Magyar Szó, 2017. április (74. évfolyam, 75-98. szám)
2017-04-20 / 90. szám
M KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs staló RÖVID SZÍRIAI VÁLSÁG OPCW: Szarint vetettek be A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) végrehajtó tanácsa tegnapi rendkívüli ülésének megnyitóján megerősítette, hogy szarint vagy ahhoz hasonló gázt vetettek be a Szíriai Idlíb tartomány Hán Sejkún nevű településén április 4-én - közölte a brit OPCW-küldöttség, illetve a hágai francia nagykövetség a Twitteren. A nyugati országok a szíriai kormányerőket vádolják a több mint 80 életet követelő akció elkövetésével, Damaszkusz azonban tagadja ezt. Az OPCW a feltételezett mérges gáztámadást követően egy szakértői csoportot bízott meg a vizsgálat lefolytatásával. Ennek eredményét még nem hozták nyilvánosságra. Korábbi brit és török vizsgálatok szerint is szarint vetettek be a szíriai településen. Pizzafutárként kampányol az osztrák kancellár Christian Kern osztrák kancellár egy bécsi pizzéria futárjaként próbálta elérni a szavazókat, erről pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) tegnap videofelvételt tett közzé a kormányfő Facebook-oldalán, egy, a napokban induló online-kampány kapcsán. „Új pizzafutár. Meg akartam lepni önöket. Sikerült is” - mutatkozott be egy ajtót nyitó családnak az SPÖ-elnök. Kern a három és fél perces felvételen többek között kijelentette: a pizzériák világába tett látogatása mindenekelőtt azt a célt szolgálta, hogy beszélgetést kezdeményezzen, megtudja, milyen elvárásaik vannak a politikával szemben, mit tartanak fontosnak az emberek. Georg Niedermühlbichler, az SPÖ pártigazgatója szerint a videó kezdetét jelentette az emberek meghallgatásán alapuló új kampányának. A május 1-hez kötődő kampány célcsoportja a sokat emlegetett középréteg, amelyet az SPO is szeretne elérni. Veszélyes fickókat „semlegesített" az FSZB Két, terrortámadások előkészítésével gyanúsított személyt „semlegesített” az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a Moszkvától keletre fekvő Vlagyimiri megye területén - közölte tegnap az FSZB sajtószolgálata. A közlemény szerint a két, közép-ázsiai származású gyanúsított az őrizetbe vételi kísérlet során fegyveres ellenállást tanúsított. Állítólag mindketten kapcsolatban álltak nemzetközi terrorszervezetek toborzóival, érdeklődést mutattak a robbanószerkezetek összeállítása iránt, és „kifejezték készségüket, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre az Oroszországi Föderáció területén”. A 26 és 30 éves gyanúsítottnál pokolgépek előállítására alkalmas összetevőket, egy AK-47-es gépkarabélyt, egy PM típusú pisztolyt és lőszert találtak. Tizenhét tömegsírt fedeztek fel Kongóban Az ENSZ nyomozói 17 újabb tömegsírt találtak a Kongói Demokratikus Köztársaság középső részén, Kasai tartományban - adta hírül tegnap a világszervezet. A sírokba a kormánysereg katonái ásták el áldozataikat az után, hogy március végén összecsaptak a Kamuina Tsapu milíciával. A harcban legalább 74 ember halt meg, köztük harminc gyermek. A térségben így már negyven tömegsírt tártak fel. A kormány korábban azt állította, hogy katonái nem alkalmaztak aránytalanul nagy erőt a Joseph Kabila államfő ellen lázadó milíciával szemben, és nem a katonák, hanem a milícia fegyveresei ástak tömegsírokat. Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólította szerdán a kongói hatóságokat, hogy gyors, átlátható és független vizsgálatot indítsanak a jogsértések kivizsgálására, ellenkező esetben nemzetközi vizsgálatot fog kérni, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) beiktatásával. Súlyos buszkatasztrófa a Himalájában Legalább 44 ember meghalt tegnap az észak-indiai, hegyvidéki Himacsál Prades államban történt buszbalesetben; a jármű egy szakadék mélyén húzódó folyóba zuhant. A rendőrség közlése szerint a halottak száma akár 56 is lehet, ha egyetlen túlélőt sem találnak. A Himalájában lévő hegyvidéki utakon rendszeresek a balesetek. Tavaly mintegy 150 ezer ember halt meg az utakon, átlag mintegy négyszáz haláleset jutott egy napra. Idén januárban 13 diák és a sofőr halt meg Uttar Prades államban egy busz és egy kamion ütközésében, ami sűrű ködben történt. Ugyanitt egy hónappal később 16-an vesztették életüket, további 50 megsérült, amikor az őket misére szállító