Magyar Szó, 2017. augusztus (74. évfolyam, 176-202. szám)

2017-08-17 / 190. szám

12ÚJVIDÉK ujvidek@magyarszo.rs Atasió 2017. augusztus 17., csütörtök Szent István-napi ünnepség A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ tisztelettel és szeretettel vár mindenkit Szent István-napi ünnepségé­re, 2017. augusztus 20-án. A program keretében 19 órakor ökumenikus istentisztelet, a Szent Erzsébet katolikus temp­lomban, a Központ helyiségeiben 20 órakor köszöntő és alkalmi műsor. A program népünnepéllyel folytatódik. Családi hétvége a természetben A temerini Falco Természetkedvelők Egyesülete, a nyári szün­idő utolsó hétvégéjén, augusztus 25. és 27. közötti időszakban, családbarát hétvégi tábort szervez a Jegricska Természeti Park területén. A tábor fő szervezője Vígh Lóránd, az egyesület tagja, aki egyébként a Tartományi Területrendezési és Környezetvédelmi Titkárság munkatársa. A tábor érdekessége, hogy a gyermekek szüleikkel együtt tanul­hatnak, túrázhatnak, játszhatnak egy olyan természetes környezet­ben, amelyben az új ismeretek és élmények megszerzése mellett a kikapcsolódás is helyet kap. A programban környezet- és termé­szetvédelemmel kapcsolatos előadások, kötetlen beszélgetések, közös foglalkozások szerepelnek, de nem maradnak el a különböző közösségi játékok, és a sétahajózás sem - olvasható a jelentkezési felhívásban az egyesület honlapján. Az elszállásolás sátrakban történik, amit a résztvevőknek kell magukkal hozniuk. A szervezők a táborlakók felügyeletét, a rend­szeres étkezést, valamint a tartalmasnak ígérkező program leve­zetését biztosítják. A részvételi díj 6-10 éves korig 400 dinár, a 10 év feletti gyerekeknek, illetve a felnőtteknek 600 dinár. Családok számára, ha mindkét szülő és legalább egy 10 év alatti gyerek vesz részt, a tábor teljes ára 1000 dinár, két, vagy több gyermek esetén összesen 1500 dinár. A 6 évnél fiatalabb gyerekek ingyen tábo­rozhatnak. Az ár tartalmazza a táborhely bérlési díját és a teljes étkezés költségeit. A sétahajózást csak megfelelő számú érdeklődő esetén biztosítják a szervezők, de külön kérésre, a jegy hivatalos ára szerint is igénybe vehető. Családok részvétele esetén lényeges szempont, hogy legalább az egyik gyerek 10 évnél fiatalabb legyen. Ha a szülők bármi­lyen okból kifolyólag nem tudnak részt venni, olyan gyerekek is jelentkezhetnek, akiknél az önállóság (öltözködés, tisztálkodás), valamint a közösségi programokba való bekapcsolódás nem jelent gondot, de 6 évnél nem fiatalabbak. A tábor helyszíne a Jegricska Természeti Park Információs központja (Bácsföldvár felé vezető út és a Jegricska jobb oldalán). Jelentkezni az office@falco.org.rs e-mail-címen, vagy a 063/55-63- 10-es mobilszámon lehet, legkésőbb augusztus 23-áig. A tábor megvalósítását a Magyar Nemzeti Tanács támogatja. ■ G. B. 162. Az újvidéki magyarság szem­pontjából, annak ellenére, hogy a római katolikusok többség­ben voltak, a városba folyamato­san települő református vallású magyarság jelentős hatással volt. Mondhatnánk, jelentősen hozzá­járult a 19. század második felében oly gyakran emlegetett „magyar szellemiség” létrejöttéhez. A váro­son belül a református hitközség „teljes autonómiát élvezett”, a magyarországi református zsina­ti törvények és szabályozás alap­ján működött. Érdújhelyi Meny­hért szerint a hitközség belügyeit „a prezbitérium végezte”. Tagjai választották meg a lelkészeket, a