Magyar Szó, 2017. augusztus (74. évfolyam, 176-202. szám)

2017-08-12 / 186. szám

RÖVIDEN ZOMBOR Választások tizenhárom helyi közösségben Augusztus 13-án helyi közösségi választásokat tartanak a zombori Gornja Varos, Mlake, Stara Selenca, Nova Selenca és Selenca város­részben, továbbá nyolc faluban: Rastinán, Doroszlón, Nemesmiliticsen (Svetozar Mileticen), Gádoron (Gakovón), Sárin (Aleksa Santicon), Őrszálláson (Stanisicen), Sztapáron (Staparon) és Csonoplyán. Vasár­nap 49.179 polgár élhet a választás jogával, és 48 szavazóhelyen adhatja le voksát 7 és 20 óra között. ■ lau TÖRÖKKANIZSA X. Szent István-napi ünnepség A törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület szervezésében idén is gazdag program várja a Szent István-napi ünnepség részvevőit augusztus 20-án a szőke Tisza bal partján. Idén is a községháza előt­ti téren ragyog fel a Nyári szivárvány 15.00 órakor, ingyenes, vonzó gyermekprogramokkal csalva mosolyt a gyerekek arcára, s ebben az időpontban kerül sor a kézimunka- és kézműves-kiállítás megnyitójára is. A Szent István-napi műsornak része a lovasok felvezetésével kísért látványos felvonulás, 16.40-kor indul a városközponttól, a postától a katolikus templomig. Államalapító Szent István királyunk ünnepén tizedik alkalommal zúgnak fel a törökkanizsai Szent György vértanú katolikus templom harangjai. Ez alkalommal nemcsak a rendezvény jubileumi évének tiszteletére, de ft. Koncz Tibor esperes atya, városuk szülöttje ezüstmiséjének a kezdetét is jelezve. A hálaadással és kenyér­szenteléssel egybekötött ezüstmise 17.00 órakor kezdődik. Zenta Város Fúvószenekara a községháza előtt felállított színpadon 18.00 órától szórakoztatja a közönséget, 18.30 órakor színes művelődési műsorral folytatódik a jubileumi Szent István-napi rendezvény. S ahogyan az már egy évtizede hagyomány a rendezvényen, a vasárnapi programot utcabál és tűzijáték teszi még emlékezetesebbé. A talpaláva­­lót a magyarkanizsai Eridanus együttes szolgáltatja este nyolc órától, a tűzijáték fényei pedig 22.00 órakor gyúlnak fel a Tisza felett. A szervező Tiszagyöngye Művelődési Egyesület mindenkit nagy szeretettel vár! BÁCSGYU­LAFALVA Ma falunap Falunapot tartanak a helyi önkormányzat szervezésében szombaton Bácsgyulafalván (Telecskán). A program reggel nyolckor kezdődik a piactéren fölállított egészségügyi sátorban, ingyenes vércukorszint- és vérnyomásméréssel. Kilenc órakor térzene hangzik föl, és ekkor nyílik a játszósátor is a gyerekeknek, tíz órakor pedig lovas és fiákeres fölvo­nulásra kerül sor. Délután négy órától lehet elfoglalni a bográcsfőző helyeket, majd a tűzgyújtás következik. A Petőfi Sándor Magyar Műve­lődési Egyesület 17 órától szabadtéri műsort mutat be. A vacsora és az utcabál este hét órától kezdődik, a rendezvény alatt a Bakos és Csányi duó muzsikál. ■ JJ ­ Paraczky László Hidrológiai szempontból akkor beszél­hetünk aszályos évről, ha a vizsgált terü­let víztárolási mérlege negatív, tehát ha a területre folyó, illetve lehulló csapadék mennyisége kevesebb, mint az onnan elfo­lyó, illetve elpárolgó vízmennyiség. Az aszály, ami tulajdonképpen véletlenszerű jelenség, általában nagy hőséggel páro­sul. A mezőgazdasági haszonnövények ilyenkor a talaj mélyebb rétegéből szedik a vizet, feltéve, ha csapadékos volt a tél, és a földben van tartalék nedvesség. Az idei év - bár eddig nem nyilvánították hivata­losan aszályos évvé - minden bizonnyal a rekkenő hőségről és az alacsony hoza­mokról marad emlékezetes. Sinisa Jakovljev agronómus, az Újvi­déki Földművelési és Konyhakertészeti Intézet munkatársa, az intézet közép­bácskai képviselője szerint már most úgy tűnik, az idei év nagyon hasonlít a 2014- es évhez, amikor kombájnok helyett az aszály aratta le a termést. Mint mondta, a rendkívül magas hőmérsékletek követ­kezményei - bármennyi eső esik is a nyár folytatásában - a hozamokon már bizto­san nem segít. Legalábbis 90 százalékban biztosan nem.