Magyar Szó, 2017. április (74. évfolyam, 75-98. szám)

2017-04-20 / 90. szám

­M KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs staló RÖVID­ SZÍRIAI VÁLSÁG OPCW: Szarint vetettek be A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) végrehajtó tanácsa tegnapi rendkívüli ülésének megnyitóján megerősítette, hogy szarint vagy ahhoz hasonló gázt vetettek be a Szíriai Idlíb tarto­mány Hán Sejkún nevű településén április 4-én - közölte a brit OPCW-küldöttség, illetve a hágai francia nagykövetség a Twitteren. A nyugati országok a szíriai kormányerőket vádolják a több mint 80 életet követelő akció elkövetésével, Damaszkusz azon­ban tagadja ezt. Az OPCW a feltételezett mérges gáztámadást követően egy szakértői csoportot bízott meg a vizsgálat lefolyta­tásával. Ennek eredményét még nem hozták nyilvánosságra. Korábbi brit és török vizsgálatok szerint is szarint vetettek be a szíriai településen. Pizzafutárként kampányol az osztrák kancellár Christian Kern osztrák kancellár egy bécsi pizzéria futárjaként próbálta elérni a szavazókat, erről pártja, az Osztrák Szociálde­mokrata Párt (SPÖ) tegnap videofelvételt tett közzé a kormány­fő Facebook-oldalán, egy, a napokban induló online-kampány kapcsán. „Új pizzafutár. Meg akartam lepni önöket. Sikerült is” - mutatko­zott be egy ajtót nyitó családnak az SPÖ-elnök. Kern a három és fél perces felvételen többek között kijelentette: a pizzériák világá­ba tett látogatása mindenekelőtt azt a célt szolgálta, hogy beszél­getést kezdeményezzen, megtudja, milyen elvárásaik vannak a politikával szemben, mit tartanak fontosnak az emberek. Georg Niedermühlbichler, az SPÖ pártigazgatója szerint a videó kezdetét jelentette az emberek meghallgatásán alapuló új kampányának. A május 1-hez kötődő kampány célcsoportja a sokat emlegetett középréteg, amelyet az SPO is szeretne elérni. Veszélyes fickókat „semlegesített" az FSZB Két, terrortámadások előkészítésével gyanúsított személyt „semlegesített” az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a Moszkvától keletre fekvő Vlagyimiri megye területén - közöl­te tegnap az FSZB sajtószolgálata. A közlemény szerint a két, közép-ázsiai származású gyanúsított az őrizetbe vételi kísérlet során fegyveres ellenállást tanúsított. Állítólag mindketten kapcsolatban álltak nemzetközi terror­szervezetek toborzóival, érdeklődést mutattak a robbanószer­­kezetek összeállítása iránt, és „kifejezték készségüket, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre az Oroszországi Föderáció területén”. A 26 és 30 éves gyanúsítottnál pokolgépek előállítá­sára alkalmas összetevőket, egy AK-47-es gépkarabélyt, egy PM típusú pisztolyt és lőszert találtak. Tizenhét tömegsírt fedeztek fel Kongóban Az ENSZ nyomozói 17 újabb tömegsírt találtak a Kongói Demokratikus Köztársaság középső részén, Kasai tartomány­ban - adta hírül tegnap a világszervezet. A sírokba a kormány­sereg katonái ásták el áldozataikat az után, hogy március végén összecsaptak a Kamuina Tsapu milíciával. A harcban legalább 74 ember halt meg, köztük harminc gyermek. A térségben így már negyven tömegsírt tártak fel. A kormány korábban azt állította, hogy katonái nem alkalmaz­tak aránytalanul nagy erőt a Joseph Kabila államfő ellen lázadó milíciával szemben, és nem a katonák, hanem a milícia fegyve­resei ástak tömegsírokat. Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszó­lította szerdán a kongói hatóságokat, hogy gyors, átlátható és független vizsgálatot indítsanak a jogsértések kivizsgálására, ellenkező esetben nemzetközi vizsgálatot fog kérni, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) beiktatásával. Súlyos buszkatasztrófa a Himalájában Legalább 44 ember meghalt tegnap az észak-indiai, hegyvidé­ki Himacsál Prades államban történt buszbalesetben; a jármű egy szakadék mélyén húzódó folyóba zuhant. A rendőrség közlése szerint a halottak száma akár 56 is lehet, ha egyetlen túlélőt sem találnak. A Himalájában lévő hegyvidéki utakon rendszeresek a balesetek. Tavaly mintegy 150 ezer ember halt meg az utakon, átlag mintegy négyszáz haláleset jutott egy napra. Idén januárban 13 diák és a sofőr halt meg Uttar Prades államban egy busz és egy kamion ütközésében, ami sűrű ködben történt. Ugyanitt egy hónappal később 16-an vesztették életüket, további 50 megsérült, amikor az őket misére szállító teherautó szakadékba zuhant. ECUADORI