Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)

2017-09-12 / 212. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Mi­gir Sió Liguria helyett Toszkánában csapott le a vihar Az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófákkal szem­beni védekezés érdekében „komoly klímapolitikára” szólította fel az olasz pártokat Sergio Mattarella olasz államfő a toszkán Livorno városát sújtó vihar után, amelyben hatan életüket vesztették, és két eltűntet még keresnek. Mattarella kijelentette, nincs vesztegetni való idő, Olaszország­nak a globális éghajlatváltozással szemben minél gyorsabb és minél komolyabb klímapolitikával kell válaszolnia. Livornóban tegnap a kárfelmérés, valamint a lakóházakat és üzleteket beborító sár és törmelék eltakarítása zajlott. Az iskolák zárva tartottak. A két eltűnt személy, egy férfi és egy nő holttestét a tengerben keresik, nincs kizárva ugyanis, hogy a vihar okozta ár magával sodorta őket egészen a tenge­rig. Filippo Nogarin livornói polgármester úgy nyilatkozott, semmilyen előzetes értesítést nem kaptak a rendkívüli vihar érkezéséről, vasárnap hajnalban váratlanul csapott le a város­ra. A meteorológiai előrejelzések a vihart a szomszédos Ligu­ria tartományban várták, ahol riasztást rendeltek el, a vihar azonban Liguriát megkerülve Toszkánát sújtotta. ENSZ-biztos: az etnikai tisztogatás tankönyvi esete zajlik Mianmarban Az „etnikai tisztogatás tankönyvi esete”-nek nevezte a mianmari, muszlim vallású rohingja kisebbséggel szembeni „kegyetlen biztonsági műveleteket” Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa. A mianmari hadsereg Arakán államban zajló tevékenysége „egyértelműen aránytalan” válasz a muszlim szélsőségesek múlt hónapban elkövetett támadásaira - mondta a főbiztos az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tegnapi genfi ülésén. „Felszó­lítom a kormányt, hogy vessen véget a jelenlegi kegyetlen katonai műveleteknek, vonja felelősségre az összes jogsértés elkövetőit, és fejezze be a rohingja lakosság hátrányos megkü­lönböztetését” - tette hozzá Zeid. Eközben a dalai láma azt üzente a buddhista többségű Mianmar vezetésének: a béke és a megbékélés szellemében kezet kell nyújtani a társadalom minden tagjának, és azt írta: emlékezzenek Buddhára, mert ő (látva szenvedéseiket) segített volna a rohingjáknak. Négy mázsa kokaint foglaltak le Calabriában Két nap alatt több mint 400 kilogramm kokaint foglaltak le a dél-olaszországi Calabria tartományban fekvő Gioia Tauro kikötővárosában, a drog feketepiaci értéke mintegy 40 millió euróra - közölte tegnap az olasz pénzügyőrség, a Guardia di Finanza. A beszámoló szerint 218 kilogramm kokaint talál­tak szombaton egy fűszert és kávét szállító hajón. Egy másik drogfogás során pedig 216 kilogramm kábítószert foglaltak le. Mindkét kokainszállítmány Dél-Amerikából érkezett. A calabriai maffia, a ’Ndrangheta számít a nemzetközi drog­kereskedelem egyik vezető erejének, s a hatóságok elsődlege­sen ezt a bűnszervezetet teszik felelőssé az Európába irányuló kokainszállítmányokért. Az olasz rendőrség az év eleje óta hozzávetőleg 1,6 tonna kokaint foglalt le, mintegy 650 millió euró feketepiaci értékben. Bannon szerint súlyos hiba volt az FBI-főnök menesztése Az Egyesült Államok „modern politikatörténetének” talán legsúlyosabb hibája volt James Comey, a Szövetségi Nyomo­zó Iroda (FBI) igazgatójának menesztése - mondta Steve Bannon, a Fehér Ház nemrégiben lemondatott stratégiai főtanácsadója, s megerősítette, hogy valóban ellenezte Donald Trump elnök döntését Comey menesztéséről, azzal érvel­ve, hogy az FBI „egy intézmény”. Mint kifejtette, az amerikai szenátus vagy a képviselőház megváltoztatható, ha