Magyar Szó, 2017. február (74. évfolyam, 25-47. szám)

2017-02-14 / 36. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo­ rs iktat fiú MVIDÉN Éhínség fenyegeti Dél-Szudánt Dél-Szudánban mintegy 5,2 millió embert élelmiszerhiány fenyeget, vagyis a lakosságnak csaknem a felét - jelentette be tegnap az ENSZ. Az érintettek között 4,9 millió dél-szudáni mellett 260 ezer szudáni, kongói és etiópiai menekült is van, akik nagyjából 5 éve tartózkodnak az országban - mondta Frank Nyakaim, a világszervezet Humanitárius Ügyek Koor­dinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője. Az élelmiszer-ellátás bizonytalansága csak kisebb részben magyarázható a klímaváltozás miatti száraz időszakokkal és árvizekkel. Nagyrészt a 2013 vége óta húzódó katonai konflik­tus következtében alakult ki élelmiszerhiány. Az eltérő etnikai csoporthoz tartozó Salva Kiír elnök és Riek Machar volt alel­­nök, későbbi lázadóvezér között 2013 decemberében elmér­gesedett a viszály, és polgárháború tört ki a 2011 óta független Dél-Szudánban. A mészárlás és az éhínség miatt tízezrek haltak meg, 3,4 millióan váltak földönfutóvá. Humanitárius szervezetek szerint idén 1,6 milliárd dollárra lenne szükség, hogy megfelelően tudják támogatni Dél-Szudánt élelmisze­rekkel és egyéb típusú segélyekkel. Eközben a közeli Szomáliában, Etiópiában és Kenyában az egyre súlyosbodó szárazság miatt több mint 11 millió embert sújt éhínség - közölte a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társa­ságok Nemzetközi Szövetsége. Motoros merénylő robbantott a tömegben Öngyilkos robbantásos merényletet követett el tegnap egy motoros Lahor kelet-pakisztáni nagyvárosban egy tüntetés alatt. A tüntetők gyógyszerészek voltak, és a kormány gyógy­szer-kereskedelmet érintő törvénymódosítása ellen tiltakoz­tak, amikor egy motorkerékpáros férfi közéjük hajtott, és felrobbantotta magát. Legalább 14 ember életét vesztette. A halottak között két rendőrtiszt is van, az egyikük Pandzsáb állam terrorelhárító parancsnoka volt. A merényletért egy szélsőséges iszlamista csoport, a tálibok egy szakadár ága vállalta a felelősséget. Tankokkal támadt az IÁ Moszulnál Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet létrejötte óta első alka­lommal vetett be harckocsikat; az el-Hasd el-Saabi nevű félka­tonai szervezetet támadta meg Moszultól nem messze. A több mint kétszáz szélsőséges vasárnap késő este lendült támadásba a milícia Ajn Taviban, Ajn Hszanban és Sarajében található hadállásai ellen, a Moszultól mintegy 70 kilométerre nyugatra fekvő Tál Afar közelében. Az iraki kormányhadsereg úgy véli, hogy a szélsőségesek terve az volt, hogy visszaszerzik az ellenőrzést a Moszult a szíriai Rakkával összekötő országút felett. Az iraki fegyveres erők közleménye szerint valószínűleg az ostromlott Moszul nyugati részébe visszaszorult dzsihadisták vezetői akarnak elmenekülni ezen az útvonalon a szélsőségesek által kikiáltott „kalifátus” fővárosának számító Rakkába. A több mint hatórás heves ütközet az el-Hasd el-Saabi győzel­mével ért véget. A félkatonai szervezet közleménye szerint összesen 50 szélsőséges vesztette életét. A voksok 98 százalékát kapta a türkmén elnök Gurbanguly Berdimukhammedow hivatalban lévő államfő győzött a vasárnapi türkmén elnökválasztáson - jelentette­ be a közép-ázsiai ország választási bizottsága. Az országot vaskézzel irányító Berdimukhammedowot immár harmad­szor választották meg. A várakozásoknak megfelelően a voksok 98 százalékát szerezte meg. A részvételi arány több mint 97 százalékos volt. Az elnökön kívül nyolcan indultak, és bár most először fordul elő, hogy közülük hármat politikai pártok jelöltek, mind az államfőhöz hű emberek voltak. Az 59 éves államfő tíz évvel ezelőtt vette