Magyar Szó, 2017. május (74. évfolyam, 99-123. szám)
2017-05-24 / 117. szám
2017. május 24., szerda Módosítják az adósságtörlesztést Nem a földterület, hanem a jövedelem lesz a mérvadó Ha elfogadják a Mezőgazdasági Minisztérium javaslatát, azoktól a földművesektől, akik évekre visszamenően nem fizették a kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítási járulékot, az adósság fejében nem veszik el földjüket, hanem leírják a tartozás kamatját, a járulékok fizetését pedig a szolgálati évek összekötésével oldják meg. Ahhoz, hogy a javaslatot elfogadják, szükséges a Pénzügyminisztériumnak a jóváhagyása is, mivel nagy összegről van szó - magyarázza Branislav Nedimovic mezőgazdasági miniszter. A Dnevnik értesülése szerint szükséges a nyugdíjtörvény földművesekre vonatkozó szakaszainak a megváltoztatása is. Csakis így kerülhet törvényes keretek közé a probléma megoldása. A törvénymódosítással a biztosítási járulékot a földművesek jövedelmük, nem pedig földjük területe után fizetnék. A jelenlegi területalapú járulékfizetéssel ugyanis nagyok a különbségek a kis- és a nagygazdaságok megterhelése között. Még kifejezettebb a különbség akkor, ha valaki 15 évig fizette a járulékot, illetve 40 éven át. A nyugdíjtörvény 2014. évi módosításával járulékfizetésre már csak a földműves háztartás egy tagja köteles, míg korábban az mindenkire nézve kötelező volt. Ám ez a módosítás sem könnyítette meg a kistermelők életét, mivel arra sem maradt pénzük, hogy egy családtag után fizessék a járulékot, ami évi szinten az egészségügyi járulékkal együtt százezer dinár körül van, az adósság pedig a kamatokkal évről évre halmozódott. Az adóigazgatóság nyilvántartása szerint a földművesek meg nem fizetett nyugdíj- és rokkantsági biztosítási, valamint egészségügyi járulékából felgyülemlett adósság összege 185 milliárd dinár. Ebből a nyugdíj- és rokkantsági biztosításra eső kamat nélküli rész 40 százalékot tesz. A be nem fizetett egészségügyi járulékából származó adósság mintegy 30 milliárd dinár. ■ G. B. A területalapú járulékfizetés sok földműves életét megkeseríti Oros András A kor előrehaladtával alvásunk változik, és végül számos olyan jellegzetességet mutat, mely különbözik a fiatalabbak alvásától. Könnyen tapasztalható, hogy a kor előrehaladtával egyre kevesebbet álmodunk, de vannak más különbségek is. Az alvás minden korban regeneráló hatású, kondícióban tartja egészségünket, közérzetünket és hétköznapjainkat. Ugyanakkor tapasztalható, hogy az alvás minősége és időtartama különböző életkorokban változik. Ezért van az, hogy a kisgyerekek nem úgy alszanak, mint a felnőttek, és hogy az idősebb emberek is másképpen alszanak, mint a fiatalabb felnőttek. Egy felnőtt alvással eltöltött éjszakája körülbelül öt 90 perces ciklust tartalmaz. Mindegyik ciklus egy rövid ébredéssel fejeződik be, melyre ritkán emlékeznek Alvás és az életkor felkeléskor. Mindegyik ciklus öt stádiumot tartalmaz: elalvás, felületes alvás, mély alvás, mély lassú alvás (a szív, a légzés, az artériás feszültség lelassulása) és a paradox alvás (álmok). Összességében a ciklusok együttese (mely megfelel egy alvással eltöltött éjszakának) 16 százalék mély lassú alvást és 20 százalék paradox alvást tartalmaz. A kor előrehaladtával az alvási ciklusok módosulnak, a mély lassú alvás és a paradox alvás csökken. A nap 24 órájában különbözően oszlik meg az alvásigény: 60 éves kor után az éjszakák rövidebbek, míg nappal ,,fáradtsághullámok” jelentkeznek (főleg 70 éves kor után). Este hosszabb az elalvás időtartama. Ezzel ellentétben az elalvás nappal könnyebb, ezért jelentkeznek nappal az idős embereknél gyakrabban a „fáradtsághullámok” és szükségesek a délutáni szieszták. Az egyre gyakoribb éjszakai felébredések időtartama az egyes ciklusok között hosszabb. Ezért zavarják meg az idős emberek éjszakai alvását a gyakori „valódi felébredések” Gyakoribbak az alvászavarok, amelyek hozzájárulnak a gyakori éjszakai felébredéshez. Az éjszakai felébredések csökkentik az éjszakai alvás teljes mennyiségét, mindez alváshiányhoz vezet, amit a nappali sziesztákkal pótolnak be. De vigyázat, mert az elalvási nehézségek és az éjszakai felébredések valódi álmatlansághoz vezethetnek Ez a probléma az idősebbek 25-40 százalékát érinti. Ha az álmatlanság