hitközségi gondviselőket, és kezel­ték az egyház vagyonát. Újvidék lakosságának összeírásakor 1892- ben a városban 1890 református evangélikus élt, ágostai evangéli­kusnak pedig 2390-en vallották magukat. Az 1900-as összeírás szerint azonban 2475-en vallották magukat reformátusnak. Abban az időszakban a lelkész Molnár Hugó volt, aki Cservenkán született. Feleségével, Gizellával, elsőszülött fiukkal, és már az Újvidéken 1888- ban született Erzsébet lányukkal és a két évvel fiatalabb Béla fiuk­kal az Alkotmány utcai házukban éltek. Gyerekeinek születési helye és évei alapján ő 1888-ban jött református lelkésznek Újvidék­re. Lelkészi tevékenysége során a református iskoláztatási felté­telek javítását célzó kérvényeik nemcsak anyagi körülményeik­ről tanúskodtak, hanem az öntu­datos közösség formálódásának a jeleit is mutatták. 1913-ban a Református Egyházközség élén még mindig Molnár Hugó állt, aki egyben a Presbitérium elnö­ki posztját is betöltötte. A lelkész segédje Horváth Lajos, jegyzője Gutsohn Adolf, tanító, egyházi gondnoka Erdős Lajos, a temp­lom pénztárosa Szekeres János, egyházfi Kiss István, a templom szolgája pedig Ördög István volt. Akkor még egy templomuk és két temetőjük volt. Az egyik a Futaki úton, a másik pedig a Pirosi úton. Templomaik elkülönültek az ágos­tai evangélikusoktól, de a temetőik közösek voltak. Az első világháborút követő időszakban, az új államhatalom által végzett összeírás alapján, Újvidéken 3727 evangélikus élt, ez azt jelenti, hogy a két felekeze­­tet egybeszámolták. A városnak, és ezzel a lakosság számának növeke­déséről vall az a tény is, hogy 1930- ban a református hitközség az egykori Darányitelepen, amelyet ekkor már Adamovic-féle telepnek hívtak, egy új templom fölépíté­sét indítványozta. Ez a templom az akkor épülő­félben lévő tele­pi Szent Erzsébet-templom köze­lében helyezkedett el. A Cirill és Metód utcában lévő telken, Schmidt Fülöp tervei alapján, Fülöp János kivitelező, Somogyi VÉGSŐ BÚCSÚ Fájó szívvel búcsúzunk kedves barátunktól Szekeres Tibortól (1964-2017) Kiskunfélegyháza, 2017. VIII. 17. A Bakos család Imre pallér és Szász Ferenc ács, kivitelezésében 1930 szeptemberé­re, épült föl a Telepen élő magyar­ság számára ez a fontos épület. Az új templom mellett a harangozó­­nak lakást és irodahelyiséget is emeltek. Az épület anyaga és a kivitelezők munkája ingyenes volt. Az első telepi református lelkész 1930-ban Horváth Lajos volt, majd 1955-től Buda Józsefet nevezték ki erre, a közösség számára fontos posztra. A két templom, két teme­tő és a református iskola épüle­tén kívül az újvidéki református VÉGSŐ BÚCSÚ Utolsó üdvözlet keresztapánknak Szekeres Tibornak (1964-2017) Újvidék, 2017. VIII. 17. Albert és Tamás egyház épületeihez tartozott az az Alkotmány utcai (ma Papp Pál u.) Művelődési Otthon épülete is, amelyben a Polgári kaszinó szék­helye is volt. Ennek az épületnek a felújításához az engedélyt 1932- ben kapták meg. Az egykori kaszi­nó épületére vonatkozó, a reformá­tus gyerekek műveltségi szintjének emelését szolgáló, 184 négyzetmé­teres új épületben napjainkban is óvoda működik. Az egyházi adatok szerint ma Újvidéken több mint 2000 refor­mátus hívő él. VOLT EGYSZER EGY ÚJVÍD Reformátusok Újvidéken PAROHUSKO ZVANJE opStine reformqvane chkve RefORMÁTUS EGYHÁZKÖZSEG I IWARRAMT OG&;«€FOftMtg«rr£N u£LKfS2t Hivatala | k RC^hjeet^sitstDe NOVI SAD, PSTAVSKA u. 7. Közterület-felújítás