Magyar Szó, 2017. november (74. évfolyam, 255-280. szám)

2017-11-08 / 261. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs 2 Muern Sió ■ RÖVIDEN Tévéállomásra támadtak Kabulban Támadás érte az afgán fővárosban az egyik, magánkézben működő televízióállomás épületét, legalább két ember meghalt, húszan pedig megsebesültek. A támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam dzsihadista szervezet jelentkezett. A bejáratnál öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, majd két vagy három fegyveres behatolt a pastu nyelven, Afganisztán teljes területén sugárzó Shamshad TV épületébe. A televízió egyik munkatársa elmondta, hogy a támadók először kézigrá­nátokat dobáltak, majd tüzet nyitottak a biztonsági őrökre. Legalább két biztonsági őr (egy férfi és egy nő) életét vesztette a tűzharcban, és csaknem húsz a sebesültek száma. A támadás idején az épületben rekedt újságírókat sikerült megmenteni. Az Iszlám Állam terrorszervezet a szócsövének számító Aamák hírügynökségen keresztül vállalta a merényletet, bár nem ismer­tetett bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a merénylők a tagjai közé tartoztak. Tavaly a kormányellenes tálibok is elkövettek több támadást újságírók ellen, de ezúttal az iszlamista mozgalom azonnal jelezte a Twitteren, hogy nincs köze az akcióhoz. Tíz terrorgyanúst csíptek el Franciaországban és Svájcban őrizetbe vettek tíz embert tegnap Franciaország déli részén, a párizsi régióban és Svájcban egy terrorelhárítási akció keretében - közölték a francia hatóságok. A 18 és 65 év közötti gyanúsí­tottak a dzsihadisták által gyakran használt Telegram titkosított üzenetküldőn váltottak egymássá üzeneteket. Az akció célja megállapítani, mire készültek pontosan, de nyomozati források szerint még nem voltak kidolgozott merényletterveik. Kilenc embert Franciaországban vettek őrizetbe, többségüket megfigyelték a titkosszolgáatok, egy 23 éves kolumbiai nőt pedig Svájcban állítottak elő. A gyanúsítottak között van egy dél-franciaországi testvérpár is, akiket radikalizálódás miatt nyilvántartottak. A párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege július 19-én indí­tott előzetes vizsgálatot terrorista bűnszövetkezet és internetes eszközökkel terrorcselekményre buzdítás gyanújával. A nyomo­zás során Svájcban azonosítottak egy embert, aki aktív tevé­kenységet folytatott a Telegramon olyan Franciaországban élő gyanúsítottakkal, akik „egyelőre homályos körvonalú erőszakos cselekményekről” kommunikáltak egymással. A politikai foglyok szabadon bocsátását követelték Csaknem kétszáz katalán polgármester követelte tegnap Brüsszelben az Európai Bizottság és az Európai Tanács épületei előtti téren a politikai foglyok szabadon bocsátását. Szomorú­nak nevezték, hogy 2017-ben, az EU demokratikus országában előfordulhat egy legitim kormány tagjainak a bebörtönzése és az, hogy szabadon választott vezetőikkel egy másik országban kénytelenek találkozni. Beta/AP A polgármesterek teljes támogatásukról biztosították Carles Puigdemont leváltott katalán elnököt és korábbi kabinetjének négy, ugyancsak Belgiumban tartózkodó tagját. „Le a csokis hidrával!" A Femen ukrán jogvédő szervezet egyik aktivistája félmez­telenre vetkőzve mászott fel tegnap a Kijev belvárosában emlékműként kiállított tüzérségi ütegre, így emlékezve a november 7-i oroszországi bolsevik hatalomátvétel századik évfordulójáról. Ezután lemászott az emlékműről, vörös zász­lóval betakarta felső testét, közben azt kiabálta, hogy „le a csokis hidrával”, amivel nyilvánvalóan az édesipari gyártu­lajdonosra, Petro Porosenko ukrán elnökre célzott. (Forrás: MTI/Reuters/dpa/AFP) Reuters Szabó József Donald Trump amerikai elnök szerint már