ELNÖKVÁLASZTÁS Már biztos: Moreno váltja Correát Több mint 1,2 millió szavazat újraszámlálása után bizonyos­sá vált, hogy Lenin Moreno, a baloldali kormánypárt jelöltje nyerte az ecuadori elnökválasztást. A 64 éves Moreno a szava­zatok 51,16 százalékát, míg ellenfele, Guillermo Lasso jobb­oldali jelölt a voksok 48,84 százalékát szerezte meg. Közvet­lenül az április 2-i választás után összesített adatokhoz képest 1594-gyel gyarapodott a Morenóra leadott voksok száma az újraszámlálással. Moreno az alelnöki hivatalt látta el a leköszönő elnök, Rafael Correa alatt, és az ő jelöltjének számított. Correa mandátuma május 24-én jár le, tíz év után távozik a hata­lomból, aznap iktatják hivatalába Morenót. (Forrás: MTI/Interfax/Reuters/AP/dpa/AFP/TASZSZ/Hszinhua) A halálbüntetés esetleges visszaállítása Törökországban összeegyeztethetetlen lenne az ország Európa tanácsi tagságával - jelentette ki tegnap Yves Cruch­­ten, a nemzetközi szervezet Parla­menti Közgyűlésének luxembour­gi jelentéstevője, és emlékeztetett arra, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács 47 tagországának egyikében sincs halálbüntetés. A halálbüntetés elutasítása alapvető elve a nemzetközi szervezetnek. A kivégzések eltörlése melletti elkötelezettség az uniós csatla­kozás és a tagság feltételei között szerepel. Recep Tayyip Erdogan török elnök nem ringathatja magát illú­ziókba, a közgyűlés nem fog elfo­gadni semmilyen visszalépést ezen a téren - emelte ki a jelentéstevő. Erdogan kilátásba helyezte, hogy újabb népszavazásokat ír ki az Európai Unióhoz történő csat­lakozásról és a halálbüntetés vissza­állításáról. Erről egy nagygyűlé­sen beszélt a híveihez Ankarában, miután előző nap a központi válasz­tási testület kihirdette a hatáskörét nagymértékben kiszélesítő referen­dum eredményét. Erdogan megismételte a kampányidőszakban szinte napon­ta tett ígéretét, hogy népszavazásra bocsátja a 2004-ben eltörölt halál­­büntetés visszaállítását is, ennek szükségességét a tavalyi puccskí­sérlet miatti felelősségre vonások­kal indokolja. Kijelentette, nem tart attól, hogy az Európai Unió akadá­lyokat gördít Törökország csatla­kozása elé a halálbüntetés vissza­állítása miatt. „Ha a parlament jóváhagyja, én aláírom. Ha nem, akkor refe­rendum lesz. Nincs módunkban megkegyelmezni mártírjaink gyil­kosainak” - mondta. YILDIRIM ÓVA INTETTE AZ ELLENZÉKET Az elnöki rendszer törökorszá­gi bevezetéséről tartott vasárnapi népszavazás eredménye üzenet a nemzettel minden politikai párt­nak, köztük a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP), hogy óvatosabbnak kell lennie bizo­nyos ügyekben - mondta Bina­­li Yildirim kormányfő tegnap Ankarában. Yildirim óva intette az ellenzéket az utcai megmoz­dulásoktól. Arra utalva, hogy az elnöki rendszert ellenző, kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) ifjú­sági szervezete állítólag az utcára szólította tiltakozni az embereket a népszavazás eredménye miatt, azt mondta: „káoszteremtéstől remél­ni a segítséget nem illik a legfőbb ellenzéki párthoz”. A CHP ifjúsági szervezete később tagadta, hogy ilyen felhívást hozott volna. A CHP-hez hasonlóan tegnap a kurdbarát Népek Demokrati­kus Pártja (HDP) is kérelmezte a Legfőbb Választási Tanácsnál (YSK) a referendum érvénytelenítését. A párt szerint nemcsak a népszavazás, de már annak a kampányidősza­ka is törvény- és alkotmányellenes keretek között zajlott le, így Török­ország politikai életében egy ekkora léptékű változtatás nem építhető ilyen vitatott referendumra. A CHP azt állítja, hogy a testü­let 2,5 millió pecsét nélküli boríté­kot és szavazócédulát érvényesnek fogadott el a voksok összesítésénél, s ez befolyásolhatta a referendum kimenetelét. Az adatok 100 száza­lékos feldolgozottságát követően a szavazók 51,41 százaléka igennel, 48,59 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnne a miniszterelnö­ki tisztség, és a kormányfő hatás­körei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. A két szava­zótábor közötti voksok különbsége 1.379.934. A YSK VISSZAUTASÍTOTTA A PANASZOKAT A Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tegnap visszautasította a vasárnapi népszavazással kapcsolat­ban benyújtott ellenzéki panaszokat. A testület 10 nem, 1 igen arányban döntött az állítólagos szabálytalan­ságok visszautasításáról. (Forrás: MTI/Dogan/Anadolu) TÖRÖK REFERENDUM - REAKCIÓK ET: A