Magyar Szó, 2017. május (74. évfolyam, 99-123. szám)

2017-05-27 / 120. szám

18HÉTVÉGE hetvege@magyarszo.rs Nltcmne 2017. május 27., 28., szombat-vasárnap Klíma- és környezetbarát erőmű A kishegyesi Kollár Ferenc világszabadalma Túri Tibor A kishegyesi Kollár Ferenc kétségtelenül színes egyéniség, igazi régi vágású polihisztor, újságíró, szerkesztő, kutató, a Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó főszerkesztője, a Szerbi­ai Agrárkamara tiszteletbeli mérnöke, a Nemzetközi Szent György Lovagrend és a Magyar Katolikus Újságírók Szövet­ségének tagja, neves vállalkozó, s ami kevésbé ismert, de talán mégis a legfontosabb: világhírű feltaláló, az európai alternatív energiaforrások egyik jeles kutatója. Kollár Ferenc 1992 óta él Szegeden. Áttelepülése előtt a ’60-as évek végén és a ’70-es évek elején a szabadkai Életjel szellemi vezetőjeként, a 7 Nap külső újságíró munkatársaként, a Szabadkai Rádió műsorren­dezőjeként vett részt Vajdaság kulturális életében. Gulyás József költő­vel és Török István festőművésszel Jelen (az első változat szerint Alfa) címmel ifjúsági lapot alapított, melynek megszűnéséig, 1976-ig egyik szerkesztője volt. A szabadkai Ifjúsági Otthon műsoriroda vezetője­ként számos koncert, nagyszabású zenei esemény megrendezése fűző­dik a nevéhez. Felsorolni is hosszú lenne, mi mindennel foglalkozott még az ifjú Kollár. A vajdasági magyar sajtóban több mint 300 írása jelent meg nyomtatásban, írásait, verseit közölte a 7 Nap, a Magyar Szó, a Jelen, a Subotica lap, az Üzenet, a Rukovet, a Szabadkai Rádió és az Újvidéki Rádió. A SIKERES VÁLLALKOZÓ, FELTALÁLÓ 1982-1984 között babtermesztési kísérleteket folytatott, ered­ményeit tudományos publikációkban adta közre. Elismerésként az Agrárkamara tiszteletbeli mérnöki címmel tüntette ki. Amikor 1989- ben Jugoszláviában lehetőség nyílt magántulajdonú vállalatalapításra, Kollár az elsők között hozott létre saját vállalkozást. Később megvá­lasztották a Vállalkozók Kamarájának elnökévé is. Ezekben az években több mint harminc embert foglalkoztató vállalkozása Svédországba is exportálta minőségi és korszerű termékeit. A háború kiszélesedése és az akkori gazdasági viszonyok megakadályozták abban, hogy magyar nyelvű napilapot indítson, ezért Kollár Ferenc családjával Szegedre költözött, ahol 1992-2008 között áruház-tulajdonosként figyelem­reméltó gazdasági eredményeket ért el. Ezzel párhuzamosan a Tisza menti Kereskedelmi Kamara igazgatójaként is tevékenykedett, később pedig a Xerox koncessziós igazgatója lett. 2004-ben fiával megalapítot­ta a Magyar Kultúra Emlékívek Kiadót, amely csaknem ezer emlékívet jelentetett meg, valamint több könyvsorozatot adott ki. Újságírói és kiadói munkájának elismeréseként 2005-ben a Nemzetközi Szent­ György Lovagrend tagjává avatták. Kollárt 2002 óta aktívan foglalkoztatja a klímaváltozás és az alter­natív energia problematikája. A témával kapcsoltban tanulmányokat készített, és több nagy projekt tanácsadója volt. Intenzíven dolgozott egy olyan alternatív villamos energiát előállító modellen, melynél összekapcsolható a kommunális és ipari hulladékból plazmatechno­lógiával nyert energia, valamint az alga fotóbioreaktorban tenyész­tett algából nyert olaj. Az algák csodálatosak, hisz termőföldet nem igényelnek, olajhozamuk pedig nagyobb a legjobb olajnövényekénél is. Kollár olyan algaolajat előállító egységet tervezett és szabadalmaz­tatott, amely évszaktól és napszaktól függetlenül állíthat elő bioüzem­anyagot. Továbbá nemzetközi szabadalmakat kapott szénerőművek és gázerőművek károsanyag-kibocsájtásának semlegesítésére is. KOMMUNÁLIS ÉS IPARI HULLADÉKBÓL ENERGIA A világon léteznek plazmaerőművek, melyek hulladékot semmi­sítenek meg és pirogázt állítanak elő. A keletkezett gázt elégetik, és az így keletkezett hővel gőzt generálnak. Vannak olyan változatai is, melyek a pirogázból nem hőenergiát állítanak elő, hanem földgáz vagy kőolaj hozzáadásával gázturbinát üzemeltetnek, és elektromos energiát termelnek, valamint hasznosítják a gázturbina hulladékhő­jét. A világon már több felé is állítanak elő biodízelt algából. Ezek a technológiák olyanok, hogy tóban vagy csőrendszerben algát szaporí­tanak - keringetik, táplálékot és CO2-t adagolnak növekedésük előse­gítése érdekében­­, majd a leszűrt algamasszából különböző módon (préseléssel vagy ultrahangos módszerrel) kivonják az olajat, és azt Az európai követelményeknek megfelelően az erőmű minimum 12 megawattjóra elektromos áramot kell, hogy termeljen és értékesítsen, így lett a dollárék prototípusa 17 megawatt. Ebből az erőmű 4-4,5 megawattot felhasznál saját működtetésére. Ez volt Európában az első alternatív erőmű, amely szabadalmat kapott, s ténylegesen zéró káros kibocsájtású, észterezve biodízelt állítanak elő. A fenti két technológiát eddig még senki nem vonta össze - vagyis az elektromos energia termeléséhez a gázturbina meghajtására a pirogáz mellé még nem alkalmaztak algából előállított olajat vagy biodízelt - magyarázza a bonyolult eljárást Kol­lár. A gázturbináknál, melyek elektromos energiát termelnek, mellék­­termékként keletkezik egy úgynevezett kipufogógáz is, mely CO2-t tartalmaz, és a légkörbe jutva nagymértékben károsítja a környezetet. Az új megoldás szerint ezt a keletkező CO2-t nem engedik a légkörbe, hanem a gázturbinák szomszédságában működő algaüzembe veze­tik, és keverőrendszeren keresztül táplálékként az algaszuszpenzióba adagolják. A fenti eljárás a termelt elektromos energiát 100%-ban „zöld” energiaként biztosítja - egyrészt azért, mert a pirogáz mellé nem kőolajszármazékokat adagolnak a gázturbina meghajtásához, másrészt azért is, mert a károsanyag-kibocsátás zéró. Mivel a plazma­kemence akár az atomreaktorokból származó sugárzó anyag, kórházi veszélyes hulladék, ipari hulladék megsemmisítésére is alkalmas, így azok sem okoznak környezeti terhelést, magyarán, káros következmé­nyek nélkül hasznosulnak. Nem kell sokmilliárdos költséggel hulla­déktárolókat kialakítani, mert a káros anyag megsemmisítésre kerül, méghozzá úgy, hogy közben energiát is nyerünk belőle, vázolja az új technológia lényegét Kollár. A VILÁGSZABADALOM 2004-ben az Európai Bizottság elhatározta, hogy pályázatot ír ki olyan projektek támogatására, amelyek a nap és a szél energiája mellett egy harmadik, környezetbarát energiafajta előállításán dolgoznak. A pályázat kiírása időbe telt, így az infók birtokában Kolláréknak idejük volt nemzetközi partnerek után nézni, és alaposan felkészülve megfe­lelni a szigorú követelményeknek. A kutatások főcsapása mentén az Kollár Ferenc évek során keletkeztek olyan felfedezések, amelyek az atomipar és a hadiipar érdeklődését is felkeltették, le is csaptak rá a partnerek. A klíma- és környezetbarát erőmű szabadalom tulajdonosa és bejelen­tője Kollár Ferenc egy személyben. Az európai követelményeknek megfelelően az erőmű minimum 12 megawatt/óra elektromos áramot kell, hogy termeljen és értékesítsen, így lett a Kollárék prototípusa 17 megawatt. Ebből az erőmű 4-4,5 megawattot felhasznál saját működ­tetésére. Ez volt Európában az első alternatív erőmű, amely szabadal­mat kapott, s ténylegesen zéró kibocsájtású. Feltalálója természetesen büszke rá, hogy magyarként, sőt vajdasági magyarként sikerült ezt elérnie. Kollár 2009 óta részt vesz Magyarország energetikai prog­ramjának kidolgozásában. Az általa kidolgozott, az ipari szilárd, 2005-től a Szent György Lovagrend tagja valamint a kommunális hulladékot feldolgozó, magas hőmérsékletű plazmakemencés és kombinált ciklusú elektromos energiát előállító komplexum - az algatechnológia alkalmazásával - magas gazdasági Olyan algaolajat előállító egységet tervezett és szabadalmaztatott, amely évszaktól és napszaktól függetlenül állíthat elő bioüzemanyagot. Továbbá nemzetközi szabadalmakat kapott szénerőművek és gázerőművek károsanyag-kibocsájtásának semlegesítésére is. mutatóval rendelkezik, úgy, hogy közben károsanyag-kibocsájtása zéró. Hamarosan Budapestnek is megoldást kell találnia a hulladék­­problémájára - ezért felmerült egy ilyen erőmű létesítése a főváros­ban. Az utóbbi években több ország megvásárolta a találmány jogát, többek között Szerbia is érdeklődik egy ilyen erőmű megépítése iránt. Hasonló erőműről eddig csak álmodtunk... SZABADALMI OKIRAT Tanúsítvány a világszabadalomról A kutató és feltaláló 25 éve Szegeden él családjával Oros András

Next