Magyar Szó, 2017. október (74. évfolyam, 229-254. szám)

2017-10-10 / 236. szám

Azzurro öntisztító BETONCSEREPEK Gilax Haus - Zenta Újvidék, 2017. október 10., kedd KÖZELÍTI NAPILAP MAGVETŐ Csipisz az orrodra! A fenntarthatóság dilemmája Fenntarthatatlan a klasszikus értelemben vett nyugdíjrendszer 6. oldal Egymilliárd eurós aszálykár Az új évezred eddigi harmadik legrosszabb hozamát hozta az év­­ A szakértők és a gazdák abban bíznak, a hiány miatti magasabb ár némileg kárpótolhatja a veszteségeiket Az állami tisztségviselők eddig nem közöltek hivatalos adatokat arról, hogy milyen méreteket ölt az idei szárazság okozta kár, de a szakértők megállapítot­ták, hogy meghaladhatja az egymilliárd eurót is, főleg, ha a tavalyi rekordnagyságú hozamot vesszük viszonyítási pontként. Az aszály már 2000-ben és 2012-ben is nagy gondot okozott a gazdáknak és az ország mezőgazdaságának, de ezektől az évektől nem volt rosszabb az idei - értet­tek egyet többen is a megkérdezett szak­értők közül. A Beta hírügynökségnek adott nyilat­kozatában Milan Prostran agrárszakértő közölte, információi és becslése alapján az idén négymillió tonna kukoricát tett tönk­re a forróság, csak a kukoricát ért károk értéke eléri a 600 millió dollárt. Négy­millió tonnát arattak le, ami még mindig jobb a 2000-ben jegyzett hozamnál: akkor 2,9 millió tonnányi termett. A 2000-ben jegyzett adatok minősültek igazán nagy visszaesésnek, ehhez viszonyítva az idei évet átlagos hozamúnak is nevezhetjük - közölte Prostran. A szakember értéke­lése szerint a kukorica mellett az aszály következtében a szója is nagy kárt szenve­dett el, a korábbi évek hozamának a felét sikerült elérni és ez 200 millió dolláros mínuszt jelent.­­ Ha az említett csupán két mezőgaz­dasági haszonnövény esetében 800 millió dollárra tehető az aszálykár, akkor kije­lenthetjük, hogy a teljes kár meghalad­ja az egymilliárd eurót is, mert bele kell számítani a napraforgó, a cukorrépa és más haszonnövényeknél mutatkozó vesz­teségeket is - értékelte Prostran. Folytatása a 4. oldalon Oros András Becslések szerint négymillió tonna kukoricát takarítottak be, a kár 600 millió dollár Kevesen szavaztak Zenta községben A VMSZ támogatottjai 5:2 arányban nyertek a haladókkal szemben 13. oldal . A többség nem támogatja az elszakadást Ma rendkívüli ülést tart a katalán parlament Ma este a katalán parla­ment rendkívüli ülést tart, amelyen Carles Puigdemont elnök értékeli az aktuális politikai helyzetet. Az ülést eredetileg hétfőre tervezték, és egyetlen napirendi pontja az volt, hogy az elnök értékelje az október 1-jei függetlensé­gi népszavazás eredményét és hatásait. A katalán parlament ellenzéki párjai attól tartanak, hogy az ülésen a függetlensé­gi pártok a napirend módo­sításával az utolsó pillanat­ban határozatot terjesztenek be Katalónia elszakadásának kinyilvánításáról. Egy friss közvélemény­kutatás szerint a katalán többség nem támogatja az elszakadást Spanyolországtól. Az október 4-e és 7-e között végzett szondázásban Kataló­­niában a megkérdezettek 58,9 százaléka válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy támo­gatja-e Katalónia függetlensé­gének egyoldalú kinyilvánítá­sát, az ország többi részében élőknek pedig a 79,4 százaléka ellenezte ezt a lépést. A ka­talánok 47 százaléka szerint Katalóniában előre­hozott választásokat kellene tartani. Ugyanerre a kérdés­re Spanyolország többi részén 63,9 százalékkal válaszoltak igennel. Az október 1-jei esemé­nyekkel kapcsolatban az ABC című napilap is közvélemény­kutatást jelentetett meg. Ebben a Katalóniában megkérdezet­tek 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a spanyol és kata­lán kormánynak párbeszédet kellene folytatnia, mert csak így lehetne elkerülni a szakí­tást. Spanyolország többi részén a megkérdezettek 73 százaléka támogatta ezt a megoldást. A katalán válasz­adók 66 százaléka szerint társadalmuk megosztott, és hasonlóan látja a helyzetet a más spanyol területeken élők 88 százaléka is. Beta/AP gorenje, Fdk 20 Mg­­ gyomötommmxmle ] LXXIV. évf., 236. (23 929.) szám ■ Ára 50 dinár Elhunyt Aradszky László 9. oldal Gyorsuló európai integráció Vajdaság küldöttsége is részt vesz az európai városok és régiók brüsszeli tanácskozásán Szerbia helyzete egyre jobb az európai csatlakozás útján, Vajdaság szerepe is mind felismerhetőbb és láthatóbb a régióközi együttműködések terén - értékelte a Tanjug­­nak adott nyilatkozatában Igor Mirovic tartományi kormányfő tegnap Brüsszelben, az európai városok és régiók találkozóján. Mint mondta, a tanácskozáson igyekezni fog a lehető legmegfelelőbb módon bemutatni a Vajdaság által nyújtott lehetőségeket és Szerbia európai integrációs eredményeit is. A Mirovic által vezetett tartományi küldöttségnek Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke és Ognjen Bjelic régiófejlesztési és helyi önkormányzati titkár is tagja. Pásztor István úgy értékelte, hogy a mögöttünk álló időszakban Vajdaság rengeteg energiát fektetett a kapcsolatteremtésbe, s eljött az ideje annak, hogy ezek a kapcsolatok gyümölcsözővé váljanak. Örömmel nyugtázta, hogy a beszélgetések során mindenki nyitott az új kezdeményezések megvalósítására, s ebben sokat segít az is, hogy Szer­biának ma egészen más a megítélése, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. Folytatása a 4. oldalon Moszkva Sz-400-as rakétarendszereket ad el Rij­ádnak Moszkva és Rijád megállapodott arról, hogy Szaúd-Arábia Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereket vásárol Oroszország­tól - erősítették meg tegnap Moszkvában. A felek megegyeztek továbbá Kornet-EM típusú páncéltörő rakéták, TOSZ-1A (Burjatyina) típusú rakéta-sorozatvetők és AGSZ-30 gránátvetők eladásáról, valamint Kalasnyikov AK-103 típusú gépkarabélyok eladásáról és szaúd-arábiai gyártásáról. 119,3562 Din Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szaúdi Sz-400-as üzlettel kapcsolatban tegnap kijelentette, hogy az „előzetes ered­ménye nagyon jó”. Hozzáfűzte, hogy Moszkva és Rijád haditechnikai együttműködése nem irányul harmadik ország ellen. Hőmérséklet A 2007-ben hadrendbe állított Sz-400-as rakétarendszer a repülőgépek mellett manő­verező robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták megsemmisítésére is alkalmas

Next