Magyar Szó, 2017. december (74. évfolyam, 281-304. szám)
2017-12-14 / 292. szám
Q KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rszjegírszó Átadták a Szaharov-díjat Tegnap átadták a Szaharov-díjat a venezuelai demokratikus ellenzék képviselőinek az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén. A gondolat- és véleményszabadságért folytatott küzdelem elismeréseként adományozott kitüntetést Antonio Tajani, az uniós képviselő-testület elnöke adta át. Az elismerésre a parlament néppárti és liberális frakciója közösen jelölte a venezuelai demokratikus ellenzéket, a demokratikusan megválasztott nemzetgyűlést és az ottani politikai bebörtönzötteket. „A díj nemcsak a demokratikus ellenzéké, hanem a venezuelaiaké világszerte” - jelentette ki Tajani, a latin-amerikai ország „egyetlen legitim és demokratikusan megválasztott” törvényhozó testületének nevezve a nemzetgyűlést. Hozzátette: „a helyzet napról napra romlik Venezuelában”, ahol több mint 300 politikai bebörtönzöttet tartanak számon. Julio Borges, a venezuelai parlament elnöke kijelentette: „ellenállunk, és legyőzzük ezt a rezsimet, amely eltérítette a demokráciát, és az éhezés eszközével tartja a népet ellenőrzés alatt. Nem mondunk le a reményről, amíg Venezuela szabad nem lesz minden polgára számára”. Az 50 ezer euróval járó kitüntetést az idén 29. alkalommal osztotta ki az EP. Kinevezték az új cseh kormányt Milos Zeman cseh államfő tegnap kinevezte az Andrej Babiš miniszterelnök vezette új kormányt. A kormányfővel együtt 15 tagú kabinetben a miniszteri tisztségeket az októberi képviselőházi választáson győztes ANO mozgalom képviselői és párton kívüli személyek töltik be. Martin Stropnicky korábbi védelmi miniszter lett az új külügyminiszter. Karla Slechtová, az eddigi regionális fejlesztési miniszter ezentúl a védelmi tárcát fogja irányítani, míg az új pénzügyminiszter Alena Schiperová, aki eddig a tárcavezető helyettese volt. „Az Európai Parlament javaslata (a dublini szabályozás módosítására) elfogadhatatlan, mi nem értünk egyet ezzel. Kitartunk amellett, hogy a kvóták ne legyenek a javaslatban és mindent megteszünk ennek érdekében” - jelentette ki Babis a cseh képviselőház európai ügyekkel foglalkozó bizottságának ülésén. Második szakaszába léphetnek a Brexit-tárgyalások Tovább lehet lépni az Egyesült Királyság uniós kiválásáról szóló egyeztetések második szakaszára, a távozás főbb feltételeiről ugyanis megfelelő megállapodásra jutottak a felek - szögezte le tegnapi, nagy többséggel elfogadott határozatában az Európai Parlament (EP). A strasbourgi plenáris ülésen jóváhagyott dokumentumban rámutattak, hogy a rendezett kilépés előkészítése terén számos kérdés még függőben van, amelyeket az egyezmény véglegesítése előtt mindenképp tisztázni kell. Emellett aláhúzták: a kiválási megállapodást ezután egyértelmű jogi szövegbe kell foglalni. JEMENI POLGÁRHÁBORÚ Fogolytábort bombáztak Légi csapásokat mért a szaúdi vezetésű arab katonai koalíció tegnap egy fogolytáborra a húszi lázadók ellenőrzése alatt álló jemeni fővárosban, a támadásban legalább 39 ember meghalt és mintegy 90-en megsebesültek - közölték szemtanúk, illetve a tábor egyik tisztviselője. A katonai rendőrség Szanaa keleti részében levő létesítményét, amelyben mintegy 180 embert tartottak fogva, hét hullámban támadták a harci gépek. A Szaúd-Arábia vezette koalíció az utóbbi napokban fokozta az Irán által támogatott húszi lázadókra mért légi támadásait, miután a múlt héten a síita felkelők meggyilkolták korábbi szövetségesüket, Ali Abdullah Száleh volt jemeni elnököt. Kelet-Iránban újra rengett Tegnap reggel Irán keleti részén legalább 55 ember megsérült egy 6,1-es erősségű földrengésben. Kermán tartományban helyi idő szerint hajnali egy után rázkódott meg a föld, hipocentruma 10 kilométer mélyen volt, Kermán városától 63 kilométerre északra. Számos utórengést is észleltek, melyek ereje 4-es és 5,1-es érték között ingadozott. Ez volt 24 órán belül a második rengés: kedden egy 6,2-es erősségű rázta meg a területet, melyben 18-an sérültek meg. Több környező faluban tönkrementek a víz- és elektromos vezetékek, a régióban több épület megrongálódott. (Forrás: MTI/Reuters/Hszinhua/AP/ISNA) Palesztina fővárosává nyilvánították Kelet-Jeruzsálemet Washington nem közvetíthet az izraeli-palesztin békefolyamatban Abbász: Trump úgy viselkedik, mintha a világon mindenről egyedül ő döntene Az iszlám országok vezetői Palesztina fővárosává nyilvánították Kelet-Jeruzsálemet tegnapi isztambuli találkozójukon elfogadott zárónyilatkozatukban. Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) egy héttel azután tartott rendkívüli tanácskozást, hogy Donald Trump amerikai elnök Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet. Trump döntése a legtöbb muzulmán országban éles bírálatokat váltott ki, majd Törökország, a szervezet soros elnökeként rendkívüli tanácskozásra hívta össze az OIC-t. A szervezet tegnap arra kérte a nemzetközi közösség egészét, hogy „a megszállás alatt álló” Kelet-Jeruzsálemet ismerje el Palesztina fővárosaként, és az egyes országok költöztessék oda helyi külképviseletüket. Palesztina közigazgatási központja jelenleg a ciszjordániai Rámalláh. Az OIC egyúttal felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel az izraeli-palesztin békefolyamatban betöltött szerepétől. „Amennyiben Washington nem lép vissza múlt heti döntésétől, minden következményért ő lesz a felelős” - szögezte le a zárónyilatkozat. A szövegben a szervezet tagországai megerősítették, hogy a leghatározottabban elítélik a Jeruzsálem státusára vonatkozó múlt heti amerikai lépést. Kijelentették: Trump döntése támadás a palesztin nép jogai ellen. Abban az esetben, ha az ENSZ Közgyűlése maga nem lép az ügyben, a súlyos jogsértést az OIC országai készek a közgyűlés elé terjeszteni. Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a zárónyilatkozatot követően bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul az amerikai döntés érvénytelenítéséért. Abbász után ismét Recep Tayyip Erdogan török elnök szólalt fel. Izraelre utalva úgy fogalmazott: Jeruzsálem sorsa nem bízható egy olyan országra, amely vérrel táplálkozik. Jeruzsálem nemcsak a muzulmánok, hanem az egész emberiség közös öröksége, aminek szerinte egyik bizonyítéka, hogy Nicolás Maduro venezuelai vezető, az el nem kötelezett országok mozgalmának (NAM) elnöke is csatlakozott az OIC csúcstalálkozójához. Mahmúd Abbász előzőleg azt hangoztatta, hogy Trump „odaajándékozza” Jeruzsálemet Izraelnek és „úgy viselkedik, mintha a világon egyedül ő döntene” ebben az ügyben. „Jeruzsálem, ahogy a múltban volt, úgy a jövőben is mindig Palesztina fővárosa lesz” - nyomatékosította, s figyelmeztetett: az amerikai lépés azt a veszélyt hordozza, hogy szélsőséges csoportok a politikai konfliktust vallási alapúvá alakítják át. II. Abdalláh jordániai király beszédében elmondta: Jeruzsálem muzulmán és keresztény identitásának megváltoztatása a terrorizmust és a radikalizmust segíti elő. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a zsidók és a palesztinok közötti béke elérésére a kétállami megoldás az egyetlen választási lehetőség. Felszólalásában II. Abdalláh arra szólította a muzulmán országokat, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket és álljanak ki Jeruzsálemért. Haszan Róháni iráni elnök Twitter-üzenetében azt írta: Trump döntése azt mutatja, hogy Washington nem tartja tiszteletben a palesztin nemzet legitim jogait és csak a cionista érdekek védelmére törekszik. Róháni a csúcstalálkozó keretében kifejtette: a cionisták idegenek a Közel-Keleten, de a múlt század elejétől „betolakodtak” a régióba és „elvetették ott a terrorizmus, valamint az erőszak magvait”. Róháni kiemelte: Irán előfeltétel nélkül kész együttműködni minden muzulmán országgal Jeruzsálem megvédése érdekében. Az OIC rendkívüli csúcstalálkozójának fókuszában a palesztinok helyzete és Jeruzsálem jogállása állt. Az 57 tagországból 48 képviseltette magát, 16 állam a legmagasabb szinten. Szaúd-Arábiából egy miniszterhelyettes, Egyiptomból és az Egyesült Arab Emírségekből pedig a külügyminiszter volt jelen a rendezvényen. (Szerkesztőségi összefoglaló) Beta/AP Mahmúd Abbász és Recep Tayyip Erdogan a tanácskozást záró sajtóértekezlet után Grabar-Kitarovic nem vonja vissza az elítéltek kitüntetését Kolinda Grabar-Kitarovic nem vonja vissza a háborús bűncselekményekért elítélt volt boszniai horvát vezetők kitüntetését, akiket a hágai törvényszék összesen 111 év börtönnel sújtott a boszniai muzulmánok ellen elkövetett etnikai tisztogatások miatt. A horvát államfő ezt azzal magyarázta, hogy a boszniai vezetők a kitüntetést azért kapták, mert megvédték Horvátországot a szerb agresszióval szemben, nem pedig Bosznia-Hercegovinában folytatott