Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)

2017-09-19 / 218. szám

Q KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs­z/mSa RÖVIDEN Nem szűnik a bombariadó-hullám Moszkvában kilenc önkormányzati épületből több mint 600 embert evakuáltak tegnap bombariadó miatt. Csebokszáriban 12 épületet kellett kiüríteni. Előző este 11 moszkvai bevásárlóköz­pontból mintegy 8 ezer embert menekítettek ki névtelen telefon­­hívások miatt. A hétvége folyamán Oroszország 14 régiójában mintegy 80 figyelmeztető hívás érkezett, amelyek miatt üzletek­ből, repülőterekről, vasúti és buszpályaudvarokról 30 ezernyi embert evakuáltak. Működik az Iránnal kötött atomalku Működik az Iránnal kötött atomalku, az országot a világ legszi­gorúbb ellenőrzési rendszerének vetik alá - jelentette ki tegnap Bécsben Amano Jukija, akit újabb négy évre megerősítet­tek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatói tisztségében. A bécsi székhelyű szervezet tagállamainak képviselői egyhangúlag döntöttek Jukija újraválasztásáról. A 70 éves japán diplomata , olyan időszakban áll a szervezet élén, amikor az Egyesült Államok kormánya elállhat attól a megállapodástól, amelynek célja az iráni nukleáris program megfékezése. A NAÜ vezetője most azt hangoztatta, hogy Irán teljesítette az atomalkuban vállalt kötelezettségeit, az ország a világ legtüzete­­sebb ellenőrzési rendszerének veti alá magát. Donald Trump amerikai elnök álláspontját Rick Perry ener­giaügyi miniszter tolmácsolta a NAÜ tagjainak. Trump tudat­ta a szervezettel, hogy Washington eláll a megállapodástól, ha a NAÜ nem ellenőrzi elég szigorúan az egyezség végrehajtását, az Egyesült Államok „nem fogad el olyan egyezséget, amelynek végrehajtása gyenge lábakon áll, vagy amelyet nem megfelelően ellenőriznek”. Teherán szerint viszont az Egyesült Államok nyíltan ellenséges hozzáállása fenyegeti az atomalkut. Ali Akbar Szálehi iráni alel­­nök, az Iráni Atomenergia Szervezet vezetője szerint Washington „elfogadhatatlan követeléseket” támaszt azáltal, hogy a megálla­podásra hivatkozva iráni katonai létesítmények ellenőrzését várja el a NAÜ-től. Október 28-án tartják az izlandi előrehozott választást Október 28-án tartják az előrehozott parlamenti választást Izlandon - tudatta tegnap Guöni Johannesson izlandi államfő. A voksolást az tette szükségessé, hogy a Fényes Jövő nevű párt kilépett a hármas kormánykoalícióból, arra hivatkozva, hogy „súlyosan megrendült a kormányba vetett bizalma” a botrány miatt, amely Bjamni Benediktsson kormányfő apja körül pattant ki. Mint kiderült, a miniszterelnök apja tavaly levélben kérte a hatóságokat, hogy egy régi barátját töröljék a bűnügyi nyilván­tartásból. A férfit, Hjalti Sigurson Haakssont 2004-ben ítélték el amiatt, hogy 12 éven át csaknem mindennap megerőszakolta kiskorú mostohalányát. A három pártból álló jobbközép izlandi kormánykoalíció idén januárban, két hónappal a legutóbbi, szintén előrehozott választások és több sikertelen kormányalakítási kísérlet után jött létre. Leköszönésével gyorsasági rekordot döntött: Izland­­nak még nem volt olyan kormánya, amely ilyen rövid ideig volt hivatalban. Elrendelték a kurdisztáni referendum felfüggesztését Az iraki legfelsőbb bíróság tegnap elrendelte az észak-iraki, auto­nóm kurdisztáni régióban szeptember 25-re kiírt függetlenségi népszavazás felfüggesztését. A miniszterelnöki hivatal tájékoztatá­sa szerint Haider al-Abádi kormányfő kérelemmel fordult a bíró­sághoz, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek bármely térség vagy kormányzóság kiválását Irakból. Egy parlamenti forrás szerint nyolc síita és türkmén képviselő is beadvánnyal fordult a legfelsőbb bírósághoz. Az észak-iraki Kurdisztán parlamentje múlt pénteken hagyta jóvá, hogy szeptember 25-én népszavazást tartsanak a függet­lenségről három kormányzóságban és a kurdok ellenőrzése alatt álló területeken. A népszavazás kiírása határozott nemzetközi