át az ország irányítá­sát, miután meghalt az ugyancsak önkényuralmat fenntartó, életfogytig uralkodó Saparmurat Niyazov. Berdimukhamme­dow elődjéhez hasonlóan nem tűri az ellenzéket, és elfojtja az elégedetlenkedő hangokat. A türkmén parlament tavaly megváltoztatta az alkotmányt úgy, hogy az elnöki mandátum mostantól hét év lesz az eddigi öt helyett, és nem lesz korhatár, vagyis elvileg Berdimukham­medow is élete végéig vezetheti az országot. Huszonnyolc évet kapott a dicsekvő dzsihadista Egy Szíriában elkövetett gyilkosság miatt 28 év börtönbüntetés­re ítéltek egy dzsihadistát tegnap Belgiumban. Az antwerpeni bíróság bűnösnek találta a 24 éves Hakim Elouassakit, aki azzal dicsekedett el telefonon a barátnőjének 2013-ban, hogy megölt egy elrabolt síita férfit Szíriában, miután a fogoly családja nem tudta kifizetni a teljes váltságdíjat. A Sharia4Belgium nevű terroristacsoport tagjaként számon tartott fiatalember nem sejtette, hogy telefonhívását lehallgatják, és annak segítségével több társának kilétére és más bűncselekményekre is fény derült. Elouassaki azért tért vissza Belgiumba, hogy súlyos, gránátre­­peszek ejtette sebeit gyógyittassa. Hazatérésekor állítólag elis­merte a gyilkosságot, később azonban visszavonta vallomását. A tárgyaláson bemutatták azt a Belgiumban nagy port vert videofelvételt, amelyen állítólag Elouassaki látható, amint lefejez egy férfit Szíriában. (Forrás: MTI/dpa/Hszinhua/Reuters/AFP) Zágráb teljesítené a kvótát, de nem tudja Orepic: „Tovább akarnak menni, Horvátországot csak tranzitországnak tekintik” Zágráb teljesíteni akarja a migránsok elosztására irányuló kötelező európai uniós kvótát, de a menekültek nem akarnak Horvát­országban letelepedni - mondta Vlaho Orepic horvát belügymi­­ niszter a Deutsche Welle német rádió-televíziónak adott interjú­ban, amelyet tegnap a horvát sajtó ismertetett. Orepic jelezte: örültek volna, ha teljesíteni tudják a kvótát, de eddig csak 19 menekültet foga­dott Zágráb, mert senki sem akar Horvátországban letelepedni. „Tovább akarnak menni, Horvát­országot csak tranzitországnak tekintik” - tette hozzá. Az Európai Unió 2015-ben először 40 ezer menekült önkéntes befogadásáról, majd 120 ezer továb­bi menekült tagállamok közötti kötelező elosztásáról hozott döntést. Az EU és Törökország között tavaly márciusban létrejött újabb megál­lapodás értelmében a tagországok - egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig - Törökországtól átvesznek ugyanannyi szíriai menekültet, mint amennyit a görög szigetek­ről visszaszállítanak oda. Horvát­ország a fenti programok alapján csaknem 1600 menekült befogadá­sát vállalta két éven belül: 1064-et a kötelező áttelepítési kvóta és 500-at az EU-Törökország-megállapodás alapján. Orepic cáfolta, hogy a horvát menekültközpontokban rossz körülmények uralkodnának. Hang­súlyozta, hogy ezekben az intézmé­nyekben jobbak a körülmények, mint a horvát iskolák 90 százalé­kában. Hozzátette: a zágrábi Porin Hotel (ahol a legtöbb menekült van) jobban fel van szerelve, mint bármelyik horvát kollégium. Orepic reagált a nemzetközi emberi jogi szervezetek és horvát civil szervezetek azon vádjaira is, amelyek szerint a horvát hatósá­gok erőszakosan visszafordítják a migránsokat Szerbiába. „Nagyon hatékonyan védjük a határainkat, ez pedig nem tetszik az embercsempé­szeknek, ezért a civil szervezeteken keresztül manipulálják a közvéle­ményt” - vélekedett. Akkor lehet beszélni mene­kültekről, ha veszélyes övezetből érkeznek, ezek az emberek viszont biztonságos országokból jönnek, és nem akarják nyilvántartásba vetet­ni magukat, amíg el nem jutnak a célországba. Ezért ők nem menedék­kérők, csak gazdasági bevándorlók - fogalmazott, és abbéli meggyőző­dését