Magyar Szó, 2017. május (74. évfolyam, 99-123. szám)

2017-05-25 / 118. szám

m TOPOLYA-KISHEGYES topolya@magyarszo.rs Tűzeset Topolyán Május 22-én dél körül tűz ütött ki a Bencsik család Zentai úti szállásán. A tűz keletkezésekor senki sem tartózkodott a tanyán. Bencsik Csilla, aki férjével és két fiúgyermekükkel élt a szálláson, negyed egykor érkezett haza, és először csak az ablakokból és a kéményből kifelé tóduló füstöt vette észre. Azonnal tárcsázta a tűzoltóságot, de a tűzoltók egy félreértés miatt csak bő fél óra múlva érkeztek a helyszínre. Az oltás, amelyben két tűzoltókocsi vett részt, körülbelül egy órát vett igénybe. A tüzet minden valószínűség szerint rövidzárlat okozta a gyerekszobában, és onnan terjedt át a lakóház többi helyiségébe. A keletkezett kárról nem készült hivatalos becs­lés, de az épület szinte teljes berendezése a tűz martalékává vált, a ruhák, a hivatalos dokumentumok nagy része elégett, a bútorok, valamint a műszaki berendezések használhatat­lanná váltak. A tűz egy kisebb részt kivéve, csupán az épület belsejében pusztított, de a keletkezett károk olyan súlyosak, hogy a ház lakhatóvá tétele sok időbe telik, annál inkább, mivel a renoválás nagy anyagi befektetést igényelne, a családi kasszát viszont az egyik fiúgyermek bérmálkozása és küszö­bönálló ballagása amúgy is igencsak megterhelte. A család most a fiatalasszony szüleinek a házában talált ideiglenes otthonra, ahová néhány még használható bútordarabot is magukkal vittek. ■ B­em Tűzoltónap Baján Nemzetközi versenyen vettek részt a kishegyesi tűzoltók A kishegyesi Maronka Károly Önkéntes Tűzoltótestület tagjai a hétvégén a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság vendégeként részt vettek Baján a megyei tűzoltónapon. A rendezvény programja két versenyszám­ból és különböző érdekes kísérőrendezvényekből állt össze - számolt be lapunknak Horváth Zoltán kishegyesi tűzol­tóparancsnok. Elmondta, hogy több vajdasági csapat is megjelent a versenyen. - Csapatunk Béres Ferencnek, a budapesti XIII. kerület tűzoltóparancsnokának a meghívására vett részt a bajai tűzoltónapon. Két csapatunk versenyzett, de mellettünk más vajdasági csapatok is jelen voltak: Bezdán, Bajmok, Bácskossuthfalva és Gunaras is képviseltette magát. Össze­sen 25 csapat vett részt a versenyen. Szép eredményeket sikerült elérnünk, a lánycsapatunk harmadik helyezett lett a nemzetközi mezőnyben, a fiúk pedig másodikak. A nőknél és a férfiaknák is a bajmokiak lettek az elsők, a gunarasi női csapat pedig második lett - mondta el Horváth, majd arról is beszámolt, hogy a két versenyszám közül az első erősen kötődött a bajai halászléhez. A csapat tagjai közül mindenki vitt egy-egy összetevőt, és határidő­re kellett összeállítani egy bográcsot. A második verseny­számnak már inkább volt köze a tűzoltáshoz: egy kézi tűzoltópumpát kellett összeállítani, majd egy labdát kellett átjuttatni vele egy akadálypályán, vízsugár segítségével. A versenyszámok mellett a tűzoltónapon volt búvárbemu­tató, drótkötélpálya- és tűzoltókamion-bemutató. A rendezvény keretében szentmisét is tartottak a tűzoltókért. ■ L. J. A kishegyesi lány- és fiúcsapat Baján Atofic Egyre több anyakoca Az élénk piaci kereslet és az emelkedő malacárak reményt adnak a tenyésztőknek Folytatás az 1. oldalról Miklós József abban reménykedik, hogy egyre több család biztos megélhetését jelent­heti ismét az ágazat a faluban is.­­ A tapasztalat azt mutatja, hogy a januári ünnepek után csökkennek az árak, de megdöb­bentünk, hogy még február elején is keresték az állatokat. És nem hogy csökkent volna az ára, de 240 dinárról 300-ra ugrott kilója. A szer­biai piacot nagyban befolyásolja még a Szent György-napi (durderdani) kereslet-kínálat, majd ez után ismét csökkenés tapasztalható. Ez eddig a termelők szerencséjére nem történt meg - tette hozzá Miklós. A szerbiai magántermelők - régiótól függő­en - elég jól felzárkóztak a világpiaci követel­ményekhez. Egyre többen törzskönyvezik az állományt, és jó genetikájú anyakocát tenyész­tenek, odafigyelnek a takarmányozásra, illetve a zoohigiéniai feltételekre. Miklós József vélemé­nye, hogy innentől kezdődhetne a mennyiségi feltételek kielégítése.