teherautó szakadékba zuhant. ECUADORI ELNÖKVÁLASZTÁS Már biztos: Moreno váltja Correát Több mint 1,2 millió szavazat újraszámlálása után bizonyossá vált, hogy Lenin Moreno, a baloldali kormánypárt jelöltje nyerte az ecuadori elnökválasztást. A 64 éves Moreno a szavazatok 51,16 százalékát, míg ellenfele, Guillermo Lasso jobboldali jelölt a voksok 48,84 százalékát szerezte meg. Közvetlenül az április 2-i választás után összesített adatokhoz képest 1594-gyel gyarapodott a Morenóra leadott voksok száma az újraszámlálással. Moreno az alelnöki hivatalt látta el a leköszönő elnök, Rafael Correa alatt, és az ő jelöltjének számított. Correa mandátuma május 24-én jár le, tíz év után távozik a hatalomból, aznap iktatják hivatalába Morenót. (Forrás: MTI/Interfax/Reuters/AP/dpa/AFP/TASZSZ/Hszinhua) A halálbüntetés esetleges visszaállítása Törökországban összeegyeztethetetlen lenne az ország Európa tanácsi tagságával - jelentette ki tegnap Yves Cruchten, a nemzetközi szervezet Parlamenti Közgyűlésének luxembourgi jelentéstevője, és emlékeztetett arra, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács 47 tagországának egyikében sincs halálbüntetés. A halálbüntetés elutasítása alapvető elve a nemzetközi szervezetnek. A kivégzések eltörlése melletti elkötelezettség az uniós csatlakozás és a tagság feltételei között szerepel. Recep Tayyip Erdogan török elnök nem ringathatja magát illúziókba, a közgyűlés nem fog elfogadni semmilyen visszalépést ezen a téren - emelte ki a jelentéstevő. Erdogan kilátásba helyezte, hogy újabb népszavazásokat ír ki az Európai Unióhoz történő csatlakozásról és a halálbüntetés visszaállításáról. Erről egy nagygyűlésen beszélt a híveihez Ankarában, miután előző nap a központi választási testület kihirdette a hatáskörét nagymértékben kiszélesítő referendum eredményét. Erdogan megismételte a kampányidőszakban szinte naponta tett ígéretét, hogy népszavazásra bocsátja a 2004-ben eltörölt halálbüntetés visszaállítását is, ennek szükségességét a tavalyi puccskísérlet miatti felelősségre vonásokkal indokolja. Kijelentette, nem tart attól, hogy az Európai Unió akadályokat gördít Törökország csatlakozása elé a halálbüntetés visszaállítása miatt. „Ha a parlament jóváhagyja, én aláírom. Ha nem, akkor referendum lesz. Nincs módunkban megkegyelmezni mártírjaink gyilkosainak” - mondta. YILDIRIM ÓVA INTETTE AZ ELLENZÉKET Az elnöki rendszer törökországi bevezetéséről tartott vasárnapi népszavazás eredménye üzenet a nemzettel minden politikai pártnak, köztük a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP), hogy óvatosabbnak kell lennie bizonyos ügyekben - mondta Binali Yildirim kormányfő tegnap Ankarában. Yildirim óva intette az ellenzéket az utcai megmozdulásoktól. Arra utalva, hogy az elnöki rendszert ellenző, kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) ifjúsági szervezete állítólag az utcára szólította tiltakozni az embereket a népszavazás eredménye miatt, azt mondta: „káoszteremtéstől remélni a segítséget nem illik a legfőbb ellenzéki párthoz”. A CHP ifjúsági szervezete később tagadta, hogy ilyen felhívást hozott volna. A CHP-hez hasonlóan tegnap a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) is kérelmezte a Legfőbb Választási Tanácsnál (YSK) a referendum érvénytelenítését. A párt szerint nemcsak a népszavazás, de már annak a kampányidőszaka is törvény- és alkotmányellenes keretek között zajlott le, így Törökország politikai életében egy ekkora léptékű változtatás nem építhető ilyen vitatott referendumra. A CHP azt állítja, hogy a testület 2,5 millió pecsét nélküli borítékot és szavazócédulát érvényesnek fogadott el a voksok összesítésénél, s ez befolyásolhatta a referendum kimenetelét. Az adatok 100 százalékos feldolgozottságát követően a szavazók 51,41 százaléka igennel, 48,59 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnne a miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. A két szavazótábor közötti voksok különbsége 1.379.934. A YSK VISSZAUTASÍTOTTA A PANASZOKAT A Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tegnap visszautasította a vasárnapi népszavazással kapcsolatban benyújtott ellenzéki panaszokat. A testület 10 nem, 1 igen arányban döntött az állítólagos szabálytalanságok visszautasításáról. (Forrás: MTI/Dogan/Anadolu) TÖRÖK REFERENDUM - REAKCIÓK