Magyar Szó, 2017. május (74. évfolyam, 99-123. szám)

2017-05-24 / 117. szám

2017. május 24., szerda Módosítják az adósságtörlesztést Nem a földterület, hanem a jövedelem lesz a mérvadó Ha elfogadják a Mező­­gazdasági Minisztérium javaslatát, azoktól a föld­művesektől, akik évek­re visszamenően nem fizették a kötelező nyug­díj- és rokkantsági bizto­sítási járulékot, az adós­ság fejében nem veszik el földjüket, hanem leír­ják a tartozás kamatját, a járulékok fizetését pedig a szolgálati évek össze­kötésével oldják meg. Ahhoz, hogy a javasla­tot elfogadják, szükséges a Pénzügy­minisztéri­umnak a jóváhagyása is, mivel nagy összegről van szó - magyarázza Branis­­lav Nedimovic mezőgaz­dasági miniszter. A Dnevnik értesülése szerint szükséges a nyug­díjtörvény földművesek­re vonatkozó szakasza­inak a megváltoztatása is. Csakis így kerülhet törvényes keretek közé a probléma megoldása. A törvénymódosítással a biztosítási járulékot a földművesek jövedel­mük, nem pedig földjük területe után fizetnék. A jelenlegi területalapú járulékfizetéssel ugyanis nagyok a különbségek a kis- és a nagygazda­ságok megterhelése között. Még kifeje­zettebb a különb­ség akkor, ha vala­ki 15 évig fizette a járulékot, illetve 40 éven át. A nyugdíj­­törvény 2014. évi módosításával járulékfizetésre már csak a földműves háztartás egy tagja köteles, míg koráb­ban az mindenkire nézve kötelező volt. Ám ez a módosí­tás sem könnyí­tette meg a kister­melők életét, mivel arra sem maradt pénzük, hogy egy családtag után fizessék a járulékot, ami évi szinten az egészségügyi járulékkal együtt százezer dinár körül van, az adós­ság pedig a kamatokkal évről évre halmozódott. Az adóigazgatóság nyil­vántartása szerint a föld­művesek meg nem fizetett nyugdíj- és rokkantsá­gi biztosítási, valamint egészségügyi járuléká­ból felgyülemlett adós­ság összege 185 milliárd dinár. Ebből a nyugdíj- és rokkantsági biztosításra eső kamat nélküli rész 40 százalékot tesz. A be nem fizetett egészségügyi járu­lékából származó adós­ság mintegy 30 milliárd dinár. ■ G. B. A területalapú járulékfizetés sok földműves életét megkeseríti Oros András A kor előrehaladtával alvásunk válto­zik, és végül számos olyan jellegzetessé­get mutat, mely különbözik a fiatalabbak alvásától. Könnyen tapasztalható, hogy a kor előrehaladtával egyre kevesebbet álmo­dunk, de vannak más különbségek is. Az alvás minden korban regeneráló hatású, kondícióban tartja egészségünket, közérzetünket és hétköznapjainkat. Ugyan­akkor tapasztalható, hogy az alvás minősé­ge és időtartama különböző életkorokban változik. Ezért van az, hogy a kisgyerekek nem úgy alszanak, mint a felnőttek, és hogy az idősebb emberek is másképpen alszanak, mint a fiatalabb felnőttek. Egy felnőtt alvással eltöltött éjszakája körülbelül öt 90 perces ciklust tartalmaz. Mindegyik ciklus egy rövid ébredéssel fejeződik be, melyre ritkán emlékeznek Alvás és az életkor felkeléskor. Mindegyik ciklus öt stádiu­mot tartalmaz: elalvás, felületes alvás, mély alvás, mély lassú alvás (a szív, a légzés, az artériás feszültség lelassulása) és a para­dox alvás (álmok). Összességében a ciklu­sok együttese (mely megfelel egy alvás­sal eltöltött éjszakának) 16 százalék mély lassú alvást és 20 százalék paradox alvást tartalmaz. A kor előrehaladtával az alvási ciklusok módosulnak, a mély lassú alvás és a paradox alvás csökken. A nap 24 órájában különbö­zően oszlik meg az alvásigény: 60 éves kor után az éjszakák rövidebbek, míg nappal ,,­fáradtsághullámok” jelentkeznek (főleg 70 éves kor után). Este hosszabb az elalvás időtartama. Ezzel ellentétben az elalvás nappal könnyebb, ezért jelentkeznek nappal az idős embe­reknél gyakrabban a „fáradtsághullámok” és szükségesek a délutáni szieszták. Az egyre gyakoribb éjszakai felébredések időtartama az egyes ciklusok között hosszabb. Ezért zavarják meg az idős emberek éjszakai alvását a gyakori „valódi felébredések” Gyako­ribbak az alvászavarok, amelyek hozzájárulnak a gyakori éjszakai felébredéshez. Az éjszakai felébredések csökkentik az éjszakai alvás teljes mennyiségét, mindez alváshiányhoz vezet, amit a nappali sziesztákkal pótolnak be. De vigyázat, mert az elalvási nehézségek és az éjszakai felébredések valódi álmatlan­sághoz vezethetnek Ez a probléma az időseb­bek 25-40 százalékát érinti. Ha az