Magyar Szó, 2017. augusztus (74. évfolyam, 176-202. szám)
2017-08-17 / 190. szám
12ÚJVIDÉK ujvidek@magyarszo.rs Atasió 2017. augusztus 17., csütörtök Szent István-napi ünnepség A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ tisztelettel és szeretettel vár mindenkit Szent István-napi ünnepségére, 2017. augusztus 20-án. A program keretében 19 órakor ökumenikus istentisztelet, a Szent Erzsébet katolikus templomban, a Központ helyiségeiben 20 órakor köszöntő és alkalmi műsor. A program népünnepéllyel folytatódik. Családi hétvége a természetben A temerini Falco Természetkedvelők Egyesülete, a nyári szünidő utolsó hétvégéjén, augusztus 25. és 27. közötti időszakban, családbarát hétvégi tábort szervez a Jegricska Természeti Park területén. A tábor fő szervezője Vígh Lóránd, az egyesület tagja, aki egyébként a Tartományi Területrendezési és Környezetvédelmi Titkárság munkatársa. A tábor érdekessége, hogy a gyermekek szüleikkel együtt tanulhatnak, túrázhatnak, játszhatnak egy olyan természetes környezetben, amelyben az új ismeretek és élmények megszerzése mellett a kikapcsolódás is helyet kap. A programban környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos előadások, kötetlen beszélgetések, közös foglalkozások szerepelnek, de nem maradnak el a különböző közösségi játékok, és a sétahajózás sem - olvasható a jelentkezési felhívásban az egyesület honlapján. Az elszállásolás sátrakban történik, amit a résztvevőknek kell magukkal hozniuk. A szervezők a táborlakók felügyeletét, a rendszeres étkezést, valamint a tartalmasnak ígérkező program levezetését biztosítják. A részvételi díj 6-10 éves korig 400 dinár, a 10 év feletti gyerekeknek, illetve a felnőtteknek 600 dinár. Családok számára, ha mindkét szülő és legalább egy 10 év alatti gyerek vesz részt, a tábor teljes ára 1000 dinár, két, vagy több gyermek esetén összesen 1500 dinár. A 6 évnél fiatalabb gyerekek ingyen táborozhatnak. Az ár tartalmazza a táborhely bérlési díját és a teljes étkezés költségeit. A sétahajózást csak megfelelő számú érdeklődő esetén biztosítják a szervezők, de külön kérésre, a jegy hivatalos ára szerint is igénybe vehető. Családok részvétele esetén lényeges szempont, hogy legalább az egyik gyerek 10 évnél fiatalabb legyen. Ha a szülők bármilyen okból kifolyólag nem tudnak részt venni, olyan gyerekek is jelentkezhetnek, akiknél az önállóság (öltözködés, tisztálkodás), valamint a közösségi programokba való bekapcsolódás nem jelent gondot, de 6 évnél nem fiatalabbak. A tábor helyszíne a Jegricska Természeti Park Információs központja (Bácsföldvár felé vezető út és a Jegricska jobb oldalán). Jelentkezni az office@falco.org.rs e-mail-címen, vagy a 063/55-63- 10-es mobilszámon lehet, legkésőbb augusztus 23-áig. A tábor megvalósítását a Magyar Nemzeti Tanács támogatja. ■ G. B. 162. Az újvidéki magyarság szempontjából, annak ellenére, hogy a római katolikusok többségben voltak, a városba folyamatosan települő református vallású magyarság jelentős hatással volt. Mondhatnánk, jelentősen hozzájárult a 19. század második felében oly gyakran emlegetett „magyar szellemiség” létrejöttéhez. A városon belül a református hitközség „teljes autonómiát élvezett”, a magyarországi református zsinati törvények és szabályozás alapján működött. Érdújhelyi Menyhért szerint a hitközség belügyeit „a prezbitérium végezte”. Tagjai választották meg a