a „vezetői megváltoznak”, de az FBI-jal más a helyzet. Az elnök megkegyelmezett a bloggernek kegyelemben részesített tegnap Ilham Aliyev azeri elnök egy orosz bloggert, akit két hónapja hároméves börtönbüntetésre ítéltek, mert illegálisan átlépte a határt, és az örmény szakadá­­rok ellenőrzése alatt álló Hegyi-Karabahba látogatott. Az elnöki rendelet szerint a „súlyos bűncselekmények” miatt elítélt Alek­­szandr Lapsint azonnali hatállyal szabadon engedik. Lapsint tavaly vették őrizetben Minszkben, majd kiadták Azerbajdzsán­nak, ahol évekkel ezelőtti hegyi-karabahi utazása miatt körözték. Az ügyészség eredetileg hat és fél éves büntetést kért a bloggerre. Lapsin az utolsó szó jogán visszautasította a vádakat, de bocsána­tot kért azért, hogy írásai megsértették az azeriek nemzeti érzése­it Lapsinnak ukrán és izraeli állampolgársága is van. Súlyos buszbaleset Kongóban Legalább 25 ember meghalt és 44 megsebesült azt követő­en, hogy egy autóbusz felborult az autópályán Kwilu nyuga­ti tartományban a Kongói Demokratikus Köztársaság­ban - jelentette tegnap a helyi sajtó. Az Actualité hírportál beszámolója szerint a helyi idő szerint vasárnap késő este történt balesetet az autóbusz fékrendszerének meghibá­sodása okozta, az előzetes nyomozási eredmények szerint a gépjármű a megengedettnél gyorsabban haladt. (Forrás: MTI/Reuters/AFP/dpa//TASZSZ/EFE/AP) 2017. szeptember 12., kedd Két óra alatt annyi esett, mint máskor egy hónap alatt Zadar és számos isztriai város is „úszott” tegnap A heves esőzések miatt több horvát várost is elöntött a víz, a legsúlyosabb helyzet a közép-dalmá­­ciai Zadarban volt, ahol reggel 8 és 10 óra között 190 milliméternyi eső esett, több mint a kétszerese a szep­temberi átlagnak. Házakat, pincéket, mélygarázsokat, bevásárlóközpon­tokat és temetőket árasztott el a víz, és a forgalmat is teljesen lebénította. A városi kórházban is súlyos káro­kat okozott a nagy eső, beáztak a kórtermek és a műtők, az orvosok csak a sürgős operációkat végezték el. Áram nélkül maradt több kerület. Az iskolákban szünetelt az oktatás, és az óvodák sem működtek. Bozi­­dar Longin, Zadar megye elöljárója nyugalomra intette a lakosságot, és arra kérte a embereket, hogy marad­janak otthonaikban. A katasztrófá­ban senki sem sérült meg, de az anyagi károk milliós nagyságren­dűek - mondta. A rossz időjárás a közép-horvát­országi Karlovacot is elérte. Több utat lezártak, a teherforgalmat pedig az A1-es autópályára irányították át. Előző éjjel vihar tombolt Isztriában is. Az orkánerejű szél fákat csavart ki, a víz pedig házakat, pincéket árasz­tott el, egy buszállomást és utakat is. A legnagyobb károkat Közép-Isztri­­ában, Pazin, Porec és Rovinj környé­kén okozta a vihar, majd később, vala­mivel gyengébb intenzitással elérte Pulát, Umagot, Buzetot és Labint is. (Forrás: Beta/MTI/HRT/Index.hr) Állítólag harminc éve nem esett egyszerre ennyi eső Beta/Hina A hirtelen lezúdult eső nyomán keletkezett ár a zadari megyében levő Ugljan szigeten is nagy felfordulást okozott A Karib-tenger szigetvilágának nagy részét már letarolta az Irma hurri­kán, jelenleg pedig Floridában pusz­tít. Előzőleg az Egyesült Államok déli térségét érte súlyos természeti csapás. A Harvey szupervihar Texasban és Louisianában okozott óriási károkat, amelyek összértéke megközelíti a 200 milliárd dollárt. Az Irma lehet, hogy ennek a felével is „beéri”. A Harvey így megszerezheti az eddigi legpusztítóbb hurrikán címet. Az Irmával együtt emberéleteket is követelt. Pontosan még nem tudni, hányat, de a halálos áldozatok száma az USA-ban és a Karib-térség államaiban összesen mintegy negyven lehet. Száz­ezrek maradtak hajlék nélkül, sok