a külvárosban Az Újvidék 2021 Alap versenypályázatot hirdetett az Új közterületek projek­tum megvalósítási terveinek kiválasztására, az érdeklődők szeptember 15-éig benyújt­hatják ajánlataikat. A projektum keretében az első évben négy közterület rendezése szerepel Kamenicán, a Dél-Telep helyi közösség területén, Kabolban és a Heréskertben. Ezekben a helyi közösségekben előzőleg közvéle­mény-kutatást szerveztek, amely­nek az volt a célja, hogy az önkor­mányzat pontos belátást nyerjen abba, hogy milyen közterületeket szeretnének az ott lakók. Az ott élők arról is nyilatkoztak, hogy milyen építészeti megoldásokat látnának szívesen az új objektu­mok építésekor, a helyi közösségek pedig ennek alapján kiválasztot­tak egy-egy közterületet, amelyet a projektum keretében teljesen felújí­tanak, vagy új objektumot építenek az erre kijelölt parcellán. A projek­tum első fázisának a megvalósítása az év végére, illetve jövőre várható. A versenypályázatra beérkező aján­latokat egy jeles hazai és külföldi szakértőkből és közéleti szemé­lyiségekből álló nemzetközi zsűri bírálja majd el. A Vajdasági Rádió és Tele­vízió beszámolt arról is, hogy a projektum hosszabb távon előre­látja, hogy minden újvidéki és peremvárosi helyi közösségben úgynevezett 021 zónákat alakíta­nak majd ki. Ugyanakkor Karló­cán, Ürögön, Belcsényben 2021- ig hasonló közterületek felújítását vagy kiépítését tervezik. Az Új közterületek projektum keretében feltérképezték a város kulturális és kreatív potenciálját. A civil szféra és a polgárok bevo­násával a városi kulturális rendez­vényeket ezután nemcsak a város központjában rendezik majd meg, a találkozók egy részét kihelye­zik Újvidék központjából, és ezál­tal hozzájárulnak az egész város társadalmi és kulturális életének előrelendítéséhez. A pályázattal kapcsolatos, részletesebb információk a követ­kező címen találhatók: http:// novisad2021.rs/nova-mesta­­konkurs-za-dizajn-malih-javnih­­prostora-u-novom-sadu/ ■ hgy Ötös András Az Új közterületek projektum keretében a városban és a peremvárosi településeken is olyan helyiségeket alakí­tanak ki, amelyek a tervek szerint a társadalmi és a kulturális élet felpezsdítését eredményezik. A művelődési események többségét a tervvel összhangban a jövőben a lim­áni Kínai hegyedben bonyolítják majd le, az itt lévő, romos gyárépületeket„rendeltetésszerűen újjáépítik” Dzsesszest a Képtár kertjében A Nyár a Képtár kertjében (Leto u vrtu Galerija) elne­vezésű rendezvénysorozat június 29-én vette kezdetét a Matica srpska Képtára és a Pavle Beljanski Emlékgyűjte­mény szervezésében. Augusztus 31-éig csütörtökönként 21-től 23 óráig megújuló programkínálattal, változatos kulturális tartalmakkal várják az érdeklődőket a Matica srpska Képtárának udvarában. Ma este a Jazzbuka elneve­zésű zenei program keretében a The Hat Matters zombori dzsesszkvartett (Juhász Raffael - billentyű, Szűcs Róbert - nagybőgő, Sinisa Karalic - dobok, Sinisa Kelic - gitár) ad koncertet Vojislav Savkoval (szaxofon) kiegészülve, majd a dzsessz történetéről tartanak előadást. A koncert és az előadás ötvözete révén megismerkedhetünk azokkal a hatásokkal, amelyek meghatározzák egy dzsesszzenész kifejezésmódját és játékstílusát. ■ F. D. Az együttes hivatalos Facebook-oldala A VÉGSŐ BÚCSÚ Fájó szívvel búcsúzunk kedves barátunktól Szekeres Tibortól (1964-2017) Újvidék, 2017. VIII. 17. A Ribár és a Zsolcer család

Next