Magyar Szó, 2017. október (74. évfolyam, 229-254. szám)

2017-10-28 / 252. szám

2017. október 28„ 29. szombat-vasárnap MKU Utfó A tanárok véleménye is számít Közvitára bocsátották a szerb, mint nem anyanyelv oktatásának programtervezetét ___________Seregély Orsolya___________ A szerb, mint nem anyanyelv oktatásá­nak reformja keretében a programtervezet első alkalommal kerül tesztelésre. Novem­ber 10-ig a tantárgyat oktató szakembe­rek tanulmányozhatják a programtervet, és az észrevételeiket jelezhetik a Magyar Nemzeti Tanácsnak, amely továbbítani fogja ezt az illetékeseknek. A tantárgy oktatásának erről az áttöréséről Jerasz Anikót, a Magyar Nemzeti Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnökét kérdeztük. ■ Mikor és mivel kezdődött el ennek a reformnak a tervezése? - A szerb, mint nem anyanyelv reform­ja 2014-ben kezdődött el, ekkor alakult egy munkacsoport amelyet az EBESZ és az Oktatási Minisztérium hozott létre, amely valójában először kidolgozta a hiányzó szabványokat a szerb, mint nem anyanyelv tantárgyra. A munkacsoport tagjai aktívan bejárták a homogén nyelvi környezeteket, ez elsősorban a magyar és albán kisebbség esetében történt meg. Ez nagyon fontos volt nekünk, hiszen a homogén környezetekben a gyermekek szinte csak az iskolai órákon hallják és beszélhették a szerb nyelvet, ugyanis olyan környezetben élnek, ahol az utcára kimen­­ve a mindennapi életben nem használják a szerb nyelvet. Fontos volt, hogy a munka­­csoport tagjai saját tapasztalatot szerezze­nek ebben a környezetben, és lássák, hogy mi az, amit a szabványoknak tartalmazni­uk kell. Ellátogattak Szabadkára, Magyar­­kanizsára és Horgosra, és azon túlmenő­en, hogy órákat látogattak, elbeszélgettek a tanulókkal, tanárokkal és a szülőkkel, valamint a diákokat tesztelték is, és így saját maguk győződhettek meg arról, hogy eddig miért volt sikertelen ennek a tantárgynak az oktatása. Így a terepen szerzett tapasztalatok alapján dolgozták ki a standardokat, amelyeket, mielőtt elfoga­dott volna az Országos Tanügyi Tanács, közvitára bocsátottak. Ebbe a Magyar Nemzeti Tanács is aktívan bekapcsoló­dott, mind szóban, mind írásban kifejtette a véleményét, észrevételeit a standardok­kal kapcsolatban. Fontos volt számunkra, hogy mindaz, amit kérünk, beépüljön a végleges változatba. A VMSZ magas szin­tű politizálásának és Vicsek Annamária Oktatási Államtitkárnak köszönhetően szinte teljes egészében beépültek észrevé­teleink az Országos Tanügyi Tanács által elfogadott standardokba. ■ Mi az újdonság az elfogadott szabványokban? - Ezek a szabványok úgy lettek kiala­kítva, hogy külön kezelik a homogén és heterogén nyelvi környezetben élő diáko­kat. Ez nagyon fontos, hiszen a most érvényben lévő tanmenet és tanterv úgy irányozza elő, hogy a homogén és hete­rogén környezetben lévő fiataloknak ugyanazon a szinten kell teljesíteniük, és ugyanakkora előtudással kell rendelkez­niük. A mostani szabványok úgy lettek összeállítva, hogy külön kezelik, tehát más módszertan mentén kell tanulnia a homogén és heterogén környezetből érkező diáknak. Azok a gyerekek, akik homogén környezetben, tömbben élnek - mint amilyen például Magyarkanizsa, Zenta - idegen nyelvként tanulják majd, és az ennek megfelelő módszereken alap­szik majd a tantárgy tanítása. A hetero­gén környezetben lévő fiatalok viszont a környezetnyelv módszertanára alapulva fogják a nyelvet tanulni. Azok, akik hete­rogén környezetből érkeznek, könnyeb­ben el tudják sajátítani a nyelvet, hiszen naponta érik őket szerb nyelvi ingerek. Fontos kiemelni, hogy a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret alapján lettek felál­lítva a szabványok, és a későbbiek során erre épültek