halálbüntetés visszaállítása összeegyeztethetetlen a tagsággal Erdogan: Nincs módunkban megkegyelmezni mártírjaink gyilkosainak HAJÓSZERENCSÉTLENSÉG A FEKETE-TENGEREN Kettétört és elsüllyedt Egy felborult mentőcsónak jelzi a hajótörés helyét. A felvétel egy orosz mentőhelikopterből készült Tizenkét emberrel a fedélzetén kettétört az erős viharban, és elsüllyedt egy török vállalat szállítóhajója tegnap a Fekete-tengeren, a Krím félszi­gettől 27 kilométerre. A mentőalakulatok egy embert kimentettek. A férfi, a hajó ukrán gépésze, erősen kihűlt, de nincs életveszélyben. A mentést erős, óránkénti 72 kilométeres szél akadályozta. A személy­zet többi tagjának a sorsáról egyelőre semmit sem tudni. A mentésben hat hajó, egy helikopter, mintegy 140 főnyi személyzet, köztük hat búvár vett részt. A Geroji Arszenala nevű szállítóhajó kapitánya közép-európai idő szerint hajnali 2 óra 54 perckor adott le vészjelzést. A baleset helyszíne Jakovenkovo település közelében, a Kercsi-öböl térségében van, 14 kilo­méterre az épülő krími hídtól. Az 1980-as építésű szállítóhajó anyakikötője a dél-ukrajnai Herszon, a legénység tagjai közül kilencen ukrán, ketten (köztük a kapitány) orosz állampolgárok, egy pedig grúz útlevéllel rendelkezik. A US Deepblue Shipping török vállalat tulajdonában lévő, az ugyancsak török Gunes Shipping által üzemeltetett, panamai zászló alatt hajózó jármű gabonát szállított az oroszországi Azovból Törökországba. Szakértők szerint a balesetben szerepe lehetett a hajótest elöregedésé­nek. A Gunes Shipping azonban közölte, hogy a hajó kifogástalan műszaki állapotban volt. (Forrás: MTI/TASZSZ) MELvia AP 2017. április 20., csütörtök Fokozott lavinaveszély az osztrák Alpokban Fokozott lavinaveszélyre figyel­meztettek tegnap az osztrák Alpok egyes térségeiben a hatóságok, miután az elmúlt napokban sok friss hó hullott. Vorarlberg tartomány északi részében 2000 méteres magasság felett „nagy”-nak, vagyis a lavina­veszélyt jelző 5-ös skála szerint 4- es szintűnek minősítették a hóom­lás bekövetkeztének lehetőségét, a térség más területein pedig „magas”, azaz 3-as szintű a figyelmeztetés. Az Alpok északi bércein szombat óta 150 centiméter, déli részein pedig 70-90 centiméter hó esett. A tiroli Alpokban a völgyekbe is friss havat hozott a télies időjárás, itt 2000 méter felett 3-as fokozatú riasztást adtak ki. Szakértők „kriti­­kus”-nak nevezték a lavinahelyzetet az ottani síterepeken. A legnagyobb veszélyt az olyan friss hólerakódá­sok jelentik, amelyek nem tudtak kellőképpen kötődni az alsóbb réte­gekhez. A hóomlást elvileg kisebb terhelés, akár egy ember súlya is kiválthatja. Az osztrák meteorológiai központ (ZAMG) szerint annak ellenére, hogy Ausztria hegyvi­déki területein nem ritka április második felében a hó és a fagy, a mostani hómennyiség még az alpesi völgyekben is mindössze 10-15 évente fordul elő. Az elmúlt 24 órában Arlberg-Außerfern térségében az északi és a kitzbü­­heli Alpoknál 30 és 50 centiméter közötti hó esett, így a hótakaró eléri az egy métert. A tiroli Tann­­heimben szerda reggel 32 centimé­teres hótakarót mértek, amelyből 22 centiméter az elmúlt 24 órában esett. A vorarlbergi Warthban 80 centiméteres hómélységet mértek, ebből 35 centiméter volt friss hó. Az alsó-ausztriai Lunz am See­­t sem kerülte el a télies időjá­rás, itt 21 centiméter vastagon takart be mindent a hó. (Forrás: MTI/APA) dpa via AP Őket is meglepte a hó. A felvétel a németországi Unterthingen köze­lében készült NAGY-BRITANNIA A parlament jóváhagyta az előrehozott választásokat A várakozásoknak megfelelően tegnap hatalmas többséggel jóváhagyta a brit törvényhozás alsóháza az előrehozott parla­menti választások kiírását június 8-ára. Theresa May kormányfő előző nap jelentette be teljesen várat­lanul az előrehozott választások tervét, egyebek mellett arra hivat­kozva, hogy a jelenleginél erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az EU-val. A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lett volna esedékes az újabb választás. A törvény szerint azonban ez felülírható, ha az alsóházi képviselők kéthar­mados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat. A tegnapi alsóházi voksoláson ennél is sokkal nagyobb arány­ban hagyták jóvá a képviselők az előrehozott választások megtar­tását. A kormány indítványára 522-en szavaztak, ellene 13-an. (Forrás: MTI/Reuters)

Next