hatással van a társadalmi életre, és ha egy hónap alatt hetente 3-nál többször fordul elő, a megoldásával orvoshoz kell fordulni. (Diagnozis.hu) Adják vissza azt, amit elvettek! Az érintettek a korábbi nyugdíjösszeg visszaállítását kérik Vucictól A nyugdíjasok szakszervezetének egyesülete azt kérte Aleksandar Vucic megválasztott szerb elnöktől, javasolja a szerb kormánynak, hogy állítsák vissza a korábbi nyugdíjösszegeket, s térítsék meg a nyugdíjasoknak azt, amit elvettek tőlük. „Szerbia alkotmánya szerint új tisztségében kevesebb hatásköre lesz a politikai folyamatokban, mint az eddig végzett munka során, ezért sokkal felelősségteljesebb lesz. Ezért kérjük Önt, hogy használja fel tekintélyét, legitimitását és befolyását, s ajánlja a leendő kormányfőnek, akit kétségtelenül Ön fog kiválasztani, hogy javasolja a nyugdíjasok diszkriminálásának eltörlését, s térítsék vissza nekik mindazt, amit eddig elvettek tőlük” - áll a nyugdíjas-szakszervezet Vucichoz intézett levelében. A levél szerint Vucic, akinek május végéig kell átvennie az államfői megbízatást, „ezzel megmutatná, hogy új tisztségében is egységesen akar tevékenykedni, hogy fontos számára a jogrend megőrzése és az alkotmányos értékek védelme”. A közszféra béreit, valamint a 25 ezer dinárnál magasabb nyugdíjakat több mint tíz százalékkal csökkentették 2014 novemberében a költségvetési takarékossági intézkedések miatt. Azóta két alkalommal növelték néhány százalékkal ezeket a kifizetéseket. Vucic az elmúlt héten bejelentette, hogy néhány hónap múlva meghozzák a közszféra béreinek valószínűleg 10 százalékos emeléséről szóló határozatot, valamint a nyugdíjakat is jelentős mértékben növelni fogják. (Forrás: Beta, Vajda) Öregek Romániában Sok idős ember egyedül él, rossz anyagi helyzetben, egészségügyi problémáktól, a másoktól való függéstől szenvedve Romániában 3 247 000 idős, azaz 65 évet betöltött ember él az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint. A Margit román hercegnőről elnevezett alapítvány megbízásából a GfK országos közvélemény-kutatást készített az idősek társadalmi elszigetelődéséről, amelynek összefoglalójából kiderül, másfél millió idős ember kisebb vagy nagyobb mértékben egyedül érzi magát. Az alapítvány 25 éve foglalkozik az idősekkel Romániában, számos programjuk révén 171 ezer személyt támogattak, van egyebek mellett generációközi kommunikációt elősegítő központokból álló hálózatuk, de segélyvonalat is működtetnek. A közvélemény-kutatás egy ötszáz fős, reprezentatív mintán készült. A legnagyobb mértékben a következő öt probléma érinti az időseket: a rossz anyagi helyzet, egészségügyi problémák, a másoktól való függés, a feleslegesség, valamint a magány érzése, ami például egy beszélgetőtárs hiányában nyilvánul meg. A társadalom elöregedése súlyos probléma Romániában is, ezt tovább nehezíti a fiatalok elvándorlása, a modern betegségek terjedése, az elégtelen emberi és anyagi erőforrás, például az integrált ellátási rendszer hiánya. Emiatt sok idős ember egyedül él, kapcsolatok nélkül, és közömbösséggel szembesül a társadalom részéről, mindezt csak súlyosbítja az idősek számára kifejlesztett szociális szolgáltatások hiánya. Erdélyben a legnagyobb az idősek aránya. Az idős emberek az egyedüllétet a szeretteik hiányával, az egyedül éléssel, a beszélgetőtárs vagy egy gyakorlati segítséget nyújtó személy hiányával asszociálják. A szépkorú nőket és a városban élőket jobban érinti a magány, mint a férfiakat és a falun élőket, ugyanakkor minél idősebb valaki, annál jobban megviseli az egyedüllét. A hajlott korúakat elsősorban egészségi állapotuk és a nagy távolságok akadályozzák meg abban. A társadalom elöregedése súlyos probléma Romániában is hogy gyakrabban találkozzanak azokkal a személyekkel, akikkel még kapcsolatot tartanak fenn. Tíz válaszadóból három arra a kérdésre, hogy mi az az egyetlen dolog, amit változtatna életén, azt válaszolta, hogy a felebarátaival való kapcsolatait és kommunikációját erősítené. Azok az idősek, akiknek kiterjedt rokonságuk van, aktív életet élnek, segítenek a családtagjaiknak, ezáltal folyamatosan hasznosnak érzik magukat. Erejüket és energiájukat abból az elismerésből merítik, amelyet másoktól kapnak. Az idős értelmiségiek a könyvek olvasása és a