a kimenetek és programok tervezet is, amelyek a tantárgyat érin­tik. Az év elején alakuló munkacsoport, melyet az EBESZ és a Nevelési és Okta­tási Fejlesztő Intézet hozott létre, ennek mentén dolgozott. ■ Mikor került bemutatásra a programterv? - Október 25-én Szabadkán került bemutatásra az általános iskolák minden osztálya, és a középiskolai korosztály számára kidolgozott teljes programter­vezet, ami erre a tantárgyra vonatkozik. Ezen az összejövetelen én is jelen voltam, és személyesen meggyőződhettem arról, hogy mind a kimeneti követelmények esetében, mind a program létrehozásánál tiszteletben tartották a különböző nyel­vi szinten levő két csoportot, úgy, ahogy az elindult a szabványok kidolgozásánál. Nagyon nagy érdeklődés övezte ezt a bemutatót, hiszen a tanárok, szakembe­rek, akik a szerbet mint nem anyanyelvet oktatják, Vajdaság minden településéről érkeztek. Régóta vártuk ezt a pillanatot, hogy egyfajta előmozdulás, áttörés legyen a szerb, mint nem anyanyelv vonatkozásá­ban, és az EBESZ és a Nevelési és Oktatási Fejlesztő Intézet munkatársai részleteiben bemutatták a dokumentumokat, amelyek követik azt az irányvonalat, amit a szabvá­nyoknál felállítottunk, tehát külön kezelik a homogén és heterogén környezetet. ■ Hogyan tevődik össze a program­­tervezet? Mire koncentrál?­­ Az A része a tervezetnek a homo­gén környezetre vonatkozik, míg a B része a heterogén környezetre készült. Ezen a találkozón bemutatásra került a szerb, mint nem anyanyelv új tanítási módsze­re is, amelyet 4 készségre alapoztak a szak­emberek, akik bemutatták ezeket a doku­mentumokat. Az új program 4 csoportra koncentrál, ezek az írott szöveg értése, a hallott szöveg értése, a beszéd és az írás. Ami fontos, az az, hogy a nyelv funkcioná­lis használata kerül előtérbe, ennek ered­ményeképpen kevesebb irodalmi szöveg van előirányozva, bár az irodalmi szöve­gek adaptációja szabadon engedélyezve van, tehát a tanár belátására van bízva az, hogy hogyan adaptálja a különböző irodalmi szövegeket. Nyelvtanból csak a beszédet és az írást formáló nyelvtani jelenségeket irányozták elő a szakembe­rek. A fő hangsúly a beszéd fejlesztésén van, ami számunkra a legnagyobb kitö­rési lehetőség. ■ Mi a következő lépés? - A programtervezet bemutatásával egy időben közvitára lettek ezek a dokumen­tumok bocsájtva. Az EBESZ és a Nevelés és Oktatási Fejlesztési Intézet felkérésé­re a Magyar Nemzeti Tanács hivatalából csütörtökön továbbítottuk minden magya­rul is tanító intézménynek a szóban forgó dokumentumokat, tehát mind a tárgyra vonatkozó kiindulópontokat, mind pedig a kidolgozott programtervezetet. A kísérő levélben, amelyet elküldtünk az intézmé­nyeknek, megkértük az igazgatókat, hogy továbbítsák a dokumentumot a tantárgyat oktató tanároknak. Fontos, hogy ezek a tanárok, szakemberek alaposan átnézve, áttanulmányozva a dokumentumokat fejtsék ki a véleményüket, hiszen azok, akik ezt a tárgyat tanítják, ők rendelkez­nek a legnagyobb tapasztalattal annak tekintetében, hogy mire van még szük­ség, kell-e módosítani valamit. Fontos, hogy a saját véleményüket, észrevéte­leiket papírra vessék a szakemberek, és november 10-éig az iskolaigazgatók révén eljuttassák a mi hivatalunkba. Mi pedig a beérkezett észrevételeket, javaslatokat összesítjük, és elküldjük az EBESZ-nek és a Nevelési és Oktatási Fejlesztési Intézetnek is. Gondoljunk abba bele, hogy mekkora kitörési lehetőség az, hogy a szakemberek véleményére kíváncsi a munkacsoport. Éljünk ezzel az egyedülálló lehetőséggel, hiszen rég vártunk erre. Fontos, hogy a gyakorló pedagógusok véleménye eljus­son hozzánk, és leírják, hogy min kell még változtatni, hogyan lehet ezt a prog­ramot még jobbá tenni. Hisszük, hogy a szabványok megírásánál és elfogadásánál a munkacsoport figyelembe vette a javasla­taink nagy részét, ez ismét meg fog történ­ni. Reményeink szerint, amit elküldünk, összesítünk, zömében bele is fog kerülni a végleges programba. ■ Ezen túlmenően pedig a szerb nyelvet oktató tanároknak a munkacsoport tagjai akkreditált továbbképzéseket fognak szer­vezni, amelyen részleteiben megismer­kedhetnek majd a résztvevők az új prog­rammal, illetve a javasolt módszerekkel. ■ Mikor fogadják el véglegesen a programtervezetet?