­­ Pozitívumként tudom említeni a kelebiai példát. Ott egy tenyésztő felismerte az ágazatban rejlő lehetőségeket, és a falusiak az akadékos­kodó irigykedés helyett követték a példáját, és mára egy gazdag állomány nevelkedik Kelebián. Pacséron is egyre többen - főleg a fiatalok - építik a jövőjüket a malactenyésztésre. Körülbelül 300 törzskönyvezett anyakocát kapásból össze tudok számolni, és akárkivel beszélek, mindenki jelen­tősen növelni szeretné az állományát. Kishegye­sen és Feketicsen (Bácsfeketehegyen) is vannak szép példák, Gunarason is tevékenykednek nagy­termelők, sajnos azonban a többi környező tele­pülésen egyelőre nemigen követik a példánkat - mutatott rá Miklós, s arról is szólt, hogy a pacséri tenyésztők 90%-ban szerémségi és magvai felvá­sárlóknak tudják eladni a jószágot. A Neoplanta vágóhíd szerkezeti átalakításon esett át, így most ez a lehetőség egyelőre függőben van. Beszélgetőtársunk elmondta azt is, hogy az európai sertéspiacra, illetve az árakra pezsdítő hatással volt, hogy több brazíliai beszállítót is „félreállítottak”, illetve a megnövekedett kínai, orosz és európai piaci kereslet is befolyásolja a hazai árakat, függetlenül attól, hogy Szerbia még mindig nem szállíthat külföldre. Az ágazatot „kézben tartó” nagyvágóhíd­­tulajdonosok nyomást gyakorolhatnak a pozitív lendületre, de mivel jelenleg az országban jóval olcsóbb a sertés, mint külföldön, drasztikusan - remélhetőleg - nem vihetik le az árakat. A kivitel persze hatalmas előrelépést jelent­hetne az ágazatnak, de a hivatalos álláspont szerint elsősorban az Európában tiltott, az országban viszont alkalmazott oltások miatt ez nem lehetséges. Szakmai körökben külsőleg befolyásolt lobbitevékenységről is suttognak, és rebesgetik ugyan az oltások beszüntetését, de egyebek mellett Dél-Szerbiában a mai napig szabad tartásban is legeltetik a sertéseket, ezek pedig a vadakkal érintkezve különböző beteg­ségekkel fertőződhetnek meg - erre számos példa volt már. A szürkegazdaságban értékesített állatok is veszélyt jelentenek egészségügyi szempontból. A hivatalos szervek itt-ott már kezdik büntetni, ha például nem az egészségügyi előírásoknak megfelelően történik a malacok szállítása. Ezen­kívül több községben, régióban még mindig nem tudatos és célirányos az ágazatban történő gazdasági mozgás és értékesítés. Ez is hátráltat­ja országos szinten a sertéstenyésztést, pedig nagy lehetőségek vannak benne, amit ki kellene aknázni minél több tenyésztő bevonásával - vallja Miklós József, aki az ágazat fellendítésének reményében szakemberek és környékbeli sertés­­tenyésztők bevonásával majdnem egy évtizede szervezi a pacsér­ sertéskiállítást. ■ K. P. D. Miklós József Mosolycsaló Csodaország Fennállásának legnagyobb sikere előtt a topolyai bábszakkör A topolyai Mosolycsalók Bábszakkör 2012-ben alakult meg. Az azóta eltelt időszakban számos bábszínházi és élőszereplős előadással örvendeztették meg a topolya­iakat, és legutóbbi darabjukkal, a Lewis Carroll Alice Csodaországban regénye alapján készült Csodaország című előadással legnagyobb sikerüket érték el azzal, hogy jogot szereztek az általános iskolások országos színházi szemléjére. Ennek apropóján beszélgettünk Cinkovity Edittel, aki Kokre­­hel Józseffel egyetemben a csoport vezetője. ■ Kik alkotják a csoportot? - Jelenleg húsz gyerekkel dolgozunk. Bárki csatlakozhat a csoporthoz, nem válogatjuk a gyerekeket, mindenkivel próbá­lunk a maga szintjén foglalkozni, olyan szerepeket osztunk rájuk, ami megfelel nekik. A korosztályok sincsenek meghatározva, vannak másodikos diákjaink, de van egy középiskolásunk is, aki most fejezi be a középiskolát, és