lelkészeket, a hitközségi gondviselőket, és kezelték az egyház vagyonát. Újvidék lakosságának összeírásakor 1892- ben a városban 1890 református evangélikus élt, ágostai evangélikusnak pedig 2390-en vallották magukat. Az 1900-as összeírás szerint azonban 2475-en vallották magukat reformátusnak. Abban az időszakban a lelkész Molnár Hugó volt, aki Cservenkán született. Feleségével, Gizellával, elsőszülött fiukkal, és már az Újvidéken 1888- ban született Erzsébet lányukkal és a két évvel fiatalabb Béla fiukkal az Alkotmány utcai házukban éltek. Gyerekeinek születési helye és évei alapján ő 1888-ban jött református lelkésznek Újvidékre. Lelkészi tevékenysége során a református iskoláztatási feltételek javítását célzó kérvényeik nemcsak anyagi körülményeikről tanúskodtak, hanem az öntudatos közösség formálódásának a jeleit is mutatták. 1913-ban a Református Egyházközség élén még mindig Molnár Hugó állt, aki egyben a Presbitérium elnöki posztját is betöltötte. A lelkész segédje Horváth Lajos, jegyzője Gutsohn Adolf, tanító, egyházi gondnoka Erdős Lajos, a templom pénztárosa Szekeres János, egyházfi Kiss István, a templom szolgája pedig Ördög István volt. Akkor még egy templomuk és két temetőjük volt. Az egyik a Futaki úton, a másik pedig a Pirosi úton. Templomaik elkülönültek az ágostai evangélikusoktól, de a temetőik közösek voltak. Az első világháborút követő időszakban, az új államhatalom által végzett összeírás alapján, Újvidéken 3727 evangélikus élt, ez azt jelenti, hogy a két felekezetet egybeszámolták. A városnak, és ezzel a lakosság számának növekedéséről vall az a tény is, hogy 1930- ban a református hitközség az egykori Darányitelepen, amelyet ekkor már Adamovic-féle telepnek hívtak, egy új templom fölépítését indítványozta. Ez a templom az akkor épülőfélben lévő telepi Szent Erzsébet-templom közelében helyezkedett el. A Cirill és Metód utcában lévő telken, Schmidt Fülöp tervei alapján, Fülöp János kivitelező, Somogyi VÉGSŐ BÚCSÚ Fájó szívvel búcsúzunk kedves barátunktól Szekeres Tibortól (1964-2017) Kiskunfélegyháza, 2017. VIII. 17. A Bakos család Imre pallér és Szász Ferenc ács, kivitelezésében 1930 szeptemberére, épült föl a Telepen élő magyarság számára ez a fontos épület. Az új templom mellett a harangozónak lakást és irodahelyiséget is emeltek. Az épület anyaga és a kivitelezők munkája ingyenes volt. Az első telepi református lelkész 1930-ban Horváth Lajos volt, majd 1955-től Buda Józsefet nevezték ki erre, a közösség számára fontos posztra. A két templom, két temető és a református iskola épületén kívül az újvidéki református VÉGSŐ BÚCSÚ Utolsó üdvözlet keresztapánknak Szekeres Tibornak (1964-2017) Újvidék, 2017. VIII. 17. Albert és Tamás egyház épületeihez tartozott az az Alkotmány utcai (ma Papp Pál u.) Művelődési Otthon épülete is, amelyben a Polgári kaszinó székhelye is volt. Ennek az épületnek a felújításához az engedélyt 1932- ben kapták meg. Az egykori kaszinó épületére vonatkozó, a református gyerekek műveltségi szintjének emelését szolgáló, 184 négyzetméteres új épületben napjainkban is óvoda működik. Az egyházi adatok szerint ma Újvidéken több mint 2000 református hívő él. VOLT EGYSZER EGY ÚJVÍD Reformátusok Újvidéken PAROHUSKO ZVANJE opStine reformqvane chkve RefORMÁTUS EGYHÁZKÖZSEG I IWARRAMT OG&;«€FOftMtg«rr£N u£LKfS2t Hivatala | k RC^hjeet^sitstDe NOVI SAD, PSTAVSKA u. 