hangoztatta, hogy egy kerítés, amilyet Magyarország és Szlovénia is épített, nem old meg semmilyen problémát. „Mit tegyünk, ha a kerí­tés nem elég? Építsünk egy újat a meglévő mellé?” - tette fel a szóno­ki kérdést. Szerinte hatékonyan kell ellenőrizni a határokat, és segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Arról nem tett említést, hogy a legnagyobb migránsválság köze­pette Horvátország 2015-ben egyik határról a másikra szállította a Közel-Keletről érkezett beván­dorlókat: először a magyar határra, majd miután ott megépült a kerítés, Szerbiából egyenesen Szlovéniába. 2016 márciusának elején azonban gyakorlatilag lezárult az Európába igyekvő migránsok balkáni útvo­nala, miután e naptól valameny­­nyi itteni állam csak az érvényes útlevéllel és vízummal rendelkező menedékkérőket engedte be, Mace­dónia pedig teljesen lezárta a hatá­rát. (Forrás: MTI) Szabó József Lengyelországban márciustól ezer zlotyra (232 euróra) emelik a minimális nyugdíjat a jelenlegi 880-ról (204 euróról). Októ­berben azonban szintén jelentős változásra kell számítani az országban, ahol az átlagnyugdíj jelenleg kétezer zloty (464 euró). Az őszre esedékes újítás azonban csak a bukott egypárti rezsim volt kémeit és segítőit érinti. Egy nemrég elfogadott törvény értelmében ugyanis októbertől átlagos szintre csök­kentik az egykori kommunista biztonsági szolgálat mintegy 32.000 nyugdíjas tisztviselőjének a járandóságát. A jogszabály azokra vonatkozik, akik 1944-től 1990-ig a belbiztonsági, a hírszerzési és az elhárítási szervezeteknél dolgoztak. Közéjük tartoznak a kommunista titkosrendőrség volt tagjai, a korábbi határőrség bizonyos tisztségviselői, valamint a tiszti iskoláknak az állambiztonsággal akkori­ban együttműködő oktatói és hallgatói. Az egykori állambiztonsági tisztek közül jelenleg legalább 9100-an az átlagnyugdíjnál (jóval) többet kapnak, havonta 3000 és 12.000 zloty (696 és 2784 euró) közötti összeget. Az új jogszabályt kedvezően fogadta a lakosság nagy része, de sok választó még jól megnyesegetné az általuk továbbra is nagy összegűnek tartott kémnyugdíjakat. Az optimisták mindenesetre azzal vigasztalják magukat, hogy a változ­tatás eredményeként csökken az állami költségvetés kiadása, ők abban bíznak, hogy akár évi 550 millió zlotyt (127,5 millió eurót) lehet így megspórolni, s a pénzt majd hasznos dolgokra költi a kormány. A Moszkva-barát kommunista hatalmi apparátus tagjainak nyugdí­ját egyszer már csökkentették (2009-ben). Az akkor elfogadott törvény azonban mindössze 25 volt titkosszolgálati tisztet érintett, s a lengyelek komolytalan lépésnek tartották. Már akkor is tudták, hogy a rezsim ellenségének bélyegzett személyek ellen annak idején több tízezren kémkedtek, a hivatásosok mellett beszer­vezettek és besúgók is. Az sem volt titok, hogy még a lengyel származású II. János Pál pápát is megfigyelték (az 1980-as években) a saját nemzet­társai közé tartozók, akik a Vatikánban szolgáltak. A hírhedt politikai rendőrség ügynökeivel és kémeivel ugyanis nemcsak polgári személyek működtek együtt, hanem egyháziak is. Becslések szerint a lengyel papok és szerzetesek 10-15 százaléka tartozhatott ebbe a csoportba. A kommunista lengyel állambiztonsági szolgálat minden (fő)pap után kémkedett az országban, sőt arra is akadt példa, hogy egyházi személyt gyilkoltatott meg. Három embere ölte meg 1984-ben Bydgoszcz közelében a rendszer ellenzékét támogató, 37 éves Jerzy Popieluszko plébánost is, ami óriási felháborodást keltett az országban. Nemrég ismét ügynökvádak jelentek meg Lech Walesáról, az előző rendszer iránti ellenállás emblematikus alakjáról, a kommunizmus bukása utáni időszak lengyel államfőjéről is. Bár a Nobel-békedíjas exelnök tagad, néhány kérdés még