álmatlan­ság hatással van a társadalmi életre, és ha egy hónap alatt hetente 3-nál többször fordul elő, a megoldásával orvoshoz kell fordulni. (Diagnozis.hu) Adják vissza azt, amit elvettek! Az érintettek a korábbi nyugdíjösszeg visszaállítását kérik Vucictól A nyugdíjasok szakszervezetének egyesülete azt kérte Aleksandar Vucic megválasztott szerb elnöktől, javasolja a szerb kormánynak, hogy állít­sák vissza a korábbi nyugdíjösszegeket, s térítsék meg a nyugdíjasoknak azt, amit elvettek tőlük. „Szerbia alkotmánya szerint új tisztségében keve­sebb hatásköre lesz a politikai folyamatokban, mint az eddig végzett munka során, ezért sokkal felelős­ségteljesebb lesz. Ezért kérjük Önt, hogy használja fel tekintélyét, legitimitását és befolyását, s ajánlja a leendő kormányfőnek, akit kétségtelenül Ön fog kiválasztani, hogy javasolja a nyugdíjasok diszkrimi­nálásának eltörlését, s térítsék vissza nekik mindazt, amit eddig elvettek tőlük” - áll a nyugdíjas-szak­szervezet Vucichoz intézett levelében. A levél szerint Vucic, akinek május végéig kell átvennie az államfői megbízatást, „ezzel megmu­tatná, hogy új tisztségében is egységesen akar tevé­kenykedni, hogy fontos számára a jogrend megőr­zése és az alkotmányos értékek védelme”. A közszféra béreit, valamint a 25 ezer dinárnál magasabb nyugdíjakat több mint tíz százalékkal csökkentették 2014 novemberében a költségve­tési takarékossági intézkedések miatt. Azóta két alkalommal növelték néhány százalékkal ezeket a kifizetéseket. Vucic az elmúlt héten bejelentette, hogy néhány hónap múlva meghozzák a közszféra béreinek való­színűleg 10 százalékos emeléséről szóló határoza­tot, valamint a nyugdíjakat is jelentős mértékben növelni fogják. (Forrás: Beta, Vajda) Öregek Romániában Sok idős ember egyedül él, rossz anyagi helyzetben, egészségügyi problémáktól, a másoktól való függéstől szenvedve Romániában 3 247 000 idős, azaz 65 évet betöltött ember él az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint. A Margit román herceg­nőről elnevezett alapítvány megbízásából a GfK országos közvé­lemény-kutatást készített az idősek társadalmi elszigetelődéséről, amelynek összefoglalójából kiderül, másfél millió idős ember kisebb vagy nagyobb mértékben egyedül érzi magát. Az alapítvány 25 éve foglalkozik az idősekkel Romániában, számos programjuk révén 171 ezer személyt támogattak, van egyebek mellett generációközi kommunikációt elősegítő központokból álló hálóza­tuk, de segélyvonalat is működtetnek. A közvélemény-kutatás egy ötszáz fős, reprezentatív mintán készült. A legnagyobb mértékben a következő öt probléma érinti az időse­ket: a rossz anyagi helyzet, egészségügyi problémák, a másoktól való függés, a feleslegesség, valamint a magány érzése, ami például egy beszélgetőtárs hiányában nyilvánul meg. A társadalom elöregedése súlyos probléma Romániában is, ezt tovább nehezíti a fiatalok elvándorlása, a modern betegségek terje­dése, az elégtelen emberi és anyagi erőforrás, például az integrált ellátási rendszer hiánya. Emiatt sok idős ember egyedül él, kapcso­latok nélkül, és közömbösséggel szembesül a társadalom részéről, mindezt csak súlyosbítja az idősek számára kifejlesztett szociális szolgáltatások hiánya. Erdélyben a legnagyobb az idősek aránya. Az idős emberek az egyedüllétet a szeretteik hiányával, az egyedül éléssel, a beszélgetőtárs vagy egy gyakorlati segítséget nyújtó személy hiányával asszociál­ják. A szépkorú nőket és a városban élőket jobban érinti a magány, mint a férfiakat és a falun élőket, ugyanakkor minél idősebb valaki, annál jobban megviseli az egyedüllét. A hajlott korúakat elsősorban egészségi állapotuk és a nagy távolságok akadályozzák meg abban. A társadalom elöregedése súlyos probléma Romániában is hogy gyakrabban találkozzanak azokkal a személyekkel, akikkel még kapcsolatot tartanak fenn. Tíz válaszadóból három arra a kérdésre, hogy mi az az egyetlen dolog, amit változtatna életén, azt válaszolta, hogy a felebarátaival való kapcsolatait és kommunikációját erősítené. Azok az idősek, akiknek kiterjedt rokonságuk van, aktív életet élnek, segítenek a családtagjaik­nak, ezáltal folyamatosan hasznosnak érzik magukat. Erejüket és ener­giájukat abból az elismerésből merítik, amelyet másoktól kapnak. Az idős értelmiségiek a könyvek olvasása és a különböző