Magyar Szó, 2017. november (74. évfolyam, 255-280. szám)
2017-11-20 / 271. szám
12kerekeken@magyarszo.rs álta fia Autós rovatunk ■ Szerkeszti: Ifj. Muhi Béla Nagy növekedést vár a Renault Érkezik az új Mazda A Renault-nak most sem megy rosszul, de 2022-ig 40%-os növekedést szeretne elérni a cég vezetése, a jelenleginél is magasabb, 7%-os nyereséghányaddal. Elsősorban Kínában, Oroszországban és Iránban számítanak erősebb eladásokra. A terv egyik lényeges célja, hogy a Renault - a Dacia és a Lada márkákkal együtt - erősebbé váljon Európán kívül. Ennek érdekében Kínában is meg szeretné vetni a lábát a Renault, ahol eddig nem voltak igazán sikeresek. Tavaly mintegy 35 ezer autót tudtak eladni, ezt a számot szeretnék a következő bő négy évben 550 ezerre növelni. A francia cégnek nem lesz egyszerű dolga, mivel későn érkezett: valószínűleg az utolsó nemzetközi gyártó, amely helyi összeszerelő üzemet létesített, ennek köszönhető az eladások alacsony szintje is. Oroszországban és Iránban hagyományosan erős a Renault, de mindkét piac gyengélkedett az elmúlt években, elsősorban a nemzetközi embargók hatására. Ám úgy tűnik, Iránban a kereskedelmi tiltások enyhítése hozhat dinamikus növekedést az eladásokban, Oroszországban pedig, az embargó ellenére, kezdett magára találni az autópiac. Arra számítanak, hogy az iráni piac bő 33%-ot, az orosz pedig csaknem 70%-ot növekedhet a következő négy év során, ami igazán jót tehet a Lada- és a Renault-eladásoknak. A növekedési kilátások mellett elsősorban a villanyautó - kínálat további bővítéséről szól a Renault Drive the Future fantázianevű üzleti terve. A Renault- Nissan már kifejlesztette saját szabványos villanyautó-platformját CMF-EV néven, és arra számít a cég, hogy erre építkezve gyorsabban tudnak majd növekedni, mint a konkurencia. „Új kihívóinknak kezdeti nehézségei lesznek, míg a mi eladásaink gyorsulhatnak” - összegezte reményeit Gilles Normand, a Renault villanyautó-fejlesztő részlegének vezetője. Összesen nyolc elektromos modellel tervezik bővíteni a kínálatot, amivel a piac 80%-át biztosan le tudják majd fedni. A tervben helyet kapott az önvezető autók fejlesztése is. A tervek szerint 15 modellbe kerülnek különböző szintű önvezető rendszerek 2-es és 4-es önállósági szinttel. Az egyszerűbb, 2-es szintű rendszer már az olyan olcsóbb modellekhez is elérhető lesz, amilyen a Clio, a felügyelet nélkül használható 4-es szintű robotpilótát pedig nyilván a drágább típusokhoz kínálják majd. Az első ilyen Renault típusokat 2019-re ígérték. A Mazda3-tanulmány után a következő generációs Mazda6 szériaváltozatát mutatják be a Los Angeles-i Autószalonon. Első pillantásra frissítésnek tűnhet, valójában teljesen újgenerációs a Los Angeles-i Autószalonon bemutatkozó Mazdac. A króm díszléc már alulról keretezi a fényszórót, de minden egyéb részlet is új, igaz, a fő karaktervonalak maradnak. . Csak két új erőforrásról van szó egyelőre, a 2,5 literes szívó benzines hengerlekapcsolással lesz takarékosabb, de az igazi újdonság, hogy a CX-9-es szabadidő-autóban elérhető 2,5 literes turbómotort (250 LE/420 Nm) is megkapja a Mazda6-os. Egyelőre nincs szó a 2,0 literes, mechanikus feltöltővel ellátott, öngyulladásos technológiával rendelkező Skyactiv-X motorról a 6-os karosszériájában. Kiderült, mit tervez a Peugeot az Opellel A találgatásnak vége: az Opel vezérigazgatója, Michael Lohscheller felvázolta a PACE nevű tervet, amelyből kiderül, hogyan alakul át a német autógyártó a Peugeot irányításával. Az elsődleges cél természetesen az, hogy az Opel minél hamarabb nyereségessé válhasson. Mint korábban is hallani lehetett, 2024-ig teljesen átalakítják a kínálatot: minden Opel a PSA-csoport két szabvány padlólemezére épül majd, a kisautókban alkalmazott CMP és a nagyobb modellek számára kifejlesztett EMP2 platformra. A következő hét év során minden Opel gyárat átállítanak ezeknek a szabvány műszaki alapoknak a gyártására. Elsőként Eisenachban indulhat meg egy Peugeot alapú modell, egy szabadidő-autó gyártása 2019-től EMP2 