ellenállást váltott ki. Az iraki kormány mellett Törökország, Irán és Szíria ellenzi erőteljesen az iraki kurdok függetlenné válását, miután attól tartanak, hogy ez erősítené a területükön élő kurd kisebbség szeparatista törekvéseit. Az Egyesült Államok szintén ellenzi a referendumot, az amerikai kormány megítélése szerint a referendum elvonná a figyelmet az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcról. Maszúd Barzáni, a kurd autonóm terület elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: ha a népszavazáson az elszakadást pártolók nyerné­nek, az még nem feltétlenül eredményezné azt, hogy Kurdisztán azonnali hatállyal kikiáltaná függetlenségét. Sokan meghaltak a nigériai kolerajárványban Legalább 44 ember meghalt a Nigéria északkeleti részén kitört kolerajárványban, ahol százezrek váltak hajléktalanná a Boko Haram támadásai következtében - közölte tegnap az ENSZ, amely jelentése szerint mintegy 2300 ember fertőződött meg a kórral, és félő, hogy 3,7 millió ember betegedhet meg. A kolera első tüne­teit augusztus 16-án jegyezték fel Borno szövetségi államban, az elüldözött emberek számára létesített táborokban. (Forrás: MTI/ Reuters/AFP/dpa/AP TASZSZ) 2017. szeptember 19., kedd Az ellenségkeresés is sikeres az EU-ban Szabó József Sorra tartóztatja le a brit rendőrség a múlt pénteki merény­let végrehajtóit, illetve előkészítőit, akik pokolgépszerű szerkezetet készítettek, majd helyeztek el egy londoni metró kocsijában. A házi készítésű eszköz ugyan nem robbant fel, „csak” lángra lobbant, égési sebeket okozva több utasnak. Az idén ez már az ötödik terrormerénylet a szigetországban. A titkosszolgálatoknak köszönhetően további hatot idejében felderí­tettek és meghiúsítottak. A főellenségként kezelt (iszlamista) terroristákkal a francia biztonsági szolgálatoknak is akad épp elég dolguk. Az ellenük foly­tatott kiterjedt harcban szerencsére egyre eredményesebbek. Az év eleje óta például már 11 támadást sikerült meghiúsítaniuk. Legutóbb szeptember elején kapcsoltak le egy dzsihadistát, aki géppisztollyal rendőrre akart támadni. Az EU bűnüldöző hatóságának (Europol) legújabb jelentéséből ugyanakkor az derül ki, hogy tavaly 718 személyt tartóztattak le a közösség területén, mert az illetékesek szerint iszlamista indíttatá­sú terrortámadásra készültek. Franciaország különösen figyelemre méltó ebből a szempontból, hiszen ott az utóbbi években egyre több embert állítanak elő ezzel a gyanúval. A múlt évben már 429 személyt vettek őrizetbe, 2014-ben 188-at. Az ország egész területéről azonban semmiképp sem mondható el, hogy az iszlamisták melegágya. Nem általában Franciaországban vannak problémák, hanem jó néhány nagyobb városban, például Párizsban és Marseille-ben. Több ország esetében ugyanez a helyzet. Nagy-Britanniában az iszlám szélsőségesek fontos központjai közé tartozik London és Manchester, a turisták által kedvelt Spanyolországban pedig Madrid és Barcelona. Az uniós főhatalomnak számító Németországban ilyen gócpont Berlin és Köln, a szomszédos Belgiumban meg Antwerpen, Brüsszel és Verviers. Tegnap is fokozott rendőri jelenlét volt tapasztalható a pénteki londoni merénylet színhelyén, a Parsons Green metróállomáson Az EU-ban tavaly 135-en haltak meg az egész évben feljegyzett 13 dzsihadista terrortámadásban, amelyekből a legtöbbet (ötöt) Franciaországban követték el. A növekvő veszély és fenyegetettség miatt hirtelen virágzásnak indult egy sajátos üzletág is az országban: szinte megállás nélkül készülnek a betontömbök egy-egy helyszín biztosításához. Franciaországban már csaknem 1800 betonaka­dállyal próbálják kivédeni a gázolásos merényleteket. Ez azonban csak a kezdet. A piac még csak most kezd fellendülni. A gyártók arra számítanak, hogy jelentősen megnő a kereslet a termé­keik iránt. A félelem ugyanis nagy úr, és nemcsak Franciaországban, hanem másutt is, ahol felütötte a fejét az iszlamista terrorizmus. A lakosság