szövetsége­seit, a NATO-t, és azt feszegette, hogy egyes országok, például a Fülöp-szigetek, miképpen sértik meg az emberi jogokat. Irakban 31 embert végeztek ki több száz kadét megölése miatt Harmincegy embert végeztek ki a múlt héten Irakban, mert az igazságszolgáltatás szerint közük volt ahhoz, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet 2014-ben több száz iraki kadétot lemé­szárolt - közölte szerdán az Amnesty International (AI). A londoni székhelyű nemzetközi jogvédő szervezet úgy véli, hogy a múlt pénteken történt kivégzések újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy Irak semmibe veszi az emberi jogokat, és a biztonságra hivatkozva „tévesen” alkalmazza a halálbünte­tést. (Forrás: MTI/AFP/AP/EFE/Hszinhua/APA/dpa/Reuters) Norvégia továbbra is a világ legtökéletesebb demokrá­ciája, az Egyesült Államok azonban már nem tartozik a legdemokratikusabb orszá­gok csoportjába az Econo­mist Intelligence Unit (EIU) tegnap Londonban ismerte­tett éves felmérése szerint. Magyarország a listán 6,72 ponttal az 56. helyen áll Magyarország az összes közép­európai EU-társállammal, számos euróövezeti országgal és immár az Egyesült Államokkal együtt abban a legnépesebb országcsoportban van, amelyek az EIU kritériumai szerint demokráciák, de berendezkedésüket hiányosságok is jellemzik. Szerbia a listán 6,57 pontot kapott, ami az utóbbi évek átlaga körül ingadozik. Legmagasabb indexe (6,71) 2014- ben volt. Magyarország a listán 6,72 pont­tal az 56. helyen áll. A legjobb rész­osztályzatot (9,17 pont) a választási folyamat és pluralizmus kategóriá­ra kapta. A polgári szabadságjogok érvényesülését 7,06 pontra értékel­ték, a társadalom politikai aktivitá­sának kategóriájában azonban csak 4,44 pontot szerzett a megszerez­hető tízből. A kormányzati műkö­désre 6,07, a politikai kultúrára 6,88 pontot adott a londoni elem­zőcég. Ugyanebben a kategóriájában van számos euróövezeti tagállam, például Franciaország, Olaszor­szág, Portugália, Belgium, Görög­ország, Szlovákia, Szlovénia (7,51) és Horvátország (6,75) is. Az Economist Group kuta­tó-elemző részlege az idén is 167 országra és területre dolgozta ki kilencedik alkalommal összeállított globális demokráciaindexét. A vizs­gált országcsoporton belül idén is a legkisebb létszámú a „teljes demok­rácia” meghatározással jelölt orszá­gok köre, amelyben 19 állam szere­pel, az Egyesült Államok kiesésével eggyel kevesebb, mint tavaly. Közü­lük is a legteljesebb demokrácia az EIU kritériumai szerint Norvégia, amely a megszerezhető 10 pontból 9,93-at kapott. A „hibák jellemez­te demokrácia” alá csoportosított országok mezőnye a legnépesebb. Ebben a körben 57 ország szerepel, köztük az idén első ízben az Egyesült Államok, amely a 21. helyre került 7,98 pontos indexszel. A demokrácialista utolsó, 167. helyezettje idén is Észak-Korea, amely a lehetséges tízből 1,08 pontot kapott. (Forrás: MTI/Blic/EIU) EIU-DEMOKRÁCIAJELENTÉS: Norvégia az élen, Észak-Korea ismét sereghajtó Magyarország a listán 6,72 ponttal az 56. helyen áll, Szerbia ezúttal 6,57 pontot gyűjtött TRANSPARENCY INTERNATIONAL-JELENTÉS A populizmus nem gyógyír a korrupcióra A helyzet több országban romlott­­ A közszférában világszerte súlyos a „fertőzöttség” -176 ország mezőnyében Szerbia a 72., Magyarország az 54-ről az 57. helyre került Tavaly több országban romlott a korrup­ciós helyzet, mint amennyiben javult, és 2016 azt is megmutatta, hogyan erősíti egymást a rendszerszerű korrupció és a társadalmi egyenlőtlenség - emelte ki a Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet tegnap Berlinben kiadott éves jelentésében. Az egymást kölcsönösen erősítő korrupció és egyenlőtlenség a politikai elit ellen fordítja az embereket, és „termékeny talajt kínál a populista politikusok felemelkedéséhez” - áll a TI úgyne­vezett Korrupció Érzékelési Index (CPI) felméré­séről készített jelentést bemutató közleményben, amelyben hangsúlyozták, hogy a populizmus nem gyógyír a korrupcióra. Az emberek torkig vannak a korrupció felszá­molásáról szóló üres ígéretekkel, és sokan popu­listák felé fordulnak, akik „rendszerváltást” és a korrupció és a kivételezés körének megszakítását ígérik, de meglehet, hogy csak tovább rontják a helyzetet - írták. „Populista vagy tekintélyelvű vezetők irányí­tása alatt álló országokban gyakran tapasztaljuk a demokrácia hanyatlását és egy nyugtalanító mintázatot, amely a civil társadalom meglec­­kéztetésére, a sajtószabadság korlátozására és az igazságszolgáltatás függetlenségének a gyengíté­sére irányuló kísérletekből áll össze” - emelte ki a