katonai szolgálatukért. Hozzátette, eddig csak horvát bíróságokon hozott ítéletek esetében vontak vissza kitüntetéseket. A hágai törvényszék nemrég jogerősen 25 évre ítélte Jadranko Prlicet, az 1993-ban egyoldalúan kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság „kormányfőjét”, Bruno Stojicot, Slobodan Praljakot és Milivoj Petkovicot 20-20 év, a másik két vádlottat 16, illetve 10 év börtönnel sújtották. Praljak a tárgyalóteremben megmérgezte magát. Az elismerések visszavonását az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) kezdeményezte kedden, az államfő pedig újságírói kérdésre válaszolva mondta, hogy nem vonja vissza azokat. (Forrás: Vecernji list/MTI) 2017. december 14., csütörtök Berlin nem osztja Tusk kvótaügyi véleményét A német kormány nem osztja az Európa Tanács elnökének, Donald Tusknak azon véleményét, hogy a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztását szolgáló kvótarendszer nem érte el a célját, és a jövőben a tagállamok teljes egyetértésével kell dönteni az ügyben - mondta tegnap Berlinben egy német kormányzati forrás. Hangsúlyozta, hogy a migráció EU-n belüli kezelésére olyan rendszert kell kiépíteni, amely valamennyi tagállamnak megfelel, de a jogszabályok lehetőséget adnak arra is, hogy ne konszenzussal, hanem minősített többséggel döntsenek. A szolidaritás alapvető fontosságú, mert összeurópai feladatról van szó, amelynek megoldásában minden tagállamnak részt kell vennie - tette hozzá. A német kormány szerint az EU-s - úgynevezett dublini - menekültügyi rendszer reformjának lényeges eleme egy belső mechanizmus, amely a tagok közötti szolidaritás révén segítséget nyújt azon országoknak, amelyekbe különösen sok menekült érkezik. Ennek a szolidaritásnak azonban „különböző formái” létezhetnek. A forrás nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Emmanuel Macron francia államfő és Paolo Gentiloni olasz kormányfő után Angela Merkel német kancellár is tárgyalhat külön a visegrádi négyekkel (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - V4) a csütörtökön kezdődő brüszszeli EU-csúcs keretében. Hangsúlyozta azonban: a migráció ügyében nem a „V4-ek a világ többi része ellen” felállás érvényesül, hanem más tényezőknek is van szerepük. Mint mondta, a német kormány bízik abban, hogy az EU-s menekültügyi rendszer reformja jelentősen előrehalad a kijelölt határidőig, 2018 júniusáig. Az EU-ra jellemző, hogy a határidők előtti utolsó szakaszban sikerül kidolgozni a megállapodást, és ezt a menekültügyi rendszerrel kapcsolatban megkönnyítheti, hogy az Európai Bizottság már módosította eredeti javaslatát, és az EU külső határaira nehezedő migrációs nyomás is nagymértékben enyhült az első változat elkészítése, 2015 óta - mondta. Megkönnyítheti a megállapodást az is, hogy az új EU-s határ- és partvédelmi szervezet felépítésével javult a külső határ ellenőrzése, a migráció kezelésének külső, EU-n kívüli vonatkozásaiban pedig a tagállamok messzemenően egyetértenek. Így egyre inkább elfogadottá válik a német megközelítés, amely szerint az EU körüli térség országaival folytatott „migrációs partnerségre” kell építeni - tette hozzá. (Forrás: MTI) Karácsonyfát rajzolt Németország egére az Airbus Szinte egész Németország légterét befedő karácsonyfa sziluettjét rajzolta tegnap az Airbus egy tesztrepülője a radarernyőkre. A Flightradar24.com élő radarképe szerint az Airbus a dubaji székhelyű Emirates légitársaság egyik, még tesztfázisban, átadás előtt lévő A380-as gépét használta a manőverhez. A pilóták Hamburg-Finkenwerder repülőteréről szálltak fel, és 41 ezer láb, 12,5 kilométer magasan rajzolták ki a fa ágait, illetve díszeit. A fa két legalsó, legszélesebb ága a luxemburgi határnál, illetve Nürnberg fölött, törzsének alsó része Stuttgart fölött volt. A pilóták csaknem 4 óra alatt végeztek a tesztrepüléssel. Augusztusban a Boeing ugyanezzel a marketingeszközzel élt, akkor egyik beszállítójuk, a hajtóműveket készítő Rolls Royce új hajtóművének tesztjét végezték egy 787-essel, és az út során egy repülőgép sziluettjét rajzolták a radarernyőkre. A gép az Egyesült Államok szinte teljes területét lefedte: orra Wyoming állam fölött, a bal oldali szárny Texas déli része, a jobb oldali pedig Wisconsin északi részén, a kanadai határ mellett, a farok része pedig Tennessee, Alabama és Kentucy államok fölött rajzolódott ki. (Forrás: MTI) Twitter