helyen - külö­nösen pedig Texasban - súlyos környezeti károk is keletkeztek. A texasi Houstonban, az USA negyedik legnagyobb városában például vegyi üzemekből rákkeltő anyagok kerülték az utcákat és a vidéket elárasztó vízbe. A dél-floridai telepü­lések utcáin hömpölygő víz is fertőző. A viharokkal terhelt időszaknak pedig még mindig nincs vége, hiszen több tornádót észleltek, amelyek hamarosan lecsaphatnak Floridára. A Harvey és az Irma százmilliárdokat fújt el Szabó József Az eddigiek alapján sok amerikaiban felvetődött a kérdés, hogy a kormányzat jól kezeli-e a helyzetet, felkészülten várta-e a természeti csapásokat. Nem mindenki elégedett ugyanis azzal, ahogyan az illetékesek viszonyulnak az egymást érő természeti katasztrófákhoz. A bírálók szerint nem elég csak riasztást kiadni, folyamatosan figyel­meztetni a lakosságot a veszélyre, hanem komoly elővigyázatossági intézkedéseket is be kellett volna vezetni. A katasztrófavédelmi csoportokat még jobban fel kellett volna készíteni, hiszen ezek az elképesztő erejű viharok előre jelezhetőek, sőt elkerülhetetlenek. Floridában például az ország legnagyobb lakosságkitelepítése kezdődött meg, csaknem 6,3 millió helybelit szólítottak fel ottho­na elhagyására. A művelet azonban nagy káoszt, zsúfoltságot okozott az autópályákon, de egyéb gondok is felmerültek. Ez arra utal, hogy sem a szövetségi állam, sem Washington nem tervez­te meg kellően a természeti katasztrófák elleni polgári védelmet. Pedig a nagy hurrikánok nem mennek ritkaságszámba arrafelé. Donald Trump elnök igyekszik bátoríta­ni honfitársait, és időnként felkeresi az ítélet­idők sújtotta térségek egyik-másik helyszínét. Kormányzata közben a katasztrófaelhárítási ügynökség és a segélyszervezetek költségveté­sének további jelentős csökkentését tervezi, amit rengeteg választó érthetetlennek tart. Mások Washington környezetvédelmi politi­kájának tarthatatlanságára hívják fel a figyelmet. Meg arra is, hogy a Fehér Ház nem hajlandó elfo­gadni azokat az érveket, amelyekkel a tudomány igyekszik bebizonyítani az időjárási szélsőségek felerősödésének a veszélyét és az okait, beleértve a globális felmelegedést is. A Trump-kormányzat ráadásul hivatalosan tagadja a klímaváltozás (okozta veszélyek, környe­zeti katasztrófák, válságok) tényét. Június 1 -jén személyesen az elnök jelentette be, hogy hazája kilép a 2015-ben Párizsban - majdnem 200 ország által - aláírt megállapodásból, amely a globális klímaváltozás lassítására hivatott. Döntése így jelentősen visszaveti a nemzetközi erőfeszítéseket, ámbár az USA-nak továbbra is szavatolja a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója címet. A Környezetvédelmi Ügynökség élére általa kinevezett Scott Pruitt a hét végén elutasította a természeti katasztrófák összekapcsolását a klíma­­változással. Rick Perry energiaügyi miniszternek pedig az a véleménye, hogy Földünk nem felme­legszik, hanem inkább „lehűlő trendben van”. Nem lesz független Katalónia (?!) A közvélemény szerint nem lesz független Katalónia október 1-je után, amikorra népszavazást írt ki a kérdés­ről a katalán elnök - derült ki azokból a felmérésekből, amelyeket a spanyol napila­pok közöltek hétfőn. A megkérdezettek 62,2 százalé­ka, egész Spanyolországban pedig 89,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte nem lesz független az auto­nóm régió október 1-jét követően, míg ennek ellenkezőjét Katalóniában 21,6 százalék, országosan pedig 5,4 százalék gondolja. Az összes válaszadó többsége (73,9 százaléka) szerint a függetlenség­ről zajló vita valójában a politikusok vitája, nem pedig a társadalomé. A kutatók egyebek mellett arra is kíváncsiak voltak, hogy mit gondol a