közlemény szerint José Ugaz, a TI elnöke. Hozzátette, hogy a populista vagy tekintély­­elvű vezetők a „haveri kapitalizmus megszünte­tése helyett általában még korruptabb rendszert vezetnek be”, a korrupció elleni küzdelem pedig csak olyan országokban lehet sikeres, amelyeket szólásszabadság, a politikai folyamatok átlátha­tósága, transzparenciája jellemez és erős demok­ratikus intézmények. A TI szerint ezt jelzik a Magyarországon és Törökországban, illetve Argentínában kibonta­kozott folyamatok. Miután viszont a dél-amerikai országban, megbukott a „populista kormány”, a korrupciós helyzet javulásnak indult - mutatott rá a közlemény. A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alap­ján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2016-os felmérésében 176 országot állítot­tak rangsorba. Több mint kétharmaduknál (69 százaléknál) a CPI értéke nem éri el az 50 pontot, ami azt jelzi, hogy világszerte súlyos a korrupciós fertőzöttség a közszférában. Az élen ismét többnyire észak-európai orszá­gok végeztek. Az első és a második helyen Dánia és Új-Zéland áll, egyaránt 90 ponttal, utánuk Finnország következik 89 ponttal, majd Svédor­szág 88-cal. Az első tízben van még Svájc, Norvé­gia, Szingapúr, Hollandia, Kanada és Németország is. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és a legátláthatóbb az állam működése. A lista végén sincs nagyobb változás: a legkor­­ruptabb és legkevésbé átláthatóan működő álla­mok körébe továbbra is Észak-Korea (12 pont), Dél-Szudán (11 pont) és Szomália (10 pont) tarto­zik. Szerbia a listán 42 ponttal a 72. helyen áll. Ez az előző évhez képest gyakorlatilag változatlan helyzetet jelez, az előző felméréskor ugyanis a 71. helyen állt. Az IT a magyarországi korrupciós helyzetet 48 pontra értékelte, ezzel - Jordániával és Romániával holtversenyben - az 57. helyre került. Tavaly Magyarországnak 51 pontot adtak. (Forrás: MTI/Beta) Több mint fél tonna, Európába szánt kokaint foglaltak le A brazil hatóságok 645 kilo­gramm, Belgiumba szánt kokaint foglaltak le az ország egyik déli kikötőjében egy hajón - közölték tegnap hivatalos források. A kábí­tószert a Santa Catarina szövetségi állam északi részén található Itapoá település kikötőjében egy rutinellen­őrzés keretében fedezték fel. A hatóságok szerint a szállítmány Peruból vagy Kolum­biából érkezhetett, és egy kereskedelmi hajón lévő konté­nerben rejtették el. A hajó az előze­tes tervek szerint a héten indult volna el a Belgium észa­ki részén található Antwerpenbe. A nyugaton Argen­tínával határos Santa Catarina állam az elmúlt években az egyik legfonto­sabb kiindulási pontja lett az Euró­pába tartó drogszállítmányoknak. 2016 májusában ugyanitt 811 kiló kokaint foglaltak le, amelyet akkor Spanyolországba akartak eljuttatni a tengeren. (Forrás: MTI/EFE) businessinsider.com 2017. január 26. csütörtök Trump nagyszabású vizsgálatot jelentett be a választási csalások ügyében Nagyszabású vizsgálatot rendelt el­ választási csalások ügyében Donald Trump. Ezt az amerikai elnök maga közölte tegnap a Twitter közösségi portálon. A nyomozás kiterjed azokra, akik egynél több államban jelentkeztek szavazásra, valamint a szavazásra nem jogosultakra, illetve a (régóta) halott szavazókra. Szerinte három-ötmillióan szavazhattak illegálisan a novem­beri választásokon. Ha állítása igaznak bizonyul, ez jelentené a legnagyobb választási csalást az Egyesült Államok történelmében. (Forrás: MTI/AP) Ellenállás (Resist) feliratú molinót bontott ki tegnap a Washington Post korábbi székházán dolgozó daruk egyikén egy csapat merész Greenpeace-aktivista, imigyen tiltakozva a Fehér Ház új lakója ellen Beta/AP Az EB a belső határellenőrzés meghosszabbítását javasolja Az Európai Bizottság (EB) a schengeni övezeten belüli, több uniós tagállam által ideiglenesen bevezetett határellenőrzés további három hónapos meghosszabbítását javasolta. Az uniós bizottság tájékozta­tása szerint az Európai Tanácsnak engedélyeznie kellene a tagálla­mok számára az egyes ausztriai, németországi, dániai, svédországi és norvégiai, a schengeni övezeten belül érvényben lévő ideiglenes határellenőrzés további három hónapra történő fenntartását. Az EB véleménye szerint a helyzet fokozatos stabilizálódása, vala­mint a külső határok hatékonyabb igazgatása és a schengeni térség védelme érdekében javasolt uniós szintű intézkedések végrehajtása ellenére egyelőre nem teljesültek maradéktalanul a schengeni rend­szer helyreállítására irányuló ütemterv feltételei, amelyek lehetővé teszik a schengeni térség rendes működését. (Forrás: MTI)

Next