alapokon, Rüsselsheimben pedig egy új középkategóriás modellt alighanem az lesz az Insignia utódja - állítanak elő, először felhasználva a francia műszaki megoldásokat. A bejelentésben még két modellről esett szó: a Combo haszonjármű utódját már 2018- ban bemutatják - ez valószínűleg a Peugeot Partner Opel jelvényes változata lesz - a következő Corsa, már Peugeot 208-as alapokon, pedig 2019-ben érkezik. A PSA technikára való átállás jelentős megtakarítást hoz: a kínálat a jelenlegi kilenc helyett két padlólemezre épül majd, a motorcsaládok száma pedig tízről négyre csökken. Lohscheller bejelentésében az is szerepel, hogy minden Opel modell tervezése házon belül történik majd, azaz arról nincs szó, hogy az óriási, 3000 főt foglalkoztató rüsselsheimi tervezőközpontot leépítené a Peugeot. Bizonyos fejlesztéseket elsősorban itt végeznek majd, például folytatódik az üzemanyagcellás hajtások fejlesztése, amelyben az Opelnek komoly tapasztalata van még a GM-es időkből. Emellett önvezető rendszerek és egyes vezetéstámogató megoldások kidolgozása is csak itt folyik majd a cégcsoporton belül. Ám úgy tűnik, a járműfőegységek tervezése a jövőben teljes egészében a Peugeot-nál zajlik. Jelentősebb átszervezés várható a gyártási folyamatokban, és nem csupán a PSA-féle műszaki alapokra való átállás kapcsán. Úgy igyekeznek csökkenteni a költségeket, hogy az Opel akár már évi 800 ezer autó előállításával veszteség nélkül működhessen. Ennek érdekében 2020-ig évi 1,1 milliárd, 2026-ra pedig 1,7 milliárd euróval szeretnék csökkenteni a működési költségeket, az autók előállítási költségét példányonként már 2020-ra 700 euróval tervezik mérsékelni, és a cég belső felépítésének egyszerűsítésével faragnának az adminisztrációs költségekből is. A cél az lenne, hogy a bevétel 5,6%-a helyett 4,7%-ot költsenek adminisztrációval. A General Motorsszal való szakítás legfontosabb előnye az Opel szempontjából, hogy többé nincs akadálya az exportpiacokon való megjelenésnek. A tervek szerint 22 országban jelenik meg a márka 2022-ig, ezáltal reális lehetőséggé válik az eladások jelentős növelése is. 2017. november 20., hétfő Kiárusítják a Citroen Múzeum kincseit Citroen-prototípusok, világháború előtti modellek és egyéb ritkaságok várják december 10-én a Leclere aukciós ház által szervezett árverésen a vevőket. A párizsi hivatalos Citroen Múzeum árverésre bocsát 65 járművet. Múzeumok ritkán bocsátják áruba kincseiket. Most is megvan rá az okuk: költözőférben van az intézmény, és ez mindig remek alkalom arra, hogy észszerűsítsék a 300 darabból álló gyűjteményt. Kilencven darab Citroennel kapcsolatos tárgyat bocsátanak árverésre, és hatvanöt járművet, utóbbiak között háború előtti autók, Sbarro-prototípus is lesz, de egészen a kilencvenes években gyártott autókig terjed a sor, ezenkívül a Xenia és az Eco 2000 tanulmány is megvásárolható lesz. A kikiáltási árak 1000 és 20 000 euró közöttiek lesznek, ennek várhatóan többszörösét fizetik majd az egyes tételekért. A teljes árverési katalógus november 20-án kerül fel a https://www.drouotlive.com/ weboldalra, és december 9-én az érdeklődők megtekinthetik őket az Aulnay-sous-Bois-ban található múzeumban. Lamborghinit kapott ajándékba a pápa A Lamborghini ünnepélyes keretek között adta át Ferenc pápának az Ad Personam nevű műhely által módosított, hátsókerék-hajtású Huracán sportkocsit. A karosszéria alapszíne Bianco Monocerus nevű fehér árnyalat, a csíkokat a Giallo Tiberino nevű sárgával készítették ezek a vatikáni lobogó színei. Miután a pápa ellátta aláírásával az autót, rögtön jótékonysági célra ajánlotta fel. Az RM Sotheby’s cég 2018. május 12-én, a Monaco Historic Grand Prix hétvégéjén megrendezésre kerülő Monacói Árverésén értékesíti a különleges autót. A bevételt az „Aiuto alla Chiesa che Soffre” Pápai Alapítvány (Segítség a Szenvedő egyháznak), a XXIII. János Pápa Társaság, a GICAM és az „Amid per il Centrafrica” (Közép- Afrika barátai) nevű szervezetek kapják. Jótékonysági célra fordítják majd a Lamborghini Huracán árverezéséből befolyó összeget.