szeretne tovább­ra is velünk maradni, bár nyilvánvaló, hogy egy felnőtt társulatban a helye. A megalakulásunk óta jöttek-mentek a gyerekek, vannak régiek, akik a kezdetek óta itt vannak, de vannak újak is. ■ Mikor tudnak próbálni? - Heti rendszerességgel foglalkozunk velük, szombaton délután négytől hatig vannak a foglalkozások, illetve amikor készítünk egy előadást, a vasárnapokat is bekapcsoljuk, mivel ez az az időszak, amikor nincs iskola, amikor jobban ráérünk, néha becsúszik természetesen egy-egy születésnap, családi program, de­ mindenki igyekszik szabaddá tenni ezeket az időpontokat. A foglalkozásokat Kokrehel József és jómagam vezetjük minden hétvégén, de szakmai segítséget is szoktunk Crnkovity Edit kérni, legújabb darabunk rendezésére Crnkovity Gabriellát, az Újvidéki Színház színésznőjét kértük fel, de tavaly például Körmöci Petronella volt velünk, illetve Beck Izabellával, Molnár Gábor Ildikóval, Kokrehel Júliával is együttműködtünk egy-egy tábor erejéig. Mindig jól jön a szakmai segítség, illetve egy-egy pedagógus segítsége. Eredményt csak úgy tudunk elérni, ha a tanárok, pedagógusok is mellettünk állnak, és ezt meg is köszönöm mindkét topolyai általános iskola tanárainak, hisz maximálisan kiálltak mellettünk, elnézték a hiányzásokat, mivel a verse­nyek, találkozók általában iskolaidőben vannak. ■ Bábszakkörként indultak, a két legutóbbi darabjuk viszont élőszereplős darab volt. Végleg váltanak? - Bábszakkörként indultunk, és erről nem is szeret­nénk lemondani. Az alsósoknak, a kicsiknek nagyon jó indulás a bábozás. Szakmailag bizonyított tény, hogy teljesen felszabadulnak, hisz egészen más, amikor maguk előtt tarthatják a bábot. Amikor elérik az ötödik osztályt, már ciki lesz számukra a bábozás. Nem kellene, hogy az legyen, de amikor kamaszodnak, másképp gondolkod­nak, saját magukat is szeretnék megmutatni. Éppen ezért el kell gondolkodnunk azon, hogy a jövőben minden korosztályt egy csoportban tartsunk-e. ■ Hogyan született meg a Csodaország? - A Csodaországot a tavalyi táborunkban készítet­tük el a drámai foglalkozások keretében. Nekem nagyon tetszett a darab, mert rengeteg játéklehetőség van benne. A táborban más a csoport összetétele, hisz vannak vidéki résztvevők is, és szerettem volna, ha a mi csoportunkkal rendesen kidolgozzuk, hisz nyilvánvaló, hogy egy dara­bot nem lehet öt nap alatt teljesen elkészíteni. Megkértem Gabriellát, hogy hétvégenként ne csak családi látogatásra jöjjön Topolyára, hanem foglalkozzon a gyerekekkel, így vasárnap délelőttönként ő dolgozott a csoporttal. Fárasztó, kitartó munka kellett hozzá, de a községi szemlé­ről eljutottunk a körzetire, azután a tartományi szemlére is, és ott jogot nyertünk az országos szintű megmérettetésen való részvételre. Jobbára szerb előadások vannak ezeken a szemléken, mi voltunk az egyetlen magyar előadók, de a darabnak van egy színházi nyelvezete, amit nagyon szeretett nézni a szerb közönség is. Zenés mesejátékról van szó, jó benne a zene, jó a szöveg, szeretik a gyerekek, és ez a legfontosabb, utána már könnyebben megy a munka. . A csoport június folyamán még egyszer előadja a Csodaországot a topolyai közönségnek, illetve az idén is megrendezik hagyományos táborukat, amelyre július 17-e és 22-e között kerül sor, és ahol Cinkovity Gabriella, Vörös Imelda és Kokrehel József foglalkozik majd a gyere­kekkel. ■ B­em Részlet a zenés mesejátékból Linear Photography A zene szerelmese Kocsis Antal, Szűcs Budai József. A zene szerelmese. Részletek életéből és munkásságából című könyvének bemutatója május 27-én, szom­baton 18 órakor kezdődik Topolya Község Múzeumában. A kiad­ványt és Szűcs Budai József munkásságát Pastyik László és Bulatovic Gabriella méltatja. A rendezvényre a Vajdasági Magyar Helytörténe­ti Társaság, a Film-Múzeum civil szervezet, a Panonia-Print Kft. és Topolya Község Múzeuma szervezésében kerül sor. ■ H. E. 2017. május 25., csütörtök

Next