­­ őszintén szólva mindannyiunkat meglepett ez a hosszan tartó forróság. Amikor ilyesmi történik, azonnal árad a panasz mindenkiből, elégedetlenek vagyunk, ahelyett, hogy elismernénk, az idén valamiben tévedtünk. Újra nem tartottuk be a megfelelő agrotechnikai követelményeket, magyarázatként pedig különböző kifogásokat hozunk fel. Mint szakemberek, már a téli mezőgazdasági előadásokon felhívtuk a termelők figyel­mét arra, hogy a hó és a csapadék hiánya miatt az idén tavasszal sokkal nagyobb odafigyeléssel, szakértelemmel lássunk hozzá a talaj előkészítéséhez és a vetéshez. Elmondtuk, hogy itt, Közép-Bácskában az átlagos csapadékmennyiség 350-400 liter, ebből csak a vegetáció időszakában 250- 270 literre van/lenne szükség a jó hoza­mok eléréséhez. Talán legegyszerűbben a 2014-es évhez hasonlítható az egész, amikor ugyancsak csapadékmentes telünk volt, a tavasz és a nyár azonban rengeteg esőt hozott, és ez valamelyest pótolta a hiányzó nedvességet, javított a hozamo­kon. Mindezt azonban hamar elfelejtettük, hiszen tavaly újra kedvező volt az időjárás, nagyon sok termelő rekordhozamot ért el, ami jó, ha ötévenként egyszer előfordul. Ami a kukoricát illeti, mi az intézetben a 70 centiméteres sortávolságon soha nem javasoljuk a 16-17 centiméternél sűrűbb vetést, ami 55-60 ezer növényt jelent, egyes külföldi vállalatok viszont 80-90 ezer növényt ajánlottak hektáronként. Fontos megjegyezni, hogy utóbbiak csak az ellenőrzött termelés, egészen pontosan az öntözés következtében hoznak rekord­­termést, kivételt talán egy-egy szerencsés­nek mondható év képez. Már többször is bebizonyosodott azonban, hogy nem a szerencsében kell bízni, hanem elsősorban az öntözőrendszerekben, másodsorban pedig a megfelelő agrotechnikai eljárá­sokban. Ez a két tényező döntő a jelen és a jövő mezőgazdaságát illetően - magya­rázta az agronómus. Mint mondta, a tavalyi jó hozamokon felbuzdulva a termelők figyelmen kívül hagyták a szakemberek véleményét, és mindenki úgy vetett, ahogyan és amikor neki megfelelt. A földet viszont nem lehet becsapni, az időjárást még kevésbé.­­ Március végén volt egy időszak, amikor sokan elkezdtek vetni, szóját és kukoricát is. Utána viszont jött egy hosszabb hideghullám, amely miatt a termelők még április közepén sem mertek kimenni a földekre. Sokan megvárták a májusi ünnepeket és akkor vetették el a kukoricát, ami az idén sajnos végzetesnek bizonyul. A későn ültetett növény ugyan­is már nem tudott rendesen kifejlődni a hőség beállta előtt, ennek következtében 80-90 százalékos terméskieséssel számo­lunk. A szakemberek, a mezőgazdasági technikusok sokéves tapasztalata, hogy az optimális vetési időszak a kukorica esetében április 10-e körül van. Ezt kelle­ne tiszteletben tartani. Sok olyan termelőt ismerek, akik ekkor vetettek. Az ezt követő többnapos hideghullám csak megedzette a növényt - ez esetben a kukoricát -, és nem tett kárt a vetésben. Ezeken a parcel­lákon, melyek most is többfelé zöldülnek, lesz termés, bár a szokásosnál alacsonyabb hozam várható. A hozamokhoz némileg hozzásegített az is, hogy júniusban, vagy­is a vegetációs időszak kezdetén, többfe­lé esett eső. Bár kevés, mindössze 10-20 liter csapadékról van szó, jól jött, mert megmentette a növényt a kiszáradástól - mondta Jakovljev. A kérdésre, hogy véleménye szerint mennyire vagyunk a mezőgazdaságban felkészülve a klímaváltozásra, hogyan tervezhető a következő év, illetve egyál­talán tervezhető-e bármi is, az újvidéki intézet szakembere elmondta, tervezni csak rövid távon szabad, mert soha nem tudjuk, hogy milyen lesz a következő év.­­ Csak egy példával igazolnám ezt az állítást. Az idén nagyon hosszú és hideg volt a tél, így már februárban úgy tűnt, hogy a búzával bevetett terület mintegy 40 százaléka kifagyott. Erre később rácá­folt az időjárás, és a rossz előjelzésekkel szemben a kenyérgabona viszonylag jól termett. A gond viszont az, amit mind­annyian érzünk, vagyis, hogy az eddigi négy évszak helyett igazán már csak kettő maradt: a nyár és a tél. Nincs rendes tavasz, de ősz sem, a hideg télből egyből bele­megyünk a nyárba, és ha nem reagálunk kellőképpen, vagyis nem óvjuk a felszíni vízkészletet, a téli csapadék hamar elpáro­log a talajból. Márpedig ez a kukoricának - amiből legtöbbet vetnek ebben a térségben - nagyon fontos. A szükséges vízmeny­­nyiség mellett nem kevésbé fontos az sem, hogy a vetés optimális időben történjen, és ne legyenek sűrűk a sorok Mindent