vannak arra utaló jelek, hogy béké­sen rendeződhet a helyzet a Koreai-félszigeten. Konk­rétumokról azonban nem beszélt a dél-koreai elnök­kel tegnap Szöulban tartott sajtótájékoztatóján. Hangsú­lyozta ugyanakkor: szükség esetén az Egyesült Államok kész teljes fegyverarzenáljá­nak bevetésére. Ázsiai körútjának második állomásán tegnap Szöulban tárgyalt Donald Trump. Előt­te felkereste a Dél-Koreában található legnagyobb amerikai támaszpontot, a Camp Humph­­reyst, ahol beszédet mondott, és katonák egy csoportjával találkozott. A katonai bázisról ment Szöul­ba. Ott Mun Dzsein dél-koreai elnökkel találkozott, amelynek során a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról és az észak-kore­ai fenyegetésekről is véleményt cseréltek. Közös sajtótájékoztató­juk központi témája a phenja­­ni rezsim viselkedése és tiltott atomprogramja volt, amelyet Trump a Föld minden lakójára végzetes veszélyt jelentő prob­lémának nevezett. Szerinte az Észak-Korea jelentette fenyege­tést már rég meg kellett volna szüntetni. Kijelentette: „lát előreha­ladást” a helyzet békés rende­zése irányába. Arról azonban nem árult el semmit, hogy mit ért ezalatt. Az észak-koreai vezetést ugyanakkor arra biz­tatta, hogy tárgyalóasztalnál keressenek békés megoldást a válságra, amelyről azt mond­ta: „megoldódik, meg kell oldódnia”. Elismerően szólt Kínáról is, amiért az elmúlt időszakban igyekezett hozzájárulni a válság rendezéséhez. A térség többi országát - különösen Oroszor­szágot - pedig arra kérte, hogy tegyenek meg mindent a problé­ma megoldása érdekében. Bár hangsúlyozta a békés rende­zés fontosságát, mégis keményen odaszólt Kim Dzsong Un észak­koreai vezetőnek. Megüzente neki, hogy szükség esetén az Egyesült Államok teljes fegyverarzenálját kész bevetni a saját és szövetsé­gesei védelme érdekében. „Nem engedhetjük meg, hogy Észak- Korea lerombolja mindazt, amit Dél-Korea és az USA eddig felépí­tett” - mondta. (Washingtonban közben bejelentették: a napokban a Csendes-óceán nyugati részén rendkívüli erődemonstrációt kezd három hadihajóval. Az amerikai repülőgép-hordozók vezette flot­tához egy japán torpedóromboló is csatlakozik.). Trump vendéglátója sem mulasztotta el megjegyezni, hogy elsöprő erővel kell reagálni az észak-koreai fenyegetésekre, ha odáig fajul a helyzet. Addig viszont gazdasági nyomással kell megkísérelni Phenjan nemzetkö­zileg vitatott és tiltott atomprog­ramjának leállítását. Az amerikai elnök a hazája és Dél-Korea között fennálló keres­kedelmi problémák elhárítását is fontosnak nevezte. Hétfőn Tokió­nak, kedden pedig már Szöulnak is felrótta a kétoldalú árucsere­forgalom igazságtalanságát, ami szerinte abban nyilvánul meg, hogy Dél-Korea sokkal nagyobb értékben exportál az Egyesült Államokba, mint amennyit tőle vásárol. Ezért az USA és Dél- Korea viszonylatában tapasztal­ható jelentős amerikai külke­reskedelmi hiányt (amely tavaly elérte a 27,6 milliárd dollárt, az idén októberig meg a 17,3 milliár­­dot) minden lehetséges eszközzel mérsékelné. Célját a kereskedelmi kapcsolatok megújításával, átala­kításával érné el. Trump ugyanakkor dicsérte is Dél-Koreát. Főként azért, amiért temérdek amerikai fegyvert vásá­rol. A két elnök megegyezett abban, hogy a phenjani fenye­getések miatt tovább erősíti Dél- Korea védelmi képességeit. Ma befejeződő látogatásának azonban nem mindenki örült. Trump és külpolitikája ellen ugyanis sokan tüntettek tegnap Szöulban. A tiltakozók a rend­őrökkel is összecsaptak. Trump már látja a megoldást Az amerikai elnök kész a teljes fegyverarzenál bevetésére is Észak-Korea ellen Beta/AP Egy Trump-mentes övezetet (NoTrump Zone) is kialakítottak a háborús retorika és fegyvercsörtetés ellen tüntető szöuli