rendez­vényeken való részvétel, önkénteskedés, közösségi programok szer­vezése révén maradnak aktívak. Azok számára azonban, akik az idősek otthonában vagy valamilyen intézményben élnek, az aktív élet lehetősége korlátozott. Meg kell elégedniük azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a nekik otthont adó intézmény nyújt. (Transindex.ro) nyugdijasok@magyarszo.rs NYUGDÍJASOK RT Jövedelmi elszegényedés Az Eurostat módszerta­na szerint azt fenyegeti a szegénység, akinek havi jövedelme nem éri el az adott ország medián jöve­delmének (ami kevesebb a fizetések átlagánál) 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelő életkörül­mények biztosítása (például közüzemi számlák megfizetése, bizo­nyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása), vagy tartósan problé­mája van a munkakereséssel. 2014- ben a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban - Romániában (40,2 százalék), Bulgáriában (40,1 százalék) és Görögor­szágban (36,0 százalék) - fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség. Magyarországon 31,1 százalékra csökkent ez az arány a 2013-as 33,5 százalékról, de továbbra is felette áll a 2008-as 28,2 százaléknak. A veszélyeztetettek aránya Csehországban (14,8 százalék), Svédország­ban (16,9 százalék), Hollandiában (17,1 százalék), Finnországban (17,3 százalék) és Dániában (17,8 százalék) volt a legalacsonyabb. A 2008 és 2014 közötti időszakban 14 uniós tagállamban romlott a helyzet, a legnagyobb mértékben Görögországban (+7,9 száza­lékpont), Spanyolországban (+4,7 százalékpont), Cipruson (+4,1 százalékpont), Magyarországon (+2,9 százalékpont) és Olaszor­szágban (+2,8 százalékpont). Ez alatt az idő alatt a legnagyobb javulást Lengyelország tudta felmutatni, ahol 5,8 százalékpont­tal, 30,5 százalékról 24,7 százalékra csökkent a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség által fenyegetettek aránya. Lengyelországot Románia (-4,00 százalékpont) és Szlovákia (-2,2 százalékpont) követi. A statisztika nem teljes. Nem szerepel a 2008-as adatsorban Horvátország, a 2014-esből pedig Horvátország mellett Észt­ország, Írország, Luxembourg és Nagy-Britannia is hiányzik. 2015- ben a teljes EU-ban a lakosok 17,2 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 8,9 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 11,1 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon. (MTI) Életvitel és allergia Nékám Kristóf magyarországi allergológus szerint az emberek mai életvitele is hozzájárul ahhoz, hogy egyre több az allergiás. A szak­ember az M1 csatorna műsorában elmondta, a kevesebb testmozgás, a megváltozott táplálkozás, valamint a levegőszennyezés miatt is emelkedhet az allergiások száma. Megjegyezte, hogy egyes kutatá­sok szerint a levegő szennyezettsége az ételallergia kialakulásában is szerepet játszhat. Szerinte úgy lehet elkerülni az allergiás tünetek kialakulását, hogy minél kevesebb allergén legyen a környezetünk­ben, és fontos gyerekkorban a megfelelő étrend, mert ezzel az ételal­lergia ellen lehet védekezni, de a lakás tisztasága is lényeges tényező. Az allergológus szerint kevesen használják a tünetek kezelésére az immunterápiát, mert az azonnal ható gyógyszerekhez képest több hónapnyi kezelésen kell átesni, nem annyira költséghatékony és csak egyféle allergén által kiváltott allergia kezelésére jó. (MTI) A szeretet döntés A pályaudvaron egy idős bácsi a feleségét várja. Mikor a nénike megérkezik, megölelik egymást.­­ De jó, hogy végre megjöttél, úgy hiányoztál! - szól a bácsi. - De jó, hogy végre látlak, olyan hosszú volt ez a két nap! - válaszol a néni. A közelben álldogáló fiú, aki a barátnőjét várja, meghatódik a jele­net láttán és odalép hozzájuk. - Ne tessék haragudni, önök mióta házasok? - kérdi. - Éppen 50 éve - hangzik a válasz. - Remélem, mi is ilyenek leszünk ötven év múlva a kedvesemmel - mosolyog a fiú. A bácsi odalép hozzá, megfogja a vállát, és azt mondja: - Fiatalember, maga ezt ne remélje! Maga ezt döntse el! Reménykedjünk Lajber György Vezetőink szerint egyre jobban megy nekünk, tej, vaj és méz az életünk! A legújabb statisztika viszont azt mutatja, hogy Mozambikon kívül jobban keres tőlünk csaknem az egész Afrika. Ennek a „nagy jólétnek”, reméljük, lesz hozadéka,­ messze elkerül minket a migránsok hada.

Next