össze­gezve, változtatni kell a régi, évtizedekkel ezelőtti, „jól bevált” gyakorlaton. Az idei év is ezt igazolja - mondta végezetül az Újvidéki Földművelési és Konyhakerté­szeti Intézet munkatársa. ASZÁLY Változtatni kell az eddigi hozzáálláson A későn elvetett kukorica esetében 80-90 százalékos terméskieséssel számolhatunk Paraczky László A májusi vetés végzetesnek bizonyult Stafic A bácskertesi (kupuszinai) helyi közösségi választásokon a Vajdasági Magyar Szövet­ség által támogatott Falunkért, Kupuszináért polgárok csoportja jelentős fölénnyel nyert a Szerb Haladó Párt támogatásával indu­ló jelöltekkel szemben. A hét helyi közösségi tanácsosi hely­re Buják Jánost 631 szavazat­tal, Balogh Józsefet 600, Dubac Évát 603, Rekettye Róbertet 646, Guzsvány Lászlót 582, Limbur­ger Georginát 606, Zsivó Pétert 635 szavazattal választották meg a polgárok. A tanácstagok mandátuma négy évre szól, az első ülésen közülük választják majd meg a tanácselnököt. Péter István községi képvi­selőt, a Vajdasági Magyar Szövetség nyugat-bácskai körzeti szervezetének alelnökét kérdeztük arról, hogy kupuszi­­naiként számára mit jelent ez a győzelem. A választáson indu­ló polgári csoport összeállása­­kor igyekezett olyan embereket választani, akik különféle szak­területet, illetve civil szerveze­tet képviselnek. Mindezt azért, hogy a felmerülő problémák számos szegmensét figyelem­be vegyék. Hangsúlyozta, hogy a helyi közösség külön jelen­tőséggel bír egy falu életében. Elmondása szerint ez az egyet­len olyan intézményes rend­szer, amely arra hivatott, hogy az ott élő polgárok életminősé­gére odafigyeljen, és próbáljon valamit tenni az érdekükben. Mint kiemelte, ez a győzelem, illetve az 51 százalékos rész­vételi arány azt jelenti, hogy a falu lakossága megértette a helyi közösségi választás fontossá­gát. Ez arról tanúskodik, hogy ők maguk akarják irányítani a sorsukat. Azt is elmondta, hogy a tanácstagok összetétele nem véletlen. Beszélgetőtársunk beszélt a tervekről, illetve arról, hogy a lakosság milyen befektetésekre számíthat. - Sajnos bezárták a benzin­kutat a faluban. A piacon ilyen tevékenységgel foglalkozó cégek körében kezdtünk érdeklődni. A megbeszélések alapján elmond­hatjuk, hogy van hajlandóság ez irányba. A faluban bank sincs. Az OTP Bank megvásárolta a Vajdasági Bankot, amelynek volt itt egy fiókja. Remélhe­tőleg ez az ügy is hamarosan megoldódik. Olyan híreket hallunk, hogy a posta ezután nem folyósítja a nyugdíjakat, ezért egy bank vagy egy pénzin­tézet szerepe még inkább felér­tékelődik. Jövő hétre szeretnénk összehívni egy ülést a községi vezetőkkel, ezen majd javasla­tot teszünk arra a problémára, amely a legjobban felizgatta a falu lakosságát. A falu munka­gépeit ugyanis teljesen át akar­ták adni az apatini kommunális vállalatnak. Számunkra elfogad­hatatlan, hogy mindezt csak egy tollvonással elintézzék. A legha­tározottabb módon lépünk fel ez ellen, de ha az általunk java­solt rendszert nem fogadja el a község, a tulajdonjogi törvény lehetővé teszi, hogy a kommu­nális vállalat ezeket a gépeket továbbra is a falu területén vesse be különféle munkálatok­ra, útjavításra, munkaakciókra - mondta Péter István. A VMSZ nyugat-bácskai körzeti szervezetének alelnö­­ke arról is beszámolt, hogy mire lenne szüksége a falu­nak. Kiemelte, hogy az évekkel ezelőtt elkészült ipari parkba befektetőket várnak. - Nyilvánvalóan nagyon komplikált egy faluból befek­tetőt találni, amikor az önkor­mányzatok, a községek is nehe­zen birkóznak meg ezzel a feladattal. Egy ipari park egy élő anyag, amit állandóan formál­nunk kell, hiszen az igények is folyamatosan változnak. Ezért nem állítom, hogy teljesen elké­szültünk vele. Gyakorlatilag egy kiépített infrastruktúrájú terü­lettel várjuk a befektetőket. Nagyon bízunk abban, hogy olyan raktározó, feldolgozó kapacitást sikerül ideédesget­nünk, ami a helyi termékekre, elsősorban az almatermelésre összpontosít majd - ecsetelte beszélgetőtársunk. ■ lau HELYI KÖZÖSSÉGI VÁLASZTÁSOK A polgárok igényeit tartják szem előtt Péter István: A kupuszinaiak maguk akarják irányítani a sorsukat Nyugat-Bácska Portál Péter István Archív A kupuszinai Szent Anna római katolikus templom

Next