­­ A végleges programtervezetet szin­tén az Országos Tanügyi Tanács fogja elfogadni, és amint megjelenik a hiva­talos lapban, akkor kezdődik a tanköny­vek megírásai is. Reményeink szerint a 2018/19-es tanév már ezen programok mentén fog kezdődni. Először az általános iskola első és ötödik, valamint a középis­kola első osztályába kerül bevezetésre az új program, minden bizonnyal ekkorra már tankönyvek is lesznek. Ezt követően pedig fokozatosan tér át évről évre a többi tagozat is erre az új tervre. ■ Mik a remények a programmal kapcsolatban? - Sokat várunk ettől a programtól, sokáig vártuk ezt. Az a meggyőződésünk, hogy nagyon jó úton halad a tantárgy reformálása, jó, hogy külön kezeli a két nyelvi szinten levő csoportot, hogy a gyerekekkel a tanárok a belátásuk szerint, a szükségletek szerint dolgozhatnak, és úgy formálják az óráikat, hogy az effektív és sikeres legyen. Reményeink szerint az, hogy a diákok sikeresebben sajátítják el, magabiztosabban használják a szerb nyel­vet, kedvezően kihat arra is, hogy többen fognak az itthoni továbbtanulás mellett dönteni, jobban tudnak az itthoni több­nyelvű környezetben boldogulni, és keve­sebben mennek majd külföldre. Fontos az, hogy a nyelv funkcionális használatára kerüljön a hangsúly, külö­nös tekintettel arra, hogy a gyerekek aktí­van használják a szerb nyelvet. A Magyar Nemzeti Tanácsnak a szerb nyelv oktatá­sára vonatkozó programjai is arra vonat­koztak, hogy a gyerekek minél bátrabban használják a nyelvet, és úgy gondoljuk, hogy ez a két történet, a munkacsoport munkája találkozik a mi elképzelésünkkel, és kölcsönösen segítjük egymást. Fontos, hogy a saját véleményüket, észrevételeiket papírra vessék a szakemberek, és november 10-éig az iskolaigazgatók révén eljuttassák a mi hivatalunkba. Jerasz Anikó Gergely Árpád kult@magyarszo.rs OKTATÁS/MŰVELŐDÉS I 13 Munkásságának továbbéltetése A Szabadkai Városi Könyvtárban Radomir Konstantinovicra emlékeztek A Radomir Konstantinovic szellemi hagyatékát gondozó tanács tizedik ülése pénteken zajlott a Szabadkai Városi Könyvtárban. Az ülésről Latinka Perovic, a tanács elnöke és Dragan Rokvic, a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatója számolt be az újságíróknak. - A tanács 2014 júliusában jött létre, az elmúlt időszakban pedig számos eseményt szervezett. Elégedettek vagyunk Radmir Konstantinovic munkáinak népszerűsítését illetően, az olvasók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a művei iránt. Az ülésen a tanács jövőre vonatkozó terveire is kitértünk - hallottuk a könyvtár igazgatójától. Az új terveket Latinka Perovic ismertette. - A tanácskozás fontos témája volt a Radomir Konstantinovic Alapítvány létre­hozása, amely támogatások és pályázatok révén az irodalmár, filozófus válogatott műveinek kiadását szorgalmazná harminc könyvben. Ez a feladat Gojko Tejic iroda­lomtörténészre lett bízva. Jövő év tavaszára egy nagy találkozót tervezünk Sabacon, amely erre a projektumra fókuszálna. Az ülésen sorra vettük az idei év történéseit is, nagy örömünkre megjelent Radivoj Cveticanin: Konstantinovic: Hronika (Konstanti­­novic: Krónika) című könyve, amely