7. Közterület-felújítás a külvárosban Az Újvidék 2021 Alap versenypályázatot hirdetett az Új közterületek projektum megvalósítási terveinek kiválasztására, az érdeklődők szeptember 15-éig benyújthatják ajánlataikat. A projektum keretében az első évben négy közterület rendezése szerepel Kamenicán, a Dél-Telep helyi közösség területén, Kabolban és a Heréskertben. Ezekben a helyi közösségekben előzőleg közvélemény-kutatást szerveztek, amelynek az volt a célja, hogy az önkormányzat pontos belátást nyerjen abba, hogy milyen közterületeket szeretnének az ott lakók. Az ott élők arról is nyilatkoztak, hogy milyen építészeti megoldásokat látnának szívesen az új objektumok építésekor, a helyi közösségek pedig ennek alapján kiválasztottak egy-egy közterületet, amelyet a projektum keretében teljesen felújítanak, vagy új objektumot építenek az erre kijelölt parcellán. A projektum első fázisának a megvalósítása az év végére, illetve jövőre várható. A versenypályázatra beérkező ajánlatokat egy jeles hazai és külföldi szakértőkből és közéleti személyiségekből álló nemzetközi zsűri bírálja majd el. A Vajdasági Rádió és Televízió beszámolt arról is, hogy a projektum hosszabb távon előrelátja, hogy minden újvidéki és peremvárosi helyi közösségben úgynevezett 021 zónákat alakítanak majd ki. Ugyanakkor Karlócán, Ürögön, Belcsényben 2021- ig hasonló közterületek felújítását vagy kiépítését tervezik. Az Új közterületek projektum keretében feltérképezték a város kulturális és kreatív potenciálját. A civil szféra és a polgárok bevonásával a városi kulturális rendezvényeket ezután nemcsak a város központjában rendezik majd meg, a találkozók egy részét kihelyezik Újvidék központjából, és ezáltal hozzájárulnak az egész város társadalmi és kulturális életének előrelendítéséhez. A pályázattal kapcsolatos, részletesebb információk a következő címen találhatók: http:// novisad2021.rs/nova-mestakonkurs-za-dizajn-malih-javnihprostora-u-novom-sadu/ ■ hgy Ötös András Az Új közterületek projektum keretében a városban és a peremvárosi településeken is olyan helyiségeket alakítanak ki, amelyek a tervek szerint a társadalmi és a kulturális élet felpezsdítését eredményezik. A művelődési események többségét a tervvel összhangban a jövőben a limáni Kínai hegyedben bonyolítják majd le, az itt lévő, romos gyárépületeket„rendeltetésszerűen újjáépítik” Dzsesszest a Képtár kertjében A Nyár a Képtár kertjében (Leto u vrtu Galerija) elnevezésű rendezvénysorozat június 29-én vette kezdetét a Matica srpska Képtára és a Pavle Beljanski Emlékgyűjtemény szervezésében. Augusztus 31-éig csütörtökönként 21-től 23 óráig megújuló programkínálattal, változatos kulturális tartalmakkal várják az érdeklődőket a Matica srpska Képtárának udvarában. Ma este a Jazzbuka elnevezésű zenei program keretében a The Hat Matters zombori dzsesszkvartett (Juhász Raffael - billentyű, Szűcs Róbert - nagybőgő, Sinisa Karalic - dobok, Sinisa Kelic - gitár) ad koncertet Vojislav Savkoval (szaxofon) kiegészülve, majd a dzsessz történetéről tartanak előadást. A koncert és az előadás ötvözete révén megismerkedhetünk azokkal a hatásokkal, amelyek meghatározzák egy dzsesszzenész kifejezésmódját és játékstílusát. ■ F. D. Az együttes hivatalos Facebook-oldala A VÉGSŐ BÚCSÚ Fájó szívvel búcsúzunk kedves barátunktól Szekeres Tibortól (1964-2017) Újvidék, 2017. VIII. 17. A Ribár és a Zsolcer család