ET: A halálbüntetés visszaállítása összeegyeztethetetlen a tagsággal Erdogan: Nincs módunkban megkegyelmezni mártírjaink gyilkosainak HAJÓSZERENCSÉTLENSÉG A FEKETE-TENGEREN Kettétört és elsüllyedt Egy felborult mentőcsónak jelzi a hajótörés helyét. A felvétel egy orosz mentőhelikopterből készült Tizenkét emberrel a fedélzetén kettétört az erős viharban, és elsüllyedt egy török vállalat szállítóhajója tegnap a Fekete-tengeren, a Krím félszigettől 27 kilométerre. A mentőalakulatok egy embert kimentettek. A férfi, a hajó ukrán gépésze, erősen kihűlt, de nincs életveszélyben. A mentést erős, óránkénti 72 kilométeres szél akadályozta. A személyzet többi tagjának a sorsáról egyelőre semmit sem tudni. A mentésben hat hajó, egy helikopter, mintegy 140 főnyi személyzet, köztük hat búvár vett részt. A Geroji Arszenala nevű szállítóhajó kapitánya közép-európai idő szerint hajnali 2 óra 54 perckor adott le vészjelzést. A baleset helyszíne Jakovenkovo település közelében, a Kercsi-öböl térségében van, 14 kilométerre az épülő krími hídtól. Az 1980-as építésű szállítóhajó anyakikötője a dél-ukrajnai Herszon, a legénység tagjai közül kilencen ukrán, ketten (köztük a kapitány) orosz állampolgárok, egy pedig grúz útlevéllel rendelkezik. A US Deepblue Shipping török vállalat tulajdonában lévő, az ugyancsak török Gunes Shipping által üzemeltetett, panamai zászló alatt hajózó jármű gabonát szállított az oroszországi Azovból Törökországba. Szakértők szerint a balesetben szerepe lehetett a hajótest elöregedésének. A Gunes Shipping azonban közölte, hogy a hajó kifogástalan műszaki állapotban volt. (Forrás: MTI/TASZSZ) MELvia AP 2017. április 20., csütörtök Fokozott lavinaveszély az osztrák Alpokban Fokozott lavinaveszélyre figyelmeztettek tegnap az osztrák Alpok egyes térségeiben a hatóságok, miután az elmúlt napokban sok friss hó hullott. Vorarlberg tartomány északi részében 2000 méteres magasság felett „nagy”-nak, vagyis a lavinaveszélyt jelző 5-ös skála szerint 4- es szintűnek minősítették a hóomlás bekövetkeztének lehetőségét, a térség más területein pedig „magas”, azaz 3-as szintű a figyelmeztetés. Az Alpok északi bércein szombat óta 150 centiméter, déli részein pedig 70-90 centiméter hó esett. A tiroli Alpokban a völgyekbe is friss havat hozott a télies időjárás, itt 2000 méter felett 3-as fokozatú riasztást adtak ki. Szakértők „kritikus”-nak nevezték a lavinahelyzetet az ottani síterepeken. A legnagyobb veszélyt az olyan friss hólerakódások jelentik, amelyek nem tudtak kellőképpen kötődni az alsóbb rétegekhez. A hóomlást elvileg kisebb terhelés, akár egy ember súlya is kiválthatja. Az osztrák meteorológiai központ (ZAMG) szerint annak ellenére, hogy Ausztria hegyvidéki területein nem ritka április második felében a hó és a fagy, a mostani hómennyiség még az alpesi völgyekben is mindössze 10-15 évente fordul elő. Az elmúlt 24 órában Arlberg-Außerfern térségében az északi és a kitzbüheli Alpoknál 30 és 50 centiméter közötti hó esett, így a hótakaró eléri az egy métert. A tiroli Tannheimben szerda reggel 32 centiméteres hótakarót mértek, amelyből 22 centiméter az elmúlt 24 órában esett. A vorarlbergi Warthban 80 centiméteres hómélységet mértek, ebből 35 centiméter volt friss hó. Az alsó-ausztriai Lunz am Seet sem kerülte el a télies időjárás, itt 21 centiméter vastagon takart be mindent a hó. (Forrás: MTI/APA) dpa via AP Őket is meglepte a hó. A felvétel a németországi Unterthingen közelében készült NAGY-BRITANNIA A parlament jóváhagyta az előrehozott választásokat A várakozásoknak megfelelően tegnap hatalmas többséggel jóváhagyta a brit törvényhozás alsóháza az előrehozott parlamenti választások kiírását június 8-ára. Theresa May kormányfő előző nap jelentette be teljesen váratlanul az előrehozott választások tervét, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a jelenleginél erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az EU-val. A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lett volna esedékes az újabb választás. A törvény szerint azonban ez felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat. A tegnapi alsóházi voksoláson ennél is sokkal nagyobb arányban hagyták jóvá a képviselők az előrehozott választások megtartását. A kormány indítványára 522-en szavaztak, ellene 13-an. (Forrás: MTI/Reuters)