tartalmasan mutatja be Radomir Konstantinovic életét és munkásságát. Az elkövetkező időszakra több könyvbemutató lett előirányozva - mondta a tanács elnöke. Szintén pénteken, Radomir Konstantinovic halálának évfordulóján került sor Radivoj Cvetkcanin újságíró, publicista Konstantinovic: Hronika című könyvének bemutatójára, úgy Szabadkán, mint Újvidéken. A könyvbemutató moderátora, Dragán Rokinc elmondása szerint a szerző azzal, hogy Konstantinovicról ír, továbbélteti a munkásságát. A kiadványt Tolnai Ottó író, dr. Dusko Radosavljevic és dr. Bosko Kovacevic politológus méltatták. Az eseményen jelen volt a szerző, Radivoj Cveticanin is, aki arról is szólt, hogy a szabadkai születésű Radomir Konstantinovic rendkívül sokoldalú személyiség volt, gyakran reagált a körülötte levő történésekre, és ezáltal is felhívta azokra a figyelmet. A Konstantinovic­ Hronika 815 oldalon jelent meg, megközelítőleg 100 fotót, dokumentumot és illusztrációt, továbbá ezer nevet tartalmaz. Népszerűsítése kapcsán a könyv kiadói, a belgrádi Dán gráf és a sabaci Stanislav Vinaver Alapítvány kiemelik, hogy a kortárs szerb irodalom eddigi legnagyobb életrajzáról van szó. ■ L. M. - r - Lukács Melinda Radivoj Cveticanin, Tolnai Ottó és Drágán Rekvna Helyzetbe hozni a kortárs képzőművészetet Harmincadik kurzusát tartja Újvidé­ken a magyarországi független képzőmű­vészeti tanszék, vagyis a f***k, melynek ingyenes előadásai a kortárs képzőmű­vészet különböző területeit kívánják befogadhatóbbá tenni a nem művészeti képzésekben résztvevő hallgatók számá­ra. A V**k, amelynek célkitűzései között az is szerepel, hogy az interdiszciplinari­­tás által újfajta nyilvánosságot teremtsen a képzőművészet számára, a 2013/14-es tanév óta felsőoktatási intézményekben tart többnapos kurzusokat, és az anyag­országi felsőoktatási intézményeken kívül bemutatkozott már Szabadkán, Kolozs­várott és Nyitrán, tevékenységét pedig szeretné kiterjeszteni az egykori keleti blokk országaira is. Pénteken a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Kontaktzóna című sorozatának vendégeként a projekt vezetője, Menesi Attila arról beszélt, hogyan változott meg az utóbbi években a magyarországi kortárs kultúra, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy manap­ság ezt kultúrát nem feltétlenül galériák­ban vagy múzeumokban kell keresnünk, mert könnyen megeshet, hogy az utcán jön velünk szembe.­­ Azt gondoljuk, a kortárs kultúra, a kortárs képzőművészet igazából a fiata­lokat szeretné leginkább megszólítani, a kortársaikat. Ebben nagyon nagy oktatási hiányok vannak az elmúlt évtizedekben, és ezt igyekszünk valamilyen módon helyzetbe hozni. A kurzusaink nyitottak, mindig várjuk az egyetemeken kívülről érkezőket is, helyi kulturális aktivistákat, bárkit, aki kíváncsi a kortárs kultúrára Menesi Attila előadása - mondta a képzőművész, aki a független képzőművészeti tanszék tevékenységét bemutató előadásában érintette Újvidék és Vajdaság számos, témába vágó vonat­kozását is. A független képzőművészeti tanszék eddig mintegy 75 művészt, művészeti szakembert vont be tevékenységébe, a kétnapos újvidéki kurzuson pedig Ádám Anna vizuális és performanszművész, Kürti Emese művészettörténész, kutató és Szimán György médiaművész mutat­koznak be. A pénteki nap folyamán Kürti Emese beszélt Ladik Katalin és a magyarorszá­gi neoavantgárd művészet kapcsolatáról, Szimán György performansz-előadásán pedig egy kommentált videojátékban vehettek részt az érdeklődők. Ma, szom­baton 10 órától a VMFK Tudósklubjában Ádám Anna tart performansz-worksho­­pot, ahol a kertépítés folyamán különböző személyes narratívákat jelenítenek meg a résztvevők. ■ F. D. Paraczky László

Next