egyre inkább attól tart, hogy maga is célponttá válhat. A félelmeik forrásai között mind többen említik a terrorizmust. Egy friss felmérésből kiderül, hogy Németországban a megkérde­zettek 71 százaléka tart a terrortól. Ez minden korábbinál maga­sabb arány. Legalább ekkora gond, hogy immár azokban az országokban is felerősödött az emberek félelemérzete, ahol nem is hajtottak végre dzsihadista indíttatású terrortámadást. Beta/AP Csökkent az EU-ra nehezedő migrációs nyomás Folytatás az 1 A Földközi-tenger középső medencé­jében az Olaszországba érkező migrán­sok száma csaknem 60 százalékkal, 4500- ra esett vissza júliushoz képest, miután Olaszország a líbiai parti őrséggel közös akciót indított az embercsempészek megfékezésére. A jó idő ellenére az év folyamán augusztusban volt a legala­csonyabb számú az olasz partokat érin­tő migráció. Az év eleje óta mintegy 100 ezer illegális, főként guineaiak és nigéria­iak által elkövetett határátlépést észleltek az olasz hatóságok, s ez 13 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszaká­hoz képest. A Földközi-tenger középső medencéjét érintő bevándorlás az EU egészére vonatkozó migráció mintegy kétharmadát tette ki. A Spanyolországot érintő, a Földkö­zi-tenger nyugati medencéjében kialakult migrációs útvonalon megkettőződött, mint­egy 2400-ra emelkedett az illegális határátlé­pések száma az előző év azonos időszakához képest. Annak ellenére, hogy az elmúlt két hónapban valamivel csökkent a regisztrált esetek száma, a migrációs nyomás tovább­ra is jelentős. Az év első nyolc hónapjában mintegy 13.600, főként gambiai, marokkói, elefántcsontparti migráns érte el a spanyol partokat, ez majdnem a háromszorosa az előző év azonos időszakában regisztrált adatoknak. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) nemrégiben arról számolt be, hogy az elmúlt hónapokban megnőtt a migráci­ós nyomás Románia keleti, déli és nyuga­ti határain egyaránt. Romániába főként a Fekete-tengeren, valamint Bulgárián és Szerbián keresztül próbálnak bejutni az ille­gális bevándorlók, s aztán a nyugati hatá­ron Magyarország felé próbálnak távozni. (Forrás: MTI) A Spanyolországot érintő migrációs útvonalon megduplázódott az illegális határátlépések száma az előző év azonos időszakához képest ?uraair.com Török hadgyakorlat az iraki határon Hadgyakorlatba kezdett tegnap a török haderő az Irakkal hatá­ros délkelet-törökországi Simák tartományban, Silopi körzetében - közölte a török vezérkar. Az autonóm észak-iraki Kurdisztán régió egy hét múlva, szeptember 25-én függetlenségi népszavazást tervez tartani. Ankara ellenzi a referendumot, mert szerinte az iraki Kurdisztán önállóso­dása felélénkítené a Törökországban élő több milliós kurd kisebbség önállósodási törekvéseit. A törökországi kurdok függetlenségéért 1984 óta fegyveres felke­lést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) főhadiszállása az észak­iraki Kandil-hegységben található. A PKK-t Törökország mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek nyilvá­nította. A török biztonsági erők és a szakadárok között zajló konf­liktusban eddig csaknem 50 ezer ember vesztette életét. A török vezérkar közlése szerint a mostani hadgyakorlattal párhuzamosan folytatódik a térségben a PKK elleni harc is. Recep Tayyip Erdogan török államfő pénteken jelezte: Ankara a török nemzetbiztonsági tanács és a kabinet szeptember 22-i ülését követően fogja közölni hivatalos álláspontját. „Háromszázötven kilométer hosszú határunk van ott. Rokonaink élnek ott” - mondta Erdogan, az iraki kurd regionális kormányzat ellenőrzése alatt álló területeken élő türkmén kisebbségre utalva. Az iraki központi kormány alkotmányellenesnek tartja a kurd referendumot, és katonai beavatkozással fenyegette meg Erbílt, arra az esetre, ha a népszavazás erőszakba torkollna, és Irak egységét veszélyeztetné. Beta/AP Török tankok sorakoztak fel tegnap a határváros Silopi közelében

Next