közvélemény a spanyol állam fellépésé­ről; 53 százalékuk szerint még határo­­zottabbnak kellene lennie Katalóniával szemben, 26,7 százalékuk megfelelő­nek tartja az eddigi intézkedéseket, 4,8 százalékuk pedig úgy véli, hogy kevésbé kellene keménynek lennie a kérdésben. Narciso Michavila, a GAD3 elnö­ke az adatokhoz fűzött elemzésében megállapította: Katalóniában a függet­lenség társadalmi bázisa szűkül, a kata­lán kormány pedig emiatt felgyorsítja lépéseit, megkerülve az útjába kerülő demokratikus elveket. A szakember szerint ezzel a stratégiával sikerült elérnie, hogy a spanyolok többsége egyetért abban: Katalónia nem lesz független október 1. után. „Mindenesetre csaknem kétmillió katalán túl sok spanyol ahhoz, hogy ne hallják meg az érveiket” - jegyez­te meg Michavila, aki írásában arra a sajátos helyzetre is rámutatott, hogy a katalán függetlenségért küzdő pártok a parlamentben többséget alkotnak ugyan, de a 2015-ös választásokon a választók kevesebb mint 50 százaléka szavazott rájuk. Az El Mundo a Sigma Dos nevű kutatóintézet felmérését tette közzé, amely szerint a megkérdezettek 45,7 százaléka úgy véli, hogy végül nem tartják meg a referendumot, 35,9 százalékuk szerint viszont igen. A népszavazás engedélyezését a válasz­adók 29,1 százaléka támogatja, 60,3 százaléka pedig ellenzi. 48,2 százalé­kuk szerint a referendum elkerülésére alkalmazni kellene a spanyol alkot­mány 155-ös cikkelyét, ami Katalónia autonómiájának ideiglenes felfüggesz­tését jelentené, 33 százalék nem támo­gatja ezt a lépést. A El País vasárnap közölte a Metroscopia nevű kutató­cég Katalóniában végzett felmérését. A megkérdezettek 56 százaléka szerint nemzetközi szinten nem tekinthető legálisnak és érvényesnek az önrendel­­­kezési népszavazás, 38 százalékuk ezzel ellentétes véleményt képvisel. A spanyol kormány megítélé­sét firtató kérdésre a válaszadók 82 százaléka mondta azt, hogy Mariano Rajoy kabinetje inkább hozzájárult a függetlenségi folyamat erősödéséhez, mintsem gyengítette. José Juan Toharia, a Metroscopia elemzője kifejtette: tízből hét katalán szeretné, ha referendumon szavaz­hatna a függetlenségről, de nem úgy, ahogyan azt most a katalán kormány tervezi, hanem teljesen jogszerűen, megállapodva arról a spanyol állam­mal. (Forrás: MTI/ABC) Trump a Fehér Házban és a Pentagonnál is emlékezett a 2001. szeptember 11-i tragédiára Donald Trump amerikai elnök és a first lady a Fehér Házban és a védelmi minisztériumnál (Pentagon) is megemlékezett a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozatairól. Az elnöki pár helyi idő szerint tegnap 8 óra 46 perckor - pontosan akkor, amikor 16 évvel ezelőtt az első eltérített repülőgép becsapó­dott a New York-i Világkereskedelmi Központ egyik tornyába - a Fehér Ház kertjében egyperces csönddel emlékezett az áldozatokra, majd 9 óra után már a Pentagonnál hajtott fejet az áldozatok emléke előtt. Ezzel megkezdődött a tizenhat évvel ezelőtti terrormerényletek áldozataira történő emlékezések sorozata. 2001. szeptember 11-én az al-Kaida terrorszervezet támadást intézett az Egyesült Államok ellen: a megemlékezé­sek mindenütt pontosan akkor kezdődtek, amikor a repülőgépek becsapódtak vagy (mint Shanksville-ben) lezuhantak. A Pentagonnál Trump és felesége mellett rótta le kegyeletét James Mattis védelmi miniszter és Joseph Dunford, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője. A Shanksville-ben tartott emlék­ünnepségen az amerikai kormányt Mike Pence alelnök képviselte. New Yorkban a Világkereskedelmi Központ lerombolt ikertornyainak helyén állított emlékparkban is 8 óra 46 perckor kondultak meg a lélekharangok, és kezdték felolvasni az áldozatok neveit.

Next