Magyar Szó, 2017. június (74. évfolyam, 124-149. szám)

2017-06-03 / 126. szám

FŰNYÍRÓK MÁRK Telefon: 024/827-220 Újvidék, 2017. június 3., 4., szombat-vasárnap www.magyarszo.rs KÖZÉLETI NAPILAP­­ LXXIV. évf. 126. (23 820.) szám ■ Ára 50 dinár Öt szín egyazon csokorban Pünkösdi vezércikkünk 17. oldal NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA Menyhárt József: A nemzethez tartozás hűség és alázat 4. oldal Az új tanévre készülve Az idén is lesznek beiskolázási csomagok 13. oldal Törvényes mederbe terelnék az idénymunkát A törvény védené a munkások jogait, de további terheket róna a kistermelőkre Hónapokkal ezelőtt Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter bejelentette, hogy hamarosan meghozzák az idénymunkások foglalkoztatásáról szóló törvényt, mely egy újabb lépés a szürkegazdaság felszámolása felé. A törvény alapján a termelőknek ezentúl be kell majd jelenteniük a náluk idénymunkásként dolgozó személyeket, akik után adózni fognak, így az állam­kasszába is több bevétel folyna be, és az idénymunkát vállalók is megvalósíthatnák mindazokat a jogokat, melyek egy bejelentett munkahellyel járnak. Vannak azonban, akik úgy vélik, a kistermelők nem fogják tudni kifizetni a plusz költségeket, és náluk szinte biztosan marad a feketézés, ami továbbra is megfelel azoknak, akik egyéb szoci­ális juttatásban részesülnek, de a megnövekedett költségek miatt akár a termény ára is növekedhet. A felmérések szerint Szerbiában évente mintegy 300 ezer ember vállal feketén szezonmunkát a mezőgazdaságban. Magyarországon már egy jól bejáródott rendszer alapján tudják a termelők bejelenteni az idénymunkásaikat, akik így jogosultak lesznek a nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra is. Egy személy évente legfeljebb 120 napig vállalhat idénymunkát, illetve 90 napig dolgozhat alkalmi munkásként ugyanannál a munkaadó­nál, aki idénymunkásonként 500 forintot, alkalmi munkás foglalkoztatása esetén 1000 forintot fizet napjára az állam­nak, ezen felül pedig kifizeti a munkásnak a bérét is, és hogy megkönnyítsék az ügyintézést, a munkaadó az interneten keresztül is be tudja jelenteni az alkalmi vagy idénymunkásait. Horvátországban is évek óta működik egy rendszer, melynek keretében a termelő vagy munkaadó előre megveszi azokat a kis bélyegeket, melyeket aztán beragaszt az idénymunkát vállalók könyvecskéjébe.­ Folytatása a 20. oldalon Oros András illusztrációja Magyar Lívia Léphaft Pál Összetartozásunkról Fodor István M­áig sem tudom, kinek fontosabb a nemzeti összetartozás: a határnak ezen az oldalán kisebbségben élőknek-e, vagy az anyaországnak. De ezen nem is kell gondolkodnunk, hiszen a szoros kapcsolatnak éppen az a lényege, hogy nem törődik az országhatárral, átível fölötte, miközben a kisebbségi közösséget védi, a többségnek meg a legrosszabb esetben sincs belőle kára. A trianoni békediktátum évfordulóin - a kilencvenhetediknél járunk - sokat kesergett már népünk jobbik fele az ország és a nemzet szétdarabolásán. Az önsanyargatásnál tovább azonban senki sem jutott egészen a közelmúltig, az elcsatolt nemzetrészek pedig egyre zsugorodtak, veszett a népesség, s félő volt, hogy gyorsan el is tűnik saját szülőföldjéről. Talán nem is tartották fontosnak a baloldali és liberális magyar kormányok, hogy mentsék a még menthetőt, vagy talán politikusaik sem sokat tudtak rólunk, mint ahogyan a magyar­­országi polgárok sokasága is a rendszerváltást követő nyitáskor meglepődött létezésünkön. Ezért fogta el őket nagy félelem az emlékezetes december 5-ei állampolgársági népszavazás táján, azokat, akik most szívesen bebocsátanák a távolról és idegen kultúrából érkezőket. A nemzetben (is) gondolkodó pártok - élen a Fidesszel -fölismerték, hogy a kesergés nem viszi előbbre a nemzetegyesítést (a határrevízió pedig régen elszállt álom), ezért hatalomra jutásukat követően sorozatban hoztak olyan intézke­déseket, amelyek az összetartozást erősítik, és legalább menteni igyekeznek a határon kívül rekedt magyarságot. Így került sor az anyanyelvű oktatásban részesülők és az intézmények anyagi megsegítésére, az egyszerűsített honosítás bevezetésére, legújabban pedig a nagy értékű gazdasági támogatásokra. Átgon­dolt stratégia ez a megmaradásunk szolgálatában, még ha a nagy kivándorlási hullám nem is a mi malmunkra hajtja a vizet. Jó politikai légkörben reményeink szerint elérhető, hogy az országhatár ne korlátozza a nemzetegyesítést, s így - ha Trianon évfordulója nem is lesz számunkra ünnep -június 4-ét ne gyásznapként élje meg a magyarság. A baraparti iskolába jár minden diák Adón legkésőbb őszre nagyszabású felújítás kezdődik a központi iskolaépületben 10. oldal BL-döntők fociban és kézilabdában Ma a Juventus és a Real Madrid küzd meg a legértékesebb labdarúgó-klubtrófeáért, a hétvégén a Veszprém is próbálkozhat elhódítani ugyanezt kézilabdában 14-15. oldal „Le kell térni a kitaposott útról" Iván Szabolcs világjáró fotóssal beszélgettünk 21. oldal Kis község, kis ipari park Jelenleg 20 hektáron három cég működik az ipari parkban - Kevés alkalmazottjuk van 22. oldal 122,3165 Din Hőmérséklet 16°C/32°C

Next