tisztázatlan a múltjával kapcsolatban. LENGYELORSZÁG Átlagnyugdíjasokká válnak az exkémek Pápa: a papi pedofília áldozatai az egyház lelkiismeretét terhelik Az egyháznak szigorúan fel kell lépnie a missziójukat eláruló papokkal, valamint az őket védel­mező püspökökkel és bíborosokkal szemben - szögezte le Ferenc pápa egy, a papi pedofíliáról szóló könyv bevezetőjében, amelynek szövegét a La Repubblica című olasz napilap közölte tegnap. Ez az első alkalom, hogy egy katolikus egyházfő a nevét adja olyan könyvhöz, amely egy pap által elkövetett szexuális erőszak történetét idézi fel. Ferenc pápa a német Dániel Pittet Megbocsátom, atyám című önéletrajzi művéhez írt beveze­tőt. Az egyházfő szerint a könyv megmutatja, hogy „a rossz mennyi­re át tudja hatni az egyházat szolgá­lók szívét. Hogyan tud egy Krisztust és az egyházat szolgáló pap ekkora rosszat tenni? Hogyan tudja életét a gyermekek Istenhez vezetésének szentelni, majd felfalni őket ördö­gi áldozatban, amely elpusztítja az áldozatot és az egyházat is?” - kérdezte Ferenc pápa. A papok által elkövetett szexu­ális visszaélést „abszolút szörnyű­ségnek, borzalmas bűnnek, Krisz­tus minden tanításával radikálisan ellentétes”-nek nevezte. Hangsú­lyozta, hogy az öngyilkosságba is kergetett áldozatok halála „szíve­met és lelkiismeretemet és az egész egyházét terheli”. Kiemelte, hogy az egyház köteles „végletes szigorúság­gal” fellépni a missziójukat eláruló papokkal, valamint az őket védel­mező püspökökkel és bíborosokkal szemben. Az 57 éves Daniel Pittet nyolc és tizenkét éves kora között szenvedett el erőszakot egy katolikus paptól. 2015-ben találkozott személyesen Ferenc pápával, majd tavaly egykori megerőszakolójával is. Az ausztráliai kormánybizottság február elején közölte, hogy 1980 és 2015 között több mint négyezer pedofiiaeset történt a helyi katolikus egyházban. A vatikáni Hittani Kong­regáció­ adatait közlő L’Espresso olasz hetilap szerint 2013 és 2015 között 1200 pedofíliaügyben érkezett felje­lentés a Vatikánba a világ egyház­megyéiből, majdnem kétszer annyi, mint például a 2005 és 2009 közötti időszakban. (Forrás: MTI) Több mint 30 halott egy turistabusz balesetében Tajvanon Legalább 32 ember életét vesztette tegnap, miután egy turistabusz, amelyen 45-en utaztak, balesetet szenvedett egy tajvani autópályán. A baleset 13 sérült­jét kórházba szállították. Értesülések szerint a sérült utasok többsége idősebb ember. Egyelőre nem tudni, mi okozhatta a szerencsétlenséget. A televíziós felvételeken annyit lehet látni, hogy egy kanyarban az oldalára dőlt buszt mentőegységek próbálják kiemelni. (Forrás: MTI/Reuters) 2017. február 14., kedd Halálos lavina Tignes közelében Kilenc embert elsodort egy lavina tegnap délelőtt a francia sípa­radicsom, Tignes közelében. A balesetben legalább négyen meghal­tak. Az elsodort nyolc síelő és kísérőjük Tignes közelében, a pályán kívüli területen túrázott 2100 méteres magasságban, amikor elso­dorta őket egy 400 méteres szélességű lavina. A videóról vágott képen a Tignes közelében levő Lavachet oromnál történt baleset helyszínén dolgoznak a hegyimentők A mentők kora délután négy holttestet emeltek ki a hó alól, a többieket továbbra is keresik - közölte az albertville-i rendőr­ség, amely nem reméli, hogy túlélőket találnak. A szerencsétlenül jártak állampolgárságáról és személyazonosságáról nem közöltek részleteket. Tegnap a lavinaveszélyt 3-asra jelezték az ötös fokozatú skálán a környékbeli sípályákon. Az idei síszezon kezdete óta 13 lavinabaleset történt a francia Alpokban és a Pireneusokban, ezekben hárman vesztették életüket. A tavalyi­ 45 hóomlásban 21-en haltak meg. Ez az idei szezon eddigi legsúlyosabb balesete a francia hegyek­ben. (Forrás: MTI/AFP)

Next