egyetemisták Múltidéző a Vörös téren Az 1941-es katonai díszszemlét rekonstruálták a bolsevik forradalom 100. évfordulóján Korhű egyenruhákban és hadfelszereléssel rekonstruálták tegnap a moszkvai Vörös téren ismét az 1941-es katonai díszszemlét, amelynek résztvevői a főváros szívéből egyenesen a frontra vonultak harcolni a náci német birodalom Szovjetuniót lerohanó, Moszkva kapujában álló erői ellen. Arra, hogy a díszszemlét a bolsevik hatalomátvétel 100. évfordulóján rendezték meg, nem történt nyilvánvaló utalás. Igaz, az orosz hadtör­ténelem évszázadainak nevezetes eseményeit felidéző élő képekben a forradalmi Vörös Hadsereg katonáiról is megemlékeztek a középkori vitézek, a lengyelek elleni 1612-es felkelés és a Napóleon elleni 1812- es háború harcosai mellett. A fő hangsúlyt a II. világháborúban (orosz szóhasználatban a Nagy Honvédő Háborúban­ aratott győzelemhez vezető díszszemlére törté­nő emlékezés kapta. A Vörös téren mintegy 5 ezer katona és hallgató mellett korabeli tankokat és nehézfegyvereket is felvonultattak, amelye­ket később kiállítottak a nagyközönség számára. November 7-e 1995 óta a katonai dicsőség napja Oroszországban, felváltva a korábbi, a bolsevik forradalomról történő megemlékezést. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „az összes európai érték elleni, elfogadhatatlan gyalázatnak” nevezte, hogy ismeretlen elkövetők cement­tel leöntötték és eloltották a II. világháborúban elesett szovjet katonák emlékére létesített örök lángot a kijevi Dicsőség parkban. Mint mondta, a hasonló esetek nem mennek ritkaságszámba, és ez szerinte annak a jele, hogy az ukrán vezetés képtelen megfékezni az szélsőségeseket. Az ukrán fővárost egyébként a Vörös Hadsereg 1943. november 6-án szabadította fel. Tegnap a kommunisták több orosz nagyvárosban tartottak megem­lékezést. A moszkvai megmozdulást a délutáni órákra tervezték. Beta/AP Korhű egyenruhákban és felszereléssel vonultak tegnap a Vörös téren Halálra ítélték a fekete özvegyet Halálbüntetésre ítélte tegnap a tokiói kerületi bíróság a kiotói fekete özvegyként ismert Kakehi Csiszakót, aki 2007 és 2013 között megölte férjét és két élettársát, valamint megpróbálta meggyil­kolni egyik ismerősét. A 70 éves nő ciánt itatott áldozataival, hogy örökségükhöz hozzáférve kifi­zethesse adósságait. A védelem azzal érvelt, hogy a nő demenciá­­ban szenved. Az ügyészség szerint viszont a vádlott teljes mértékben beszámítható, így a törvény által felelősségre vonható. Kakehi Csiszakót 2014 novem­berében vették őrizetbe negyedik férje, Iszao Kakehi meggyilkolásá­nak gyanújával. A nyomozás feltár­ta, hogy 2013 szeptemberében a „fekete özvegy” élettársa, egy 75 éves férfi szintén rosszul lett, amikor a pár éttermében vacsorá­zott, és ő sem gyógyult meg. Kakehi 24 évesen házasodott meg először, majd első férjével együtt a közeli Oszakában textil­céget alapított, amely a férj halála után a csődbe ment. A nő ezután különböző társkereső szolgálta­tásokon keresztül keresett magá­nak olyan gazdag férjet, akinek éves jövedelme legalább tízmil­lió jen. Később kiderült, az után kezdett „flörtölni a halállal”, hogy első férje 1994-ben, 54 éves korá­ban maghalt. 2008-ban az akkor már háromszoros özvegynek egy szeretője meghalt, majd 2012-ben egy vőlegénye hunyt el motorbal­esetben. A boncolás során ciánt találtak a vőlegény vérében. Kakehi ilyenformán mintegy 1 milliárd jent örökölhetett attól a 10 élettársától, akikkel az emlí­tett szolgáltatáson keresztül ismer­kedett meg. A gyilkosságok útján szerzett hatalmas vagyon ellenére az asszony szegény maradt, mert a pénz javát eltőzsdézte. (Forrás: MTI/EFE) Kakehi Csiszako c­ánnal gyilkolt hisasuke.com 2017. november 8., szerda

Next