különböző rendezvényeken való részvétel, önkénteskedés, közösségi programok szervezése révén maradnak aktívak. Azok számára azonban, akik az idősek otthonában vagy valamilyen intézményben élnek, az aktív élet lehetősége korlátozott. Meg kell elégedniük azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a nekik otthont adó intézmény nyújt. (Transindex.ro) nyugdijasok@magyarszo.rs NYUGDÍJASOK RT Jövedelmi elszegényedés Az Eurostat módszertana szerint azt fenyegeti a szegénység, akinek havi jövedelme nem éri el az adott ország medián jövedelmének (ami kevesebb a fizetések átlagánál) 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelő életkörülmények biztosítása (például közüzemi számlák megfizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása), vagy tartósan problémája van a munkakereséssel. 2014- ben a lakosság több mint egyharmadát három uniós tagállamban - Romániában (40,2 százalék), Bulgáriában (40,1 százalék) és Görögországban (36,0 százalék) - fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség. Magyarországon 31,1 százalékra csökkent ez az arány a 2013-as 33,5 százalékról, de továbbra is felette áll a 2008-as 28,2 százaléknak. A veszélyeztetettek aránya Csehországban (14,8 százalék), Svédországban (16,9 százalék), Hollandiában (17,1 százalék), Finnországban (17,3 százalék) és Dániában (17,8 százalék) volt a legalacsonyabb. A 2008 és 2014 közötti időszakban 14 uniós tagállamban romlott a helyzet, a legnagyobb mértékben Görögországban (+7,9 százalékpont), Spanyolországban (+4,7 százalékpont), Cipruson (+4,1 százalékpont), Magyarországon (+2,9 százalékpont) és Olaszországban (+2,8 százalékpont). Ez alatt az idő alatt a legnagyobb javulást Lengyelország tudta felmutatni, ahol 5,8 százalékponttal, 30,5 százalékról 24,7 százalékra csökkent a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség által fenyegetettek aránya. Lengyelországot Románia (-4,00 százalékpont) és Szlovákia (-2,2 százalékpont) követi. A statisztika nem teljes. Nem szerepel a 2008-as adatsorban Horvátország, a 2014-esből pedig Horvátország mellett Észtország, Írország, Luxembourg és Nagy-Britannia is hiányzik. 2015- ben a teljes EU-ban a lakosok 17,2 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 8,9 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 11,1 százalék nem tudott tartósan elhelyezkedni a munkaerőpiacon. (MTI) Életvitel és allergia Nékám Kristóf magyarországi allergológus szerint az emberek mai életvitele is hozzájárul ahhoz, hogy egyre több az allergiás. A szakember az M1 csatorna műsorában elmondta, a kevesebb testmozgás, a megváltozott táplálkozás, valamint a levegőszennyezés miatt is emelkedhet az allergiások száma. Megjegyezte, hogy egyes kutatások szerint a levegő szennyezettsége az ételallergia kialakulásában is szerepet játszhat. Szerinte úgy lehet elkerülni az allergiás tünetek kialakulását, hogy minél kevesebb allergén legyen a környezetünkben, és fontos gyerekkorban a megfelelő étrend, mert ezzel az ételallergia ellen lehet védekezni, de a lakás tisztasága is lényeges tényező. Az allergológus szerint kevesen használják a tünetek kezelésére az immunterápiát, mert az azonnal ható gyógyszerekhez képest több hónapnyi kezelésen kell átesni, nem annyira költséghatékony és csak egyféle allergén által kiváltott allergia kezelésére jó. (MTI) A szeretet döntés A pályaudvaron egy idős bácsi a feleségét várja. Mikor a nénike megérkezik, megölelik egymást. De jó, hogy végre megjöttél, úgy hiányoztál! - szól a bácsi. - De jó, hogy végre látlak, olyan hosszú volt ez a két nap! - válaszol a néni. A közelben álldogáló fiú, aki a barátnőjét várja, meghatódik a jelenet láttán és odalép hozzájuk. - Ne tessék haragudni, önök mióta házasok? - kérdi. - Éppen 50 éve - hangzik a válasz. - Remélem, mi is ilyenek leszünk ötven év múlva a kedvesemmel - mosolyog a fiú. A bácsi odalép hozzá, megfogja a vállát, és azt mondja: - Fiatalember, maga ezt ne remélje! Maga ezt döntse el! Reménykedjünk Lajber György Vezetőink szerint egyre jobban megy nekünk, tej, vaj és méz az életünk! A legújabb statisztika viszont azt mutatja, hogy Mozambikon kívül jobban keres tőlünk csaknem az egész Afrika. Ennek a „nagy jólétnek”, reméljük, lesz hozadéka, messze elkerül minket a migránsok hada.